Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

Ülést tartott a megyei tandem

Napirenden : A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai — Megyénk közoktatásának helyzete

és fejlesztésének feladatai

Tegnap délelőtt Székszárdom a régi megyeháza nagytermében tartotta meg évi utolsó ülését a Toilna megyei Tanács. Részt vettek az ülésen: dr. Vá. gó László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa, dr. Bihari Ottó. a Pécsi Tudományegyetem állam, és jogtudományi karának tanszékvezetője, Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának mun. katársa, Daradics Ferenc és Szásza Gábor országgyűlési képviselők, továbbá a megyei tanács társszervezeteinek ve- • zetői, tömegszervezem vezetők.

A tanácskozáson megjelentek üdvözlését követően Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöké tett. jelentést a testületnek a lejárt határidejű tanács. határozaxok végrehajtásáról, adott tájékoztatót a megyei tanácstagok szóban és írásban benyújtott interpellációira tett intézkedésekről, majd pedig arról, milyen tárgyalásokat folytattak a megye vezetői a felettes szervek képviselőivel a két tanácsülés között eltelt időben.

Második napirendként foglalkozott a megyei tanács ülése annak az előterjesztésnek a megtárgyalásával. amely ar_ ról adott számot, hol tartanak tanácsaink és szerveik a ta_ nácstörvény végrehajtásában, a tanácsok elmúlt háromévi munkájában hogyan érvényesültek azok a határozatok, amelyeket az MSZMP KB és a Minisztertanács 1970. áprilisában megtartott együttes ülésén születtek a tanácsok és szerveik munkájának fejleszté. sfet célozva: B" napirend-leere, tén bélül tájékoztatta a megyei tanács elnöke a testületet a végrehajtó bizottság által elfogadott intézkedési terv. ról is. Itt emlékeztetünk, arra, hogy a megyei tanács vb legutóbbi ülésén tárgyalta meg ezt az intézkedési tervet, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által végzett vizsgálatának megállapításaival egy időben.

A megyei tanács elnöke a. vb megbízásából szóbeli előterjesztéssel egészítette ki az írásba • foglaltakat, utalva a szóbeli előterjesztésben arra, hogy a tanácstörvény az MSZMP X. kongresszusának határozata alapján szabta meg a tanácsok helyét, szerepét Mint azt később mondotta, megyénkben kezdenek megvalósulni azok az alapvető célok, amelyek érdekében a tanácsok és szerveik tevékenységének fejlesztése történt. Meggyorsult a települések tervszerű fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása, a helyi erőforrások hatékony felhasználása, szélesedett a szocialista demokratizmus. Szabópál Antal ezt követően hivatkozott arra az értékelésre, mely az MSZMP Központi Bizottságának 1973. novemberi ülésén hangzott el, megállapítva, hogy „a tanácsok mint népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek betöltik szerepüket, a szocializmus építésének hatékony segítői.” Kedvezőek a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai. A tanácsok egyre jobban élnek megnövekedett hatáskörükkel. Intézkedések történtek az államigazgatási munka fejlesztésére, színvonalának emelésére,

módszereinek korszerűsítésére, a bürokrácia visszaszorítására, az államigazgatásban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének érvényesülésére. Mindezek eredményeként javult tovább a hatósági munka, a lakosság ügyeinek intézése, 6 némileg csökkent a bürokratizmus.

A napirend témája igen széles körű eszmecserére adott alapot. Kránitz József a tanácstörvény végrehajtásának szekszárdi járási tapasztalatait ismertette az ülés résztvevőivel, Csaj bók Kálrríán a tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködésének eredményességéről számolt be, Varjas János a tanácstagok aktivitásának fokozódását és a tanácsi bizottságok tevékenységét méltatta. Füzesi Pál azt hangsúlyozta, hogy a megyei tanács ülése elé terjesztett beszámolók alapos elemzés után születtek, hozzájuk tenni bármit nehéz lenne. Berta Kálmán az államigazgatási munka tárgyi, ' szervezeti problémáiról szólt, míg dr. Vágó László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Tolna megyei referense azt fejtegette felszólalásában, hogy a megyei tanács és szerveinek munkája dinami. kusan fejlődik.

