Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
1 Forró a kása Cptiési szakmaink i 3. r Divatos témához nyúltunk Váczi Imrével, a Tolna megyei Tervező Vállalat főmérnökével és Erdélyi ‘Tibor építészmérnökkel, a vállalat műszaki tanácsosával. Megkíséreljük — amennyiben égy interjú keretében lehetséges — összefoglalni az újfajta településrendszer lényegét és értelmét, h ffeltérképezni a csalá- cliház-építés Piai jellemzőit. Nem célunk állást foglalni ä jelenlegi építési szokások mellett vagy ellen, csupán árra törekedtünk, hogy tárgyilagosan elmondjuk az előnyét, hátrányát és jövőjét. Beszélgetésünk főként a vidéki lakóházépítésekre szorítkozik, annál is inkább, mivel jelenleg, s a következő ötéves tervben is, a lakásoknak több mint a felét magáhosok építik. * — Sok szempont köti a tervezőt? — Igeti. Özeket kötelező érvényű normatíváknak hívjuk. Ilyenek például: a nagyobbik szoba minimum 18 négyzet- méter legyen, ha kétszobásnál nagyobb a lakás, a WC nem lehet a fürdőszobában, meghatározott a konyha, a főzőfülke, vagy az étkezőkonyha ala'n+erülete, az aitóméret, a padlóvonal s a tájolás. Ezek mind, mind olyarf szabályok, amelyek kötik a tervezőt. S sajnos sok esetben összerakva sem adnák jő épületet. — Az építtető fizeti meg a terv árát — a tervezőitek alá kell rendelnie magát, az igényeinek. — így van. Az állatni díjszabás maximum két és fél százaléka a létesítmény ér'é- kének. Az elenvészően kevés a létrehozott nrodoktümhoz képest. Ha faluképet, népgazdasági érdeket, és minden más sZemoontot figyelembe vészünk. ez az összeg kevés ahhoz. hogy arra sarkallja a tervezőt. hogy befolyásolja az énítte+őt. Az táncol, aki a dudást fizeti. Ez rendben is lenbe. ha olvan lakások énidnőnek, aminek most és itt 1970- ben énülnl kellene. De nem íev van. A megnendolő azÄ"t fizet, amit a szomszédja éní- tetf s a tervet tulajdonképpen intvén kéne ksnnia. — Beszéljtlnk a tervezd felelősségéről is. Szabad-e csak azt megtervezni, amit az építtető pillanatnvi ízlésbeli állapota diktál. Vaion nem kellene néhány évtizeddel előregondolkodnia? — Az esetek 90 százalékában nem tervezésről van szó, hartem rajzolásról. Aki rajzol, annak sem önmagával, sem pedig másokkal szemben nincs semmiféle igénye és erkölcsi felelőssége. Nem akar többet, vagy jobbat csinálni. De tételezzük fel. hogy erre képes lenne. Ekkor viszont nem szabad egy tál lencséért eladni a szakmai lelkiismeretet. Legalább azt kellene megkísérelnie, hogy egy kicsivel többet adjorí. Ez lenne ennek az egyetlen lehetséges útja, mert egyik napról a másikra az építtető ízlése nem változik meg. Egy mellékmondattal ideszúrnám: a mi szakmánk borzasztóan nehéz. Ehhez mindenki ért. — mindenki lakott már valahol. Régen mindenki a saját maga tervezője és kivitelezője volt. Az emberiség történetében rtem olyan rég óta választódott le az az j,emberfaj”, aki tervező. Rendkívül nehéz megemészteni, ha valaki a szemembe mondja: te tigy fogsz lakni, ahogy én mondom. Én úgy akarok lakni, ahogy a pillanatnyi igényeim megszabják, At igény .., Ha ezt egyszer meg lehetne piszkálni, s belülről megindulna valamiféle belső fejlődés. Akkor kellenek a tervezők. De akkor aztán nagyon kellenek. Persze, már most is sok tervező van. akinél a tervezés nem anyagi, hanem lelkiismereti kérdés, s rendkívül udvariasan megmondja áZ építtetőnek: „Drága uram, én az ön tervét rtem vállalom, mert nem egyezik azzal a gondolatvilággal, ami bennem él. Igyekszem lebeszélni, de ha mindenképpeh meg akarja valósítani az elképzeléseit, forduljon bizalommal máshoz.” Ideális lakásmodellre törekedni persze nem szabad, mert az egyelőre nem megy. De a tervezői jogosultságot nem szabad minél több pénzszerzésre felhasználni. — Nem gondoltak-e arra, hogy valami múdoa irányítsák, befolyásolják a családlház-épités tuődját? Például járásonként,' községenként bemutatókat tartanának, kiállításokat rendeznének, vagy típusháztervéket, variációs lehetőségeket 'Ismertetnének az ébíttetőkkel. Megérné-e építési szolgáltatási bevezetni? — Rengeteg szén és jó típusterv van. De a típustervnek rossz a zönyéje, az emberek már a nevétől is irtóznak, az ötveftyg évekre gondolnak. Azt mond iák: kérem, én három- négvszázezer forintért nem típust akarok építeni, hanem olvan házat... És mit produkál az élet? Ami ellert tdtn- koznok. végül is azt csinállak. Tíntisháaat. A járási hivataloknál. a közsSyj tanácsoknál lőhetnének típusterv-főzetek. De. Miután míg az énhési hatóságok a saiát területükön tervezhetnek nem biztos, hogy ebben érdeka’tek. — Erdeke-e a megyei tervezővállalatnak, mint intézménynek, A világon elánként! A világ egyik legnagyobb nvúltenyésztő gazdasága alakult ki a mecseki hegyháton fekvő Bikáién! Az ott működő állami gazdaság az idén több, mint ötvenvagonhyi házirivu- lat .termelt” — ami teljes egészében exportra került. A szakmabeliek szerte a világon érdeklődéssel és várakozással tekintenek Bikáira, ahol eteőként sikerült megvalósítani a nagyüzemi iparszerű nyúltenyésztést. JelentőségéA Tolna megyei Növényvédő Állomás szakemberei december hónapban a Lengyeli Mezőeazdasági Szakmunkás, képző Intézet felügyelete mellett a megvei gazdaságok számára Szekszárdon növény- védelmi szakmunkásokat és betanított munkásokat. Dombóváron, Bonvhádon és Pakson növényvédelmi betanított munkásokat képeznek. A tanfolyamokon részt vevők száma százhatvan-százlhetven fő. A képzést a MÉM által kiadott tematika álapjáfi végzik, A mezőgazdaságilag művelhető terület bizonyos csökkenést mutat *» nagyfokú építkezések. beruházások és egvéb tényezők miatt. A földterület nem nyújtható, tehát az adott területen kell a terméseredményeket növelni. Többek között ehhez nyújt nagy segítséget á kémiai növényvédelem. ahol különböző erősségű mérgekkel, gyomirtó, rovarölő és gombaölő szerekkel dolgoznak. A gyógyszertárban a gyógyszereket receptre adják, használati utasítással látják el. Ugyanez a helyzet a mezőgazdaságban is a különbség csuhán annyi, hogy amíg a Tvógwzertárban grammokban ^“szólnék, addig a mezőgaz- ]ífefMcben számolnak. Ebből is látni, hogy változatosabb legyen a családiház-építés, a falu- é»a városkép. — Az érdeke kizárólag szakmai érdek. A vállalatnak ehhez anyagi érdeke nem fűződik — minden mást tervezünk csak családi házakat nem. A Vállalat ebből nem tudna megélni. A vállalat készíti el a településrendezési terveket, s benhünket az érdekel, hogy hogyan adja vissZa a település ázt a gondolati képet, amit a tervbe beletápláltunk. A településtervező helytörténetet kutat, környezetet vizsgál, bejárja. ismeri a terepet, S' a tervbeh kizárólag az utcaképet határozza meg. Azt már nem, hogy Kovács Járfos bácsi milyen házat építsen. A telenülésterv beépítési lehetőségeket ás ki, építési vonalakat ha+ároz meg, és betervezi a családi házakat. A részleteket a beépítési terv rögzíti, a létesítmények tényleges meg- je1 onését, azt hóey hol lesznek például az innri létesítmények, ä lakóházak. A családi házaknak kizárólag a helvét ielöliük ki. n narce’iákat, a be- énítési mőd'O*. az+. hngy a telken hol helvezkedhet el az épület, ikerházat építsenek-e Vagy több szinteseket. (Folytatjuk) V. M. ben a bábolnai baromfiprog- ramíhoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a bikáit gazdi,ság nem vehetett, át külföldi technológiai rendszert egyszerűen azért mert ilyen sehol sem létezett korábban A magyar szakemberek maguk kísérletezték ki a tenyésztés és a nevelés nagyüzemi technológiáját, építették fel a speciális épületeket és készítették el a szükséges berendezéseket. hogy fokozottabb felelősség terheli azokat, akik ezekkel a mérgező növényvédő szerekkel dolgoznak. A növényvédő szerek kijuttatását végzőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezni. Ezeknek a dolgozóknak képzését végzik S aadó. felelősségteljes műn- iukkal a növénvvédő állomás szakemberei. Munkájukat nehezíti, hogy az oktatáshoz csak tematika van, tankönyvvel nem rendelkeznek, Pedig ez sokat sesítehe hiszen a könyvet a későbbiek folyamán is használni tudnák. Az előadások anyagát, amit a hallgatóik négvszáZ-négysZáZötven órában kánnak, érdemes jegyzetelni, hiszen a jegyzetelés fél megtanulása az anyagnak. A tanfolyamon való részvétel idejére a dolgozót megilleti az Utolsó háromhavi bérének átlaga, ha arra jogosult. a kiküldetési dí.1 és az útiköltség. Ebben a kérdésben a gazdaság nem tud mindig megegyezni a dolgozóval. Amint azt többen elmondták, tanfolvam közben a legtöbb esetben ez rendeződött. Az első m°reg itt kezdődet Már a tanfolyam elején megegyezés hiányában is volt lemorzsolódás. Éndekosen alakul az évente kiképzett dolgozók száma. A forró kása ebben az esetben a költségekkel való gazdálkodós témája. A vállalatok döntő többsége takarékoskodni akar, szeretné az önköltséget leszorítani, a tiszta bevételét pedig növelni. Mégis az eddigi fejlődéssel nem lehetühk elégedettek: a vóllaldtl eredmények növekedésének dinamikája elmarad a kívánatos és az elérhető színvonal, tál. Egy-egy vállalat gazdálkodásának alakulása sok mindenen múlik; annyi azonban bizonyos, hogy az elért eredmények színvonalát nemcsak a külső, hanem a belső körülmények is megszabják. Megszabja a gépek, és a munkaidő kihasználási foka, a munkaerő szakmai képzettsége, tapasztalata, a selejt mennyisége, a munka- és dnyaghormák állapota. A józan közgazdasági mérlegelés azt sugallja, hogy a költségek alakulását meghatározó egy- egy tényezővel jelentőségének megfelelően kellene foglalkozni. Mégis az esetek többségében az tapasztalható, hogy például a bérrel kétszefte-hárornszorta többen és nagyobb figyelemmel fog. lalkoznak a vállalatoknál, mint az anyaggal. így történik ez ónnak ellenére, hogy a termékek előállítási költségében aZ ahydg- költség aránya általában öt-tízszerese a munkabérnek. Ebben az írásban azonban nem azt akarjuk hirdetni, hogy most lazábban lehet gazdálkodni a bérekkel, hanem azt, hogy az anyaggal, félkész termékkel is érdemes lenne hasonló szigorral, precizitással, kellő ellenőrzéssel bártfii. Az anyaggal, az anyagköltséggel való gazdálkodásnak természetszerűen már jóval a terme, lés előtt meg kell kezdődnie: hol, kitől, mikorra, ínennyi anyagot és mennyiért rendelnek. Valamely vállalat eredményében 10 fillér- nyi megtakarítás a nyersahydg kilóin — esetleg több ezer tonna lévén a szorzó — hatalmas összegű megtakarítássá kerekedhet az év Végére. Legtöbb helyen biztos, hogy nagyobbra, mintha alkalmazottanként havonta 10 forint munkabért spórolnak. Évente mintegy száz-százhúsz fő betanított munkást és harminc-harmincöt szakmunkást kénesnek. Ez azt jelenti, hogy átlagosan mindert Tolna megyei gazdaságra jut egy-két fő. Minden évben ennyi emberre lenne szükség? Hová lettek az előző évben kiképzett emberek? Megkérdeztük a tanfolyamokon részt vevőket. Véleményük, hogy nem használják szívesen a jelenleg forgalomban lévő védőruhákat, viselésük kényelmetlen. Harmincfokos melegben például nem viselnek szívesen légzésvédőt, gumicsizmát, gumikesztyűt, zárt védőruhát. Ehhez még párosul a mérgek veszélyessége is. Joggal kérdezik. hogy jár-e veszélyességi pótlék? A gazdaságokban különböző bérezési formákat alkalmaznak. ..Állandó méreg” a növényvédelemben dolgozók és a gazdaság közötti béreevezkeüés. A helyzet elmérgesedését sokan úgy oldiák meg. hogy rtem vállalják a munkát ebben a beosztásban. Például: a szekszárdi járásban a tavaly ki- kéozett személyek negwen százaléka már nem tevékenykedik a növényvédelemben. Felvetődik a kérdés: mi a gazdaságosabb? Évente újabb emberek kiképzése, vagy a régiek megbecsülése? Még ma is hányszor megesik1} hogy nem kapva ezt vagy azt a méretű rudat, tengelyt, öntvényt — csak nagyobbat: súlyra, hosszra — és persze árra . .. Megveszik, aztán a drága anyagok méreteit és kilóit, mi több: tonnáit hántolják, forgácsolják a hulladékba, hogy a szükséges méretű alkatrészt a vállalat saját maga előállíthassa.,, Temsr. dek idő, anyag, pénz vész kárba. Ezért állítják nyugodt szívvel a ■pénzügyi szakemberek, hogy ez anyaggazdálkodásban, tárolásban, megrendelésbeli, szállítási ütemezésben, az ésszéfű készletezésben jelentős költségcsökkentési tartalékok rejlenek Szinia valamennyi vállalatnál. Kétségtelen: 0 pontatlan szállítások, a partnerek által hosszára nyújtott szállítási határidők egyes anyagfajtáknál tartalékolásra ösztönzik d vállalatokat. Sokat javult a népgazdaság készletállománya —- de az elérhető szintnél még mindig jóval magasabb. Úgy tűnik, hogy a szükségesnél nagyobb tartalékok miatt is, szerte az országban szűk a raktári kdpaeitás. Ezért sok helyen új, nagy, korszerű, fényes raktárról álmodoznak — s készülnek az építési tervek. Pedig az erre szánt pénzt, például a kész. letnyilvántaríás gépesítésére fór. díthothák — még másra is jutna —, hogy mindig pontosan tudják hol van feleslegesen leterhelt polc a raktárban. Keltének raktárak persze, csak. hogy az ti kérdés, hol és kinek d kezelésében? Egyáltalán nem bizohyós, hogy a feldolgozó ágazat gyárainak kell nagy nyersanyagraktárakat építeni. Sokkal ésszerűbbnek látszik, ha a termelőeszköz-kereskedelem részére és érdekeltségével épülnek fel ezek a raktárak. így a tervgazdaság előnyeit is jobban kihasználhatnák: áttekinthetőbbé válna a népgazdaság készlethelyzete, a készletek összetétele, és csökkenthető lenne mindenütt az ilyen természetű anyagköltség —• készlethitel, kamat, raktárköltség stb , i. Persze mindezt nem az egyes vállalatnak kell megoldania — legfeljebb szorgalmazhatja azt a saját tapasztalatai alap. jón. Viszont azt már ma is megtehetik a vállalatok, hogy saját portájukon felfedezzék a költséggazdálkodásuk célpontjai között a nagy aránytalanságokat. Azt, hogy ä ndgy tételek, az anyag- költségek miatt az érdekeltek nem izgulnak — ám a kisebbek, ről annál többet vitatkoznak. Kerülgetni látszanak a forró kását: az anyagnormákat, a selejtet, az elavult technológiát, az anyagbeszerzés rendszerét, a tárolási veszteségeket... Nem kuporgatni, nem kell min. dénáron spórolni dz anyagbt. Ilyen szemlélet a visszájára fordulhat: a látszattakarékosság a minőséget ronthatja, egy-egy termék élettartamát rövidítheti. Az ésszerű gazdálkodás a megoldás, amely pontosan tisztázza a szűk. séges befektetést — s éppen ezáltal különíti el s teszi megtakb- ríthatóvá a szükségtelent. Az anyagköltség is befektetés — megújuló, folyamatos befektetés. Megérdemli az elemzést, mérlegelést és figyelmet — megújuló, an és folyamatosan. ■em^HSHESSmi EE^MBSi Népújság 1973. december 13, Nagyüzemi nyúltenyésztés Bikaíon Mérges emberek Növényvédelmi szakmunkás- és befanífotünunkás-képzés
