Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

Ülést tartott a megyei tandem Napirenden : A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai — Megyénk közoktatásának helyzete és fejlesztésének feladatai Tegnap délelőtt Székszárdom a régi megyeháza nagytermé­ben tartotta meg évi utolsó ülését a Toilna megyei Tanács. Részt vettek az ülésen: dr. Vá. gó László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munka­társa, dr. Bihari Ottó. a Pécsi Tudományegyetem állam, és jogtudományi karának tan­székvezetője, Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának mun. katársa, Daradics Ferenc és Szásza Gábor országgyűlési képviselők, továbbá a megyei tanács társszervezeteinek ve- • zetői, tömegszervezem vezetők. A tanácskozáson megjelen­tek üdvözlését követően Szabó- pál Antal, a megyei tanács el­nöké tett. jelentést a testület­nek a lejárt határidejű tanács. határozaxok végrehajtásáról, adott tájékoztatót a megyei tanácstagok szóban és írásban benyújtott interpellációira tett intézkedésekről, majd pedig arról, milyen tárgyalásokat folytattak a megye vezetői a felettes szervek képviselőivel a két tanácsülés között eltelt időben. Második napirendként fog­lalkozott a megyei tanács ülé­se annak az előterjesztésnek a megtárgyalásával. amely ar_ ról adott számot, hol tartanak tanácsaink és szerveik a ta_ nácstörvény végrehajtásában, a tanácsok elmúlt háromévi munkájában hogyan érvé­nyesültek azok a határozatok, amelyeket az MSZMP KB és a Minisztertanács 1970. áprili­sában megtartott együttes ülé­sén születtek a tanácsok és szerveik munkájának fejleszté. sfet célozva: B" napirend-leere, tén bélül tájékoztatta a me­gyei tanács elnöke a testü­letet a végrehajtó bizottság ál­tal elfogadott intézkedési terv. ról is. Itt emlékeztetünk, arra, hogy a megyei tanács vb leg­utóbbi ülésén tárgyalta meg ezt az intézkedési tervet, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala által végzett vizsgálatá­nak megállapításaival egy időben. A megyei tanács elnöke a. vb megbízásából szóbeli elő­terjesztéssel egészítette ki az írásba • foglaltakat, utalva a szóbeli előterjesztésben arra, hogy a tanácstörvény az MSZMP X. kongresszusának határozata alapján szabta meg a tanácsok helyét, szerepét Mint azt később mondotta, megyénkben kezdenek megva­lósulni azok az alapvető cé­lok, amelyek érdekében a ta­nácsok és szerveik tevékeny­ségének fejlesztése történt. Meggyorsult a települések tervszerű fejlesztése, a la­kosság életkörülményei­nek javítása, a helyi erő­források hatékony felhasz­nálása, szélesedett a szo­cialista demokratizmus. Szabópál Antal ezt követően hivatkozott arra az értékelés­re, mely az MSZMP Központi Bizottságának 1973. novembe­ri ülésén hangzott el, megál­lapítva, hogy „a tanácsok mint népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási szervek betöltik szerepüket, a szocializmus építésének haté­kony segítői.” Kedvezőek a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai. A tanácsok egy­re jobban élnek megnöveke­dett hatáskörükkel. Intézke­dések történtek az államigaz­gatási munka fejlesztésére, színvonalának emelésére, módszereinek korszerűsítésére, a bürokrácia visszaszorításá­ra, az államigazgatásban dol­gozók anyagi és erkölcsi meg­becsülésének érvényesülésére. Mindezek eredményeként ja­vult tovább a hatósági mun­ka, a lakosság ügyeinek in­tézése, 6 némileg csökkent a bürokratizmus. A napirend témája igen szé­les körű eszmecserére adott alapot. Kránitz József a ta­nácstörvény végrehajtásának szekszárdi járási tapasztalatait ismertette az ülés résztvevőivel, Csaj bók Kálrríán a tanácsok és a Hazafias Népfront együttmű­ködésének eredményességéről számolt be, Varjas János a tanácstagok aktivitásának fo­kozódását