Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

Nagy sikerű kiállítás a Galériában A megyék ke mutat húznak 2£ százesztendős fővárost kö­szönti a 19 megye a Nemzeti Galériában. Októberiben nyílt meg a kiállítás, nyitva tartá­sát november végéig tervez­ték. Meghosszabbították. Elő­ször decemberig most pedig január hatodikéra tették utol­só napját. Volt olyan nap. amikor hét- ere’- látogatója volt. Alig fér­tek az emberek a termekben. Most, az utolsó napokban is nagy a nyüzsgés, és sók az idegen szó. Gyerekek és fel­nőttek. vidékiek és messzi or­szágból érísezsattek kíváncsiak rá milyen országunk népmű­vészete? Olyan album, ez a kiállítás, amelynek vatameny- nyd lapja színes, valóságos. Lapozzunk bele a képes­könyvbe. nézzük végig mi ra­gadta meg leginkább a szám­talan látogató figyelmét. Csongród az első. Báb, Kor­kép tanúsítja a hamar bekö­szöntött városiasodást. A sze­gedi gazdaházaspár ruhája, mennyire különbözik a szá­zad eleid penasztdivattáH Békésben a XVIII. századtól sok nemzetiség él. Lám. a tót- komlóéi szlovák menyecskék micsoda finom, tömötten hím­zett ködmönkéket. sárgarézből készült, kontyba való ihlie- kákat hordtak! Bács-Kisfctat következik. Fahajó. íhaMszeszköiaök. ma- lomberendezés. Hiába. Kalo­csa. ez a teremrész a paraszti munka hangulatát áraszt ja. Szolnok megye a mesterem­berek. főleg a szűcsmesterek munkáit állítja ki. Suba. szűr, ködlmön. mellény, egyik cso­dálatosabb munka, mint a másik. És itt egy sátor a túri vásárból, a híresből. Hajdú-Biliar az ellentéteket csodá Itatja. „Nád-enyhei” a puszta legényednek. dölyfös viselet « debreceni cíviseknek. Saalbolics-Szatmár nem a mesterek műremekeit a sze­gény ember kényszerű önellá­tásának tárgyait: faragott edényeket, otthon ügyeskedett használati eszközöket mutat be. Szabolcs-Szatmár a kiállí­táson is a mi „szegény me­gyénk”. .. Borsod-A baú j - Z emo lén a mezőkövesdi matyók szertelen­ségig pompás viseletéivel káp­ráztatja el a néaelődőket. A fiúcska-báto. .Jcaraasma” ruhá­ján hatféle hímzés, húszféle szán. És végre megtudom hogy azt a bizonyos. pom/pono6 fej- kötőt csavarítós kendőnek hívják... Itt készültek az el­ső Mdska-icamsók. 1828-ban. Veszprém megye a céhek tárgyait, céh leveleit, céhládát, céh'kancsókat mutat be. Felér a puszták népének életéről tá­jékoztat. bemutat egy uradal­mi juhászt, minden szerszámá­val. Komárom a városi kéz­művesipar fejlődését doku­mentálja. Győr-Sopron kiállításán a kék szúi dominál: bemutatják a kékfestés eszközeit. tucat szód kékfestős anyagot. Zala megye Göcsej hangula­tát árasztja: faragott fák min­denütt. s a méfaésakedés tár­gyi emlőiéiből számos. Somogy megye kiállítása is hosszabb szemlélődésre kész­tet. íme. a fehér gyász: fényké­pen és bábokon látjuk a fe­hér gyászkendőt, öltözéket, ami hazánkban ritka szokás. Baranya három nemzetisé­gének. a magyaroknak, néme­teknek. sokácoknak életéből mutat jellegzetességeket: le­települt székelyek hímzéseit, német szobabelsőt, sokác bu­sókat A földszinti terem uto&o szobája Tolnáé. Itt található a vendégkönyv is. szerényen hadd feltételezzük, hogy az él­mény frissesége tette, hogy sok bejegyzés éppen a mi ki- állításunfcaít tartja a legszebb­nek. legszínesebbnek. Gémes Balázs és G. Vámos Mária muzeológusok megyénk sokszínű népművészetéből a Sárközt választották ki. Vol­tak. akik a Kapós mentiek, sióagárdiak székelyek, néme­tek nevében sérelmezték is. Pedig valójában nem volt oko­sabb