Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
f (Folytatás az t. oldalról.) nyereség egy részének lefölözése a költségvetés által, fedezete azoknak a támogatásoknak, amelyeket az árstabilitás érdekében az importcikkeknél nyújtunk. Irányító szerveinknek és vállalatainknak alapvető érdeke — mert ez a népgazdaság érdeke is —, hogy a cserearányok alakulásában a tőkéspiac e mozgásait megfelelőképpen kihasználják, nagy figyelmet fordítsanak a cserearányok javítására, tehát arra. hogy exportunkat főleg a számunkra kedvező árfekvésű és gazdaságosságú cikkekben fokozzuk és az árváltozásokat importpolitikánkban is messzemenően figyelembe vegyük. Nem elég termelni, sőt nem elég gazdaságosan termelni sem. A világpiac változó jelenségeire sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden szinten, hiszen jó munkával ebből is előnyökre tehetünk szert. évi terv. ás költségvetés Is számos olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli a munkásosztály életszínvonalát. Néhányat közülük kiragadnék: — Az 1973 márciusi béremelés elveivel összhangban, jövő év áprilisában sor kerül az iparon kívüli ágazatokhoz tartozó vállalatok munkásainak fizetésemelése. Részesedési alapjuk terhére bizonyos mértékű béremelésre kapnak lehetőséget az OKISZ területén működő szövetkezetek is. —- Jövő évi életszínvonalemelő intézkedéseink között a legfontosabb a népesedési helyzetünkre vonatkozó kormányhatározat, amely kihatásában évi körülbelül 2 milliárd forinttal növeli a családok jövedelmét. — Mindehhez hozzáteszem: vállalati vezetőinknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a rendelkezésre álló béremelési lehetőségeket a legésszerűbben használják fel. Egyszer s mindenkorra szakítani keli a még mindig élő és érvényesülő egyenlősdi szemlélettel. Határozottan érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy akik erejükhöz és felkészültségükhöz mérten többet tesznek a társadalomért, azok mindenben többet kapjanak. Továbbra is méltó megbecsülésben kell részesíteni a munkahelyükhöz hű, hosszú évtizedeken át tisztességgel dolgozó törzsgárdatagokat — mondotta többek között Tímár Mátyás. A költségvetési napirend csütörtöki vitájában felszólalt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkára, Tolna megye 5. (dombóvári) választókerülete országgyűlési képviselője is. Az építőiparral szemben támasztott fő követelmény a termelés olyan ütemű növelése, hogy ki tudja elégíteni a tervben meghatározott szükségleteket. A beruházások kivitelezési idejének csökkentésével javítani kell az építőipar gazdasági hatékonyságát. Az építő- és építőanyagipar fontos feladata a lakossági igények kielégítése, a2 építőanyag-ellátás további javítása. Nagy figyelmet kell fordítani azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a kormány életszínvonal-politikájának. (lakásfejlesztési, gyermek- jóléti, közművesítési célok) gyakorlati megvalósítását segítik elő. 1974-ben az egész népgazdaság arányos fejlesztésének elősegítése érdekében tovább fejlődik közlekedési ágazatunk is. Tovább kell korszerűsíteni a közlekedési ágak közötti munkamegosztást A lakosság anyagi jólétével összhangban gyors fejlődés várható a személygépkocsiközlekedésben, de továbbra is elsőrendű feladat a tömegközlekedés fejlesztése. A jövő esztendőben a Posta és a hírközlési ágazat teljesítménye is nő, de az elégtelen gyártási kapacitások miatt a távbeszélő fő- és alközponti állomások tekintetében az igényeket egyelőre továbbra sem tudjuk a kívánatos mértékben kielégíteni. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk fő ereje a magyar munkásosztály. A nemzeti jövedelem nagyobb részét munkásosztályunk termeli. Pártunk és kormányunk határozatai alapján az idei évben béremelést hajtottunk végre a nagyüzemi munkásság körében. Ennek kétségtelenül jelentős szerepe van azokban a termelési eredményekben, amelyeket 1973-ban sikerült elérni. A párt és a kormány természetesen tudatában van annak, hogy még bőven van tennivaló. Éppen ezért az 1974. K. Papp József: A megye mezőgazdaságával együtt az ipar továbbfejlesztését is változatlan feladatunknak tekintjük Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal, a pénzügyminiszter elvtárs expozéjával, a terv- és költség- vetési bizottság előterjesztésével, kiegészítő javaslataival egyetértek. Jó érzés azt tapasztalni, hogy népgazdaságunk 1973. évi fej- Jödése megfelel pártunk X. kongresszusi és a IV. ötéves népgazdasági terv gazdaság- politikai céljainak, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972 novemberi állásfoglalása követelményeinek. A népgazdaság 1973. évi fejlődése, hogy számos területen a tervezettnél jobb eredmények születtek és a népgazdaság egyensúlyi helyzete is javult, kedvezőbb feltételeket, nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk 1974. évi fejlesztéséhez és népköztársaságunk költségvetési gazdálkodásához. A törvényjavaslat a nemzeti jövedelem termelésének jövő évi növekedését figyelembe véve a költségvetési bevételek és kiadások jelentős, több mint 12 százalékos emelkedésével számok A megnövekvő költségvetési bevételekből többet fordít: — beruházási juttatásokra, — egyes termelési és forgalmi tevékenység elősegítésére, — a tanácsok fejlesztési alapjához folyósítandó állami hozzájárulásra, — nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítésére, — és költségvetési szerveink költségvetési előirányzataira is. Mindez nagyban segítheti népgazdaságunk dinamikus fejlődését, egyensúlyi helyzetének további javulását Tisztelt Országgyűlés! Amikor mint országgyűlési képviselő, meggyőződéssel méltatom az országos érdeket lói kifejező költségvetési törvényjavaslatot, engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy megyém. Tolna megye és szűkén vett választókerületem, a dombóvári választókerület érdekében is szót emeljek. Tolna megye dinamikusan fejlődő mezőgazdasággal rendelkezik. Mezőgazdaságának termésátlagai meghaladják az országost. A legjobb termelési eredményeket elérő megyék között foglal helyet Az állat- tenyésztési ágazat fejlődése lassúbb, az országos átlagnak megfelelő. A megye mezőgazdasága ma gyors ütemben iparosodik, terjed a legfejlettebb technika alkalmazása. Évről évre növekszik a mezőgazdaság által megtermelt termékmennyiség. A megye mezőgazdaságának a legkritikusabb pontjai a termékek szárítása, tárolása, feldolgozása terén van. Különösen ro6sz a helyzet a hús- és tejfeldolgozás területén. Ezzel kapcsolatban van kérésem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felé. A megyének régi problémája, hogy a megyében az évről évre előállított nagy mennyiségű vágóállat ellenére — az időközben létrehozott néhány állami gazdasági és termelőszövetkezeti kisebb állatvágó helyiségek kivételével nincs vágóhídja, húsüzeme. Korábban — ma is érthetetlen módon — le lett állítva. Húsféleségekből az ellátás ma más megyéből, Pécsről történik; A megyében évente felvásárol* nagyszámú, 450—500 ezer darab vágósertés, 18—21 ezer darab vágómarha megyei feldolgozása, valamint a megye választékosabb ellátása érdekében hosszabb idő óta törekszünk egy megyei vágóhíd és húsüzem felépítésére. Törekvésünk végül megértésre talált, elismerték a megyei vágóhíd és húsüzem felépítésének a szükségességét Sajnos, a beruházás indulása késik. Immár három éve folyik körülötte a vita. Azóta a beruházás volumenében is megnőtt, több feladat ellátására alkalmas létesítménnyé, köztük állami járványügyi feladatokat is ellátó beruházássá növekedett. A tervei is eszerint készültek el. Országos nagyberuházássá Változása még nehezebbé tette az indítását. Dimény elvtárs legutóbb arról tájékoztatott, hogy a szekszárdi vágóhíd és húsüzem beruházása 1975-ben indul. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy most, amikor már a nagy- beruházásra készültek el a tervek, magában a minisztériumban és a Tervhivatalban is vitatják a nagyságrendjét Félünk attól, hogy a vita esetleg nem a tervezett beruházás javára dől el, ami újabb tervezést, további több éves csúszást eredményezhet. A beruházás elhalasztása máris több gondot okoz a megyének. Három évvel ezelőtt — mivel úgy nézett ki, hogy elkezdődik a húsüzem építése — fiatalokat iskoláztattunk be szakmunkásképző iskolára. Az első csoport végzett. Húsüzem híján a végzetteket a környező megyék húsiparába voltunk kénytelenek elhelyezni. Még enné; is nagyobb gondot okoz: a leendő húsüzemnek a szekszárdi hőközpont felépítéséhez beruházási hozzájárulásként a városi tanács mintegy 30 millió forintot előlegezett Emiatt kb. 100 lakás felépítése halasztódik eL Kérjük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot és a Tervhivatalt, legyen már végre döntés a szekszárdi Vágóhíd és húsüzem ügyében, Tolna megyét az országos közvélemény mezőgazdasági megyének ismeri. Valójában ma már nem lehet tisztán mezőgazdasági megyének tekinteni. Pártunk az iparilag elmaradott területek gyorsabb ipari fejlesztésére irányuló politikája, állami segítése következményeként, a megye meglévő üzemeinek bővítéses rekonstrukciója és több újabb üzem létrejötte, letelepülése eredményeként megnőtt a megye ipari bázisa. Az extenzív fejlesztés* az ipari termelés gyors növekedését, legnagyobb foglalkoztatási gondjainak megoldását eredményezte. Az iparfejlesztés első időszakában a fejlődés alacsonyabb termelékenység elérése mellett következett be. Jelenleg termelékenységi mutatóink se rosz- szabbak az országos átlagnál. Az ipar éves bruttó termelési értéke ma már meghaladja a mezőgazdaságét. Foglalkoztatottság terén hasonló a helyzet. Ha a megye aktív munkaerő-létszámát veszem alapul, a megye szocialista iparában és építőiparában többen dolgoz, nak, mint a mezőgazdaságban. 1950-ben még kevesebb mint 10 ezer, 1960-ban 15,5 ezer, jelenleg 39 ezer fölé emelkedett a megye szocialista iparában és építőiparában dolgozók száma. Míg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek aktív dolgozói és a mezőgazdaság állami szektora dolgozóinak együttes létszáma 36 ezer alá csökkent. A megye mezőgazdaságával együtt az ipar továbbfejlesztését is változatlan feladatunknak tekintjük. Egyrészt a meglévő Üzemeink fejlesztése, másrészt újabb üzemek létrehozása, illetve letelepítése útján. Ez utóbbival kapcsolatosan olyan gondunk van, hogy a beruházási megezorí lások óta —• néhány korábban eldöntött és későbbre halasztódott üzem kivételével — lelassult, szinte leállt megyénkben az újabb üzemek létrehozása, letelepülése. Különösen érthetetlen ez számunkra választókerületem. Dombóvár vonatkozásában. Dombóvár ugyanis állami segítséggel létrehozott 40 hektár területű, országos normatívák alapján hektáronként 120 fővel számolva, kb. 4—5 ezer fő foglalkoztatására alkalmas ipari parkot, közművesített területet ajánl ipartelepítésre. Az ipari parkból eddig a negyede se lett igénybe véve. Nincs tapasztalatunk arra vonatkozóan sem. hogy a Tervhivatal — bár foglalkozik ipartelepítések diszponálásával — egyáltalán figyelembe veszi-e a dombóvári ipari park meglétét, amit éppen a Tervhivatal segítségével hoztunk létre. Ezúton is felhívom a Tervhivatal és a minisztériumok figyelmét a dombóvári ipari park előnyös beruházási feltételeire és általában a Tolna megyei ipartelepítés lehetőségeire. Ami Tolna megyét