Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

A politikai munka hatékonyságát nem a taglétszám határozza meg

A kis taglétszámú pártatapsxervezetek munkájának tapasztalatai

*3 -IV.' _ , ' "' ■ ‘

A X.-kongresszust megelőzően, is több úgynevezett, kis taglétszámú pártszervezet működött megyénk területén, a kongresszuson hozott- határozatok, e azoknak a gazdasági - • társadalmi életre gyakorolt befolyása következtében azonban megnőtt az igény a politikai munka, decentralizálására is. Nőtt tehát a pártalapszér- vezetek száma, s köztük különösen a kis taglétszámú alapszervezetek aránya.

A termelőszövetkezetek koncentrálódásával és megszilárdulásával, az ipartelepítés ki- szélesítésével, az, állami, közigazgatási szervek átszervezé- • sével, valamint a termelőegységek gazdasági . és politikai erősödésével egyidejűleg növekedett a párttagság. Az első időben ugyanakkor nagy létszámú, sok esetben vegyes összetételű pártalapszervezetek jöttek létre.

A pártmunka hatékonyságának növelése, az irányítás és ellenőrzés színvonalának emelése . viszont megkövetelte, hogy a párt szervezeti felépítését is az új. alakuló helyzethez igazítsuk. Ennek megjelölőén a párt szervezeti felépítésében is indokoltnak látszott a decentralizálás, aminek a Csúcsvezetőségek és községi pártbizottságok létrehozása mellett a legjelentősebb eredménye, hogy a pártmunká szervezetileg is jobban épül a tényleges ihunkaszervezetek- ie,- vagyis mindenütt, ahol ezt a párttagok létszáma, és más tényezők' Is lehetővé tették, "létrejöttek a munkahely sajátosságainak mégfelelő pártái apszervezetek.

Ez túkföződött azon a tanácskozáson, amelyet a megyei pártbizottság párt- és tö- megszervezeti osztálya szervezett a járási pt’cs-vezetők részére, ahol á járási csoportvezetők, a megyei felmérés alapján, ismertették'felmérésük tapasztalatait a saját területükön . működő ' kis létszámú alapszervezetek tevékenységét illetően.'

Anélkül,'hogy valamennyi járás és város adatait egyaránt, ilyen részletességgel, ismertetnénk, a Dombóvár városi helyzetnek szentelünk nagyobb teret, mert a megítélés szerint az itt készült felmérés igyekezett a legmélyebbre ha- tolni, nem elégszik meg a jelenségek felsorakoztatásával, hanem ok-okozati összefüggésben vizsgálja a kis párt- szervezetek munkájának hatékonyságát. mindazt a gondót, problémát, amelyek a munka során jelentkeznek. (Tévedés ne essék, a megyei értékelés szerint mindenütt alapos,. elfogadható munkát vgeztek és tájékoztatójukkal hozzásegítettek a pontos megyei összkép kialakításához.)

Dombóvárait 14 olyan párt- álapszervezet van, amelynek tagsága tíz. vagy annál keve- sebb ..fő. .Nyolc alapszervezet a termelésben -vagy szolgáltatásban, részt; vevő »üzemekben,

" vállalatoknál található, hat pedig hivatali, intézményi pártszervezet. (Egyébként lényegében hasonló a helyzet a többi járásban, városban is.)

Ez a tizennégy alapszervezet az összes alapszervezetek 29 százalékát képviseli a városban — á szekszárdi járási aránytól eltekintve megfelel a megyei átlagnak —, összes tagok száma 102. Ez 7,4 százalékát teszi ki az össz-párttag- ságnak.

Négy alapszervezet ez év ejején alakult, a többiek pedig zömmel a X. pártkongresz- szus után. Az al»»"szervezetek ’é»rehozásának szükségességét ■lapvetően két "»rmiMnt indokolta, mint azt a városi pártbizottság értékelése isthang- súlyozza: a) a-Pártmur^ká'jobban épüljön a äazdasglfc egységekre; ■ b) a párt szervezeti jelenlétének ^biztosítása' -s'az úgynevezett 'fehér foltokon” is. ./Wni az első ppjatót ..illeti, a többi járás: és SSekszárd .tapasztalatai; is hasonlóak, ’. a második Pántot illetően:'', ímár inkább jele^tkeztpklá .területi

sajátosságok... :.. . .