és a tanácsi bizott­ságok tevékenységét méltatta. Füzesi Pál azt hangsúlyozta, hogy a megyei tanács ülése elé terjesztett beszámolók ala­pos elemzés után születtek, hozzájuk tenni bármit nehéz lenne. Berta Kálmán az ál­lamigazgatási munka tárgyi, ' szervezeti problémáiról szólt, míg dr. Vágó László, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának Tolna megyei referen­se azt fejtegette felszólalásá­ban, hogy a megyei tanács és szerveinek munkája dinami. kusan fejlődik. Amint azt a napirend felett nyitott vita zárszavában Sza­bópál Antal leszögezte, a megyei tanács ülésén elhangzott fölvetésekből a színvonalasabb, még jobb tevékenység igénye csen­dült ki. Az elhangzott javaslatokat a megyei thnács végrehajtó bizottsága föl kívánja hasz­nálni további munkájában. A testület ezt követően fo­gadta el a második napirend előterjesztést, a megyei ta­nács munkáját jaVítani * célzó intézkedési tervet pedig jóvá­hagyván tudomásul vette. Harmadik napirendként fog­lalkozott a megyei tanács tes­tületé megyénk közoktatásá­nak helyzetével és azokkal a fejlesztési' 'feladatokkal, afné- lyek a párt- Központi Bizott­ságának 1972 júhiusi közok­tatáspolitikai 'határozataiból adódnak.- E tárgyban dr. Gyu- gyi János általános elnökhe­lyettes terjesztett írásos be­számolót a megyei tanács ülé­se elé, s e beszámolót ugyan­csak a végrehajtó bizottság döntésére, szóbeli előterjesz­téssel egészítette ki. Megyénk,. mint ez ismeretes, a múltban egyértelműen agrár megye volt.. Jelentős részét nagybirtokok . uralták. Ennek megfelelően alakulhatott ki a megye településhálózata, is­kolahálózata is, sőt, ez hatá­rozta meg a iáit osság tanulási lehetőségét is. A felszabadu­lással megindult kulturális fejlődés, egyben a társadalmi haladás egyik feltétele is volt a mind nagyobb tömegek is­koláztatása. Ez természetesen nemcsak a tanulók létszámá­nak növekedését jelentette, de megváltozott áz iskola társa­dalmi rétegeződése is sőt, ha­tára kibővült életkor szerint is: várta és hívta azokat, akik már felnőttként vállalták, hogy megszerzik a tudásból azt, ami a jussuk. Az e poli­tikai változásból fakadó igényt később a gazdasági fejlődés még sürgetőbbé tette. Iskolahálózatunk — álla­píthatta meg a megyei ta­nács ülése — az elmúlt több mint negyedszázad alatt betöltötte történelmi feladatát. Az ország, a megye politikai, társadalmi fejlődésével együtt jelentkező új igényeket azon­ban már csak részben tudja fejlettségének mai fokán ki­elégíteni. A távlati fejlesztési koncep­ció irányelveit megfogalmazó előterjesztés ugyancsak széles körű vitára ösztönözte a részt­vevőket. Mint azt Kiss Fe­renc tanácstag elmondotta, a társadalmunkat legjobban fog­lalkoztató kérdések közül nem véletlenül áll az érdeklődés homlokterében a közoktatás fejlesztése. Temesi Mátyás me­gyei tanácstag a szakrendsze­rű oktatás eredményességéről szólott. Farkas Károlyné a fejlesztési koncepció helyessé­gét méltatva • azokról a. gon­dokról beszélt, amelyek pilla­natnyilag akadályozzák az ok­tató- és név élőmunka haté­konyságát. Szabó József vb- tag arra figyelmeztetett, mi­lyen felelősség döntenie a tes­tületnek egy olyan tervezet jóváhagyása felől, amely hosz. szú távra határozza meg a tennivalókat.- Szót- kért a vi­tában Békés Ferenc, Papp Károlyné, majd Kálmán . György, aki beköszöntőként mondotta el, hogy dr. Orbán László államtitkár megbízásá­ból vesz részt a tanácsülésen. Ezután azókról a minőségi, szemléleti problémákról be­szélt, amelyek a jelen körül­mények között is indokolatla­nul gátolják a pedagógus­kollektívák jó munkáját. A vita összefoglalójában dr. Gyugyi János örömének adott hangot, amikor azt fejtegette, hogy az eszmecserében szót kérők örvendetes módon egyetértenek a fejlesztési ter­vezet koncepcióival. Nem ter­vekkel, hanem irányelvekkel, amelyek az ötéves tervek egy­másutánjába illesztve való­sulnak meg. A megyei tanács e napi­rend lezárása után a bejelen­tések megtárgyalásával foly­tatta munkáját, hagyta jóvá a megyei tanács és megyei ta­nács vb, majd pedig a Tolna megyei NEB 1974. évi munka­tervét, majd az interpellációk­ra került sor. Végezetül Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke arról szólt, hogy megyénk eredmé­nyesen zárhatja az 1973-as évet. Ezekben az eredmények­ben az érdem a munkásoké, parasztoké, értelmiségieké, akiket e helyről is köszönet illet. A megyei tanács elnöke sikerekben gazdag új eszten­dőt kívánva a megye lakos­ságának, a társ- és tömegszer­vezeteknek, a tanácstagoknak, köszönetét mondott mindazok fáradozásáért, akik munkájuk­kal hozzájárultak az óeszten­dő eredményes zárásához. ÜJ szolgáltatom Szeksxárdon Helyben cserélik a gázpalackokat A Tolna megyei Népbolll Vállalat január harmadikától megszünteti a Bogyiszlói úton lévő gázcseretelepet. Az - új gázcseretelep a Keselyűst úton, a Volán-bontótelep mel„ lett kap helyet. Január ne­gyedikétől a reggel nyolc órái­tól délután fél négyig nyitva tartó telepen ebédidő-megsza­kítás nélkül cserélhetők a gáz­palackok. A Népbolt Vállalat január negyedikétől a város különbö­ző helyein új szolgáltatást ve­zet be. Szállítási költség fel­számítása nélkül a helyszínre érkező teherautókról szolgál­ják ki a vevőket. A szolgálta­tó teherautók helyeit a Páz­mány téren, a Hermann Ottó lakótelepen, a Kálvin térén, a Béla téren, a Csatári tégla­gyárnál, a Hunyadi úti ABC- áruháznál és a Tartsay úti ABC-áruháznál jelölték ki. Egy-egy alkalmi cseretelepen húsz percet tartózkodik a pa­lackokkal megrakott teherautó. A gáz házhoz szállítása to­vábbra is megrendelhető na­ponta nyolc órától este hatig a 12—309-es telefonon. A vá­ros különböző pontjain elhe­lyezett gyűjtőládák az új szol­gáltatás ellenére továbbra is mű­ködnek; a gyűjtőládákba dobott megrendelőlapok alapján a gázpalackokat másnap a hely­színre szállítják. _ adocsa, UPf-BCender utca, 1973 í. Egy kicsi magyar utca Madocsán, pontosan olyan, mint a kenderesi, a kurdi, vagy a jászboldogházi. A történések sem mások: élnek, hal­nak és születnek az emberek, a sze- '• neskocsik itt is, ott is o sdtat. da- , g osztják-. ,s az asszonyok mindennap simára söprik a járdát. A , kicsi at- ' ca házaiban a napok egyformák, az egyik olyan, mint a :maViíj^ s* Irlt- * ‘ kán történik rendkívüli esemény.. Az utca egy esztendejének történetét meséli el Gondos Lászlóné Szekeres Mária, olvasóinknak. * — Egy kis utca Madocsán. — Uj-Kender utca. A neve miatt is annyit panaszkodunk, miért nem lehet normális ne­vet, adni enneix. Ha hivatalba megyünk, háromszor is meg­kérdezik. hogy milyen utca. Erre valamikor kenderföldek voltak. Van . egy másik utca, az a Kender utca,, aztán itt is építhettek házakat és ezt ne­vezték új-kender utcának. — Milyen nevet szeretné­nek adni utcájuknak? — Énszerintem mindegy volna, csali könnyen meg le­hetne érteni. Valamilyen hős, író vagv történelmi személyi­ség nevét kellene az utcának adni. — Hány ház van ebben az utcában? — Nem is tudom hirtelen. — Kik laknak itt? Kezdjük a sarkon. — Hát először, a másik ol­dalon laknak a Magyarék, a Mechtl Emil, a Kmetty bácsi, a Tuba András bácsiék, egy özvegyasszony a Varga Ist­vánná. utána Leposa Istvánék, utána Tárcái Jánosek. Most menjünk az utca másik félére. Ott lakik a rendőr, Tuba Mi­hály. aztán a Szekeres Lajos, Molnár Mihály, Takács István, itt a szomszédban pedig Lovas László. A mi házunkban két család lakik apámékkal, Sze. keres Lajosékkal lakunk együtt mi. Gondos Lászlóék. Mellet­tünk a legszélső házban Biczó Antálné, akinek