Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-04 / 283. szám
i f Az ü|ítö Ismerjük meg Erős Lukácsot. Alacsony, barna ember. Szemében nyugtalanság bujkál. Mintha mindig keresne valamit •— Hogyan lett újító? •— Miután az újítókat nem iskolában nevelik, saját erőmből lettem az. Pontosabban egy véletlen miatt. Nem tudom, hallott-e a hungarocellről? Ez egy habkönnyű anyag, szigetelésre kitünően alkalmas. Mi betűket szabunk ki ebből, az ÁFÉSZ üzleteibe, ahol feliratokat. cégtáblákat díszítünk vele. Bosszantott, hogy a rengeteg hulladék csak gyűlt, gyűlt és nem tudtunk vele csinálni semmit. A munkaasztalom mellett állt egy nitrö- hígítóval telt edény, s véletlenül egy hungarocelldarab beleesett. Azt vettem észre, bogy villámgyorsan feloldódik, elvegyül a folyadékban. Akkor még többet szórtam a rnt- rohígítóba, kíváncsi voltam, mi sül ki belőle. Végül egy igen jó minőségű, új, színtelen lakkot kaptam. — Mire tudja felhasználni ®zt a lakkot? — Nyers, úgynevezett natúr fa bekénésáre használom. Nagyon szép fényt kap a fa, s nem veszít eredeti színéből. Ezenkívül az új lakk igen jó ragasztó is. Amióta ezt az újítást ismerem, azóta ezzel a lakkal dolgozom. — Az újítást mindig az üzemi újítási előadónak kell benyújtani... —• Igen, én is ezt csináltam. 1 Elfogadták, tehát a tiunaföld- Vári ÁFÉSZ-nél be is vezették. — Hogyan honorálták? Száz forintot kaptam érte. íb ■ r ’rJÖJítass Mtaden olyoa műszaki ftxervazési vagy ügyvitel« javaslót«, 'amelynek megvalqsítása a népgazda« sqg részére gazdasági vagy egyéb (hasznos eredménnyel jár. A találmánytól eltérően az újítástól csak viszonylagos újdonság követelhető,, vagyis olyan gyártási vagy eljárási javaslatnak kelt lennie« melyet a megvalósító intézménynél még nem (alkalmaztak és nem is terveztek...90 Idézet az Uj Magyar lexikon 1963» fosa megjelent 6. kötetéből, Neve egy megyei újítótanács, kozáson hangzott el. Az előadó úgy vélekedett, hogy sok Erős Lukácsra lenne szükségünk. Ugyancsak ebben az előadásban hangzott el, hogy az Újítók száma az elmúlt évek során nem, vagy alig növekedett, s ennek arányában alakult a benyújtott és elfogadott újítások száma is. Viszont az országos statisztikai adatok szerint tavaly 20 százalékkal volt magasabb a benyújtott újítások gazdasági eredménye, mint 1063-ban. Ez szám szerint 1,8 milliárd forintot jelent. Az újítások természetesen nem egy évre szólnak, mint az adatok. Ebből adódik, hogy a tényleges gazdasági eredmények az előbb említett összegéül lényegesen nagyobbak. ka te Mfiiatők, viszont oera kerülnek annyiba, mint a neanfejiratok. Á neon ugyanis nagyon drága dolog. Egy nagyobb betű 2—3 ezer forint, and azt jelenti, hagy egy egyszavas felirat, például CSEMEGE 16—20 ezer forintba kerülne. Az előbb is mondtam, hogy véletlennél kezdődött. A munkaasztalomon hányódott egy gyűrött háztartási fóliadarab. Az előzőleg lakkal lefestett üveglapot rátettem, Az ablakon keresztül erős napfény áramlott be, s azt vettem észre, hogy az üveglap csillog- ni-villogni kezdett A dolog egyszerűen folytatódott. Kirakatokban kitűnően lehet használni ezt az új eljárást, csupán akkor van baj, ha nem süt a nap. Végül is azt a megoldást választottam, hogy az üvegbetűk és a fóli'alap közé 15 wattos égőket szereltem, amelyek azután éjjel is megfelelő fényforrást jelentettek. — Mit szóltak a szakemberek? Egyáltalán, látták-e az újítását? — Valamennyien igen elégedettek voltak vele. Úgy mondták, hogy a neonnal egyenlő minőségű. Én viszont kiszámítottam, hogy ha egy neonbetűs 1000. gz én eljárásommal készülő