Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
őVvMi; MAGAZIN ■ MAGAZIN - MAG MAGAZIN fmmrn Nem mindig újévkor volt újév Mit csinálunk Hogyan lett január 1. az év kezdete és Szilveszter a vidámság ünnepe? Elég változatos, kalandos életút során — mondja Ponori Thewrewk Au. ról csillagász-történész. A régi Egyiptomban például még július közepén kezdődött az esztendő. Akkor az évet 12, egyenként 30 napos hónap és utána 5 szökőnap alkotta. Ezek a többletnapok aligha leheltek kellemesek; ilyenkor ugyanis nem volt szabad semmit elkezdeni, s nem volt szabad mulatozni, lakodalmat ülni sem. A zsidók ősszel, Tisri hó elsején kezdik az évet, mert most 5733 esztendeje azon a napon született Ádám. Rómában az időszámításunk előtti III. század végén a konzulok általában március első felében léptek hivatalba: ekkor kezdődött a konzuli év. Egyébként is márciusnak Mars isten volt a névadója, aki viA császár szakái!s A németek gyakori szólása „a vita a császár szakái!áról”. Ez a szólás a XV. századra, két német gróf vitájára megy vissza. Az egymástól elvitatott földdarabról mindkettő olyan adománylevelet őrizett, amelyen Nagy Károly (742. április 2—814. január 28.) pecsétje volt látható. Az egyik pecséten azonban a császár szakádat viselt, a másikon simára volt borotválva. A dokumentum hitelességének megállapításához tudni kellett volna, hogy Nagy Károlynak volt-e szakálla a kérdéses időpontban, vagy sem. Minthogy azonban a császár már csaknem 600 évvel előbb meghalt, szakállviseletének kérdését nem sikerült tisztázni. A Szovjetunióban, a közép- áasiai Pamir hegységben 7 ezer méter magasságban helyeztek el egy műszert, amely a kozmikus sugárzást tanulmányozza. A világon első ízben helyezték el műszert ilyen magasságban, mégpedig azért, mért a légkör nagymértékben elnyeli a világűrből hozzánk szánt kezdetben a földművelés istene volt. s a föld új életre keléséhez kapcsolták az év kezdetét. A márciusi újévet hizonyítja, hogy szeptember, október, november és december csak akkor lehetett a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik hónap — ami az elnevezésükben rejlő latin számnevekből következik —, ha az esztendő valóban márciusban kezdődött. Időszámításunk előtt 153-ban azonban elrendelték a konzuli év kezdetének áthelyezését január 1-re, s attól kezdve több mint egy évszázadon át, részben a régi, részben az új határidővel indították az évet. Végül is időszámításunk előtt 43-ben Julius Caesar véglegesen rögzítette az újévet január 1-re. De miért? A középkor és az újkor folyamin mindig a vidámságnak. a mulatozásnak szentelték az év utolsó napját. Ez a szokás pog íny eredetű. Az ősi napistenek ugyanis mindig a téli napéjegyenlőség után „születtek”, amikor a leghosszabb éjszakát követően hosszabbodni kezdtek a nappalok. Ezeken a napokon, december 21., illetve 23. körül ünnepelte születésnapját Mith. ras. Attis, Dionysos sia; ilyenkor a nép kivonult a hegyekbe és vidáman, boldogan üdvözölte a kelő napot, az újjászületett istent. A régi Rómában ezekhez a kisázsiai szokásokhoz még egy hagyomány kapcsolódott. A mezei munkák ugyanis december 17-én értek véget, s ekkor megkezdődtek a vidám satumaliák. Ilyenkor egy-egy napig még a rabszolgák is sza_ badok voltak, együtt étkezhet, tek gazdáikkal. Néhány nappal utóbb, január 3. és 5. között a házi