megoldás: a cici terem­ben lehetőség sem volt széles körű. teljes bemutatóra. A Sárköz népművészetét vi­szont színesen, szemléletesen, jól válogatva mutatja be kiál­lításunk. ruhákat, bútorokat, szőttest, hímzést.. használati eszközöket válogatva. A kiállítás az emeletein foly­tatódik, ahol a Galéria dísz­termében Pest. Heves és Nóg- rád mutatkozik be. Ide már a legtöbb szemlélődő fáradtan jut el. Szerencsére tartalékol­tak látványosságot a kiállítás rendezői. Pest sokáig megma­radt. a oiaooaéskor sokat meg­bámult menyecskeruíhákat mu­tat be. Heves különös techni­kával festett bútort. Nógrád pedig palóc visel etekkel káp­ráztatja el az érdeklődőket. Érthető a kiállítás hatalmas sikere. A kéit-három óra. amit az errtber a néprajzi emlékek között tölt. élménnyel és' is­meretekkel gazdagít. Na­gyon fontos ismeretekkel hiszen önmagunk, satát né­pünk egykori hétköznapjainak művészetéről tájékoztat Január hatodikáig még van idő. mindenkinek ajánlhatjuk, ha teheti nézze meg a .-me­gyék bemuiaöoazását”. (virág) Megszűnik a sártenger A szekszárdi Rákóczi út közművesítettsége nem rossz. Általában megfelel a városias követelményeknek. A modern, új 100 lakásos OTP-lakás viszont úgy fest, mintha egy el­hanyagolt, század eleji puszta közepén állna: szélesen ter­peszkedő sártenger veszi körül. A lakók tiszta lábbal száll­nak le a buszról, közelítik meg járdán otthonukat, ám hu­szonöt méterrel a cél előtt kénytelenek vitustáncot járni a süppedő agyagban. Mire átvergődnek a rövid távon, cipő­jük, ruhájuk olyan lesz, mint az őszi vándoré. A gépkocsi- és garázstulajdonosok sincsenek sokkal lted. vezőbb helyzetben. Járművükkel összevissza csúszkálnak a hepehupákon, s még szerencsésnek érezhetik magukat, ha épségben, koccanás nélkül eljutnak a garázsig. S amikor ki­szállnak, ők is a gyalogosok sorsára jutnak, tetézve azzal, hogy kocsijuk belsejében nagy sárcsimbókokat hagynak ma­guk után. Az élelmesebbek „segíts magadon...” alapon megpróbál­koztak az otthagyott cementlapok segítségével járdát építe­ni, sőt volt olyan, aki saját költségén salakot vásárolt. Igen ám, de az udvart rajtuk kívül mások is használják. Többek között az áruház építkezésén dolgozó sok tonnás teherautók is, melyek hatalmas kerekeikkel nemcsak ezeket a próbál­kozásokat semmisítik meg, de megsüllyedve összefröcskölik az épület falát is, A lakók jogos panasza ügyében felkerestük az OTP lakásépítési és -értékesítési osztályát. Gaál László osztály- vezető nyilatkozatából kiderült, hogy ismerik a helyzetet és a megközelítő út érdekében tettek is lépéseket. Azt viszont nem tudják megmondani, hogy a megvalósításra mikor ke­rül sor, ugyanis ez a városi tanácson és a kivitelezői? múlik. A városi tanács tervcsoportjának vezetője, Csúcs András elmondta, hogy a szerződéstervezet már elkészült, aláírás előtt áll. A Rákóczi úti társasház külső közművesítésének határideje 1974. május 31. Ez a munka ugyanis összefüggés­ben van az ABC-áruház építésével. Azonban addig is — a lakók panaszának megszüntetése végett — egy héten belül intézkednek az OTP-lakás előtti terület salakleterítése miatt. Száz család veszi megnyugvással ezt az ígéretet, melyet nagyon vártak már. T. D. Könyvből bő a választék, kevés a hanglemez Az ünnepek előtti csúcsfor­galom nagy erőpróbája a ke­reskedelem dolgozódnak. Alaposan felkészültek a vásár­lók igényeinek maradéktalan kielégítésére, ennek ellenére előfordul, hogy néhány kere­sett