illeti, lehetőségei a jövőben még inkább növekedni fognak, főképpen a Majna—Rajna csatorna elkészültével, az európai víziút-rendszer kiépülésével, amely az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium távlati tervei szerint a Duna magyarországi alsó szakaszán elhelyezkedő területeket különösen alkalmassá teszi vízigényes és a vízi Utat előnyösen kihasználó nagyobb ipar befogadására. Választókerületemben másik nagy gond a dombóvári vasúti Sxurdi István: csomópont teljes rekonstrukciójának az elmaradása. A teljes rekonstrukció szükségessége már az 1960-as évek elején felvetődött, kb. félmilliárdos költséggel. Indokoltságát alátámasztja, hogy Dombóvár Déi- Dunántúl legjelentősebb vasúti csomópontja, a legnagyobb forgalmat bonyolító vidéki pályaudvarok közé tartozik. A személy-, a teherforgalmat csak igen nehéz körülmények között bonyolítják. A teher- áruk rendezését részben más állomásokon tudják csak elvégezni, mely az áruk szállítását lassítja. Igaz, az utóbbi években jelentős előreléoés történt a vontatás korszerűsítésében, de ez a feszültséget tovább fokozza a kiszolgáló létesítmények fejlesztésének az elmaradása miatt' Nagyon kérem a közlekedési tárca vezetőit, hogy a dombóvári csomópont teljes rekonstrukciójának a befejezésében legyen döntés és legalább az V. ötéves terv időszakában valósuljon meg, hiszen gazdaságossági szempontból is indokolt. A megyei vezetésnek és a közlekedési tárca vezetőinek kölcsönösen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a nagyon nehéz körülmények között dolgozó dombóvári vasutasok, a dombóvári emberek nem hisznek nekünk, hogy mindig csak a dombóvári csomópont rekonstrukciójára nincs lehetőség. Az elkövetkező évek, sőt Tolna megye történetének kétségtelnül legnagyobb jelentőségű ipari létesítménye a paksi atomerőmű építése lesz. Nagyon örülünk annak, hogy az 1974. évben induló országos nagy beruházások között szerepel építésének megkezdése. A magunk részéről is azon leszünk, hogy e nagy jelentőségű beiuházás megyére háruló feltételeit ma- radéktalanul biztosi lsük. Van azonban több olyan; amelyet sem a Nehézipari Minisztérium, sem pedig a megye nem tud megoldani más minisztériumok segítsége nélkül; Ilyen például a megnövekvő szállítás és a kereskedelmi-élelmezési szolgáltatás feltételeinek a biztosítása. Ezért; — a munkások szállításához és anyagmozgatáshoz szükséges buszok és nagyobb teljesítményű teherkocsikkal való ellátáshoz kérjük a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium segítségét. Ugyanis a szekszárdi di Volán Vállalat jelenlegi kocsiparkjával nem képes az atomerőmű építésével összefüggő szállítási feladatokat megoldani. Jelenleg is kocsihiánnyal küszködik, mert — bár a vásárláshoz rendelkezik pénzzel — nem lehet kocsit kapni. Hasonlóan kérem a Belkereskedelmi Minisztériumot, hogy az erőmű építésével megnövekvő kereskedelmi, közétkeztetési igények kielégítésének feltételeit közösen vizsgáljuk meg. Véleményünk szerint e téren is lesz több olyan kérdés, ami nem oldódik meg az erőmű járulékos beruházásaként és a megye se képes a saját erejéből megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Ismételten szeretném kifejezésre juttatni, hogy a beterjesztett 1974. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot jónak tartom, választóim és magam nevében is megszavazom. Felszólalt a vitában Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. A költségvetés jól szolgálja az ellátás további javítását A miniszter a többi közt rámutatott, hogy a lakosság áruellátása 1973-ban tovább javult. Csökkent azoknak a fogyasztási cikkeknek a szároa, amelyekből a kereskedelem az előző években még nem elégítette ki a keresletet. Most bővebb az áruk vá- íFoly tatás a 3. oldalon)
