Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

I

Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

gyermekgondozási idő alatt kiküldjélc a munkakönyvemet, és ezzel a munkaviszony megszűnjék. Sajnos, elég kis fizetésből élünk, a dolog érzékenyen érint. Ezek szerint nem számit be egyáltalán a folyamatos munkaviszonyba a gyermekgondozási idő? így a második gyerekre gyermek- gondozási segélyt sem kapok majd?"

— Az 5/1969. (I. 28.)

Korín, számú rendelet 1/A paragrafusának (1)—(2) bekezdése alapján a meghatározott időre szóló munka- viszony megszűnése után is igénybe veheti az anya a gyermekgondozási segélyt, ha a segélyezés ideje alatt megszüli a következő gyermekét és a gyermekgondozási segély jogosultsága a gyermek hároméves koráig továbbra is fennmarad — kezdte válaszát Nagy Zoltán, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója. — Az érvényben lévő rendelkezések értelmében a 20 hetes terhességi-gyermekágyi segély a második szülés kapcsán a szülő nőt nem illeti meg, azonban a szülés napját követő 141. naptól a gyermekgondozási segélyre jogosult

Olajra várva

Gáli Ferenc 'Szekszárd, Székely Bertalan u. 11. szóm alatti olvasónk írta: „Az elmúlt hónap elején megrendeltem a tolna-rnözsi ÁFQR- telepen 3500 liter fűtőolajat. A megrendelést nem fogadták el, mondván, hogy bizonytalan ideig nem vehetnek fel magánszemélyek részéről megrendelést. Igen megijedtünk, mivel az idő hidegre fordult, s ezért több alkalommal személyesen és telefonon is kerestem a mözsi telepen Juhász József elvtársat, mire október 18-án utasítására bevésték nevemet a megrendelőkönyvbe. Ekkor közölték, hogy a következő héten kiszállítják oz olajat, fűivel ez alkalommal első fel- töltésre kerülne sor, igy Juhász eivíárs a helyszínre ki- száilva állapította meg, hogy az olaj a beépített tartályba betáplálható. Október 23-án személyesen érdeklődtem, hogy mély napra várhatom az olajat. Az egyik kertársnő közölte, hogy még ma, de legkésőbb holnap. Ismét személyesen érdeklődtem 25-én, 27-én és 29-én is, amikor ugyanazt a választ kaptam. 31-én már telefonon kérdeztem meg: miért maradt el minden alkalommal a kiszállítás? Ekkor közölték velem, hogy másfél hete már rossz a kocsi. Arra a kérdőire, hogy ezt miért nem közölték: letették a hallgatót. Ismételten felhívtam a kirendeltséget, de közölték, hogy a vezető'kártárs vidéken van. November 5-én ismét érdeklődtem. Most már levélben kertem Juhász elvtársat, hogy soron kívül intézkedjék, mert semmilyen más fűtési lehetőségem nincs, s nem kellemes naponta fűtésién lakásban várni az ÁFOR-kocsi megérkezését. Én igyekeztem eddig megérteni a dolgot, de ettől a két apró beteg gyermekem nem fog meggyógyulni. Azt hiszem, hogy a „kedves vevő" szándékos félrevezetése és a kagyló letevése nem fogja megoldani az én olajproblémámat. Jó volna ezt a rendelést felvevő dolgozóknak is tudni, mert a megrendelők többsége megérti a problémákat még akkor is, ha néha türelmetlen."

Gáli Ferenc esetét az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat III. számú tájegység, kaposvári telepének vezetői kivizsgáltatták. A vizsgálat után a következő tájékoztatást kaptuk a kaposvári telep áruforgalmi osztályának vezetőjétől, Orbán Istvántól.

— Kirendeltségeink elsődlegesen saját eladóhálóza- tunkat, viszonteladóinkat és a fennmaradt szabad kapacitással egyéb állami vállalatokat és magánfogyasztókat látnak el áruval. Mint a levélből is kitűnik, a vevő megrendelte az árut, azonban a kirendeltség megfelelő űrtartalmú gépkocsival nem rendelkezett és ebből eredően a szállítás is késett.

— A vizsgálat folyamán megállapítottam, hogy ki- rendeltségünk november 2-án a 017739 számú számlán sikertelen szállítást kísérelt meg, illetve végzett, mert a panasztevő, illetve hozzátartozói nem voltak otthon és az árut átadni nem tudták. (Nem is értesítették őket, hogy ekkor

szállítják. Azt pedig egyetlen vállalat sem várhatja el a megrendelőitől, hogy a megrendeléstől számítva több hétre szabadságra menjenek és lessék mikor érkezik a tartálykocsi. A szerk. megjegyzése.) Ezt követően november 10-én a 017753 számú számlán 2922 kiló tüzelőolajat szállítottak ki a vevő részére.