árucikkből nincs elegendő. Értesülésünk saserint -ezek kö^ aé tartozik a hanglemez és a kisgyermekeknek szóló köny­Miért álmodunk? Van-e összefüggés álmaink és a va­lóság között? Milyen szerepe van az álomnak életünkben? Amióta ember az ember, fog­lalkoztatják ezek a kérdések. Álomfejtők, kuruzslók specia­lizálták magukat erre a té­mára, de az egyszerű em­berek körében is sok feltéte­lezés született az álommal kapcsolatban. Az álomkuta­tás ugyanis csak e század második felében kezdődött meg. Elsősorban pszichológu­sok és orvosok keresik a ti­tok nyitját. — Kísérletek sorával bizo­nyították már, hogy az álom az alvás egy bizonyos fázisá­ban az úgynevezett REM- időszakban keletkezik — mondta dr. Kulcsár Zsuzsan­na, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem pszichológus- adjunktusa. Ö egyike a hazai alvás- és álomkutatóknak, s az egyetem Pesti Barnabás utcai épületében hangszigetelt szo­ba áll rendelkezésére a kísér­letekhez: 20 és 30 év közöt­ti egészséges felnőttek alvását, álmait vizsgálja, s agyuk min­den rezdülését elektroenkefa- lográffal rögzíti. — Az alvás RÉM- időszakának két jellem­zője van: az agy „felébred” és majdnem olyan aktív lesz, mint ébrenlét idején; s jól érzékelhető szemmozgások is jelentkeznek ebben az idő­szakban. Egyébként éppen az utóbbihoz kötődik a periódus elnevezése, a RÉM ugyanis a „gyors szemmozgás” angol megfelelőjének (rapid eye mo­vement!) kezdőbetűiből szár­mazik. A kutatások során született érdekes megállapítás: nem mindenki álmodik. 5 az ál­Álom és valóság mok gyakorisága is válto­zik egyénenként, habár az agynak ez a REM-időszaka mindenkinél megtalálható. Az újszülöttek alvásidejének zö­mét például a REM-állapot te­szi ki, mégsem álmodnak. A magyarázat: agyuknak nincs még „tapasztalata”, álmok vi­szont csak valóságos jelensé­gek tudatbeli — gyakran torz — visszatükrözéseként jö­hetnek létre. Az egyes embereknél kü­lönbségek vannak a REM- időszakok és ezzel együtt az álmok hosszúságában is. Dr. Kulcsár Zsuzsanna hamaro­san szakemberek előtt számol majd be ez irányú kutatá­sairól. A tudósok többsége azt ku­tatja: miért következik be az alváskor bizonyos pihenőidő után az agy izgalmi állapota, tehát miért jelennek meg az álomképek? E kérdésben még nem jutottak egységes állás­pontra. több feltételezés is született. Így: Az álom az agy automati­kus védekezése. Elalvás után a központi idegrendszer mű­ködése fokozatosan lelassul, s amikor már a veszélyes kó­ma határát súrolja és saját épségét veszélyezteti, műkö­dése hirtelen ismét felgyor­sul, s a gyorsabb agytevé­kenység váltja ki az álmo­kat. Az álom kísérője az agy éjszakai munkáiénak, uevan- is agyunk a REM-időszakban minikomputerként dolgozza fel a napközben szerzett in­formációkat. Sőt. olyan követ­keztetéseket is képes levonni, amelyekre ébrenlét idején nem jött rá az ember. Egyes kutatók szerint az álom az idegi feszültségek ol­dódását segíti elő: az ébren­lét során kapott sérelmes, ér­zelmileg felkavaró élmények feldolgozása ekkor folytató­dik. Ez a felfogás közel áll Freudnak ahhoz a nézetéhez, amely szerint az álom a „biz­tonsági szelep” funkcióját töl­ti be. A feltételezéseket immár negyedszázada a világ minden részén kísérletekkel igyekez­nek alátámasztani. Négyezer álom elemzése során érdekes eredményre jutott például dr. V. I. Kaszatkin leningrádi or­vos: az álmok előre jelzik a betegségeket is. Szerinte a lidérces álmok veszélyes rend­ellenességeket