betű alig száz forint. — Mj lesz az újítással? — Nálunk, az ÁFÉSZ-nél elfogadták, megkaptam az érte járó újítási díjat. Véleményem szerint egy kitartó szakember. akinek kellő anyagi kö. rülményei vannak, ellesi-az eljárási- és szabadalmaztatni fogja. Mondom, nekem sem időm, gém pénzem nem volt rá. A Dunaiöldvárhoz közeli, a Duna túlsó partján lévő Solton lakik, s onnan jár be tizenkét év óta. Két lánya van. Kö. zülük az egyik az apa foglalkozását választotta, dekoratőr. Steinbaeh Antal, a Duna- földvár—B öleske ÁFÉSZ elnöke: — Négyszázötvenen dolgozunk az ÁFÉSZ-nél. Hét újítónk van. közülük is a legtöbb újítást benyújtó Erős Lu. kács. Tudomásom szerint közel tíz újítását vezettük be, és alkalmazzuk a mindennapi gyakorlatban. Hogyan véléke- dek az újítókról és újítómozgalomról? Hasznosnak tartom és| az az igazság, hogy sokszor szinte ki sem lehet fejezni egv-egv újítás gazdasági eredményének mértékét. Tavaly újításokért 31 ezer forintot fizettünk ki. Talán érdemes megemlítenem, hogv g kö. zélmúltban újítók klubja alakult nálunk, három taggal. A szám kevés, viszont ha azt is tudjuk, hogy foglalkozásaik nyilvánosak, minden érdeklődő látogathatja őket, más a helyzet. A klubtól az újítómozgalom fellendülését várjuk. A jelek arra engednek következtetni, hogy számításaink valóra is válnak. VARGA JÓZSEF 0 Erős Lukács, a Dunaföldvár —Bölcske ÁFÉSZ dekorációs csoportjának vezetője szakmai körökben országosan is elismert ember. Tizennégy országos szakmai verseny első vagy második helyezettje. A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi országos kiállításon elnyerte a fő díjat, s tíznapos tanulmányútra a Szovjetunióba mehetett. Vasárnap reggel napkeltekor mínusz 18 fokos hidegben és csípős északi széíben mindenki a fedélzeten volt az ásványrárói vjzünifi k'kötőben. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság motoros hajóit, uszályait, tanyahajóit téli kikötőbe a győri Duna-áq védett öbleibe vitték. Ugyancsak kifutottak a Dunára vasárnap a hajóutat kitűző hajók is és megkezdték az értékesebb jelek beszedését, amelyeket — míg a hajózás tart — ideiglenes jelekkel cserélnek fel. Környezed védelmi célprogram készül O Megjárta a Találmányi Hivatalt. Bi -látták, tanácsokat adtak neki. — Végül mégsem csináltam végig a- mondja Erős Lukács. — Így az újításomat csík magam használom, holott meggyőződésem, hogy ennek alkalmazása országosan is nagy haszonnal járna. — Melyik újításáról van szó? — Ismét véletlennel kezdődött. Amikor 1969-ben az új dunaföldvári ABG-áruház bel. gő dekorációját készítettük a dekorációs csoporttal, felmerült a kérdés, milyen új, tetszetős belső feliratokat lehetne,készíteni, amelyek fénylenek, éjszaAz emberi környezetet érő károsodások és szennyeződések mérséklésének, megszüntetésének lehetőségei, a tervsize- rű környezetvédelem időszerű feladatai élénken foglalkoztatják az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területrendezési főosztályán a környezetvédelmi osztály dolgozóit. E kérdésekről beszélgettünk dir. Boros Ferenc osztályvezetővel: — Környezetvédelmi munkánkban — mondotta — eddig rendszerint az egyes környezeti elemeket védtük a különböző szennyeződések, károsodások ellen, p e munkában je- lentőg sikereket értünk eL Például az utóbbi években megállt élő vizeink szennyeződésének üteme, s fontos fordulat volt. hogy törvényes rendeleteink szabályozták az egészséges emberi <^et feltételeinek kialakítására városokban, E fontos célok elérése jee vében születtek az egészségügyi törvény rendelkezései és gz építésügyi