Amint azt a napirend felett nyitott vita zárszavában Szabópál Antal leszögezte, a megyei tanács ülésén elhangzott fölvetésekből a színvonalasabb, még jobb tevékenység igénye csendült ki.

Az elhangzott javaslatokat a megyei thnács végrehajtó bizottsága föl kívánja használni további munkájában.

A testület ezt követően fogadta el a második napirend előterjesztést, a megyei tanács munkáját jaVítani * célzó intézkedési tervet pedig jóváhagyván tudomásul vette.

Harmadik napirendként foglalkozott a megyei tanács testületé megyénk közoktatásának helyzetével és azokkal a fejlesztési' 'feladatokkal, afné- lyek a párt- Központi Bizottságának 1972 júhiusi közoktatáspolitikai 'határozataiból adódnak.- E tárgyban dr. Gyu- gyi János általános elnökhelyettes terjesztett írásos beszámolót a megyei tanács ülése elé, s e beszámolót ugyancsak a végrehajtó bizottság döntésére, szóbeli előterjesztéssel egészítette ki.

Megyénk,. mint ez ismeretes, a múltban egyértelműen agrár megye volt.. Jelentős részét nagybirtokok . uralták. Ennek megfelelően alakulhatott ki a megye településhálózata, iskolahálózata is, sőt, ez határozta meg a iáit osság tanulási lehetőségét is. A felszabadulással megindult kulturális fejlődés, egyben a társadalmi haladás egyik feltétele is volt a mind nagyobb tömegek iskoláztatása. Ez természetesen nemcsak a tanulók létszámának növekedését jelentette, de megváltozott áz iskola társadalmi rétegeződése is sőt, határa kibővült életkor szerint is: várta és hívta azokat, akik már felnőttként vállalták, hogy megszerzik a tudásból azt, ami a jussuk. Az e politikai változásból fakadó igényt később a gazdasági fejlődés még sürgetőbbé tette. Iskolahálózatunk — állapíthatta meg a megyei tanács ülése — az elmúlt több mint negyedszázad alatt betöltötte történelmi feladatát.

Az ország, a megye politikai, társadalmi fejlődésével együtt jelentkező új igényeket azonban már csak részben tudja fejlettségének mai fokán kielégíteni.

A távlati fejlesztési koncepció irányelveit megfogalmazó előterjesztés ugyancsak széles körű vitára ösztönözte a résztvevőket. Mint azt Kiss Ferenc tanácstag elmondotta, a társadalmunkat legjobban foglalkoztató kérdések közül nem véletlenül áll az érdeklődés homlokterében a közoktatás fejlesztése. Temesi Mátyás megyei tanácstag a szakrendszerű oktatás eredményességéről szólott. Farkas Károlyné a fejlesztési koncepció helyességét méltatva • azokról a. gondokról beszélt, amelyek pillanatnyilag akadályozzák az oktató- és név élőmunka hatékonyságát. Szabó József vb- tag arra figyelmeztetett, milyen felelősség döntenie a testületnek egy olyan tervezet jóváhagyása felől, amely hosz. szú távra határozza meg a tennivalókat.- Szót- kért a vitában Békés Ferenc, Papp Károlyné, majd Kálmán . György, aki beköszöntőként mondotta el, hogy dr. Orbán László államtitkár megbízásából vesz részt a tanácsülésen. Ezután azókról a minőségi, szemléleti problémákról beszélt, amelyek a jelen körülmények között is indokolatlanul gátolják a pedagóguskollektívák jó munkáját.

A vita összefoglalójában dr. Gyugyi János örömének adott

hangot, amikor azt fejtegette, hogy az eszmecserében szót kérők örvendetes módon egyetértenek a fejlesztési tervezet koncepcióival. Nem tervekkel, hanem irányelvekkel, amelyek az ötéves tervek egymásutánjába illesztve valósulnak meg.

A megyei tanács e napirend lezárása után a bejelentések megtárgyalásával folytatta munkáját, hagyta jóvá a megyei tanács és megyei tanács vb, majd pedig a Tolna megyei NEB 1974. évi munkatervét, majd az interpellációkra került sor.

Végezetül Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke arról szólt, hogy megyénk eredményesen zárhatja az 1973-as évet. Ezekben az eredményekben az érdem a munkásoké, parasztoké, értelmiségieké, akiket e helyről is köszönet illet. A megyei tanács elnöke sikerekben gazdag új esztendőt kívánva a megye lakosságának, a társ- és tömegszervezeteknek, a tanácstagoknak, köszönetét mondott mindazok fáradozásáért, akik munkájukkal hozzájárultak az óesztendő eredményes zárásához.

ÜJ szolgáltatom Szeksxárdon

Helyben cserélik a gázpalackokat

A Tolna megyei Népbolll Vállalat január harmadikától megszünteti a Bogyiszlói úton lévő gázcseretelepet. Az - új gázcseretelep a Keselyűst úton, a Volán-bontótelep mel„ lett kap helyet. Január negyedikétől a reggel nyolc óráitól délután fél négyig nyitva tartó telepen ebédidő-megszakítás nélkül cserélhetők a gázpalackok.

A Népbolt Vállalat január negyedikétől a város különböző helyein új szolgáltatást vezet be. Szállítási költség felszámítása nélkül a helyszínre érkező teherautókról szolgálják ki a vevőket. A szolgáltató teherautók helyeit a Pázmány téren, a Hermann Ottó lakótelepen, a Kálvin térén, a Béla téren, a Csatári téglagyárnál, a Hunyadi úti ABC- áruháznál és a Tartsay úti ABC-áruháznál jelölték ki. Egy-egy alkalmi cseretelepen húsz percet tartózkodik a palackokkal megrakott teherautó.

A gáz házhoz szállítása továbbra is megrendelhető naponta nyolc órától este hatig a 12—309-es telefonon. A város különböző pontjain elhelyezett gyűjtőládák az új szolgáltatás ellenére továbbra is működnek; a gyűjtőládákba dobott megrendelőlapok alapján a gázpalackokat másnap a helyszínre szállítják.

_ adocsa,

UPf-BCender utca, 1973

í.

Egy kicsi magyar utca Madocsán, pontosan olyan, mint a kenderesi, a kurdi, vagy a jászboldogházi. A történések sem mások: élnek, halnak és születnek az emberek, a sze- '• neskocsik itt is, ott is o sdtat. da- , g osztják-. ,s az asszonyok mindennap simára söprik a járdát. A , kicsi at- ' ca házaiban a napok egyformák, az egyik olyan, mint a :maViíj^ s* Irlt- * ‘ kán történik rendkívüli esemény.. Az utca egy esztendejének történetét meséli el Gondos Lászlóné Szekeres Mária, olvasóinknak.

*

— Egy kis utca Madocsán.

— Uj-Kender utca. A neve miatt is annyit panaszkodunk, miért nem lehet normális nevet, adni enneix. Ha hivatalba megyünk, háromszor is megkérdezik. hogy milyen utca. Erre valamikor kenderföldek voltak. Van . egy másik utca, az a Kender utca,, aztán itt is építhettek házakat és ezt nevezték új-kender utcának.

— Milyen nevet szeretnének adni utcájuknak?

— Énszerintem mindegy volna, csali könnyen meg lehetne érteni. Valamilyen hős, író vagv történelmi személyiség nevét kellene az utcának adni.

— Hány ház van ebben az utcában?

— Nem is tudom hirtelen.

— Kik laknak itt? Kezdjük a sarkon.

— Hát először, a másik oldalon laknak a Magyarék, a Mechtl Emil, a Kmetty bácsi, a Tuba András bácsiék, egy özvegyasszony a Varga Istvánná. utána Leposa Istvánék, utána Tárcái Jánosek. Most menjünk az utca másik félére. Ott lakik a rendőr, Tuba Mihály. aztán a Szekeres Lajos, Molnár Mihály, Takács István, itt a szomszédban pedig Lovas László. A mi házunkban két család lakik apámékkal, Sze. keres Lajosékkal lakunk együtt mi. Gondos Lászlóék. Mellettünk a legszélső házban Biczó Antálné, akinek most halt meg a férje, három hete.

— Maga itt született?

•— Itt nőttern fed ebben a házban ebben az utcában, szüleim is itt laktak. Együtt lakunk most is, ők a Szekeresek, mi a Gondosék.

— Mivel foglalkoznak az ut. ca lakói?

