Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

Levélcímünk: 7101, Szekszard, Pottafiók 71

SU KÉRDEZ

Lezárt olajkutak

Horváth István szekszárdi olvasónk irta: „Mi indokolja, hegy Szekszárdon hét végén és hétköznap is előfordul, hogy két olajkút is zárva tart? A Tartsay lakótelepnek az ÁBC-áruház felöli részén nyilt olajkút már november 24-én és december 1-én is, tehát két hét végén tartott zárva. Ugyanez a helyzet a Kövendi Sándor utca végén lévő otój- kuttal is. A város lakosságának tüzelőolajra van szüksége. És, ha ezek a kutak zárva tartanak, akkor a Széchenyi utcai kútnál egy ára hosszat is várakozhat az ember, mig megtöltik a kannáját. Ez a nedves, hideg időben bizony kegyetlen dolog.”

A kérdésre Orbán István, az AFOR Ásványolaj £orgal_ zni Vállalat III. sz. Tájegységi Telepének áruforgalmi vezetője válaszolta a kővetkezőket:

— Ott kezdem, ahol a

kérdező befejezte: „Ez a

nedves, hideg időben bizony kegyetlen dolog” — mármint a várakozás. Kútkezelőink napi nyolc árán keresztül időjárástól függetlenül, végzik a munkájukat a lakosság ellátása érdekében. Kútkezelőink is emberek, ők sem védettek a betegség ellen, előfordul, hogy ők is orvosi kezelésre szorulnak. Tekintettel arra, hogy orvoshoz is munkaidőben lehet menni, így az ilyen eset óhatatlanul a kút bezárásához vezet. Tér- mészetesen a vevőt tájékoztatjuk, hogy betegség miatt zárva a kút. Ezt jól látható helyen, felirat formájában ki is függesztjük.

— Vállalatunk olyan munkaerő-tartalékkal nem rendelkezik, hogy egy-egy napos helyettesítést azonnal megoldhasson. Idegen személy beállítása sem lehetséges. mert az nem ismeri a vállalati előírásokat. A város tüzelőolaj-ellátását mindezek ellenére biztosítjuk, hiszen Szekszárdon hat helyen lehet tüzelőolajat vásárolni, a 11. sz. Volán Vállalat pedig tetemes mennyiségben végez kis és nagy tételű házhoz szállítást. A sorban állást elsődlegesen vevőink szüntethetik meg, ha gondoskodnak megfelelő tárolóedény beszerzéséről és már nyáron megveszik a téli szükségletüket, mint azt korábban a szén esetében fették. Ezt a beszerzési formát vállalatunk is elősegítette, egyrészt kedvezményes árral, másrészt göngyöleg-értékesítéssel.

Munkaszerződés

Illés János, Fadd. Táncsics U. 14. szám alatti olvasónk leveléből való a következő

idézet: „A pécsi Uj Élet Termelőszövetkezetnél dolgozom, mint parkgondnok, a dombo- ri KfSZ-tábor területén. A tsz- nél, mint alkalmazottnak, semmiféle munkaszenödésem nincs. Az első kérdésem az, hogy jár-e részemre háztáji kukorica? Ez idáig ugyanis nem kaptam. A másik kérdésem: jár-e nekem is év végi nyereségrészesedés? Idáig ezt

sem kaptam. A harmadik kér. désem: jár-e fél órd fizetett ebédidő, szerszám koptatásért, kerákpárkaptatásért valami, vagy ha busszal járok, úti* költség-térités?"

A kérdésire dr. DeékKon- rád csoportvezető ügyész adott Választ A válasz bár személyes hangú, mások is okulhatnak belőle.

— A Münka Törvénykönyve 22. paragrafusa sze_ rint „A munkaviszony a vállalat és a dolgozó megállapodása — munkaszerződés — Alapján jön létre”. Ezt a megállapodást nem minden esetben kell írásba foglalni, maga a megállapodás a munkaszerződés, függetlenül attól, hogy azt írásba foglalták-e vagy sem.

Tanácskérő levele szerint

— alkalmazottként dolgozik a termelőszövetkezetben, a amikor alkalmazták, a termelőszövetkezet és ön között valamilyen megállapodás, munkaszerződés jött létre, hiszen nyilvánvalóan megállapodtak abban, hogy hol és mit fog dolgozni, s ezért a termelőszövetkezet mit fizet Ilyen megállapodás hiányában ön nem is állt volna munkába.

Ami már most a járandóságait illeti, idevonatko. zóan a jogszabály a következőképpen rendelkezik:

„Az alapszabály a határozatlan időre szóló mun. kaszerződéssel alkalmazott, dolgozók részére illetményföld juttatására és a tagokat megillető kedvezmé. nyék igénybevételére is lehetőséget a d h a t.” (46/1971. Korm. számú rendelettel módosított 35/1967. Komm, számú rendelet 107. §.)

Kimondja a jogszabály azit is, hogy „illetményföldet. vagy — az illetményföld mértékéig — iUet. ményföid címén kiegészítő földhasználatot csak 32 az alkalmazott kaphat, aki állandó jelleggel helyben (a termelőszövetkezet székhelye szerinti községben, annak külterületén vagy szomszédos községben) la. kik és nincs 6000 négyzet- métert. szőlő vagy gyümöl. esős esetében 3000 négyzet- métert elérő föld a tulajdonában vagy használatában.”