— A vevő lakásának megközelítése eléggé bonyolult problémát jelent gépkocsijaink részére, mely ugyancsak befolyásolja a szállítást. Jóllehet az áru szállításával nem szándékosan késlekedtünk és kirendelt.:.',: ezotőnknek nem volt szándéka bosszúságot okozni, az áru átadásakor a kedves fogyasztó eléggé elmarasztaló szavakkal fogadta az áru érkezését.

— Hangsúlyozni kívánom, hogy vállalatunknak nem profilja az egyedi magán- fogyasztók áruellátásának biztosítása. Ennek ellenére igyekszünk biztosítani a magánszemélyek egyedi áruellátását is. Véleményem szerint a panasztevő is felelőtlen volt családjával szemben, mert kisebb tételű tüzelőolajat vásárolhatott volna a szekszárdi töltőállomásainkon és átmenetileg meg tudta volna oldani lakásának fűtését. (Ezek után már csak az hiányzik, hogy deresre húzzák a „kedves fogyasztót” azért, mert egyáltalán kér*ní merészelte á tüzelőolaj házhoz szállítását A szerk. megjegyzése.)

' — A vizsgálat során felhívtam a kirendeltségveze- tő figyelmét, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordítson az egyedi vásárlók áruellátására.

Állattartás

Szekszárdon

Feiger József Szekszárd, Rákóczi u. 39. szám alatti olvasónk írta az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatnak: „Szekszárdon, a Rákóczi u. 39. számú ház tanácsi rendelkezésű, osztatlan magán- tulajdon, melyet négy család használ, illetve benne egy üzlet van elhelyezve, az egyik társtulajdonos tulajdonában. A ház egyik használója állatokat; baromfit és galambokat tart, szabadon. A galambok kárt tesznek a tetőben, a három kutya pedig ugatásával ijesztgeti gyermekeimet. A tanácshoz fordultam már panasszal, onnan azonban választ nem kaptam. Szeretném megtudni, joguk van-e a lakóknak, lakótársaik akarata ellenére szabadon tartott állatokat tartani? Ha nincs ehhez joguk, szeretném, ha a lakótársamat utasítaná a tanács a szabályok betartására.”

A kérdésre a következő választ kaptuk Péterfí Kálmántól, a Szekszárd városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőjétől:

— A szekszárdi Városi Tanács 5/1971. számú tanácsrendelete szabályozza az " állattartást. Eszerint Szekszárd város területén családi házakban, melyekben élethivatásszerűen nem mezőgazdasággal foglalkozó családok laknak, haszonállatokból legfeljebb két sertést és legfeljebb 20 baromfit tarthatnak abban az

esetben, ha a sertésólakat a lakástól 16 méter, ásott kúttól öt méter távolságban, baromfiólakat a lakástól nyolc, az ásott kúttól 10, a fúrt kúttól öt méter távolságban az építésügyi jogszabályok betartása mellett helyezik el.

— Baromfi, főbb család által használt közös udvaron elkerítve, vagy ketrecben tartható, a lakástól legalább nyolc méter távolságban. Ha ezek a feltételek valamely házban nem biztosíthatók, abban az esetben a fentiek alapján meghatározott állatok tartása is tilos. Aki e rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és ellene a városi tanács vb. igazgatási osztályán feljelentés tehető.

— A galambtartásra, valamint a kutyatartásra vonatkozóan tiltó rendelkezés nincsen. Ellenben a kutyával való veszélyeztetés már szintén szabálysértés. Aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a házbejáraton a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül jelentősége van az ebek adóztatásának is. Egy házőrző kutya évi adója 30 forint, amennyiben nem törzskönyvezett, a második és harmadik kutya évi adója 500—500 forint. Mindezektől függetlenül a Ptk. 353. paragrafusa (1) bekezdés értelmében, aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állatok másnak okoznak. Amennyiben a károkozás bizonyítható, úgy az illetékes járásbírósághoz kell fordulni az okozott kár megtérítése végett

— A kutyával való veszélyeztetésért panaszos 1973. november 27-én már szabálysértési feljelentést tett és a szabálysértési eljárást megindítottuk.

Szülés és

munkakönyvkilcüldés

Nagy Zoltánné Fadd, Lenin u. 5. szám alatti olvasónk küldte a következő tartalmú levelet: „1971. május 3-án kezdtem a faddi fmsz-nél dolgozni szerződéssel, ami szeptember 30-ig szólt Közben terhes lettem, s igy a szerződést 1972. április 30-ig meghosszabbították, majd amikor a szerződés ideje lejárt, kiküldték a munkakönyvemet további felhasználásra. 1972. március 24-én szültem, de már 1971. december 27-től táppénzes állományban voltam. Akkor én nem is gondoltam arra, nem is tudtam, hogy ez mit jelent, nyugodt voltam, mivel már 1966 óta dolgozom. Most gyermek- gondozási idő alatt újra terhes lettem és akkor beszéltem az fmsz. ügyvezetőjével, ő azt a választ adta, hogy nagyon sajnálja, de mivel a szerződés lejártával a munka- viszonyom megszűnt, így nem kapok az öt hónap alatt szülési, illetve rendes fizetést, csak az előző gyermek után 650 forintos gyermekgondozási segélyt. Júliusban megszületett a második gyermekünk és sokan ajánlották, ne hagyjam ennyiben, mert azt nem lehet, hogy ha a szerződés ke is járt, terhesség és