most halt meg a férje, három hete. — Maga itt született? •— Itt nőttern fed ebben a házban ebben az utcában, szü­leim is itt laktak. Együtt la­kunk most is, ők a Szekere­sek, mi a Gondosék. — Mivel foglalkoznak az ut. ca lakói? — Azt hiszem, mindenki a téeszböl él. vagy ott dolgozik, vagy onnan nyugdíjas. Egyedül mi nem vagyunk a téeszben, -de én. .nyaranta eljárok, f ker- . tészetbe napszámba. Tuba Mi­hály a rendőr. Bölcskén szol­gál. Édesapám a gépállomáson . volt szerelő, onnan nyugdíjas, hatvannyolc, óta. — Sok a nyugdíjas? — Itt, velünk szemben az Emil bácsi. Aztán egy másik idős ember, a Magyar Lajos •bécsi is a téesztöl kap nyug­díjat. A többiek a téeszben dolgoznak... Van aki libák­kal foglalkozik, meg a ház­tartással, és a tsz-be is sokan járnék napszámba. Ebből az utcából nem nagyon mennek el az emberek máshova dol­gozni. A Lovas Laciék fia jár Paksra a konzervgyárba, a lá­nyuk meg Százhalombattán dolgozik. Ebből az utcából csak egy fiatalasszony lakik Pesten, fodrász. De ő már nagyon ré_ gén elköltözött, a szülei azon. bán még itt kútnak. Ez a fiatalasszony igen gyakran ha­zajár ; szüretre, disznóvágásra, búcsúra meg máskor is. Na­gyon idősek már a szülei. — Vége az évnek. Ml tör­tént ebben az utcában az év során ? — Uj lakók költöztek a szomszéd házba. Itt laktak ők is a faluban és ezt a házat vettek meg, ideköltöztek. Idős házaspár lakott itt azelőtt, a lányukhoz költöztek Szekszárd_ ra. Szintaiéknak hívják őket és nagyon jó barátságban él­tünk itt velük, ebben a kis ut­cában. Igen-igen jó szomszé­dok voltak. Nehezen szakad­tak el ettől az utcától, még most is vissza-visszajönnek, aztán sokat beszélgetünk. Hiá­ba Muszáj volt elmenniük, beteg volt &z asszony és nem volt aki gondozza, aztán el­mentek a lányáékhoz. Lovas Lászlóék költöztek a helyükre, azelőtt is jól ismertük őket. Még volt egy nagy esemény: bevezették a vizet. A vezeté­kes víz egy falu életében hagy esemény. Ennek ellenére nálunk nem ment ez olyan egyszerűen. Sokan ellenezték. Aztán mégis megcsinálták. Most meg többen be akarják vezetni a vizet a lakásba. Mi is bevezetjük, annak ellenére, hogy van egy .jó. csókútunk. A nyáron a gépek ásták ki az árkot, azok is takarták ■ be.~ Nem .kellett .társadalmi mun­kát végezni, fizetni kell, min­denért fizetni kell'. Az idén nem volt lakodalom. .Jelzem, már nem is háznál . tartják, mert olyan sok embert meg­hívnak, hogy .csak a kultúr, bán férnek él.. Nem jói . mon­dom. mert a Tubáéknál vetít lakodalom, s most a legíi-ata- labb házaspár ebben az utcá­ban a Tuba-házaspár, y Tuba András meg a félesége. No­vemberben volt az esküvő, Boicskén tartották. De én még a fiatal asszonyt ; nem ismerem, a fiút,- az And­rást, azt igen. A fiatalok a gépállomásra járnak dolgozni Bölcskére. — Keresztelőt tartanak? — Nagy keresztelőket szok­tak itt tartani. Úgy tudom,, a faluban névadó eddig, csak egy volt. Sok komát hívnak, főznek minden jót, tyúkot, csirkét. A jóbarátokat ilyen­kor összehívják és utána ko­mának. meg komámasszony- nak szólítják egymást. — Kik haltak meg? > — A Sárosdiéknái halt meg egy néni. 83 éves volt. Már nagyon régóta itt lakott a mi utcánkban. Édesanyám volt a temetésén, mert nálunk ,pz a szokás, hogy a legidősebb. fe. hémép megy a temetésre. Há­rom hete halt meg a szom­széd bácsi. Beteg volt mind a két halottunk. Református te­metés volt, a .faluban nem sok a katolikus. — Milyen ünnep a kará­csony ? — Nagyon szép, családias ünnep. Templomba nem na. gyón járunk, pedig olyan szé-- pen tud beszélni ,a papunk. Miért nem mennek az embe­rek? Nem tudom. Én sem já­rok, nem vagyok vallásos. Harmincöt éves vagyok, és az én lánykoromban., még divat volt templomba járni. (Folytatjuk) P. SZ. V,

Next

/
Oldalképek
Tartalom