„Állandó alkalmazottak

— térítés ellenében — a tagokat megillető egyes szolgáltatásokban és ked. vezményekben részesíthetők. A termelőszövetkezet a munkarendben hatá_ rozza meg, hogy az alkalmazottaknak milyen munkakörben és milyen fel. tételekkel biztosít munkaruhát, továbbá, hogy milyen egyéb, béren kívüli juttatást nyújt részükre (tisztálkodási eszközök, munkásszállás, üdültetés stb.)” (Jogszabály: 15/1971. MÉM. számú rendelettel módosított 6/1967. MÉM. számú rendelet 159. és következő pontjai).

A fentieken túlmenően kimondja a jogszabály azt is. hogy a termelőszövetkezetekben az alkalmazottak, kai kötött munkaszerződéseknek tartalmazniuk kell a munkakörön és a munkabé.

ren túlmenően többek között a munkafeltétele^ (elhelyezés, segédletek stb.) biztosítására, az illetmény- föld használatára, az esetleges kedvezmények Igénybevételére vonatkozó kikötéseket is.

— Az elmúlt időszakra eső járandóságaival kapcsolatban — a fent írtakra fi. gyélemmel — csupán azt tudju^ javasolni, szíveskedjék a termelőszövetkezet alapszabályát és munkarendjét átolvasásra elkérni a termelőszövetkezettől és az alapszabályból valamint munkarendből megállapítani, hogy ezek a belső rendelkezések, milyen járandóságot biztosítanak önnek. A Jövőre vonatkozóan pedig az a javaslatunk, kérje meg a termelőszövetkezetet, kössön önnel olyan írásos munkaszerződést, amely megfelelő részi etewégg el tartalmazza járandóságaival — és természetesen kötelezettségeivel — kapcsolatos rendelkezéseket is.

Gyermekgondozási

segély

Boros Lászlóné, Szekszárd, Petőfi u. 31. szám alatti olvasónk küldte a következő tartalmú levelet az On kérdez — I i válaszolunk rovat címére: „1968. május 20-tól dolgozom az ÉVM-hél. Három gyermekem van. Most decem. bérben mondták ki a válást, akkor legnagyobb gyermekem a férjemhez került. Harmadik gyermekem most született. Kérem, tájékoztassanak, hogy ilyen körülmények között, mivel csak két gyermekem van a gondozásomban, gyermekgondozási segély esetén én is az 1000 forintos kategóriába leszek-e besorolva, mint a többi háromgyermekes édesanya?"

Erre a kérdésre Is dr. Deák Konrád csoportvezető ügyésztől kaptunk, egyelőre sajnos nem végleges választ

— A Minisztertanácsnak a népességpolitákai felada. tokról szóló 1040/1973. számú, ez év október 18-án megjelent határozata szerint a gyermekgondozási segély havi összegét 1974. január hó 1-1 hatállyal első gyermek után 150 Ft-tal, második gyermek után 250 Ft-tal. harmadik és további gyermek után 350 Ft-tal növelni kell.

Az ugyanekkor megjelent 28/1973. MT. számú rendelet szerint pedig „a munkaügyi miniszter felhatalmazást kap arra. hogy a gyermekgondozási segély összegét megállapítsa.”

A munkaügyi miniszternek az idevonatkozó rendelkezése — most. amikor az ön tanácskérő levelére a választ írjuk — még nem jelent meg. annak megjelenése mindennap várható, s ez a végrehajtási rendelke. zés fog nyilvánvalóan választ adni az ön által kérdezettekre is.

A magunk részéről jósiá. sokba bocsájtkozni természetesen nem tudunk.

Szövetkezet

— bosszúsággal

Ifjú Vadász József, Szekszárd, Rákóczi u. 104, tiám

alatti olvasónk egy lakásépítő szövetkezet tagsága nevében így kezdte a levelát: „A Népújságnak higgyünk, vagy Szekizárd város Tanácsának? Idézek a Népújság 1973. ne- vsmber 7-i számának 4. oldalán megjelent: „A munkáscsaládok érdekében. Lakás el. csobban, gyorsabban” című cikk második bekezdéséből: u ... Kérnek a tanácstól egy építkezésre alkalmas területet, s akár magántervező, akár a szövetkezetek által készített — s jóváhagyott — tervek alapján elkezdik az építkezést...”

Építési tervünket még akkor készíttettük, amikor még szó sem veit az AiiSca lakásépítő szövetkezetről. Még az építési engedély kérésünk előtt azonban, az alapító tagok között beléptünk a szövetkezetbe. Ezt követően azonban a szektzárdi Városi Tanács V. B. építési osztálya elutasította építési engedélyt kérő beadványunkat, mivel álláspontja szerint szövetkezeten belül nem építhető társasház, magántervező által készített terv alapján. Jelenleg a kollektívánk ott tart, hogy o fellebbezés kétes kimenetele helyett, gyorsabb útnak tartjuk, ha kilépünk a szövetkezetből, mivel arra nincs pénzünk, hogy — mint szövetkezeti tagok — új tervet készíttessünk közületi tervezővel.

