Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

i Gáspár Sándor s Terveink megvalósítása mmdaimyiunk érdeke (Folytatás a 2. oldalról) A pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett számok és té­nyek azt bizonyítják, hogy ha­zánkban a szocializmus társa­dalmi, gazdasági alapjai gya­rapodnak, erősödnek. Gazda­ságunk, minden gond és ne­hézség ellenére, töretlenül fej­lődik. Népünk jóléte növek­szik. Termelési és életszínvo­nal-emelési elképzeléseink, ter­veink megalapozottak, a IV. ötéves terv időarányos köve­telményeinek megfelelően ala­kulnak. A jövő évi terv. és költségvetési javaslatnak is egyik legfontosabb jellemzője, hogy a realitáson alapszik. Pártunk mindig ügyelt és ügyel arra, hogy olyan program ke­rüljön az országgyűlés élé, amely a valóban elérhető cé­lok és a tényleges lehetőségek legteljesebb összhangjára épül. Ezért az előterjesztett javasla­tot megalapozottnak, végre- hajthatónak tartjuk. Reális terveink valóra váltása a társadalom egészének és min­den egyes dolgozónak egyéni érdeke is. Mély meggyőződé­sünk, hogy a dolgozókon nem fog múlni a terv teljesítése. A dolgozók naey többsége ed­dig is arra törekedett, hogy teljesítse, sőt túlteljesítse azt, ami reá hárul. Nemcsak ere­jükkel, hanem szívükkel is részt vesznek a feladatok vég­rehajtásában. Erőfeszítéseiket nemcsak a javuló anyagi ösz­tönzés, hanem a szocialista eÄ köles iránytűje is vezeti. Gyorsítható a fejlődés Társadalmi és gazdasági fej. lődésünk ütemét rengeteg té­nyező határozza meg. Mégis igaz. hogy gyorsítható a fejlő­dés. ha megkeressük és hasz. nősítjük azokat az emelőket, amelyek sok irányú hatásuk­kal és befolyásukkal megnö­velhetik erőnket. Mindannyian tudjuk, hogy eddigi eredményeinkben — munkásosztályunk, dolgozó né­pünk áldozatos erőfeszítései mellett — milyen érdemei van­nak a társadalmi - gazdasági élet külötfböző' területem dol­gozó vezetőknek. A munkás- osztály, a dolgozó nép velük és általuk is bizonyította, hogy nemcsak az urak, nemcsak a tőkések képesek és alkalmasak a gazdaság, a társadalom, az ország vezetésére. Az elmúlt három évtizedes — történel­münkben egyedülállóan gyors ütemű — fejlődés, a dolgozó néptömegek felemelkedése, em. beribbé, egyre jobbá és szeb­bé váló élete ékesen szóló bi-: aonyság. Nem könnyű dolog a mai ro­hanó életben, a tudomány és technika valóban forradalmi fejlődésének, változásainak kö­zepette helytállni, ütemével lé. pést tartani. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk nagy ereje az irányítás jelenlegi gyakorlatában reilik. amely módot ad az államapparátus­nak, a gazdasági és társadalmi szervezeteknek, hogy felelősen és önállóan, a helyi viszonyo­kat és feltételeket, figyelembe véve dolgozzanak. De amiben az erőnk rejlik —, hogy tudniillik a vezetői munkát nagy önállósággal vé­gezzük — sok esetben abban van a gyengénk is. Az irányí­tásnak ez a módja ugyanis fel. tételezi és megköveteli, hogy mindenütt olyan vezetők, le­gyenek, akik képesek és tud­nak is élni a lehetőségekkel. A mi rendszerünkben a szó mély értelmében szocialista tí­pusú vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem csupán szaktudással, kezdeményező­készséggel. hanem politikai fel_ készültséggel és érzékkel is rendelkeznek, akarnak és tud­nak együtt dolgozni a töme­gekkel, képesek demokratikus módon vezetni. Vannak általános irányelve­ink. hogy egy vezetővél szem­ben mik a követelmények. A kérdést minidig úgy kell fel­tenni. hogy valaki képes-e megfelelni a szocialista vezető iránt támasztott sokrétű kö­vetelmények összességének. A mérce magas. De engedménye­ket nem telhetünk. Együtt a dolgozókkal Azt gondolom, a mi viszo­nyaink között elengedhetetlen követelmény: a vezető úgy vé­gezze a munkáját, hogy a szo_ ciaüzmus ügyét a legjobb tu­dása szerint képviselje és elő­revigye! Tartson fegyelmet, teremtsen olyan emberi viszo­nyokat és olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék és lássa el a rábízott feladatokat. A vezetőnek legyen vélemé­nye, és ne mondja a fehérre, hogy fekete. Nem lehet er­kölcsi tőkét kovácsolni abból, hogy egyesek meglapulnak és nem mondanak véleményt, mert így kikerülik a zátonyo­kat. nem vállalják a harcot konkrét ügyekben elveinkért, mert így könnyebb az életük. Elismerjük, hogy sok esetben nem könnyű hibás álláspon­toknak ellentmondani, mert az vitával és sokszor érdekek ösz- szeütközésével, tehát harccal jár. De ne féljen senki, ha megalapozott véleménye oly­kor nem egyezik a felsőbb szervek egyes képviselőinek hibás álláspontjával. Nálunk nem szabad hogy annak le­gyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, csak magasabb a beosz­tása. Az ilyen szellemet nem engedjük érvényesülni. A vezetőtől minden szinten meg kel'l követeim, hogy mer­jen állást foglalni és véleményt mondani. Lefelé Ms. felfelé is. Merjen tehát irányítani, vé­nyeinknek megfelelő kereteken belül marad. Ha nem ezt tesz- szük, akkor konfliktus kelet­kezik: a társadalmi és az üze­mi érdek szembekerül egy­mással, Ilyen esetben azt kell mondanunk: ezt már nem le­het. nem szabad! Idejében kell szólni, hiszen nem ellendruk­kerei vagyunk egymásnak, ha­nem felelősek vagyunk egy­másért. A partfunkcionárius, a szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági vezető — a szó ne­mes és a közös ügyet szolgáló értelmében — „egy cég”, hi­szen egy cél érdekében mun­kálkodik. Régi munkásmozgalmi ta­pasztalat. hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el. azt tá­mogatják igazán, és azzal ha. ladnak együtt, akiről érzik, hogy felfogásában, magatartá­sában olyan mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének len- t ni. Minden vezetőnek meg kell értenie, hogy nemcsak a szak­mai tudása, hanem politikai érettsége, meggyőződése, em­beri mivolta is naponta mér­legre van téve. Képletesen szólva: nem elég. ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csil­lagunk, a szocializmus felé. Az egész kocsinak kell, minden utasával lendületesen a kitű­zött cél felé haladnia. Ügyünk megvalósításának legfontosabb hajtóereje, a gör­dülékeny, fegyelmezett és ha- ’ tékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól.* ha­nem a kedvező feltételek kö­vetkezetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell kiala- . kítanunk, amely az embereket alkotókészségük kibontakozta­tására, a közös célokért vál­lalt erőfeszítésekre ösztönzi. Nyilvánvaló, hogy ébtíől á szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratiz­musnak. Az emberek döntő többsége elsősorban a hétköz­napi gyakorlatból ítél. Saját életéből és munkájából, mun­kahelyéről szerzi benyomásait. Mégis: a dolgozó tömegek igé­nyei mögött elmarad az üzemi demokrácia fejlődése. Meg kell állapítanunk *•—, s ezt most a SZOT főtitkáraként is mondom —. hogy az elmúlt időszakban jóval többet be­széltünk a munkahelyi demok­rácia fejlesztésének szükséges­ségéről, mint amennyit a gya­korlati munka során válóban tettünk is az ügyért. A pórt nem egy határozatában rög­zítette az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos állás­pontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást el­érni. Vannak még szép szám­mal „bátor emberek”, akik a dolgozók igényeit, a párt ál­láspontját, a Kormány ez ?rá3 nyű törekvéseit figyelmen kW vül hagyják és megsértik a dolgozók demokratikus jogait A Magyar Szocialista Mun­káspárt már 1957-ben meg* hirdette^ hogy a munkásosz­tály hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgál­nák. A munkásosztály ügyét) szolgálják. Ez egyénekre is vonatkozik. Mindenkinek tu­domásul kell vennie, hogy ma is, holnap is csak azt tehet­jük, amit a munkásosztály ügye igényel és követel. Csak ezt tehetjük, mert a munkás­osztály és népünk mást nem is támogat, nem is fogad- eh Az üzemi demokrácia Az üzemi demokrácia fej­lesztésének lehetőségeit vizs­gálva minden valószínűség szerint. arra a következtetés­re jutunk, hogy nem lehet csupán a vezetők jóindula­tára bízni, melyek azok a kérdések, amelyek eldöntése előtt a párt- és a szakszer­vezeti szervek közreműködé­sével kötelesek konzultálni a dolgozókkal. Világosan keli látni, hogy a közösség, a tömegek igényei, társadal­munk szocialista jellegének, szocialista vonásainak erősí­tése olyan politikai döntést igényel, amely több demokrá­ciát és kevesebb bürokráciát kell hogy eredményezzen. Ne csak a helyes irányelvek­ben, hanem a gyakorlatban is legyen a vezetői tevékenység megítélésének mércéje, hogy valaki milyen mértékben ké­pes együtt gondolkodni és al­kotni az általa vezetett mun­kásközösséggel. Az" üzemi de­mokrácia fejlesztésének azt is eredményeznie kell, hogy a gazdasági vezetők jobban függjenek, az általuk irányí­tott dolgozókollektíváktól. Népünk közös munkájának eredményeként az egyes em­ber számára is mind több jut az anyagi javakból. Ez a szo­cialistái társadalomban tör­vényszerű.- De az már nem törvény­szerű, hogy jő néhány ember­nél a forintban, tárgyakban és szolgáltatásokban kifejezhető gazdagodás együtt jár a szo­cialista embert értékek meg­kérdőjelezésével, a bezárkó­zással. a közösségtől való el­szakadással, egyszóval a kis­polgári szemlélet- és élet­mód terjedésével. Vezérelvünk mindig, minden kérdésben az, hogy a munka társadalmi hasznosságát növeljük. így van ez a gazdasági életben; de így van a kulturális terü­leten is. Az a mérce számunk" ra, hogy egy-egy film, szín­darab, könyv, tv-, vagy rádió" játék, hogyan befolyásolja az embereket, formálja jellemü­ket, gondolkodásukat, milyen tettekre ösztönzi őket. Nem az a kérdés, tehát, hogy anya­gilag mennyi hasznot hoz egy alkotás, hartem az, hogyan segíti a szocialista szemlélet- és életmód általánossá tété* lét? Ezek az elvek még nem mindig és nem mindenütt ér­vényesülnek elég következe­tesen. A népgazdaság költségveté­sének jóváhagyása fontos per litikai és gazdasági döntés. Az MSZMP Központi Bizottsága úgy ítéli meg, hogy a beter­jesztett 1974. évi terv és költ­ségvetés mind tartalmát, mind arányait tekintve megalapo­zott és végrehajtható, ossz* hangban áll alapvető társa­dalmi céljainkkal. A Közpon­ti Bizottság közelmúltban tar­tott ülésének határozatai és a parlament tanácskozásának eddigi menete feljogosítanak a bizakodásra. Bízunk bénfíe, hogy feladatainkat — közöt­tük' gondjainkat is — kö­zös munkával megoldjuk, tár­sadalmi és gazdasági építő- munkánk kitűzött céljait el­érjük. * Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel a jövő évi költségvetés feletti Vitával folytatja munkáját. ÍMTI) A gazdasági vezetőtől élvár­juk, Jiogy üzemének munkája folyamatos legyen, a termelés hatékonysága, gazdaságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Tiszta fogal­makkal kell dolgoznunk. Le­gyen érthető mindenki számá­ra, hogy a Tiyereség nem cél, hanem következmény. A terv­szerű és hatékony munka ' kö­vetkezménye. Csak ez a való­ságos érték. Ezért, ha a nye­reség valóban a jobban vég­zett munka eredményéként ke­letkezik. akkor azt örömmel üdvözöljük. A nyereségre való törekvést csak addig támogathatjuk, amíg valóban a jó munka kö­vetkezménye. airug a szocialis­ta elveinknek és körülmé­•• Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt tartotta meg ez évi utolsó ülését a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. mely ezúttal a me­gyei tanács elnökének. Szabó­nál Antalinak előterjesztése alapján foglalkozott saját te­vékenységének értékeléséveL Mint arról korábban