Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

Arany Járta* a felt h k * K Úgy hiszem. Szekszárd el­ső „újkori” lakótelepének le­het nevezni a Toldi utcait, ahol 1957—58—59'ben hat, egyenként tizennyolc lakásos bérház épült a Séd. a strand és a Tamás féle kertészet he­lyén. Ennek a lakótelepnek híre ment, mert ez volt az el­ső a TOTÉV gyakorlatában, összefüggő lakótelepet addig nem építettek. És ehhez a lakótelephez egy szomorú hír is fűződik: egy épltőmunkást a második szint tetejéről a daru lelökött és szörnyethalt a tégla- és a sóderhalmok között.... Tizenöt év telt el. hogy az első lakók odaköltöztek, az­óta a lakótelep már átalakul nyugdíjasok lakótelepévé, ugyanis szívesen költöznek ide azok, akik megunják a nagy lakással járó sok mun­kát és fizetést. Ez a telep a maga idején korszerű volt, hisz a „korszerűségi követel­mény” elsősorban a sok la­kást jelentette. Szoba, konyha, kamra, fürdőszoba. WC-fülke, Ennyi komfort járt egy lakás­sal... Azóta lakótelepek tucatja épült fel — nem mondjuk, hogy olcsón, mert a szanálás és a közművesítés bizony sok­ba került. El tudtuk volna képzelni, s ha akkor kérdez­nek bennünket, mondtuk is volna, hogy a várost egy he­lyen kezdjék építeni, ne szi­getenként. Mert így bár­mennyit is építünk, a sok folt előtűnik, a földszintes há­zakat emeletesek foglalják el — de sok helyen. És így ki­alakulnak — mondhatjuk elég drágán — a szekszárdi lakó­telepek. te minden évben ötven-hat­van csalód költözik. És sorol­hatjuk: KISZ-telep az Előhe­gyen, lakótelep a Bartinán, Parásztán... A telepekhez kapcsolódó közszolgálati-köz­művelődési intézmények csak ezután készülnek el. helyen­ként már találni áruházat, boltot, járdát is, köves utat A Wosinsky-telepnek már neve is változik. Kölcseyre. a Kinizsi utcai első házába már beköltözött kilencven család, a Hermann Ottó telepre szin­A város sajátos helyzete a lakótelepes beépítést teszi lehetővé. Most újabb telep építését kezdték el. A Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat a Wesselényi utcában az ősszel kezdte el a munkát. Sokan járnak arra, érdeklőd­ve figyelik a munkát: egy hónapig dolgoztak a cölöpözők és két hetet karácsony előtt az építők — már a második szin­tet építik az első harmincla­kásos háznál. Ezen a telepen OTP-beruházásba,n 165 lakás készül. Mellékelt térképün­kön könnyén el lehet igazod­ni. A Wesselényi utcára néző főhomlokzattal — a lépcsők, a házba a bejáró, az „udvar” felőli oldalról lesz — három kétszekcios tömb, összesen ki­lencven lakás épül. A Jókai utcára néző tömb öt lépcső­házzal 75 lakás kialakítását teszi lehetővé. Az alagsorban 13 garázs is lesz. A Wesselé­nyi utcai házak előtt 39 sza­badtéri gépkocsiparkoló is ké­szül. A lakóházakat a TÁÉV- szisztéma szerint készítik. a poligonüzemben gyártott Bt típusú, kerámiabetétes panel­szerkezetből. Száztizenegv la­kás nagyobb méretű lesz, alapterülete 57,17 négyzetmé­ter, az ötvenöt kisebb lakás egyenként 51,86 négyzetméter alapterületű. A lakások köz­ponti fűtéssel készülnek, az energiát a déli tömbfűtőműből kapják. Az új lakótelepre va­lószínűleg 1975. év első hónap­jaiban költözhetnek a lakók. Tapasztalatok, tanulságok a pártoktatási év kezdetén TÚLZÁS LENNE most de. cember végén arra vállalkozni, hogy elmélyülten, a tévedés lehetőségei kizárásának szán­dékával értékeljük a jelen pártoktatási év tapasztalatait, s egyértelmű tanulságokkal szolgáljunk mind a hallgatók­nak. mind az oktatóknak. Te­kintettel arra. hogy legfeljebb három hónap tapasztalatai áll­nak rendelkezésre, erre nem vállalkozhatunk, mint ahogy nem vállalkozott a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya sem, amikor a pmcs-vezetőkkel ta­nácskozott a pártoktatás tar­talmi kérdéseiről. Arra viszont máris van lehetőség, hogy — éppen a jobbítás érdekében —. egynéhány tapasztalatot ismer, tessünk, az érintetteknek a fi­gyelem éberen tartása érdeké­ben, másoknak pedig azért, hogy a jövőben kerüljék a buktatókat és adaptálják a jó módszereket. Mindenekelőtt abból kell ki. indulni, hogy a politikai okta­tás tananyaga megfelelő, ilyen értelemben a színvonal bizto­sított. Sőt differenciált is, s lehetőséget teremt arra. hogy minden réteg egyaránt meg­találja benne az őt érdeklő kérdéseket és érdeklődési kö­rének megfelelő válaszokat is kapjon esetleges aggályaira. Ahol viszont még mindig nem sikerült teljes eredményt el­érni. az a módszertan. Lehet egy oktatást különbözőképpen vezetni, erre nincs recept. Rosszul, unalmasan, szájbará- góari viszont nem szabad, mert az előbb, vagy utóbb visszaüt. Nem véletlen, hogy az állami oktatásban is éppen a mód­szertani kérdések kerültek elő­térbe. A DOMBÓVÁRI JÁRÁSBAN olyan tapasztalatokat szereztek a járási pártbizottság tagjai, munkatársai, hogy még a párt­oktatásban előadóként, veze. tőként közreműködő pedagó­gusok sem mindig veszik igénybe munkájuk színvonalá­nak növelése érdekében a mo. dern didaktikai módszereket. A szekszárdi járásban ez in­kább úgy jelentkezik, hogy „tanári módszer? — iskolás módszer?” Jó ez? Ki tudna egyértelmű választ adni? Azt talán kimondhatjuk, hogy ál­talában nem. elképzelhető vi­szont, hogy adott helyen, adott esetben igen. S az előbb mondottak azon­nal felvetnek egy másik kér­dést. ezzel szinte mindenütt ta­lálkozni. Nevezetesen arról van szó, hogy az előadók nagyobb figyelmet fordítanak a tan­anyag elsajátítására, semmint az ismeretek tudatosultságán túl. az érzelmi telítődöttség, az érzelmi kötődés megteremté­sére. Leegyszerűsítve arról van szó. hogy a mi elvtársaink ne csak értsék, hanem érezzék is politikánk igaz, egyetlenül igaz voltát. Ne csak hallgatók legyenek tellát az oktatáson részt vevők, hanem aktív munkások, akik­nél az sem baj, ha az első hallásra valamit nem értenek, hanem rákérdeznek az előadó, ra. s végső soron még az sem baj, ha az első mondat után nem mindig teremtődik teljes egyetértés. Ugyanennél a témakörnél kell beszélni arról is. hogy nem szerencsés ha a különbö­ző szintű pártszervek az úgy­nevezett szá.nszerűségen mérik le oktatásunk helyzetét, ered­ményességét. Egy-két százalé­kos lemorzsolódás — persze nem szükségszerű, hogy így le­gyen —. korántsem okoz any- nyi gondot, mint egy-két rosz. szul előkészített, hanyagul le­vezetett foglalkozás, ahol a hallgatók csak az időt töltöt­ték. de nem kaptak semmit. A hangsúly egyértelműen a tartalmi munkán van. Nem szeretnénk elmélyülni annak felsorolásában, hogy *z oktatás keretein bélül elsősor­ban milyen kérdések foglal­koztatják a hallgatókat, hiszen a skála rendkívül széles, né­hány tapasztalatra azonban megítélésünk szerint, nem árt felhívni a figyelmet. Dombó­váréit olyan tapasztalaitokat szereztek, hogy még ma is van­nak. akik nem értik pártunk szövetségi politikájának lénye­gét. Egyoldalúan látják sok­szor a munkásosztály szerepét és nem mindig értik meg, hogy a munkásosztály éppen azzal teljesíti nagy történelmi hiva­tását, hogy felszabadítja a töb­bi társadalmi osztályt, réteget is. Az érdekek ütközésének túlhangsúlyozása még mindig kísért, az azonosságok keresé­se helyett. NAGYOT LÉPTÜNK ELŐ­RE agitációnkban és propagan­dánkban. ezen belül a párt­oktatásban is. a védekező jel­leg felszámolásában. A véde­kezés és az abból fakadó meg. magyarázás helyett a felvilá­gosítás. a tudatosítás került előtérbe. S talán ez a legna­gyobb eredményünk. Bonyhá- don úgy tapasztalják, hogy tárgyilagosult a vita. jobb az alaphangulat, mert a gazda­sági egységek helyzete is ja­vult az elmúlt évekhez képest. Kell-e ennél jobb érv egy propagandista számára? A szekszárdiak azt mondják, hogy megnőtt az érdeklődés a társadalom és az államélet kérdései iránt. Másutt óvnak attól, hogy túlságosan a napi munkahelyi kérdésekhez kös­sék a politikai oktatás vitáját. Erre sincs recept. Az élet ad­ja a feladatokat, a propagan­disták dolga, hogy elősegítsék felszínre iutni a gondokat, kérdéseket és ott. helyben, ab­ban a légkörben választ adni azokra. Érthető, hogy a bel­ügyi alapszervezeteknél az elv. társak élénkebben reagálnak egyes jelenségekre, mint má­sutt. de ugyanakkor jó érzés hallani, hogy a kontsruktív, előrevivő és kritikus vita jel­lemzi az ezekben az alapszer­vezetekben folyó politikai ok­tatást. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁGOK mindenütt létrehozták az oktatási bizottságokat. Ezek a társadalmi munkások sokat segítenek és eredményeink nem kis mértékben az ő tevé­kenységüknek köszönhetők. Jelen írásunkban feltűnően sok helyütt szerepei a talán. a feltehetőleg, az úgy véljük. Nem magyarázatképpen, csu­pán a hűség érdekében: ennek az az oka, hogy ma még ke­vés a tapasztalatunk, de amit szereztünk, az alapjában véve jó és feljogosít bennünket a derűlátásra. LETENYEI GYflfM»« * A Wesselényi nteal lakoielep

Next

/
Oldalképek
Tartalom