istenek ünnepe köérkiező sugaraikat. A munkában a sportolók segítettek a tudósoknak. L. Dobrovolszkij és V. Galkin vezetésével moszkvai alpinisták a 7 ezer 130 méter magas Lenin-csúcs közvetlen közelében, egy kicsiny sík területen állították fel a műszert, a repülőgépről ejtőernyő segítségével ledobott vetkezett, a compitalia. A császárok korában aztán teljesen összeolvadt a két ünnep, a múló év búcsúztatása és az új év köszöntése. Július Caesar talán éppen azért helyezte át az esztendőfordulót január 1- re, hogy az év mindig vidám, jó hangulatban kezdődjék ... A boldog, felszabadult ünneplésnek ez az ősi pogány hagyománya olyan ldirthatat- ia-nul élt tovább, hogy az V. században a keresztény egyház kénytelen volt ezekhez kapcsolni Jézus születésének és köcrülmetéltetésének dátumát is, amiről pedig a 325. évi első niceai zsinaton még mit sem tudtak... Mindehhez a nagy természetnek nincs hozzászólása. En. nek megfelelően a kérdésben a csillagászok is érdektelenek. Ck a Napot, a naprendszert, a világmánden® ’ get tanulmányozzák. és jól tudják, hogy a Föld keringését a Nap és forgását saját tengelye körül egyáltalán rém befolyásolja, hogy az embereik mikor fújják meg éjszaka a papírtrombitákat- mikor koccintanak a pezsgőspohárral és mikor sorsolják ki a visítozó malacot, a réginél boldogabb új évet ki. vánva egymásnak. Dr. Török Zoltán 1974. január 2. ÁBEL. A név őse az as. .ír ás héber nyelvben a kicsinységre, múlandóságra utaló „hebel” szó volt, amire az idők során a gyen. gédség és szelídség fogalmi köre is rárakódott. felszereléssel. A csúcs megmászását és a műszer felállítását viharos szélben, mínusz 20. fokos fagyban végezték. I A következő nyáron az alpi.1 nisták ismét felkeresik a Le- nin-csúcsot, hogy magukkal hozzák az összegyűjtött információkat. (APN—KS) 1973 évvel ezelőtt a világ összlakossága 130 millió volt, napjainkban megközelíti a 4 mi'liliárdot és számításaink sze. rint 2000-re meghaladja a 7 milliárdot is. Ez a rengeteg ember eszik, dolgozik, gépeket gyárt, háborút folytat, épít és rombol. Földünk valamennyi energia- forrása rendelkezésiére áll. Igen ám, de meddig? Még a leggazdagabb raktár is kimerül egyszer. Vegyük például a legaktuálisabb kérdést, az olaj- problémát A rendelkezésünkre álló számítások szerint a világ olajtartaléka mintegy 61 milliárd tonna. Minthogy az évi fogyasztás több mint 2 milliárd tonna, húsz éven belül földünkön egyetlen csepp olaj sem lesz. Mondhatjuk, hogy ez a számítás túlságosan óvatos, megjegyezhetjük, hogy vannak még feltáratlan olaj- lelőhelyek. De még ha mindezt figyelembe vesszük is, meg kell állapítanunk, hogy az emberiségnek maximálisan 40— 50 érre való olajtartaléka van. És aztán? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a paviai egyetem profesz- szora, Mario Páván rendkívül érdekes könyvet írt. A világ energiatartalékainak kérdése — mondja — nagy horderejű probléma, mert befolyásolja a Január 3. GENOVÉVA jelentése az ógermán nyelvből származtatva „fiatal asszony”, az ófranciában pedig „koszorús”. Geneviéve Párizs véd- szentje, sírja helyén áll a mai Pantheon s hatalmas szobra a Szajna egyik hídját díszíti. Január 4. TITUSZ 1967-ben kerül e nap élére. Jelentése a latin nyelvben: „tiszteletreméltó”. Titus Flavius Vespasi. anus római hadvezér, Jeruzsálem elfoglalója, diadalíve Rómát díszíti. Január 5. SIMON ősi héber név, jelentése: „meghallgató” és eredeti alakja „Simeon” volt. Szerepel a görög nyelvben „Szimón” formában, itt azonban „piszeorrú” az értelme. Január 6. BOLDIZSÁR eredeti formája „Balthazar” volt az óhéber nyelvben s jelentése: „a fény ura”. Nemet névmutatók a babilóniai—asszír „Belsazar”-t tartják alapjának, amelynek viszont „isten védje éltedet” az értelme. A névvel kapcsolatos mondák közül talán a legismertebb, hogy Belsazar (Belzacar) babilóniai ki. rály lakomáján megjelent a baljóslatú „Mene, tekel ufar- szin” („Megmérettél és köny- nyűnek találtattál”) felirat és a királyt, még aznap éjjel megölték. Január 8. GYÖNGYVÉR. Ha nem is pontosan ebben az alakban, de a név a Váradi Regestrumban szerepel („Gyöngy, Gyönyörű”). Arany János: Buda halála című elbeszélő költeményében Buda feleségének adta ezt a nevet azzal a magyarázattal, hogy vele a „gyöngy-testvér” fogai, mát kívánta kifejezni. olaj nélkül ? földünkön kialakult egyensúlyi helyzetet, a népek fennmaradását, a természeti kinesekr megmentését. De vegyük csak: az olajat. Ez a fűtőanyag nélkülözhetetlen .a nagy villamos' erőművek üzemeltetésében, az iparcikkek előállításában, a fűtési szolgáltatásban stb. Mi lesz, ha nem lesz többé olajunk? „Visszatérünk a gépek nélküli mezőgazdasági munkához, öszvérháton szállítjuk az árut, postakocsin utazunk, földutaink lesznek, szénnel és fával fűtünk. Gabonát termesztünk az elnémult repülőtereken. A hadsereg gyalogosan közlekedik, a gyárak bezárnak. Víkendezni kerékpáron megyünk, vagy üldögélünk házunk küszöbén és legfeljebb azzal vigasztaljuk magunkat, hogy mindennek a nagyszerű dolognak immár hétmálliár- dán örülünk. Kevesebb lesz a szennyeződés, jobb levegőt lélegezhetünk be. És keveset fogunk enni. Feltéve, ha ...” Feltéve ha a világ tudósai és technikusad nem találnak fel valami új energiaforrást; amely nem veszélyes az emberre nézve, mint az atomenergia. Mind ez ideig azonban ilyen energiaforrás nincs. Feltalálásával viszont nem nagyon késlekedhetünk! esős”, továbbfeépzésébem'pedig „Mars hadisten fia”. Január 10. MELÁNIA a görög „melas” szóból veszi eredetét. ami „feketé”-t, „sötét”- et jelenít, ennek nőnemű alakja: „méláim”. Január 11. ÁGOTA nevünk a görög „agathos” szóból származik. aminek „jó” a jelentése. Nyugat-európai nyelvekben Agatha, Agathe formájában használatos. Január 12. ERNŐ nevünk csupán a nyelvújítás kora óta jött divatba, s a német nyelv „ernst” („komoly”) szavából ered. E szó ógermán megfelelője azonban még „küzdelmet, helytállást” értelmezett. Január 13. VERONIKA. Ha a görög „pherein”: „hozni” igéhez Nikének, a győ • ' m istenasszonyának nevét hozzá-' tesszük, megkapjuk a mai kedves Veronika nevünk jelentését: „diadalt arató, győzelmeit hozó”. Ercl-cti „Phereiniké” volt. Január 15. LÓRÁNT nevünk ógermán származék. mely nyelvben a „hruod”. „dicsőség get” jelentett s a mai német nyelv „Land” e ava riv’.i olyan emberré utal, aki cVosű- séget szerzett tetteivel i10 ttjának. Kálmán Béla re tti névkutató a .mérés:” < ■;ormán szaváé ■ „re ti” ' ríja alapjának. • „ itt a Pamir 7 ezer 130 méter magas csúcsán a kozmikus suíjáiz crí. Műszer a hétezer méter magas hegycsúcson Piszeorra vs társai Naptár-névtár január 15-ig Január 9. MARCELL jelentése a latin nyelvben „kalapá1973, 31,
