Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

f (Folytatás az t. oldalról.) nyereség egy részének lefölö­zése a költségvetés által, fede­zete azoknak a támogatások­nak, amelyeket az árstabilitás érdekében az importcikkeknél nyújtunk. Irányító szerveink­nek és vállalatainknak alap­vető érdeke — mert ez a nép­gazdaság érdeke is —, hogy a cserearányok alakulásában a tőkéspiac e mozgásait megfele­lőképpen kihasználják, nagy figyelmet fordítsanak a csere­arányok javítására, tehát arra. hogy exportunkat főleg a szá­munkra kedvező árfekvésű és gazdaságosságú cikkekben fo­kozzuk és az árváltozásokat importpolitikánkban is messze­menően figyelembe ve­gyük. Nem elég termelni, sőt nem elég gazdaságosan ter­melni sem. A világpiac válto­zó jelenségeire sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden szinten, hiszen jó munkával ebből is előnyökre tehetünk szert. évi terv. ás költségvetés Is számos olyan intézkedést tar­talmaz, amely tovább növeli a munkásosztály életszínvonalát. Néhányat közülük kiragadnék: — Az 1973 márciusi béreme­lés elveivel összhangban, jö­vő év áprilisában sor kerül az iparon kívüli ágazatokhoz tar­tozó vállalatok munkásainak fizetésemelése. Részesedési alapjuk terhére bizonyos mér­tékű béremelésre kapnak lehe­tőséget az OKISZ területén működő szövetkezetek is. —- Jövő évi életszínvonal­emelő intézkedéseink között a legfontosabb a népesedési helyzetünkre vonatkozó kor­mányhatározat, amely kihatá­sában évi körülbelül 2 milliárd forinttal növeli a családok jö­vedelmét. — Mindehhez hozzáteszem: vállalati vezetőinknek megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a ren­delkezésre álló béremelési le­hetőségeket a legésszerűbben használják fel. Egyszer s min­denkorra szakítani keli a még mindig élő és érvényesülő egyenlősdi szemlélettel. Hatá­rozottan érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy akik erejükhöz és felkészültségük­höz mérten többet tesznek a társadalomért, azok minden­ben többet kapjanak. Tovább­ra is méltó megbecsülésben kell részesíteni a munkahe­lyükhöz hű, hosszú évtizede­ken át tisztességgel dolgozó törzsgárdatagokat — mondotta többek között Tímár Mátyás. A költségvetési napirend csütörtöki vitájában felszólalt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkára, Tolna megye 5. (dom­bóvári) választókerülete or­szággyűlési képviselője is. Az építőiparral szemben támasztott fő követelmény a termelés olyan ütemű növe­lése, hogy ki tudja elégíteni a tervben meghatározott szük­ségleteket. A beruházások kivitelezési idejének csökkentésével javí­tani kell az építőipar gazdasá­gi hatékonyságát. Az építő- és építőanyag­ipar fontos feladata a lakossá­gi igények kielégítése, a2 építőanyag-ellátás további ja­vítása. Nagy figyelmet kell for­dítani azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a kor­mány életszínvonal-politikájá­nak. (lakásfejlesztési, gyermek- jóléti, közművesítési célok) gyakorlati megvalósítását segí­tik elő. 1974-ben az egész népgazda­ság arányos fejlesztésének elő­segítése érdekében tovább fej­lődik közlekedési ágazatunk is. Tovább kell korszerűsíteni a közlekedési ágak közötti munkamegosztást A lakosság anyagi jólétével összhangban gyors fejlődés várható a személygépkocsi­közlekedésben, de továbbra is elsőrendű feladat a tömegköz­lekedés fejlesztése. A jövő esztendőben a Posta és a hírközlési ágazat teljesít­ménye is nő, de az elégtelen gyártási kapacitások miatt a távbeszélő fő- és alközponti állomások tekintetében az igé­nyeket egyelőre továbbra sem tudjuk a kívánatos mértékben kielégíteni. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk fő ereje a magyar munkásosztály. A nemzeti jö­vedelem nagyobb részét mun­kásosztályunk termeli. Pár­tunk és kormányunk határo­zatai alapján az idei évben béremelést hajtottunk végre a nagyüzemi munkásság köré­ben. Ennek kétségtelenül je­lentős szerepe van azokban a termelési eredményekben, amelyeket 1973-ban sikerült elérni. A párt és a kormány természetesen tudatában van annak, hogy még bőven van tennivaló. Éppen ezért az 1974. K. Papp József: A megye mezőgazdaságával együtt az ipar továbbfejlesztését is változatlan feladatunknak tekintjük Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal, a pénzügyminiszter elvtárs ex­pozéjával, a terv- és költség- vetési bizottság előterjesztésé­vel, kiegészítő javaslataival egyetértek. Jó érzés azt tapasztalni, hogy népgazdaságunk 1973. évi fej- Jödése megfelel pártunk X. kongresszusi és a IV. ötéves népgazdasági terv gazdaság- politikai céljainak, valamint a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1972 novemberi állásfoglalása köve­telményeinek. A népgazdaság 1973. évi fej­lődése, hogy számos területen a tervezettnél jobb eredmé­nyek születtek és a népgazda­ság egyensúlyi helyzete is ja­vult, kedvezőbb feltételeket, nagyobb lehetőségeket bizto­sít népgazdaságunk 1974. évi fejlesztéséhez és népköztársa­ságunk költségvetési gazdálko­dásához. A törvényjavaslat a nemze­ti jövedelem termelésének jö­vő évi növekedését figyelembe véve a költségvetési bevételek és kiadások jelentős, több mint 12 százalékos emelkedésével számok A megnövekvő költségvetési bevételekből többet fordít: — beruházási juttatásokra, — egyes termelési és forgal­mi tevékenység elősegítésére, — a tanácsok fejlesztési alapjához folyósítandó állami hozzájárulásra, — nemzetközi fizetési köte­lezettségeink teljesítésére, — és költségvetési szerveink költségvetési előirányzataira is. Mindez nagyban segítheti népgazdaságunk dinamikus fejlődését, egyensúlyi helyze­tének további javulását Tisztelt Országgyűlés! Amikor mint országgyűlési képviselő, meggyőződéssel méltatom az országos érdeket lói kifejező költségvetési tör­vényjavaslatot, engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy megyém. Tolna megye és szű­kén vett választókerületem, a dombóvári választókerület ér­dekében is szót emeljek. Tolna megye dinamikusan fejlődő mezőgazdasággal ren­delkezik. Mezőgazdaságának termésátlagai meghaladják az országost. A legjobb termelé­si eredményeket elérő megyék között foglal helyet Az állat- tenyésztési ágazat fejlődése lassúbb, az országos átlagnak megfelelő. A megye mezőgazdasága ma gyors ütemben iparosodik, ter­jed a legfejlettebb technika alkalmazása. Évről évre nö­vekszik a mezőgazdaság által megtermelt termékmennyiség. A megye mezőgazdaságának a legkritikusabb pontjai a ter­mékek szárítása, tárolása, fel­dolgozása terén van. Különö­sen ro6sz a helyzet a hús- és tejfeldolgozás területén. Ezzel kapcsolatban van kérésem a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium felé. A megyének régi problémá­ja, hogy a megyében az évről évre előállított nagy mennyi­ségű vágóállat ellenére — az időközben létrehozott néhány állami gazdasági és termelő­szövetkezeti kisebb állatvágó helyiségek kivételével nincs vágóhídja, húsüzeme. Koráb­ban — ma is érthetetlen mó­don — le lett állítva. Húsféle­ségekből az ellátás ma más megyéből, Pécsről történik; A megyében évente felvásá­rol* nagyszámú, 450—500 ezer darab vágósertés, 18—21 ezer darab vágómarha megyei fel­dolgozása, valamint a megye választékosabb ellátása érde­kében hosszabb idő óta törek­szünk egy megyei vágóhíd és húsüzem felépítésére. Törekvésünk vé­gül megértésre talált, elismer­ték a megyei vágóhíd és hús­üzem felépítésének a szüksé­gességét Sajnos, a beruházás indulása késik. Immár három éve folyik körülötte a vita. Azóta a beruházás volumené­ben is megnőtt, több feladat ellátására alkalmas létesít­ménnyé, köztük állami jár­ványügyi feladatokat is ellátó beruházássá növekedett. A ter­vei is eszerint készültek el. Országos nagyberuházássá Változása még nehezebbé tet­te az indítását. Dimény elv­társ legutóbb arról tájékozta­tott, hogy a szekszárdi vágó­híd és húsüzem beruházása 1975-ben indul. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy most, amikor már a nagy- beruházásra készültek el a tervek, magában a miniszté­riumban és a Tervhivatalban is vitatják a nagyságrendjét Félünk attól, hogy a vita esetleg nem a tervezett beru­házás javára dől el, ami újabb tervezést, további több éves csúszást eredményezhet. A beruházás elhalasztása máris több gondot okoz a me­gyének. Három évvel ezelőtt — mivel úgy nézett ki, hogy el­kezdődik a húsüzem építése — fiatalokat iskoláztattunk be szakmunkásképző iskolára. Az első csoport végzett. Húsüzem híján a végzetteket a környe­ző megyék húsiparába voltunk kénytelenek elhelyezni. Még enné; is nagyobb gondot okoz: a leendő húsüzemnek a szek­szárdi hőközpont felépítéséhez beruházási hozzájárulásként a városi tanács mintegy 30 mil­lió forintot előlegezett Emiatt kb. 100 lakás felépítése ha­lasztódik eL Kérjük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot és a Tervhivatalt, legyen már végre döntés a szekszárdi Vágóhíd és húsüzem ügyében, Tolna megyét az országos közvélemény mezőgazdasági megyének ismeri. Valójában ma már nem lehet tisztán me­zőgazdasági megyének tekin­teni. Pártunk az iparilag el­maradott területek gyorsabb ipari fejlesztésére irányuló po­litikája, állami segítése követ­kezményeként, a megye meg­lévő üzemeinek bővítéses re­konstrukciója és több újabb üzem létrejötte, letelepülése eredményeként megnőtt a me­gye ipari bázisa. Az extenzív fejlesztés* az ipari termelés gyors növekedését, legnagyobb foglalkoztatási gondjainak megoldását eredményezte. Az iparfejlesztés első időszakában a fejlődés alacsonyabb terme­lékenység elérése mellett kö­vetkezett be. Jelenleg terme­lékenységi mutatóink se rosz- szabbak az országos átlagnál. Az ipar éves bruttó termelé­si értéke ma már meghaladja a mezőgazdaságét. Foglalkoz­tatottság terén hasonló a hely­zet. Ha a megye aktív munka­erő-létszámát veszem alapul, a megye szocialista iparában és építőiparában többen dolgoz, nak, mint a mezőgazdaságban. 1950-ben még kevesebb mint 10 ezer, 1960-ban 15,5 ezer, je­lenleg 39 ezer fölé emelkedett a megye szocialista iparában és építőiparában dolgozók szá­ma. Míg a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek aktív dol­gozói és a mezőgazdaság álla­mi szektora dolgozóinak együt­tes létszáma 36 ezer alá csök­kent. A megye mezőgazdaságával együtt az ipar továbbfejlesz­tését is változatlan felada­tunknak tekintjük. Egyrészt a meglévő Üzemeink fejlesztése, másrészt újabb üzemek létre­hozása, illetve letelepítése út­ján. Ez utóbbival kapcsolato­san olyan gondunk van, hogy a beruházási megezorí lások óta —• néhány korábban eldöntött és későbbre halasztódott üzem kivételével — lelassult, szinte leállt megyénkben az újabb üzemek létrehozása, letelepü­lése. Különösen érthetetlen ez számunkra választókerületem. Dombóvár vonatkozásában. Dombóvár ugyanis állami segítséggel lét­rehozott 40 hektár területű, országos normatívák alapján hektáronként 120 fővel szá­molva, kb. 4—5 ezer fő fog­lalkoztatására alkalmas ipari parkot, közművesített területet ajánl ipartelepítésre. Az ipari parkból eddig a negyede se lett igénybe véve. Nincs ta­pasztalatunk arra vonatkozóan sem. hogy a Tervhivatal — bár foglalkozik ipartelepítések diszponálásával — egyáltalán figyelembe veszi-e a dombó­vári ipari park meglétét, amit éppen a Tervhivatal segítségé­vel hoztunk létre. Ezúton is felhívom a Terv­hivatal és a minisztériumok figyelmét a dombóvári ipari park előnyös beruházási fel­tételeire és általában a Tolna megyei ipartelepítés lehetősé­geire. Ami Tolna megyét ille­ti, lehetőségei a jövőben még