Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

\ KORUMÍÍ T v»lsetcffsé} ■* • Környezetünk ma és holnap Sokan foglalkoznak ma az ember környezetének problé­máival. Egyesek talán túl pesszimistán ítélik meg a bioszféra várható .lövőiét. a talajt, a vizet és a levegőt szennyező anyagok gyors üte­mű felhalmozódása miatt mások pedig elenyészőnek tartják ezit a veszélyt Felke­restük dr. Madaras András mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest, mondja el véleményét arról, hogyan látja ma e tekintet­ben a reális helyzetet világ­viszonylatban és hazánkban? — A környezetvédelem kér­dései az egész világot foglal­koztatják. jelentős az az erő­feszítés. amely a környezetvé­delemmel kapcsolatos infor­mációs anyag mögött van. Vi­lágméretekben az ENSZ szer­vezésében. a szocialista or­szágok területén a KGST ke­retében. a környezetvédelmi problémák felismerése, felve­tése egyértelműen megtörtént. Ezek alapján határozottan megállapíthatjuk. hogy a bioszférát jóvátehetetlen ká­ros hatások még nem értele, de fennáll a veszély hogy ha megfelelő intézkedések nem történnek, világméretekben és országonként, akkor az egész emberiség jövője veszélybe kerülhet. Elérkezett az ideje mindenütt annak, hogy konk­rét és összehangolt intézkedé­sek történjenek a bioszféra további szennyezésének meg­akadályozására és a jelenleg meglévő szennyező forrósok csökkentésére. Á tennivalóik meghatározá­sa. ezek között a sorrendiség megállapítása, egyes országok természeti adottságaitól, tech­nikai fejlődésétől, társadalmi rendszerétől és életszínvonal- pöHitikájáfói is függ. Mindezek mellett az a szándék hogy az ember természeti környezeté­nek, védelme érdekében sür­gős intézkedéseket kell tenni, egységesen jelentkezik a föld- kereikség minden területén. Hazánkban a környezetvé­delem érdekében az egyes ágazatokban már a múltban is számos intézkedés történt: ilvenek a vízügyi törvény, er­dőtörvény. természetvédelmi törvény stb. Az átfogó környe­zetvédelmi törvény kidolgozá­sa most van folyamatban. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium ez évben dokumentumban foglalta ösz- sae a környezetvédelem hely­zetét és feladatait a MÉM alá tartozó intézményekben és ágazatokban.. Ezt követően megjelentek az egyes részin­tézkedések a kutatás, oktatás területére, a génbank megva­lósítására és más területekre. Úgy véljük, most az ilyen konkrét intézkedések kidol­gozásával és következetes megvalósításával működhe­tünk a leghasznosabban közre a környezetvédelem érdeké­ben. — Es mi várható nálunk « jövőre vonatkozóan? Fog-e to­vább romlani a helyzet. vagy ■megállíthatók a környezetet vem szélyeztetö folyamatoki — Rövid idő alatt, látvá­nyos eredmények a környe­zetvédelmi problémák megol­dása terén nem várhatók. Eh­hez fokozatosság kell. Rendkí­vül fontos azonban a felada­tok egyértelmű meghatározá­sa hogy ezek megoldását sor­rendiben. összeh angolt intézke­désekkel lehessen megszervez­ni. A tárca területén a kör­nyezetet veszélyeztető folya­matok megállíthatók és erre a szükséges intézkedések meg­történtek. ■ ■ A legfontosabbak közül em­lítsük meg a következőket: — A legveszélyeztetettebb területen, a növényvédelemben a világon az elsők között eltil­tottuk a DDT használatát, és ma már csak olyan vegysze­reket lehet használni, amelyek egy tenyészidő alatt lebomla- nak: — létrehoztuk a magyar génbankrendszert és ennék keretében intézkedéseket tet­tünk a pusztulóban levő nö­vény. és állatfajok fenntartá­sára, megőrzésére. — a talajpusztulás megaka­dályozására komplex talajvé­delmi rendszert dolgozunk ki és alkalmazunk. — fokozottabban érvényesít­jük a jövőben az erdők kör­nyezetvédelmi szerepét — Mii tehet a társadalom. a közigazgatás az egészséges em­beré környezet biztosítása. il­letve megőrzése érdekében? Tudna-e követésre méltó példá­kat említeni? — Á népgazdasági és ágazat ti tervezési metodikánkba be kell vezetni az életszínvonal eddig materiálisán nem mért és értékelt elemeit is mint a víz és levegő tisztaságának mértéke, a zajártalmak szintje stb. Csak akkor lehet reálisan számítani arra. hogy a társa­dalom a környezetvédelemhez szükséges jelentős összeget hajlandó legyen erre a célra fordítani, ha ennek ellentéte­leként érzékelhetően és mér­hetően javul az ember kör­nyezete. csökkennek a kör­nyezeti ánta/knak. Az emberi környezet egyre súlyosbodó zavarainak csök­kentése azonban nemcsak ál­lami intézkedésekkel, költség­vetési eszközökkel valósítható meg. mert a környezeti ár­talmak jelentős' része a társa­dalom tagjainak magatartásá­tól is függ. ezért a társadalmi tudat következetes formálása elengedhetetlen része a kör­nyezet védelmére irányuló erőfeszítéseknek. A társada­lom tudatformálására a kör­nyezetvédelemnek az az esz­köze amellyel minden költ­ségráfordítás nélkül jelentős mértékben javulhat az ember természeti környezete. A társadalom szerepet ját­szik természeti környezetünk védelmében a közvetlen moz­gásterülete — utca. munka­hely. közlekedési eszközök — tisztaságának megőrzésében. De még inkább a természetes táj, a közlekedési vonalak környezetének, az erdők, me­zők tisztaságának megőrzésé­ben. Az emberek kulturáltsá­gának is fokmérőié a termé­szeti környezetünk megbecsü­lése. védelme és tisztaságának megőrzése. Ez egyben nevelési feladat is. áriát az iskolai oktatás minden szintjén érvényesíteni Korunk szórakoztató ipará­nak kétségtelenül elsőszámú sztárja a televízió. Nézi az or­szág apraja-nagyja. nők és fér­fiak, professzorok és segéd­munkások — egyszóval min­denki. Ez alapjában véve ter­mészetesen örömteli dolog, és így van rendjén, annál is in­kább. mert a tv olyan szóra­kozási eszköz, amely nagyon gyakran tanít is és jó hatás­fokkal emeli a nézők kulturá­lis színvonalát. Ott ég akkor van probléma a tv-vei (a műsoron kívül), ha valaki túlontúl hódol varázsá­nak. és ott ül előtte — külö­nösen ünnepeken, munkaszü­neti napokon — reggeltől es­tig. Mint minden túlzásnak, ennek is megvannak az egész­ségügyi ártalmai és ügyelni kell bizonyos „játékszabályok” betartására. Nemrégiben nyugatnémet orvosok rendeztek konferen­ciát a tv esetleges ártalmai ügyében. • Egy orvoscsoporj például megfigyelte a magas vérnyomású betegek szívmű­ködését tv-nézés közben, és megállapította, hogy egyes köz­vetlen adások, azonkívül kri­mik vagy más izgalmas mű­sorok közben, a pulzusszám alaposan megnőtt és gyakran észleltek, „szívbotlást” is. Né­mely esetben 180 szívverést is mértele percenként, pedig egy csaknem egy kilométeres gya­loglás is csak kb. 140-es pul- zusezámot okoz, mégpedig „botlás” nélkül. A botlás alatt azt értjük, hogy két normális szívösszehúzódás között egy „ráadás” is megfigyelhető. A megfigyelések alapján a spe­cialisták ajánlották a szív. és magasvémyomásos betegeknek, hogy kerüljék a túl izgalmas műsorok nézését. Másik orvoscsoport a nézők gyomonsav-termelé6ét mérték tv-nézés közben. Arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy kell. H. J. Üveggömbben a tenger mélyén Népújság 6 . lí>73. december 20. Amerikai kutatók olyan bú_ várgömböt készítettek, amely minden irányban teljes kilá­tást biztosít a benne helyei foglalók számára Eddig csa­pán a fémből készült búvár­gömb falába épített, kb. 15 cm átmérőjű, kis látószögű plexiablakon át figyelhették az „aquanauták” a tenger élővi­lágát, amj nem volt kielégítő. A 6,3 cm vastag akriiüvégből készült újfajta gömb átmérője Iß métert, K icsupaűveg* búvörgöTnfo esetén nincs szükség tápveze­ték-összeköttetésre a felszín­nel, mert a levegőellátást — kb. a óra tartamára — a gömb alatti tömbbe beépített beren­dezés biztosítja. Szükség ese­tén a levegőtertalék 24 órára is elegendő. Az újfajta búvár­gömb segítségével 185 méter mélységig merülhetnek le a kutatók, hogy tanulmányozzák a tengerek és óceánok életét, olajkutatást vagy más hasznos tevékenységet folytassanak, minél izgalmasabb a műsor, annál erősebb a savtem.elés, tehát a fekély veszélye. A meg­növekedett savtartalom vi­szont éhséget idéz elő, a tv­néző tehát emiatt többet eszirc a normálisnál. Ha közben al­koholt is fogyaszt, amelynek nagy a kalóriaértéke, vagy pél­dául diót, mogyoróit ropogtat, ráadásul még meg is hízik. Öva intik tehát a nézőket: tartózkodjanak a hosszabb »„ülések” alatti eszegetéstől. A hosszan tartó tv-nézés ezenkívül derékfájást okozhat a csigolya-porckorong defor­mációja miatt. Éppen emiatt az ortopéd megfigyelő csoport véleménye szerint a nyugtalan tv-néző típusa a legszerencsé­sebb egészségügyi szempontból, aki műsor közben gyakran fel­áll és jár-kel. Ha nem eszmé­nyi kialakítású székben ül a néző. váll- és nyaikszirtfájás- sal is számolhat. Fontos, hogy a széknek legyen kartámlája. A lábakban fellépő vértolulást és az ebből adódó vénabántal- makat a szék magas lábtartó, jára tett lábakkal lehet el­kerülni. A képernyő vibráló fénya fejfájást, epileptikus rohamo­kat idézhet elő. A szem túl- erőltetésének pedig kötőhártya, gyulladás lehet a következmé­nye. A szemorvosok tehát azt ajánlják, hogy a nem teljesen egészséges szemű tv-néző sze­rezzen be megfelelő szemüve­get, végezzen egy-egy műsor- szám között némi testmozgást (ez persze mindenkinek ajánl, ható!) és a készülék bekapcso. lása és a kép megjelenése után egy-két másodpercre far-, dítsa el tekintetét a képernyő.' röL. De a televízió-készülékben is lehet hiba. ha másban nem.' az elhelyezésben. Legalább 2— 2,5 méterre ajánlatos helyet foglalni a készüléktől, és le. hetőleg pontosan szemben ve­le, tehát ne szögből essen rá a tekintetünk. A távolság ál­talában a képernyő magasságá­nak öt-hatszorosa legyen. A legideálisabb székmagasság pe­dig 45 cm, A tv hőskorában számolni kellett a készülék gerjesztette röntgensugárzással is. Ma az új készülékeket ettől már védik, de a szakszerűtlen javítás kö­vetkeztében előfordulhat káros sugárzás. _ A legáltalánosabb aranysza­bály pedig: nem a „tv”-t kell nézni, hanem az érdeklődé­sünknek legmegfelelőbben ki­választott „műsort”. Egy-két Órás tv-nézés csak nagyon ké­véseknek okoz jelentős kelle­metlenséget Ha pedig valaki túlzottan rabja a képernyőnek, elhanyagolja esetleg munkáját is. és főként merényletet követ ei aktív pihenője, az egész­séges mozgás ellen, H. J. Hőség és fagy Egy fordítós a kapcsológom­bon és az afrikai hőséget sarki hideg váltja fel a leningrádi fél­vezető-kutató intézet klímakamrá- jóbaa. A mindössze 24 kilogramm sú­lyú, kisméretű termaelektromos kamrában a rádió- és tv-alkotré. szek viselkedését figyelik meg, különféle éghajlati viszonyok kö­zött A készülék —60°C és +60°C közötti hőmérséklet előállítására o lkai más, ,r

Next

/
Oldalképek
Tartalom