Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
A szekszárdi JVNEB ülése Reliefe tórfény ben a gyermek Néra, kolosz, és ami még utánuk jöhet Jogos panaszok orvoslása Tegnap — szombaton — az elnöki jelentés megvitatásával kezdte ülését a Szek- szárd Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Amint abból kitűnt — közérdekű bejelentés eredményeként — az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal megállapította: Trázer János bátaszéki kisiparos irreális adóbevallással 28 367 forinttal károsította meg az államot. A hivatal kötelezte a kisiparost a hiány haladéktalan megfizetésére. A szekszárdi TESZKERV-áru- házban majdnem húsz mázsa zabot mázsártként 30 forinttal magasabb áron adtak el a hivatalosan rögzített árnál. Több, tegnap tárgyalt ügy ismeretében adódik önként a kérdés: Nem lett volna egyszerűbb az illetékesnek lelkiismeretesen, házon belül elintéznie, mint megvárnia, hogy panasz nyomán a népi ellenőrzés figyelmeztesse kötelességének (teljesítésére? ... Tóth László alsónyéki lakos — például — csak a NEB átirata után kapta meg, az Autóközlekedési Tanintézetnél megnyilvánult felületesség miatt késve, gépjárművezetői engedélyét. Káuoly Lajos ka- kasdi nyugdíjas kétezer forintos adótartozását még áprilisban kiegyenlítette, de a helyi tanács még augusztus derekán sem oldotta fel nyugdíját a letiltás alól. A feloldást a népi ellenőrzés intézkedése hozta meg. Bognár István szekszárdi lakos Me- kalor F—2 típusú, olajüzemű vízmelegítőjének égetőfazék- oldaía leégett. A 300 forintos égetőfdzék helyett a Mechanikai Művek 1500 forintos, komplett, adagolóval felszerelt tűzteret kínált megvételre. A panaszos ezt — kény- szerűségből — megvette. A népi ellenőrzés intézkedését követően a vízmelegítő tulajdonosa visszakapta fölöslegesen kiadott 1200 forintját. Szabján Katalin bátaszéki lakos majdnem háromezer forintos termény darálójának garanciális javítására csupán a népi ellenőrzés felhívására szánta rá magát a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet. Medinán, Tolnán, Szekszár- don és Faddon általános iskolai napközi otthonok, Sió- agárdon és Faddon óvodák helyzetét vizsgálta a járásivárosi NEB. A tanulságos megállapításokkal zárult vizsgálat* témavezetője Pethő Gyula volt. A gyermekeket reflektor- fénybe állító vizsgálat tapasztalatai követésre méltó példák sokaságát tárták fel. így a faddi Lenin és a Sióagárdi Sióvölgye Tsz dajka, illetőleg óvónő munkabérének magára vállalásával segíti az óvodát. A tsz-ek és a textiígyár végeztette el a foglalkozási termek belső műnkéit. A szekszárdi IV. számú óvodát hosszú ideje postásbrigád patronálja, igen lelkiismeretesen, nagyon sok szeretettel. Szek- szárdon a nyomda és a tsz-ek áldozatkészségéből jutottak pancsolóhoz, tornaszerhez a gyermekek. Helyes gyakorlatnak megfelelően a csoportok vezetőinek véleménye alapján szerzik be — az anyagi lehetőségek határain belül — a fel- szerelési tárgyakat, a foglalkozási eszközöket Az iskola- vezetők a helyi tanácsok helyeslésével biztosítják a nevelők számára, hogy igénybe vehessék áz önképzést szolgáló pedagógiai szabadságot, Szintén helyes áz a törekvés, hogy d napközis nevelő tisztét a felső tagozatos csoportoknál tanári képesítésű pedagógusok töltsék be. Többek között abból, hogy a vizsgált intézményekben a nevelők fluktuációja minimális, a munkahelyi légkör kellemes voltára lehet következtetni, csupán egyetlen napköziben tálált a népi ellenőrzés olyan anomáliát, amely a későbbiekben széthúzás forrása lehet. Ott három pedagógusnak vart egyformán tizennyolc szolgálati éve; tényleges havi munkabérük mégis nagy szóródást mutat: 2200, 2350, illetve 3300 forint. A differencia még szembeszö- kőbb, ha figyelembe vesszük, hogy egy, huszonhét szolgálati évvel rendelkező pedagógus havi tényleges munkabére ugyanott 2800 forint A népi ellenőrzés javasolta ennek a bérfeszültségnek meg. oldását. Ezen a speciális jellegű javaslaton kívül számos, átfogó érvényű javaslatot dolgozott ki a bizottság. A népi ellenőrzés szorgalmazza, hogy az eddiginél nagyobb számban kerüljenek cigány származású gyermekek az óvodákba, legalább egy évvel az általános iskolás kor előtt. Kívánatosnak tartja, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák gyermekei felvételi előjegyzést kapjartak. A szülői ház és az intézmények kapcsolatát elemezve a népi ellenőrök úgy találták, hogy ezt a kaocsolatot a jövőben a nevelési tartalmú feladatok javára helyes erősíteni. Helytelenítette viszont a népi ellenőrzés, hoev a szülők néhol a nagytakarítást végzik társadalmi munkában; ez valóiában az üzemviteli költségek esv hányadának burkolt áthárítása. Ma még hérni spontaneitás tapasztalható az intézmények feilosz- tésében, ami — ennek következményeként — a pillanatnyi igényektől és étroen rendelkezésre álfló anv=°,taV+éi fii Vet A feilesztés távlati megtervezése elősegítené a megvalósítást. B. Z. Idestova negyed évszázada Jelentek meg az első kombájnok a magyar mezőgazdaságban, majd folyamatosan vették ki a kaszát, a sarlót űz aratók kezéből. Alig emlékezünk már azok. ra a gépekre, amelyek már akkor vagy száznál több arató- és cséplőmunkás napi munkáját végezték el — és amelyeken még zsákoló garat volt, meg szalrtra- kocsi, amely ugyanúgy, mint a cséplőgép, porral, törekkel lepte el a rajta vlllázó munkásokat. No, meg a gépet vezető, verítékező új kaszást, a kombájnost is. Aztán jöttek újabb, korszerűbb, többet tudó kombájnok. A korszerűt jó tíz év óta a szovjet SZK—4-esek testesítették meg, jó teljesítménnyel dolgozó, strapabíró gépek voltak. Azok lennének még ma ís, ha a mezőgazdaság meg nem duplázza a termésátlagokat. így érthetővé vált az elmúlt néhány évben a mezőgazdasági szakemberek türelmetlensége, követelése újabb, korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépek iránt. Nos, az 1974-es évtől kezdődően már teljesül a kívánság. Szinte karácsonyi ajándékként hatott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a magyar—szovjet áruforgalom alakulásáról. „A magyar mezőgazdaság további gépesítése szempontjából lényeges, hogy a hosz. szú lejáratú előirányzatokon felül, további mezőgazdasági gépek vásárlására nyílik lehetőségünk 1974-ben. A Szovjetunió például a hosszú lejáratú megállapodásban szereplő 1300 kombájnon felül, további, több mint 500 kombájn leszállítására válldí. kozott. Igen jelentős, hogy a jövő évi szállítási listán már szér repelnek a nagy teljesítményű Neva és Kolosz típusú gabona- betakárító kombájnok." A mezőgazdasági szakemberek jó része kiállításokról, látásból Ismeri már ezeket az új gépeket. De azok is kíváncsiak, akik csak hallottak róluk: mit tudnak az új gépek? Csak néhány jellemző róluk: Az SZK—5-ös Neva motorteljesítményét száz lóerőre, az Szilágyi az ÉPFU-tól Nem izgalmas kérdés, hogy valaki miért megy él munkahelyéről. miért hagy ott kollégákat. barátokat megszokott környezetet. Miért megy valaki vissza?! Szilágyi Mihály rakodómunkás volt az ÉPFU szekszárdi kirendeltségén. Felmondott. elment. Székesfehérváron vállalt munkát. — Sofőrvizsgát akartam tenni. Itt nem volt idő a tanulásra. Meg erő sem. Naponta több száz mázsa építőanyagot felrakni az autóra, kivétte az emberből a tanulási kedvet. Fehérváron olyan munkát találtam, hogy mellette tanulni is tudtam. Amikor levizsgáztam, visszajöttem Szekszárdra. Bemutattam a jó eredményt bizonyító oklevelet. de nem kaptam autót. Néhány hétig vártam, aztán mégiscsak jutott egy ZIL. Ez hét éve volt. Azóta ZIL-ekkel dolgozom. — Miért jött vissza a szekszárdi kirendeltséghez? — Először azért, mert itt ■ becsületes munkának van b- csülete. a vezetők értékelik ember munkáját, másods meg azért, mert itt voltak ió barátaim. szaktémáim akikkel érdemes az élet egy részét együtt tölteni. A fizetés is fontos, de számomra a környezet, a hangulat, a légkör volt a csábító. Az ÉPFU kocsijai szolgálatot végeznek. Az ipart szolsáliák az emberek is. akik az év során szokatlanul nagy teljesítményt érték el.' Szilágyi példára egész évben a szekszárdi építkezéseken fuvarozott. Tíz hónap alatt hetvenezer kilométert teljesített, kocsijával két garnitúra gumit koptatott el. Kavicsot, betont. földet szállított a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat építkezéseihez. Személyes ismerősei, barátai a vállalat munkásai. névről szólt Ha a művezetőt. Molnár Józsi bácsit, a kubikosok bri- gadérosát. December 20. körül az építkezéseken lezárják a bódékat. a kerítésajtókat s az újév kezdéséig nincs1 szükség fuvarosokra. Ilyenkor a kirendeltségen s sofőrök karbantartják egész évben hajtott járműveiket, felkészítik a következő évi munkára. Szilágyi a hatodik