— A fentiek figyelembevételével Nagy Zoltánné az 1973 júliusban született második gyermeke után is jo- 1 gosiflt a gyermekgondozási segélyre, mivel az első gyermek születése kapcsán a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megszerezte. Az első szülés után folyamatosan jogosult a havi 650 forint gyermekgondozási segélyre, s mind. két gyermek után a szülést követő 141. naptól.

—; Munkáltatójának a szülési szolgáltatásokra vonatkozó eljárása (terhességi-gyermekágyi segély, anyasági és csecsemökelen- gye-segély) nem volt jogsértő. Az egységes anyasági segély és csecsemőkelen- gye-segély családtagi minőségben a férj jogán igényelhető, amennyiben a férj munkaviszonyban áll és az előírt feltételekkel rendelkezik. A jelenlegi rendelkezések a méltányosságból történő terhességi- gyermekágyi segély folyósítását nem teszik lehetővé.

Örökölhető-e a közösbe vitt föld?

Lubastyik Józsefné Fadd, Béke u. 25. szám alatti olvasónk kérte válaszoljunk a következő kérdéseire: „Első

kérdésem: örökölhető-e a

(öld, ami a közösben van? Kicsit régi az ügy, lehet, hogy elavultnak tekintendő. Amikor a tsz megalakult, akkor vitte be földjeit özvegy Vas Józsefné haszonélvezettel, két lánya nevén. Két hónapig kapta az öregségit és meghalt. Lánya, Keserű Józsefné kapta utána a földjáradékot, és kezdték kifizetni a földeket. Akkor már nem kapott több földjáradékot, de a föld árát sem egyenlítették ki

A második kérdésem: munkaviszonynak tekinthető-e a gyermekvédelemben eltöltött E—10 év? Állami gondozottak voltak özvegy Keserű

I

Józsefiénél. A nyár folyamán megbetegedett és azonnal elvették tőle őket. Keserüné o nagynéném, sajnálom öt,

hogy a betegsége idejére nincs semmiféle jövedelme. Ez a betegség évekig eltarthat. A jobb fele bénult meg, ágyhoz van kötve. Gyermek- neveléssel töltött évei után kaphat-e valami anyagi támogatást?”

Mindkét kérdésre dr.

Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszolt:

— Arra a kérdésre, hogy:

„Örökölhető-e a föld, ami a közösben van?” az a válaszunk, hogy igen, ez a föld örökölhető. Ha azonban

nem tsz-tag örökli a tsz-be bevitt földet, a termelő- szövetkezet a földet megváltja, a bevitt földért megváltási árat fizet. A megváltás tárgyában a Földhivatal dönt, amennyiben a termelőszövetkezet a megváltási árat nem fizetné, az, aki a földet megörökölte, a bírósághoz fordulhat.

Beadványa szerint „kezdték kifizetni a földeket” és ebből arra kell következtetnünk, hogy a föld megváltása tekintetében a Földhivatal döntött, ha a termelőszövetkezet még nem fitett'é volna ki a teljes megváltási árat, Keserű Jó. zsefné ilyen irányú igényével a bírósághoz fordulhat.

— Másik kérdése: munkaviszonynak tekinthető-e az állami gondozásba yett, családokhoz kihelyezett gyermekek nevelésével végzett munka? Kérdezi azt is, hogy a gyermekneveléssel töltött évek után jár-e valamilyen anyagi támogatás?

— Ha a ^valamilyen támogatás” alatt nyugdíjat ért, úgy határozottan az a válaszunk, hogy az állami gondozásba vett, kihelyezett gyermekekkel való foglalkozás nem munkaviszony és az ilyen foglalkozásban eltöltött idő nem tekinthető olyannak, amely nyugdíj- igényjogosuítságot eredményezne. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabály szerint annak rendelkezéseit „azokra kell alkalmazni, akik munkaviszony alapján az állami társadalombiztosítás keretében betegség esetére biztosításban részesülnek.”

Az a körülmény, hogy valaki állami gondozásba vett gyermekeket vesz át — bizonyos ellenszolgáltatásért — nevelésre, nem jelent munkaviszonyt, az így eltöltött idő után nyugdíj nem jár, nem jár más anyagi támogatás sem. Egészen más kérdés, hogy valaki szociális helyzeténél fogva esetleg a tanácstól esetenként valamilyen szociális segélyben részesülhet,

Teiefonszámaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK

.