törvény itven irányú cikkelyei is. Az időhen megalapozott jogszabályok útiét állták annak, hogy a természeti környezetet ért károsodások során ióváte-, hetetlen h'bák következzenek be. Air. utóbbi években megindult környezetvédelmi koordinációs munka, amelyet az 1971 ben megjelent kormányhatározat indított meg. Ennek kapcsán a tudományos kutatómunkában, a tervezésben, és a jogalkotás gyakorlatában, erőteljes tevékenység kezdődött. E feladatok megoldása érdekében elkészült a környezetvédelmi kutatásokat meg- , alapozó környezetvédelmi célprogram, amely átfogóan ki- dol^zza a komplex környezetvédelmi- teend ők mesalapo- - zását: a kutatandó témákat. E témák között olyan kérdések szerepelnek mint a légszenv- nyező anyagok kémiai kutatása. a tüzeléstechnikai folyamatok vizsgálata, az ipari tevékenység okozta talajkárpso- dás. az ioari beruházások telepítésének környezeti szempontból történő kutatása. A célprogram előkészítésében több száz szakértő vesz részt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Irányításával a különböző ágazatok /kutató- ás tervezőintézeteivel együttműködve. — A tudományos kutatómunka koordinációjával kapcsolatban — mondatta — még egyeztetőmunkák folynak, s elvan összefoglaló anyag elkészítésére törekszünk. amelyet 1974. első negyedében kormányzati szervek elé terjesztünk. Addig sor kerül az időszerű feladatok átfogó meghatározáséra. a kö-nvazetvé- delmi irányelvek kidolgozására. Ennek keretében, az ágaEöiTŐzíővéSclmi (auűcstozás a Szekszárd-palánki Mezőgazdasági Szakközépiskolában Körültekintő, alapos szervező munka előzte meg az iskolánkban rendezett korróziós tanácskozást. Az volt a célunk, hogy a tanácskozásra elsősorban olyan szakembereket hívjunk meg akik a gyakorlatban a leginkább látják az egyre értékesebb gépek és egyéb beruházások korróziós kárait és akik legtöbbet tehetnek a ma már miHiárdoktaan kifejezett korróziós, károk csökkentése érdekében. Részt vettek a tanácskozáson a Szekszárdi Állami Gazdasággal szerződése.; viszonyban álló zárt rendszerű kukoricatermesztési partnerek (John Deere-program), Tolna megyei temelőszövetkezetek elnökei, gépészmérnökei, műhelyvezetői. más megyei vendégek. A szakemberek száma a kiállítás látogatóival együtt meghaladta az 500 főt. Mártonfai Dénes igazgató megnyitójában foglalkozott a korróziós károkat előidéző tényezőkkel. a Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben tapasztalt géptárolási, védekezési lehetőségekkel. Előadásában kellő hangsúlyt kapott a gázolaj időleges védőhatása, é« a fáradt olaj korróziót elősegítő tulajdonsága. Kutas László, az országos korróziós állandó bizottság irodájának főmérnöke mező- gazdasági üzemekben végzett kísérletek eredményeire hivatkozva a kivetkezőket mondotta: Ezer gépnél (erő-, munkagép) végeztek átmeneti korrózióvédelmet, 200 000 forint ráfordítási költséggel. E gépek* nél a korrózió által jelentkezett kár kb. 1 000*000 forintot tett volna ki. A vizsgálatok azt eredményezték, hogy a védett gépeken a korróziós károsodás elenyésző volt. A százezer forintokat kitevő védelem mellett a védőanyaggal bevont gépek esztétikusabbak. és munkakezdésre üzemképes sek voltak. Az is elhangzott a tanácskor záson, hogy az értékesebb gépek tárolására koréi acélból (réz—foszfor)-' gépszínvázakat kísérleteztek ki. ami jól ellenáll a korrózió károsító hatásának, védeni nem kell. Dr. Vámos Endre, a NAKI főosztályvezetője részletesen foglalkozott az átmeneti védőanyagok megválasztásának legfontosabb tényezőivel, kí- Vánalmaival. Arra 4 megállapításra jutott, hogy nem is olyan könnyű 1—1 átmeneti korrózióvédő anyag előállítása akkor, ha a kutatók és előállítók a sokrétű követelménynek tökéletesen meg akarnak felelni. A szakmai előadásokat követő kérdések leginkább arra szorítkoztak, hogy hogyan lehetne a csak 200 kg-os tételekben kapható átmeneti védőanyagokat kisebb súlyú, 2, 5., 10. esetleg 20 kg-os kiszerelésben az ország különböző helyein megvásárolni. Felszólalásomban javasoltam hogy időszerű lenne megyénkben szaktanácsadással egy korrózióvédelmi mozgó szervízhálózatot létrehozni; Számos kérés hangzott el d védendő gépek előkészítési technológiájára és az anyag felvitelére vonatkozóan. Erre választ kaptak a hallgatók az előadóktól. és a vetített film is ezzel foglalkozott. A gyakorlati bemutatón láthatták a vendégek a jól előkezelt gépek átmeneti védőanyagokkal való bevonásátj majd a kezelés technológiáját, A gyakorlati bemutatót Pintér Gyula, a NAKI szaktechnikusa. Fehér Zoltán technikussal a szakmai követelményeknek megfelelően végezte. Az összejött szakemberek véleménye az volt. hogy ez az; előadássorozat, a kiállítás meg. tekintése és a gyakorlati bemutató hasznos kiindulópontja lesz a külön,böző üzemekben megoldásra váró korrózióvédelemnek. KISS BERTALAN korrózió szakmám; zati feladatok mellett, meghatározzuk a koordináció munkálatainak cél- és eszköz- rendszerét is. — Az utóbbi években felvetődött a közvélemény oldaláról az a jogos igény, hogy a különböző társadalmi szervek munkájában az eddigieknél jóéban kell érvényesülnie az emberi környezet védelmének. Ez érthető, hiszen környezetünk legfontosabb elemeinek védelme össztársadalmi érdek. Ennek megfelelően az érvényes gazdasági, jogi és tervezési eszközök mellett társadalmi erővel is támogatni kell az egészséges emberi életfeltételek rendszeres javítására irányuló környezetvédelmi munkát. Milyen eredményekkel és további teendőkkel kell számolni a környezetvédelem szempontjából legfontosabb környezeti elemek szempontjából? — A három fő kérdést tekintve — hangzott a válasz —, a vizek siennyeződégének korlátozására irányuló munka viszonylag hosszú múltra tekinthet vissza. Ezzel a témával kiemelten foglalkozunk, s ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy élővizeink 96 százaléka országhatárainkon kívüli területről érkezik. A nemze tközi együ tfcműködés keretében is fontos kérdésben sikerült olyan eredményeket elérnünk hogy egyrészt kedvezőbb feltételeink vannak a szennyező hatások gyors felismerésére. másrészt a szankcionáló intézkedések hatásaként nem fokozódik hazánk vizeinek további szennyeződése. / —• A levegőtisztaság védelme szempontjából eddig tett intézkedések a legveszélyesebb szennyező anyagok elterjed':se elleni tevékenységet szorgalmazták, de úgy tűnik, hogy további szennyező anyagok korlátozásának sürgetését is szükségessé teszi a kipufogógázok növekedésével kapcsolatos ártalmak súlyosbodása. A levegőtisztaság védelmével kapcsolatban újabb veszélyeztető elemek lépnek fel, mint például a vibráció növekedése, a zajhatások és a különböző sugárártalmak jelenléte. Talajvédelmi eredményeink között lehet elkönyvelni hqgy az erősen mérgező hatású növényvédő szerek alkalmazását — először a világon — nálunk korlátozták. Ugyanakkor a biológiai lánc egyes elemeinek károsodását illetően, ma még nincsenek minden részletében kipróbált, hatékony védekező eljárások. így a tudományos kutatás fontos célja a további eljárások felderítése, műszaki fejlesztési előkér-ftése és nem utolsósorban gyakorlati alkalmazásuk. M» la I Hajók a Dunán