inkább növekedni fognak, fő­képpen a Majna—Rajna csa­torna elkészültével, az európai víziút-rendszer kiépülésével, amely az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium távla­ti tervei szerint a Duna ma­gyarországi alsó szakaszán el­helyezkedő területeket különö­sen alkalmassá teszi víz­igényes és a vízi Utat előnyö­sen kihasználó nagyobb ipar befogadására. Választókerületemben másik nagy gond a dombóvári vasúti Sxurdi István: csomópont teljes rekonstruk­ciójának az elmaradása. A tel­jes rekonstrukció szükségessé­ge már az 1960-as évek elején felvetődött, kb. félmilliárdos költséggel. Indokoltságát alá­támasztja, hogy Dombóvár Déi- Dunántúl legjelentősebb vas­úti csomópontja, a legnagyobb forgalmat bonyolító vidéki pá­lyaudvarok közé tartozik. A személy-, a teherforgalmat csak igen nehéz körülmények között bonyolítják. A teher- áruk rendezését részben más állomásokon tudják csak el­végezni, mely az áruk szállí­tását lassítja. Igaz, az utóbbi években jelentős előreléoés történt a vontatás korszerűsí­tésében, de ez a feszültséget tovább fokozza a kiszolgáló létesítmények fejlesztésének az elmaradása miatt' Nagyon kérem a közlekedé­si tárca vezetőit, hogy a dom­bóvári csomópont teljes re­konstrukciójának a befejezésé­ben legyen döntés és legalább az V. ötéves terv időszakában valósuljon meg, hiszen gazda­ságossági szempontból is in­dokolt. A megyei vezetésnek és a közlekedési tárca veze­tőinek kölcsönösen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a nagyon nehéz körülmények között dolgozó dombóvári vasutasok, a dombóvári em­berek nem hisznek nekünk, hogy mindig csak a dombóvári csomópont rekonstrukciójára nincs lehetőség. Az elkövetkező évek, sőt Tolna megye történetének kétségtelnül legnagyobb jelen­tőségű ipari létesítménye a paksi atomerőmű építése lesz. Nagyon örülünk annak, hogy az 1974. évben induló országos nagy beruhá­zások között szerepel építésé­nek megkezdése. A magunk részéről is azon leszünk, hogy e nagy jelentőségű beiuházás megyére háruló feltételeit ma- radéktalanul biztosi lsük. Van azonban több olyan; amelyet sem a Nehézipari Mi­nisztérium, sem pedig a me­gye nem tud megoldani más minisztériumok segítsége nél­kül; Ilyen például a megnö­vekvő szállítás és a kereske­delmi-élelmezési szolgáltatás feltételeinek a biztosítása. Ezért; — a munkások szállításához és anyagmozgatáshoz szüksé­ges buszok és nagyobb telje­sítményű teherkocsikkal való ellátáshoz kérjük a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium segítségét. Ugyanis a szekszárdi di Volán Vállalat jelenlegi kocsiparkjával nem képes az atomerőmű építésével össze­függő szállítási feladatokat megoldani. Jelenleg is kocsi­hiánnyal küszködik, mert — bár a vásárláshoz rendelkezik pénzzel — nem lehet kocsit kapni. Hasonlóan kérem a Belke­reskedelmi Minisztériumot, hogy az erőmű építésével meg­növekvő kereskedelmi, közét­keztetési igények kielégítésé­nek feltételeit közösen vizs­gáljuk meg. Véleményünk sze­rint e téren is lesz több olyan kérdés, ami nem oldódik meg az erőmű járulékos beruházá­saként és a megye se képes a saját erejéből megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Ismételten szeretném kife­jezésre juttatni, hogy a beter­jesztett 1974. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot jó­nak tartom, választóim és ma­gam nevében is megszavazom. Felszólalt a vitában Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter is. A költségvetés jól szolgálja az ellátás további javítását A miniszter a többi közt rámutatott, hogy a lakosság áruellátása 1973-ban tovább javult. Csökkent azoknak a fogyasztási cikkeknek a szá­roa, amelyekből a kereskede­lem az előző években még nem elégítette ki a keresle­tet. Most bővebb az áruk vá- íFoly tatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom