Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
N I j * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK*LAPJA XXXII. évfolyam, 261. szám. ÁRA: 1,20 FILLER Szerda, 1973. november 7.' Októberre emlékezve Irta : dr. Kalicsa Rezső November 7! Hazánkban immár hu- szonkilencedik alkalommal emlékezünk szabadon, őszinte megnyilatkozással a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének napjára. Minden esztendőben teljesebb bizonysággal állapíthatjuk meg, hogy 1917. októbere az orosz és nemzetközi munkás- osztály, a Szovjetunió és a földkerekség minden népe, az egész haladó emberiség számára a nagy történelmi sorsforduló kezdete volt. Azóta a társadalmi haladás történelmileg rövid ötvenhat éve egyértelműen és fényesen fémjelzi ezt. A szovjet nép sikeresen formálja a kommunizmus alapjait, építi nagyszerű jövőjét. E hatalmas társadalomátalakító munka csodálattal tölt el bennünket a szovjet emberek iránt, akik kezdetben az örökölt nyomorúság és a polgárháború, később a világháború, majd napjainkban a hatalmas anyagi áldozatokat követelő békevédelem viszonyai között, fáradhatatlanul tevékenykednek a kommunizmus megvalósításán. Ez a kemény erőfeszítés azért vezethet újabb és újabb sikerekhez, mert a szovjet nép alkotóerejét a marxizmus- leninizmus alapján álló, a gyakorlat által sokszorosan próbára tett SZKP szervezi, vezeti a nagy cél érdekében. A lenini párt irányította az Októberi Forradalom előkészítését és végrehajtását; szervezte és vezette a szovjet nép védelmi háborúit, tervezett és mozgósított az új társadalom felépítésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szocializmus elválaszthatatlanul ösz- szeforrt egymással. . A Nagy Október nyomán döntő változások mentek végbe világméretekben is. Létrejött a szocialista világ, kialakult a volt gyarmati és közben felszabadult népek nagy csoportosulása, mely fő vonásaiban antiimperialista, haladó szerepet tölt be a nemzetközi társadalmi folyamatokban. Ezek a változások egyre mélyülő gyökereket eresztenek a nemzetközi viszonyokba, áthatják a nemzetközi osztályharcot, módosítják lehetőségeit és formáit. Ma már a józan gondolkodást fel. tételezve nem lehet szemet hunyni afölött, hogy a szocializmus és az imperializmus, a haladás és a reakció, a béke és a háború erőviszonyai az előbbiek javára változtak meg. Lényegében ennek köszönhető a nemzetközi méretű osztályharc politikai értelemben vett békés folytatása. Napjaink tanúságai szerint nemcsak a barát, hanem az ellenfél is elismeri a szocialista forradalomban született Szovjetunió gazdasági, politikai, katonai erejét. Legalábbis ezt teszi akkor, amikor a hidegháborús, ökölrázó módszerek helyett a zöld kerekasztal melletti tárgyalások útján oldja meg problémáit a szocializmus vezető hatalmával. Azaz a kommunizmus1 létrehozásának és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvei a gyakorlati megvalósulás útján vannak. Az SZKP legutóbbi, XXIV. kongresz- szusán, két nagy jelentőségű programot ogadtak el: az egyik, a szovjet nép életkörülményeinek további, nagyobb mértékű javítása; a másik egy világot átfogó békeprogram megvalósítása. Öröm és tisztelet érzése tölt el bennünket. magyarokat is annak tudatában, hogy ezek a célkitűzések már sikeres tettekben nyilvánulnak meg. Gyors ütemben nő a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonala. Fo_ kozatosan beérik a szorgalmas, megpróbáltatásokkal járó társadalomépítő munka gyümölcse. Ez a belső kiteljesedés szükségszerűen érezteti hatását az országhatárokon túl is. A többi szocialista ország külön- külön és együttesen a Szovjetunióval való szoros, baráti együttműködés eredményeképpen gyors ütemben halad elő. re a szocializmus teljes kibontakoztató, sa felé. Ennek a nagyarányú fejlődésnek az a legfőbb biztosítéka, hogy a szocializmust építő népek hatalmas alkotóereje, tudatos tenni akarása párosul a Szovjetunió segítőkészségével, hogy a szocializmust építő népek tevékeny együttműködése és barátsága szilárd. A Magyar Szocialista Munkáspárt útmutatásai alapján hazánkban is folyik az új társadalom teljes megvalósítása. A legutóbbi években népünk életszínvonala gyors ütemben növekedett. Ma Magyarországra már a mérsékelt jólét. egy széles körben kibontakozó szocialista demokrácia a jellemző. Erre az új magyar valóságra jogosan büszkék lehetünk, hiszen ez a magyar munkás- osztály. a parasztság és az értelmiség áldozatos munkájának az eredménye. Ugyanakkor pártunknak az az álláspontja, hogy a Szovjetunió nélkül nem lehetne szocializmus Magyarországon, vagy másképpen kifejezve, a szocializmushoz való viszony nem választható el a Szovjetunióhoz való viszonytól — széles közvéleményünk álláspontja is. A Szovjetunió felszabadító harca, gazdasági, politikai segítsége, világhatalmi ereje adta és adja számunkra a szocializmus megvalósításának külső feltételeit. De a szocializmus nemcsak az országhatárokon belül, adott népek és 1 i,“;nzetek viszonylatában érezteti növekvő hatását, hanem világníéretek- ben is. Az utóbbi két évben, minden kétséget kizáróan, megmutatkozott a szoSzőnyi Gyula: Forradalom | cializmus hatása a nemzetközi politika alakulására. Egy sor döntő kérdésben engedményekre kényszerült az imperializmus? A Szovjetunió és más szocialista országok már régen kezdeményezték a nemzetközi viszonyok legfőbb problémáinak tárgyalások útján történő megoldását. Most, a legutóbbi években ezeket a törekvéseket siker koronázta. Lényegében teljes megoldás előtt a német kérdés; megszűnt a vietnami há. ború; rendeződtek a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok; folyik az euró. pai biztonsági értekezlet — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Magától értetődő a kérdés: megváltó-’ zott-e az imperializmus? Nem. Lényegét tekintve nem. Viszont megváltoztak az erőviszonyok. A szocializmus döntő befolyásra tett szert a világban. Ebben keresendő az imperializmus ma. gatartásának megváltoztatása. Mindenekelőtt a Szovjetunió növekvő erejének köszönhető, hogy a nemzetközi politikában nem a háborús, hanem a békés eszközök kerülnek előtérbe. Ezért igazolta a politikai gyakorlat az SZK.P XXIV. kongresszusán elfogadott béke- offenzíva téziseit A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az osztályharc jegyében fogant, a szocializmus és a kommunizmus megvalósítása sem mentes az osztályharctól. amely nemzetközi méreteket ölt Nincs helye tehát az olyan illúzióknak, melyek az imperializmus és a szocializmus közti osztályharc megszűnését, a két világ „közeledését” várja. A kapitalizmus és a szocializmus tör.- ténelmi távlatokban összeegyeztethetet. len, hiszen két, alapvető érdekeikben ellentétes társadalomról van szó, amit az ellentétes ideológiákon túl a politikai gyakorlat is igazol. Erre figyelmeztet pL a chilei nép tragédiája? Marx és Engels a Kommunista Kiáltványt így vezetik be: „Kísértet járja be Európát — a kommunizmus kísérteié”. Egy és negyed századot hagyott azóta maga mögött a történelem, és a kísértet korunkban már nem szellemi létező, hanem valóságos anyagi-társadalmi megtestesülés. Ez a valóság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méhében született. Születésnapra emlékezünk, tehát a szocializmus születésének napjára. A felnőtt, erőssé és hatalmassá serdült szocialista Szovjetuniót köszöntik ma az ifjabb testvérek, a többi szocialista ország, köztük hazánk is. Hisszük és valljuk: ahogy a marxiz- mus-leninizmus tanításaira Marx. Engels, Lenin nevét írta az elmélettörténet, úgy a megvalósuló szocializmus épületének alapkövére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat vési a társadalom története. Ezekkel a gondolatokkal emlékezünk az 1917-es oroszországi szocialista forradalomra és köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját és a szovjet népet. Kívánjuk, hogy teljes siker koronázza tevékenységüket a kommunizmus építésében, az emberiség békéjének vé- delmezésében. ,