jeleznek a szervezetben, mivel a beteg­ségek korai jelei az érzékszer­veket és az idegrendszeren keresztül az agyba jutnak, ahol ijesztő képek formájában je­lennek meg. Dr. Kaszatkin azt állítja, hogy az álomelemzés­sel kitörése előtt egy héttel meg tudia állapítani a vak­bélgyulladást. hetekkel, hóna­pokkal korábban a neurózist, egy hónappal előbb a gyomor- hurutot A kísérletek folytatódnak, s a jövőben arra számíthatunk, hogy az álommal kapcsolatos további kérdésekre is választ kapunk majd. Czippán György vek. emiatt kerestük fél La­posa Dezsőt a Babits Mihály Könyvesbolt vezetőjét. A boltvezető elmondotta, hogy bizonyos hanglemezek­ből valóban hiány van. min­denekelőtt a Beatles-lemezek iráni nyClvánul meg nagy ér­deklődés. De kelendőek a ré­gi slágerek is. amelyeket a középkorú és idősebb korosz­tály vásárai!. — Mi a helyzet a művész- lemezeikkel? Úgy hallottuk, csak drágák kaphatók, az ol­csók elfogytak. — Természetes, hogy az ol­csóbbak jobbam fogynak, min­denekelőtt a „Zene minden­kinek” sorozat. De lehet mfl- vészlemezt kapni 35 forintért is, ami nem nagy Pénz. vagy a hatvanforintos Magyar ko­molyzene (sorozat és az ötven forintért vásárolható szovjet lemezeket is említhetném. Et­től függetlenül, nem állítom, hogv minden igényt ki tudunk elégíteni. — Szeretnénk, ha a hiányok okáról beszélne. — Boltunk ez év februárjá­ban nyílt meg é« emellett a régi könyvesbolt is megma­radt. Az első hónapokban még csak húsz-huszonöt ezer forin­tos lemezforgalmat bonyolítot­tunk le. ez fokozatosan emel­kedett. novemberben már el-| érte az ötvenkétezret. Ebben a hónapban pedig várhatóan további 20—30 százalékkal nő. Éppen emiatt a fogyasztást ed­dig neon állt módunkban ala­posan felmérni és őszintén szólva nem is számítottunk ekkora felfutásra, lemezkul­tuszra az előigá n y lésnél. Az utóigénylés pedig már nehéz­kes, a Hanglemezgyártó Vál­lalat nem is mindig tudja fi­gyelembe venni. Könyvekből viszont nagyon jó az ellátás, talán soha nem volt ekkora választék. A for­galomra sem lehet panasz havonta eléri a 350 ezer forin­tot. de most a karácsonyi könyvvásár idején további 70 —75 százalékos növekedés várható — Melyek azok a könyvek, amelyeket az olvasóközönség leginkább vásáröl? — A szépirodalmi és ifjú- sáai könyvek mellett nagy a kerestet a tudományos alkotás sok és lexikonok iránt is. A szülők gyakran olyan, drága könyvekkel ajándékozzák meg gyermekeiket mint a Fejlő­dő országok lexikona vagy a Magyarország képekben soro­zat. Az írók között még min­dig Berkes! vezet, de a Jókai­kon yVek is nagyon mennek. A külföldiek között elsősorban a Dumas-könyveket keresik. Pe­tőfi összes költeményeiből is eladtunk ebben az évben már 2000 darabot, úgyhogy jelenleg nem is kapható. De említhet­ném Váci Mihály és Tóth Árpád versesköteteif is. A kisgyerme­keknek szóló meséskönwek: és keménytáblás, képes lepo­rellók elfogytak, ezek beszer­zésére az ünnepek előtt már nincs is lehetőség. TÓTH A Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége minőségellenőri, háromműszakos munkakör betöltésére érettségizett fiatalokat azonnali belépéssel felvesz. Érdeklődni a meó-vezető- nól lehet. Szekszárd, Pa- lánki út (351) Az ünnepek alatt A GELKA SZEKSZÁRDI SZERVIZE 8—16 ÓRÁIG ÜGYELETET TART. * (368) Értesítjük kedves lottó­zóinkat, hogy a karácso­nyi ünnepek miatt AZ 52. HETI SZELVÉNYEK BEDOBÁSI HATÁRIDEJE 23-ÁN (VASÁRNAP) ESTE 19 ÓRA. (370)

Next

/
Oldalképek
Tartalom