— Azt hiszem, mindenki a téeszböl él. vagy ott dolgozik, vagy onnan nyugdíjas. Egyedül mi nem vagyunk a téeszben, -de én. .nyaranta eljárok, f ker- . tészetbe napszámba. Tuba Mihály a rendőr. Bölcskén szolgál. Édesapám a gépállomáson

. volt szerelő, onnan nyugdíjas, hatvannyolc, óta.

— Sok a nyugdíjas?

— Itt, velünk szemben az Emil bácsi. Aztán egy másik idős ember, a Magyar Lajos

•bécsi is a téesztöl kap nyugdíjat. A többiek a téeszben dolgoznak... Van aki libákkal foglalkozik, meg a háztartással, és a tsz-be is sokan járnék napszámba. Ebből az utcából nem nagyon mennek el az emberek máshova dolgozni. A Lovas Laciék fia jár Paksra a konzervgyárba, a lányuk meg Százhalombattán dolgozik. Ebből az utcából csak egy fiatalasszony lakik Pesten, fodrász. De ő már nagyon ré_ gén elköltözött, a szülei azon. bán még itt kútnak. Ez a fiatalasszony igen gyakran hazajár ; szüretre, disznóvágásra, búcsúra meg máskor is. Nagyon idősek már a szülei.

— Vége az évnek. Ml történt ebben az utcában az év során ?

— Uj lakók költöztek a szomszéd házba. Itt laktak ők is a faluban és ezt a házat vettek meg, ideköltöztek. Idős házaspár lakott itt azelőtt, a lányukhoz költöztek Szekszárd_ ra. Szintaiéknak hívják őket és nagyon jó barátságban éltünk itt velük, ebben a kis utcában. Igen-igen jó szomszédok voltak. Nehezen szakadtak el ettől az utcától, még most is vissza-visszajönnek, aztán sokat beszélgetünk. Hiába Muszáj volt elmenniük, beteg volt &z asszony és nem volt aki gondozza, aztán elmentek a lányáékhoz. Lovas Lászlóék költöztek a helyükre, azelőtt is jól ismertük őket. Még volt egy nagy esemény: bevezették a vizet. A vezetékes víz egy falu életében hagy esemény. Ennek ellenére nálunk nem ment ez olyan egyszerűen. Sokan ellenezték.

Aztán mégis megcsinálták. Most meg többen be akarják vezetni a vizet a lakásba. Mi is bevezetjük, annak ellenére, hogy van egy .jó. csókútunk. A nyáron a gépek ásták ki az árkot, azok is takarták ■ be.~ Nem .kellett .társadalmi munkát végezni, fizetni kell, mindenért fizetni kell'. Az idén nem volt lakodalom. .Jelzem, már nem is háznál . tartják, mert olyan sok embert meghívnak, hogy .csak a kultúr, bán férnek él.. Nem jói . mondom. mert a Tubáéknál vetít lakodalom, s most a legíi-ata- labb házaspár ebben az utcában a Tuba-házaspár, y Tuba András meg a félesége. Novemberben volt az esküvő, Boicskén tartották. De én még a fiatal asszonyt ; nem ismerem, a fiút,- az Andrást, azt igen. A fiatalok a gépállomásra járnak dolgozni Bölcskére.

— Keresztelőt tartanak?

— Nagy keresztelőket szoktak itt tartani. Úgy tudom,, a faluban névadó eddig, csak egy volt. Sok komát hívnak, főznek minden jót, tyúkot, csirkét. A jóbarátokat ilyenkor összehívják és utána komának. meg komámasszony- nak szólítják egymást.

— Kik haltak meg? >

— A Sárosdiéknái halt meg egy néni. 83 éves volt. Már nagyon régóta itt lakott a mi utcánkban. Édesanyám volt a temetésén, mert nálunk ,pz a szokás, hogy a legidősebb. fe. hémép megy a temetésre. Három hete halt meg a szomszéd bácsi. Beteg volt mind a két halottunk. Református temetés volt, a .faluban nem sok a katolikus.

— Milyen ünnep a karácsony ?

— Nagyon szép, családias ünnep. Templomba nem na. gyón járunk, pedig olyan szé-- pen tud beszélni ,a papunk. Miért nem mennek az emberek? Nem tudom. Én sem járok, nem vagyok vallásos. Harmincöt éves vagyok, és az én lánykoromban., még divat volt templomba járni.

(Folytatjuk)

P. SZ. V,