már tájékoztattuk olvasóinkat, az év második felében vizsgálta — munkatervének megfelelő­en — Minisztertanács Tanácsi Hivatalának koordinációs bi­zottsága a Tolna megyei Ta­nács V. B. tevékenységét. A június—július hónapban .le­folytatott vizsgálat anyagát október végén, tárgyalta mega vizsgálatot végző koordinációs bizottság, s ekkor hozott .ha­tározatokat is. melyek a Tol­na megyei Tanács szerveinek munkáját célozzák tovább Párt- és tömegszervezeti csoportvezetők tanácskozása A megyei pártbizottság párt­ós tömegszervezetek osztálya rendezésében tegnap tanács­kozást tartottak a megyei székházban, a járási és váro­si pártbizottságok . párt- és tömegszervezetak csoportjai­nak vezetői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Hor­váth József, a megyei pártbi­zottság titkára is. A tanácskbzás résztvevői tá­jékoztatót hallgattak meg a Hazafias Népfront választott testületéiben dolgozó kommu­nisták tevékenységének hatá­sáról a szekszárdi és a tamási járásban. A tájékoztatók és a vitában elhangzottak nyomán kijelölték a megoldandó fel­adatokat. Második napirendi pontként a szekszárdi helyzet alapján a pártmunkások anyagi és er­kölcsi megbecsülésének ta­Daeatalatairói tanácskoztak fejleszteni. E napirend vitájá­ban részt vett dr. Varga Jó­zsef. a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala mellett műkö­dő koordinációs bizottság elnökhelyettese is. A beszámolót, amit most a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának jelentése egészített ki. a Tolna megyei Tanács V. B. szeptember 5-i ülésén tár­gyalta meg és fogadta el. Ez­úttal már az együttesen készí­tett javaslatok, illetve hatá­rozatok kerülhettek napirend­re'; hogy a testület az elkövet­kező éveikre szólóan meghatá­rozza legfontosabb feladatait, a helyi tanácsi szervek teen­dőit. Mint ez megállapításként a napirend vitájában elhangzód- tanácsaink a vizsgált idő­szakban — mely egybeesett egyúttal a tanácstörvény élet­belépésével is — az állampol­gárokat kiszolgáló államigaz­gatási munkát helyezték elő­térbe. Kézenfekvő tehát. ha ezt követően már a minőségi változások kimunkálásának feladataihoz látunk hozzá. Az együttesen készített és tegnap jóváhagyott intézke­dési terv elsőként jelöli meg a tanácsi testületek meghatá­rozó szerepének további erő­sítését. a testületi munka fej­lesztését. maid egyebek kö­zött — de kiemelt fontossá­gúként — a tanácsi szakigaz­gatási szervek ellenőrző, irá­nyító tevékenységének javítá­sát A napirend megtárgyal ásá során vitás kérdés alig merült föl. A testület tagjainak ja­vaslatára azonban sor kell. hogy kerüljön a munka. alap­ját hosszú távon szolgáló in­tézkedési terv egyes pontjai­nak pontosítására, lévén, hogy ez a terv célokat fogalmazott meg. A célok megvalósításá­nak eszközeit a megvalósítók­nak kell m eghatározniok., A megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének harmadik napirendje, a december 28-án esedékes megyei tanács ülésé­nek előkészítése volt. Ezen az ülésen a megyei tanács meg­tárgyalja az MSZMP KB és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésén hozott ha­tározatok végrehajtásának me­gyei tapasztalatait. Mint ' ez ismeretes. e határozatok a tanácsok munkájának fejlesz­tését célozzák. Most követke­ző ülésén tárgyalja meg a megyei tanács a megye köz­oktatásának helyzetét is' és hagyja majd jóvá a Tolná me­gyei Tanács és Végrehajtó Bi­zottságának. valamint a NEB- nek 1974. évi munkaitervét. Egyébként, tájékoztatóként ,a megyei tanács ülése elé kerül a vb tegnap tartott ülésének fő témája is. a testület által elfogadott intézkedési terv is, mely alapdokumentuma lesz a tanácsi tevékenység minőségi javításának. A megvei tanács vb évi utolsó ülését a bejelentésed HtégtárgyaiásávaJ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom