Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
A KÉPÚJSÁG KÉRDEZ Válaszol Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke Félidőben a megye negyedik ötéves területfejlesztési tervéről — A megyei tanács legutóbbi ülésén foglalkozott a negyedik ötéves területfejlesztési terv teljesítésének értékelésével. Ezen az ülésen hangzott el az a megállapítás, hogy a KB Főt. Bizottságának határozatára első ízben kidolgozott területfejlesztési terv elkészítésének módszerei nem alapulhattak korábbi tapasztalatokra, s ebből fakadóan az előzetes információkra támaszkodó terv némely vonatkozásban módosult. Mely területeken, miért volt szükség a módosításra? 7— A Tolna megyei Tanács által tárgyalt és elfogadott IV. ötéves területfejlesztési terv alapja az ötéves tanácsi fejlesztési terv, valamint a nem tanácsi 'szervektől, vállalatok, tolj, üzemektől, szövetkezetek- tőT kapott információ volt. A tanácsi középtávú fejlesztési terv 1971. évben megalapozott ismeretekre épült. A gazdasági szabályozók hatására egyes esetekben a gazdasági feltété, lek módosultak, más esetekben a fejlődés, a körülmények változása teszi szükségessé az eredeti célkitűzések megváltoz. tatását. Ennek ellenére a területfejlesztési terv alkalmas arra, hogy megyénkben az egyes ágazatok fejlesztésének összehangolásához megfelelő támpontot nyújtson. Így a terv módosítására nem került sor, azt jelenleg sem tartjuk szükségesnek, ugyanakkor számolunk azzal, hogy egyes területeken — pl. a kereskedelmi hálózat bővítésében — a tervezettnél mérsékeltebb üte. mű fejlesztés valósulhat meg. Más területeken viszont — részben az időközben megváltozott körülmények, részben pedig a jelentős társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettnél nagyobb arányú fejlesztés várható, pl. óvodai hálózat bővítésében, vagy említeném a magánerőből történő lakásépítést. — Megyénkből a fervidőszak első két évében a korábban tapasztalt csökkenés ellenére is elvándorolt további 2400 fő. Kérdésünk, hogy alakult a foglalkoztatottság nálunk, teljesnek tekinthető-e a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága? — 1970-ben az aktív keresőknek a lakónépességhez viszonyított aránya 48,3 százalék volt, mely megközelítette a 48,5 százalékos országos átlagot. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában — bár a korábbinál lassúbb ütemben tovább növekedett a foglalkoztatottság. Megyénkben így jelenleg a lakónépesség mintegy 49 százaléka kereső, és a tervidőszak végére ez az arány várhatóan eléri az 50 százalékot. Ezzel gyakorlatilag megközelítjük a teljesnek mondható foglalkoztatási szintet. Kétségtelen tény, hogy bár mérsékeltebb ütemű, de meg mindig sok azoknak a száma, akik á megyéből elvándorolnak. Ennek több oka is van. Egyrészt megyénkben is növekvő ütemű az urbanizálódás. A ikülterületek, kisebb községek lakóinak egy része városokba, nagyobb községekbe települ és ezekből többen más megyék városait, nagyközségeit választják új lakóhelyükül; ahol már dolgoznak, vagy jobb elhelyezkedési lehetőséget találtak. Szerepet játszik ebben megyénk viszonylag hiányos városhálózata is. Részben az elvándorlásból is adódik . az a fontos feladatunk, hogy a termelés szintjét mindenütt növeljük, s ezzel jobb kereseti lehetőségeket biztosítsunk, továbbá, hogy javítsuk a munkakörülményeket. Fejlesz, szük városainkat, községeinket. Ugyanakkor további új munkahelyeket is létre ^ kell hoznunk az ipar bővítésével, újabb ipari üzemek telepítésével, hiszen a korszerűbb termelés további munkaerőt szabadít fel elsősorban mezőgazdasági, de meglévő ipari üzemeinkben is. —i Tolna megye közismerten mezőgazdasági-ipari megye. Az előző éviekhez viszonyítva miiyen ütemben növekedett ipari termelésünk? Két év alatt a megye iparának fejlesztésére mennyit fordítottak vállalataink, megvalósulnak-e a tervidőszak végére a fejlesztést célkitűzések? — A IV. ötéves terv első két évében a megye szocialista iparának termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A növekedés 1971. évben 8,6 százalék, az elmúlt évben 9,5 százalék volt. Kedvezően alakult az élő munka hatékonysága is, a termelés- növekedésnek 1971-ben 60, 1972-ben 70 százaléka származott a munkatermelékenység emelkedéséből. A megye iparának fejlesztésére a vállalatok a IV. ötéves tervben 2 812 millió forint beruházást terveztek, melybőikét év alatt 1 029 millió forint, az ötéves előirányzat 36,6 százaléka valósult meg. É teljesítés időarányosan kedvezőnek tekinthető, és arra utal, hogy a tervezett fejlesztések nagyrészt megvalósulnak. — Mennyire van összhangban , a megye településhálózat-fejlesztési terve a meglévő ipar fejlődésével? Mely településeinket érinti, elsősorban iparunk területén az összpontosított mennyiségi fejlesztés? Mire fordította és fordítja a megyei tanács a tervidőszakra szóló 120 milliós iparfejlesztési alapját? Milyen ipari beruházások szerepelnek előkészítendő beruházásokként terület- fejlesztési tervünkben? — Az ipar fejlődése általában összhangban van a megye településhálózat-fejlesztési célkitűzéseivel.. A fejlesztések a felső- és középfokú szerepkört betöltő településeken, a megyében kialakult ipari centrumokban összpontosulnak. A mennyiségi fejlesztések elsősorban Szekszárdon és Dombóváron valósulnak meg, de a minőségi, hatékonysági fejlődés mellett mennyiségi növekedés következik be a másutt meglévő ipari üzemek bővítése során is. Az iparfejlesztési alapot ebben az ötéves tervidőszakban Szekszárdon és Dombóvár ipar- fejlesztésének támogatására használjuk fel. Ebből többek között Dombóváron a Láng Gépgyár, a Pátria Nyomda, Csavaripari Vállalat gyáregységének, Szekszárdon a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat gyáregységének bővítéséhez, MEZŐGÉP Vállalat üzembővítéséhez, Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat új telephelyének kialakításához, mindkét városban meglévő tanácsi vállalatok és szövetkezetek iparának fejlesztéséhez adott, illetve ad a végrehajtó bizottság támogatást. Az előkészítés alatt álló beruházások közül kiemelkedik a Paksi Atomerőmű beruházása, a másik legjelentősebb a Szekszárdi Vágóhíd Húsüzem, s számolunk azzal, hogy a Fővárosi Tanács iparfejlesztési alapjából nyújtandó támogatással Bonyhádra települ a ZIM Lemezleszabó gyáregysége. N — Merőgazdasági megye vagyunk döntően, nem mellékes tehát számunkra az a kérdés sem, hogy megyénk mezőgazdaságának a helyzete, gazdálkodása hogyan alakult a területfejlesztési terv első két évében? Ebben az ágazatban, melyek a legsürgősebb tennivalóink ahhoz, hogy a tervidőszak végén az ágazati mérleg a megye meghatározó státuszához, a népgazdaság velünk szemben támasztott elvárásához méltó legyen? — A tervidőszak eddig eltelt időszakának eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdaság általában és fő vonalaiban a IV. ötéves tervben megjelölt úton halad. Növénytermesztésben az előző 5 év átlagához viszonyítva a fejlődés jelentős. Előtérbe került a termőterület hatékonyabb kihasználása. Búzából az átlagtermés 1966—70. években 26,4 mázsa volt hektáronként, ez évben 40,5 mázsa, de ezt megelőző két évben is 35,3 mázsa, illetve 33,3 mázsa átlagtermést takarítottak be megyénk gazdaságai. Kukoricából az előző ötéves tervben 38,4 q/ha átlagtermést értek el a gazdaságok, ez évben az előzetes becslések alapján megközelítik az 50 mázsát. Eredményesen megvalósult a sertésprogram. A sertésállomány lényegében elérte a tervidőszak végére tervezett szintet. E téren a jövőben főként a minőségi mutatók javítása a feladat. Nem lehetünk elégedettek a szarvasmarha-állomány eddigi stagnáló alakulásával. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére hozott központi intézkedések nyomán a fejlődés kedvező kezdeti eredményei már jelentkeznek, növekedett a tehénállomány, a tejtermelés, de további előrehaladás szükséges. Biztosítani kell a szakosított telepek megfelelő egyedekkel történő betelepítését, a korszerű technológiák szélesebb körű alkalmazását, a tenyésztési, tartási, gondozói munka színvonalának jelentős javítását. A mezőgazdasági ágazatban is mindinkább előtérbe kell, hogy kerüljön az iparszerű termelés. A megye termelőszövetkezeteinek — -természeti adottságból adódó — jövedelmi szintjében meglévő különbségek mérséklése céljából szükséges a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének alapos felmérése és átgondolt, a gyorsabb ütemű fejlődést biztosító intézkedések kidolgozása, illetve kezdeményezése. — Foglolkoztatja lakosságunkat a gazdálkodás egyes kérdésein túl minden egyéb olyan kérdés is, mely lakóhelyük, életkörülményeik igények szerinti alakulását Ígéri. A területfejlesztési tervben a közlekedés, a kereskedelem, közmű és vízellátás feladatai rangos helyet foglalnak el. Hol, s milyen mértékű előrehaladásra adott lehetőséget az elmúlt két év, melyek a tervbe foglalt további fejlesztési feladatok, milyenek a megvalósítás .lehetőségei? — A tervezettnek megfelelően folyik a közutak korszerűsítése, felújítása. A két év alatt összesen, mintegy 31 kilométer új út épült. Településeink járdahálózata 63 kilométerrel bővült. Bonyhádon új autóbusz-pályaudvar, _ több községben autóbusz-várók létesültek. Probléma, hogy még mindig nincs lehetőség a szekszárdi postahivatal rekonstrukciójára, mely a telefonellátásban ma már komoly nehézségeket okoz. A kiskereskedelmi és vendéglátó-hálózat fejlesztése a felsőfokú és középfokú településeken a területi igényekkel összhangban történt. Űj áruházak, vendéglátóipari létesítmények jöttek létre. A lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága tekintetében megyénk viszonylag kedvező helyet foglal el. Tanácsaink e célra a tervidőszakban is többet — mintegy 220 millió forintot — fordítanak a tervezettnél. Több községben folyik a vízmű-társulatok útján törpevízművek építése (Bogyiszló, Felsőnyék, Pári, Alsónána, stb.). Megépült Pakson a szennyvíz-gerincvezeték. Jövő évben megkezdik a csatorna- építést Simontornyán is. A szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldására Dunaföldváron társulat alakult, s más községekben is tervezik a társulat megalapítását, így pl. Hőgyészen, Bátaszéken. Ez azért is kedvező, mert megyénkben az országos átlaghoz, de a vezetékes vízellátáshoz mérten is jelentősen elmarad a csatornázottság és ez ma már akadálya a többszintes lakásépítéseknek is. Komoly gondunk a fokozódó többszintes lakóházépítés feltételeit megteremtő közművesítés megoldása. A megye összlakossága élet- körülményeinek javulásával függ össze, hogy a IV. ötéves terv során az alapellátásban (kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, stb.) a megye minden településén fejlődés következett be, illetve fog bekövetkezni. A nagyobb — úgynevezett centrum-települések fejlesztése is kihat a kisebb települések lakossága életszínvonala javulására, pL az ipartelepítés a városkörnyéki települések foglalkoztatási gondjainak megoldását, az egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, stb. létesít, mények a környező települések lakossága igényeinek magasabb 6zintű kielégítését is szolgálják. — A lakásépítés területén az első két év mérlege nem mutat kedvező képet: kevesebb állami lakás épült meg, mint amennyit terveztünk. Bar a lakásépítés egyéb formáinak kihasználása révén túlteljesítettük pl. az OTP szervezésű társaslakás-építés tervét és sok lakóház épült megyénkben magánérdekből is. Megítélése szerint mi az oka a lemaradásnak, milyen intézkedéseket kell tennie a megyei tanácsnak, hogy a tervidőszak végére csökkenjen az a mínusz, amivel most még számolnunk kell? — Nem mondható, hogy az elmúlt két év lakásépítési mérlege kedvezőtlen lenne. A tervidőszak eddig eltelt szakaszában a lakásépítés üteme jobb a tervezettnél. Az el. múlt hónap végéig e tervidőszakban több, mint 4200 lakás épült fel, mely az ötéves előirányzat 56 százalékának felel meg. Ezen belül valóban kedvezőtlen képet mutat az állami erőforrásból megvalósuló lakásépítés tervezetthez viszonyított teljesítése. A lemaradást — mely nagyrészt a tervidőszak első évében keletkezett — az építőipari árak korszerűbb és termelékenyebb technológia alkalmazásával is együtt járó áremelkedése mellett az okozta, hogy a tervidőszak első felében olyan létesítményeket kellett megépí. teni a lakásépítési előirányzatból — pl. fűtőmű — melyek az egész tervidőszak folyamán épülő lakások kiszolgálását is ellátják. A lemaradás miatt Szekszárd városnak kell nagy erőfeszítéseket tennie annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásával maximálisan biztosítsa a teljesíthető célcsoportos lakásépítést. Meg kell gyorsítani, alaposabbá kell tenni az előkészítő munkát, a kivitelező vállalatok tevékeny, ségét is. A megye többi érintett településében a tervezett állami lakások megépítése biztosítottnak látszik. — Röviden arról is érdemes szót ejteni, hogy a területfejlesztési terv első két évében, milyen gyarapodást mutat egészségügyi és kulturális ellátásunk? — Egészségügy területén több jelentős új létesítmény kezdte meg működését a két év során, pl. a 200 férőhelyes egészségügyi középkáderképző iskola, az új véradóközpont, a Paksi Mentőállomás, a 250 fos anyás csecsemőotthon, valamint a 13 munkahelyes paksi rendelőintézet Az elmúlt két évben megduplázódott a gyér. mekorvosi körzetek száma. Javult a bölcsődei ellátás is: Üj szociális otthon létesült Dombóváron, valamint bővült Gyönkön. Két év alatt 7 új öregek napközi otthonát szerveztünk. Jelentős eredményt értünk el az óvodai hálózat fejlesztése terén, ahol a tervidőszak első két évében — mintegy 50 százalékban társadalmi összefogással — 738 férőhely létesült, több, mint a IV. ötév'es terv előirányzata volt. Két év alatt több, mint 2000-el emelkedett a napközis óvodákban étkező gyermekek száma. Az általános iskolai oktatás feltételeit javította a tervben szereplő 25 tanterem megépítése, s a további 41 korábban más célt szolgáló helyiségnek tanteremmé történő átalakítása. A tervben szereplő 184-gyel szemben 240-nel nőtt az általános iskolai diákotthonok férőhelyeinek száma. Megszerveztük a KISZ- és szakszervezetek segítségével a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő tanfolyami hálózat egységes rendszerét. Tovább fejlődött a közművelődési intézményhálózat, bővültek e tevékenység anyagi, tárgyi feltételei. — Fontos helyen szerepel a területfejlesztési tervben a lakossági szolgáltatás minden köre. Hol tartunk pillanatnyilag a szolgáltató hálózat kialakításának munkájában, hol van szükség erősítésre, a kapacitás növelésére, az ellátottsági szint javítására ? — A lakossági szolgáltatás terén a megyei tanács — elmaradottságunkra való tekintette], — minden ágazatban az országos átlagnál nagyobb ütemű fejlesztést és erre a célra 32 millió forint támogatást irányzott elő. Két év alatt a lakossági szolgáltatás teljesítménye több mint 16 százalékkel növekedett, ezen belül a gépjárműjavítás, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítása és a textiltisztítás fejlődött nagyobb ütemben. A lakossági építőipari javítószolgáltató tevékenység ugyanezen időszakban 37 százalékos fejlődést mutat. A szolgáltatásfejlesztési alapból biztosított támogatással együtt, két év alatt több, mint 20 millió forint értékű fejlesztés valósult meg a szolgáltatások területén. Továbbra is feladat a felvevőhálózat szélesítése, a vállalási idő rövidítése. Az elmúlt években meggyorsult a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése is, bár a kívánt szintet még nem érte el. Növekvő tendenciát mutat a házhoz szállítási tevékenység, elsősorban a bútor és iparcikk terén. Nem megoldott azonban a községek egy részében a PB-gáz és a háztartási fűtőolaj házhoz szállítása, amit az ÁFÉSZ-eknek is fokozottabban kell elősegíteniök. — Végül még egy kérdést: Hogyan ítélhető meg megyénk fejlődése a IV. ötéves tervidőszakban? összegezésként az mondható, hogy megyénk gazdasága a IV. ötéves terv első felében is dinamikusan, általában a tervezettnek megfelelő ütemben fejlődött és a további fejlődés feltételei is biztosítottak. Bár várható egyes területeken kisebb-nagyobb lemaradás, más területeken túlteljesítés, átcsoportosulás, ez azonban alapvetően nem befolyásolja IV. ötéves tervi célkitűzéseink megvalósulását. Természetesen mindehhez jelentős erőfeszítésekre van szükség, mind a tanácsok, mind az üzemek, szövetkezetek, megyénk lakossága részéről. Ez az összefogás az alapvető feltétele és biztosítéka megyénk további fejlődésé, nek. — Köszönjük az információt!
