Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
Hui! a pelyhss fehér hő, jöjj el kedves Télapó... Télapó — nagypapaarca van — kesztyűjéből piros szaloncukor hullik, felül szánjára. beindítja a motort (mert szánja sebesebb a repcsiknél) és egy évig újra hóbirodalmában tevékenykedik; „Télapó itt vám hó a subája, jég a cinőie, leng a szakálla. Zsák, zsájd, teli zsák. piros' alma aranyág! Két szarvas húzta, szán repítette, gömbölyű zsákiát százfelé vitte. Zsák. zsák, teli zsák. piros alma aranyág ; Énekelnek az óvodások, húzogatják a szakállas nagycsoportos piros kaftánját. Áz óvoda egyik legszebb ünnepe Télapó érkezése. Ha meggondoljuk, ez az egyetlen mesealak, amely időről időre megelevenedik, meglátogatja a gyerekeket, igazságot oszt. ajándékot hoz. A december' hatodikai — Miklós-napd — alakoskodás és Mikulás bácsi ül világvégi birodalmában. Hóból van a fotelje, szikráznak feje felett a jégcsapok. Mikulás bácsi (más néven Télapó) üldögél, jóságosán mosolyog, végig-vé- gigsimít hosszú, fehér szakál- lán. Jönnek a hópehelytündérek, libegnek, forognak. illegetik kristólyszoknyájukat. aztán egy rózsaszín tenyéren elolvadnak. Télapó nehézkesen feláll — nagyon öreg. több száz éves — int a krampuszoknak, akik máris hozzák hatalmas csizmáit. Lábára húzzák, eligazítják a prémet palástja szélén. Télapó a tükör felé fordul, megigazítja sapkáját, megpöd- ri bajuszát. Tapsol, előáll hatalmas szánja. A szánon számtalan zsák, teli cukorral, mogyoróval. naranccsal és almával. Megragadja az ostort — de hopp. eszébe jut. hogy a virgácsokat elfelejtette! Pedig most is vannak rossz, szó- fogadatlan gyerekek! Sza- lasztja a krampuszt, hozzák, elindulnak. Télapó szánjának halkan csilinael a csengője; csak az a gyerek hallja, aki Télapóról álmodik, és őszintén megígéri neki. hogy jó lesz. Van olyan magyarázata is a Mikulásnak, hogy az a germán mítosz föistene, Wotan helyett került a köztudatba. Az eredeti Mikulás jutalmazott és büntetett — ma már csak jutalmaz. a büntetés' „szolgálója”, Krampusz végzi Más alakulások is végbe mentek nevezetes alakió Itt van mindjárt a neve: m már inkább Télapóként érr getik. Aztán az alakja, a j műve, ajándékai — mi- mind modernizálódtak. • Ma van Télapó napja. F - gél megteltek a kiscsizrr előkerültek a virgácsok. Az óvodákban Mikulás t' esik dörmögik el intelmeik' éq dicséreteiket a megszel' pent kicsiknek, de még e iskolások is izgatottan les:'' nagyobb társukat, aki Télapónak öltözve, vattasza kállai hozza a puttonyt; „Télapó itt van. hó a subája, jég a‘cipője, leng a szakálla. Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.. Komáromi Z. felvételei 1 Karácsony előtt Játékról komolyán Játéküzlet nincs Szekszár- I dón, de árulnak játékot a hangezer- és ajándékboltban. [ A remélhetőleg csak átmeneti f jellegű zsúfoltság okozza, hogy ennek a boltnak a kirakatába bízvást ki lehetne írni a régi vevő-hívogatót: Amit nem lát a kirakatban, azt megtalálja az üzletben. Próbálkozzunk... — Csákót, kardot és puskát kérek! — Csak egyféle, elemes géppisztolyt mutathatok. — fordul a pult felől a polc felé Kékesi Imréné üzletvezető, s máris leemeli a fegyvert. — Köszönöm, ilyen már van — viszonozza a vevő. — Revolver? — Rakétapisztolyunk van, amilyent az űrhajósok használnak. — Fiúnak lesz! — szól csaknem fenyegető hangsúly- lval a férfi. — Ágyújuk csak akad? — Nem tartunk ágyút. uram. — Ha már semmijük sincs, legalább mondaná, hogy sajnos. Majd megnézem a maszeknál. Jónapot! Percekkel ezután kiderül, miért harapna inkább a nyelvébe a mindig készséges, udvarias Kékesiné, hogysem ilyen, esetben kimondaná a sajnos-1. ' — Gyűlölök mindenféle fegyvert, akár igazi, akár játék. És valahányszor ú.iabb háborús híreket hallok, annál inkább gyűlölöm őket — teszi hozzá. — Nézzen körül, itt, a polcon! Hát lehet azt állítani, hogy semmink sincs? Nem. a legnagyobb rossz- indulattal sem. Lehet válogatni, például huszonnégyféle gépkocsi, nyolcféle repülőgép, húszféle ügyességfejlesztő, . tizenötféle