Talán megnyugtatásunkra írja a cikk szerzője az utolsó bekezdésben, hogy: „Mégsem mondhatjuk, hogy ez az építkezési módszer mindenütt zökkenőmentesen terjed. Néhány helyen még akadályozza a bürokratikus huiavona, az állami és társadalmi szervek kellő összhangjának hiánya ..

Ez azonban mégsem nyugtat meg bennünket Sőt, egyre inkább idegesít Nem tudjuk, hogy:

1. a Népújságnak van-e igaza, vagy a tanácsnak, vagyis tervezhet-e magántervező szövetkezeti lakást, vagy sem?

2. A szövetkezet azért van-e, hogy gyorsítsa, segítse az épitkeiést, vagy azért, hogy akadályozza?

3. Orüljön-e a kisember, amikor ostorozzák a bürokráciát, vagy netán dühöngjön, mert jó lenne azt ostorozás helyett megszüntetni.

Elnézést a kifakadásért Legalább egy hónapja várunk az építési engedélyre. Választ 1. számú kérdésre ké- ifink.”

A kérdésre Mátyás Istvántól, a szekszárdi Városi Tanács elnökhelyettesétől kértünk és kaptunk választ:

— A lakásépítő szövetkezetek állami felügyelete során az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 3/1973. sz. közleménye szabályozza a lakásépítő szövetkezetek beruházási, építéstervezési és építőipari kivitelezési jogosultságát

— A lakásépítő szövetkezetekről szóló 6/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 5/1971. (II. 8.) ÉVM—PM. sz. rendelet (Vhr./ll. paragrafusának (2) bekötőére lehetővé teszi, hogy a lakásépítő szövetkezet a lakóházak műszaki tervtízés'i t és kiviteisaittét a magánerőből történő társas és csoportos lakóházépítést! vonatkozó jogszabályok keretei között házilagosan maga is elvégezhesse. Illetve e célra társuljon

— A Vhr. értőbbébe-: magántervező műszaki tervezésére csak abban az esetben ván mód, ha 6 maga la építeni kíván te a lakásépítő szövetkezet tagja. A műszaki osztály hWyeBsn, az érvényben lévő Jt^ünbá- lyok szerint járt el. Amikor az épitöküzttaaég beadványát elutasította, miután au építési engedély iránti kérelem nem felélt tíátg ér, ÉVM jogszabályi fettétele!- nefc.

— Arra a kérdésre, hegy magántervező tervezhet-c szövetkezeti lakást. Vétó- szem, hogy igen, de OSAk bizonyos megkötésekkel. 1*1. szinuszául, lakásszám, a II. fokú építési hatóság előzetes hozzájárulásával,.,

Ismét nyúlfáp

Juhász István, MAV-nyugdi- jas, MOgyarfcesli, Széchenyi u. 35. szám alatti ihtiiab kérdezte: „Mi az eta aiwwté, hogy Magyarkeuin hónapiéi hónapra nem juthatunk n?úi- táphoz, sem lucerftedaiéfaes, amit Dalmandon gyártanak? Bizony kellemetlen, hogy «ár nemcsak a tüzelővel van baj nálunk, hanem a nyúl tenyésztőknek nélkülözhetetlen táppal is. Ha ne* esegyfat (regszemcsére. Tamásiba, Dombóvárra vagy Tabló, akkor soha nem jutunk hozzá. Nyúltáp tehát tan, ezekem e helyeken. Annál ti Sietette nebb, hogy hozzánk né« jut el soha. Ha fefvásárlénk tete- fonál érte, leintik, hogy na zaklassa őket folyton. Miben reménykedhetünk?”

— Az ügyet megvizsgáltam én a következőket állapítottam meg — kezdte válaszát Bazaonyl Rudolf, az Iregszemcse és Vidéke Általános Fogyasztási én Értékesítő Szövetkezet <p«- gatósági elnöke. — A nyúl- tápellátás a szövetkezet egész működési területén nagy nehézségekbe ütközik, mivel a szövetkezetnek havi keretszáma 15 mázsa. Éz a mennyiség az Regszemcsén működő 40 fős szakcsoportnak a szükségletét sem fedezi teljes mértékben, a kinti községek ellátását így biztosítani nem tudtuk. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat jelenleg ennél nagyobb mennyiséget biztosítani nem tudott gyártási kapacitás és granuláló gép hiánya miatt. ígéretet kaptunk, hogy 1974-től kezdődően a tápellátás javulni fog. ez főleg azért is fontos, mivel a nyúltenyéoztő szakcsoport 1974-tŐl mintegy 100 fővel fog működni. A szövetkezetnek a havi szükséglete 50 mázsa nyúltáp.

— Lucernád ara-igény a községeinkben eddig még nem jelentkezett, amennyiben szükséges, az igényeket ki tudjuk elégíteni.

Telefonszamaink : 129—01, 123—61. MlVÜLRSZOLUNK