éwégi szemlére készült karácsony és újév között. Kocsija most is megfelelt. a bizottság megbízhaA két U ■■■} közűit szemlére készítették az egész évben nyúzott járműveket. tónak, használhatónak ítélte — Naponta fél órát kapunk karbantartásra persze ez kevés. de két fuvar között mindig akad néhány perc. negyedóra hogy az ember átvizsgálja a kenyérkeresőt, a gépet, amelynek szolgának kell lenni. Rajtam múlik, hogyan szolgál engem az autó. Nálunk az a szokás, hogy az öreg sofőrök két-három év után leadják az autót, s ha új érkezik azt kapják. Ez azért van így. mert a vezetők tudják, kire lehet bízni a több százezer forintot érő új járművet. szóval teljesítményünk, a munkánk feljogosít bennünket arra. hogy úi kocsit kapjunk. A leadott kocsikkal is évekig lehet még megbízhatóan fuvarozni. Országúton könnyebb közlekedni. Áz építkezésekén nehéz Nem a balesetveszély miatt hanem mert nincs út. sokat kínlódik a gép. az ember. Amikor még el sem kezdik az építésit, az ÉPFU mír elindítja a brigádjait. A ki- rendeltségről jól felkészült autók. sofőrök mennék Béaitén: Tolna megye nagy beruházásaihoz. 1973-bán a szekszárd1' kirendeltség feladatát iól látta el. Áz építők elégedetté1- voltak , a sofőrökkel. Időben * felhasználási helyre juttatták az építési anvagot biztosították a folyamatos munka feltételeinek rájuk tartozó részét. Szilágyi Mihály a törzs oá r da tagja, kiváló génkooc-—-t- tő. részese a sikereknek. Pj SZK—6-os Kolosz-ét 150 lóerőre növelték. Az SZK—4-es 3,7 kilós áteresztőképességét öt, illetve hat kilóra növelték, ugyanakkor a száz munkaórára fordított karbantartás idejét 14 óráról hét, illetve hat órára csökkentették. Megnövelték a vágószélességet, a magtartály befogadóképessé, gét. A vezetést hidraülikus szervokormány könnyíti, azonkívül a gépek szerkezetén egész sor mó dosítás javítja az üzembiztonságot, növeli az élettartamot A két géptípus további előnye, hogy vágórészük a talajt hossz- és keresztirányban másolja, az automatikus cséplő-etetőberendezés alkalmazása lehetővé teszi az át, eresrtőképesség jobb kihasználását és a termésveszteség csökkentését A cséplőrész utáni szemveszteség automatikus megállapítására szolgáló szerkezetet is építettek be. A vezető kényeimét szolgálja a fülke klímaberendezése is. Es még valami, amelyre a Tolna megyei mezőgazdasági üzemeknek is fel kell figyelni: 1974- bén megkezdődik az SZK—5-ös, Neva hegyvidéki változatának; gyártása, amely a 12 százalék feletti lejtőkön is biztosítjd a kis szemveszteséggel végzett aratást, A gyártandó SZK—5-ös kombájn cséplőrésze hegy- és domb. vidéken végzett aratáskor önműködően vízszintes helyzetben ma. rád. Miután ilyenkor, újév táján divatos egy kicsit a jövőbe is nézni, lássuk, milyen a távlati kombájn-prognózis? Abból kell kiindulni, hogy a jelenlegi 3,7—5 kilós áteresztő- képességű kombájnok a közeljövőben már nem elégítik ki az igényeket, az 1975—1980-as években már 8—10 kilós áteresz, tőképességű kombájnokra lesz szükség. Egyes szakembereknek és kutatóknak az a — nem is megalapozatlan — véleménye, hogy 16—20 kilós áteresztőképes, ségű gépeket kell a mezőgépiparnak gyártania, 1500 milliméternél szélesebb cséplődobbal, 2Ö0 lóerős, vagy énnél nagyobb motorteljesítménnyel. A gép teljes terhelésének biztosítását szol. gálja az automatikus sebességszabályozás, és a haladási sebességnek a magveszteségtől is függő automatikus szabályozása, amely különösen hektáronként 40 mázsán felüli termésnél indokolt. A szalmarázókon és a magtisztítókon jelentkező szemveszteséget berendezés jelzi a vezető előtti műszerfalon, tehát a kom- bájnos is ervnek megfelelően vezetheti gépét. A magtartály további növelése 4,5 köbméterre —» tehát körülbelül 3,3 tonna búzára — viszont lehetővé teszi, hogy a szállításhoz — három-három gépből álló kombájncsoport mel. lé — tíztonnás tehergépkocsikat alkalmazzanak a pótkocsis vontatók helyett. Jósolni ezúttal nem nehéz, aí elmúlt évek tapasztalatainak birtokában, hiszen a fejlesztés további biztosítéka a mezőgazdasági gépgyárak tervező kollektíváinak tevékenységei és a mező. gazdasági szakemberek sürgető türelmetlensége — és az a tény is, hogy a gabonatermesztésben már meglévő jelen a hektáronkénti negyven mázsás termés, és a negyvenöt-ötven mázsás termésátlagok közeli távlata. b. r. Népújság 1913. december 30-