társasjáték 'között. A már említett géppisztolyon kívül csak három háborús játék kínálkozik: egy összerakható vadászrepülőgép, a Tengeri csata elnevezésű társasjáték és egy harckocsi. Éppen a vasutakat vennénk közelebbről qzemügyre, amikor az eladótér felől köhint valaki. — A fiaimnak néznék valamit. .; A három fiamnak. Kitalálta az olvasó: a krónikás nyomban géppisztolyt ragad. s tüzet nyit a papára. — Ezt igen melegen ajánlhatom. uram. — Háborús játékot nekem mé§ tűzforrón is hiába ajánl!! A tiltakozás impozánsan erélyes.. Aki tiltakozott: Aradi István, a Vézkerámia harminc- három éves dolgozója. Kis gyűrű, afféle spontán., röpgyűlés alakul ki a boltban. Szó szóba vág. nincs idő kérdezősködni, kinek a szájáról hangzik el. — Békét akarunk és gyilkolásra neveljünk? — Ha rajtam állna, e.gvből betiltanám a háborús játékokat. — Vplt az MNDSZ-nek ez bölcs határozata, miért nem valósult meg? A nagymamák és a nagypapák még emlékeznek rá:most a mamák és a papák kedvéért emlékeztetünk a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének egy. nem ,sokkal a háború befejezését követő határozatára. Ez azt a követelést fogalmazta meg, hogy ne adjunk fegyvert a gyerekkezeikbe. Sajnos, még mindig adunk; sót. importálunk is, hogy nagyobb választékban adhassunk. — Az utóbbi öt-hat évben csökkent a háborús játékszerek kereslete — tájékoztat Kékesi Imréné. — Nagyon örvendetes iele ez az emberek erősödő békevágyának. * A háborús játékok árusítása mellett elhangzó érvek közül kettő föltétlenül ide kívánkozik. Az egyik: „Azt kéri a gyerek.” Lehet. A gyerek azonban ezen kívül sok olyasmit kér, amit — saját érdekében — nem kap meg. Tallózva ezek között: vadászkés. zsilettpenge. „pikáns” képsorozat. .. A másik: „Fiainkat időben fel kell készítenünk a szocialista haza védelmére.” Roppant helytelen volna ezt az utóbbi állítást cáfolni: egészen más kérdés azonban, hogy a honvédelemre nevelés mikor, és milyen eszközökkel történjék. A hazaszeretetre nevelés úgyszólván a születéstől kezdve. A honvédelemre — fegyverforgatásra — nevelés viszont akkor, amidőn, -a gyer-/ mek már megérti hogy a háború időnként elkerülhetetlen rossz. de semmiképpen sem kívánatos állapot. Még közelebbről: ne részesítsük a gyermeket abban az örömben, hogy játékból „ölhet”, meri a játékból „öles” mulatsága egykönnyen fajulhat az igazi gyilkolás szenvedélyévé. Ezt a kockázatot sárii karácsonykor, sem máskor nem szabad vállalni. BORVÁRÓ ZOLTÁN Könyv Bartók ajándékozás hazánk nagyobb részében újabb keletű. Egyedül az osztrák határ mentén t van nagyobb múltja. A gyerekek papírálarcot kö■ töttek magukra, kifordított ■ bundába bújtak, láncot csörgettek, így játszottak Mikulást. A német eredetű szokás Szent Miklós püspök nevéhez , fűződik, aki jóságáról volt híres korában: MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyű- si út felvesz: szerszámkiadót. Népújság ß 1973. december 6. svájci rrll I« | / r tri működéséről Bernben a Hallwag-Verlag és a svájci nemzeti UNESCO- bizottság közös kiadásában dokumentumgyűjtemény jelent meg Bartók Béla és Svájc címmel. A szerző Werner Fuchs. Az 1945-ben New York-ban elhunyt magyar zeneszerzőt sokféle emberi, szakmai és tágabb értelemben vett hivatás jellegű kapcsolat fűzte Svájchoz. Az első kapcsolatok 1908-ban alakultak ki, fellépései, levelezései svájci zenészekkel és pártfogókkal, tudományos vállalkozásai és főként zeneszerzői tevékenysége újra és újra Svájcba vonzották. Werner Fuchs, aki hajdan Svájc nagykövete volt Budapesten és ismeri a művész magyar gyökereit, felkutatta ezeket a vonatkozásokat és mintegy 120 oldalon olyan kötetet állított össze, amelyet elsősorban kommentált dokumentumgyűjteménynek szánt. A könyvet a sok kézirat-fakszimile, kotta és fénykép kiállításában is vonzóvá teszi. A kiádó bevezetőjében leszögezi: „Azoknak az eseményeknek a kimerítő, tudományos elemzése, amelyekről a dokumentumok tudósítanak, nem jöhetnek szóba, ez ugyanis túllépné az e könyv számára kijelölt határokat.”