Talán az, egy ffe -1 ípgtöbbe't tárgyalt,; .es^te^éHtV ir^lt^tpft kérdés, hogy al j^il, taglétszám egyben . gyédsol.pártfilaps^er- vezetet is jeíeht-e? Á tanácskozás ez ellen foglalt állást, bár helytelen lenne egyértelműen tagadni ezt a feltételezést. Kétségtelen ugyanis, hogy egy mondjuk ötvenfős alap- gzervezet nagyobb súlyt, jelenthet, mint egy ötfős; de á munka hatékonyságának mégiscsak az. a mércéje/ hogy;', a párttagok milyen. hatásosan képcsők képviselni a párt politikát, a púrtVeze tőségek,

kisebbek esetébén az egész tagság,' mennyire, képes partnere lenni, a gazdasági vezetésnek, és mennyiben tudják .elfogadtatni az alapszervezetek a politikai ■ irányítást á társadalmi szervezetekkel. <A kérdés rendkívül, összetett,- sőt bonyolult; helyenként más- és más a válasz érre a kérdésre, nem túlzás azonban kijelenteni, hogy a kis taglétszámú alapszervezetek is nagyot léptek előre az'összpólítika helyi vetületeinek • érvényesítésében saját munkaterületükön.

Szekszárd városban úgy értékelik,., hogy .az ugyancsak tizennégy kis létszámú alap- szervézet? közül tíz jónakrriond- • ható, négynél viszont' gondok vannák. A dombóvári értékelés nagyjából azonos, de így van ez a többi járásban, is, illetve a szekszárdi járásban egy sorolható a kérdéses. a többi a jól működő. pártszervezetek közé. De mielőtt részletesebben belemerülnénk ^ennek a kérdésnek a taglalásába, egyet kell érteni a dombóvári járás értékelésével, miszerint „a kis létszámú alapszervezetekben, lényegében, ugyanazok a problémák- jelentkeznek. mint a nagy lét- számúakban”. Igazuk van. mert érdemes ugyan külön kérdésként kezelni az alapszervezeteknek ezt a kategóriáját, de a helyes megítélés csak a pártmunka egészének összevetésével alakítható ki. Igaz, hogy a nagyobb taglétszám differenciáltabb káderkiválasztást, tesz lehetővé, a

nagyobb létszám, ha csak a

felületet látjuk, nagyobb súlyt jelenthet, a tagság összetétele a nagyobb létszám mellett változatosabb, .ezért alaposabban képes átlátni a munkaterület egészét, és még sorolhatnánk hosszasan az előnyöket, de ugyanakkor rendelkeznek bizonyos előnyökkel a.kis létszámú álaDszervezetek is. És nem felesleges, ha ezekét a lehetőségeket ki is használják.

A kis létszám — általában olyan munkahelyen működnek ilyen alapszervezetek, ahol a munkahelyi létszám is kicsi —, nagyobb lehetőséget teremt a mindennapos találkozásokra, kapcsolatra. Egy- egy párttag részletes ismerője a munkahely egészének, annak gondjaival, feladataival együtt. Az egészhez tud . ,hozzászóló i, a részkérdések helyett, vagy mellett. Jó irányító munkával — és .ez a vezetőségek, elsősorban a titkárok feladata.— az aktivitás, a felmerült kérdések iránti érdeklődés úgyszólván százszázalékosra emelhető. A kollektív — nem félünk kimondani: a

családias — légkör itt jobban megvalósítható, mint nagyobb

taglétszám esetében. Néha még a káderkiválasztásban, • a pártépítésben is előnyös hely- zetben, lehetnek a kis létszámú alapsze^íezétek*.

De ne hallgassuk el a nehézségeket sem, arhelvelt egyaránt jelentkeznek valamennyi járásiján és városban. A kis tag- . létszám mellett jobban láthar tóvá' lesz a tagság politikai műveltségének nem kielégítő volt a .5^ titkár és helyettesének felkészültsége is sok kí- ‘ Várinivalot hagy maga után,

' nem egy esetben. Ez viszont rögtön nyilvánvalóvá teszi a feladatokat'a- további- termi- válókat is: javítani a vezetés és a tagság eszmei-politikai műveltségén. Kétségtelen, hogy pillanatnyi javulást eredményezhetnek bizonyos szerveze- . ti megoldások — ipás területekről odairányítás. 6tb. — az alapvető azonban a meglévő tagság műveltségének növelése. Erre a lehetőségek adva vadnak és a tapasztalatok szerint történnek is erőfeszítések.

Jobb a helyzet ott. ahol a gondot az okozza, hogy a tagság és a vezetőségi- tagok , — tagságuk- időpontját tekintve — fiatal párttagok, elgondolkoztató viszont, hogy például Szekszárdion három álapszer- vezetben az utóbbi években

nem történt tagfelvétel. Vagy a tamási téglagyárban, ahol az örökös fluktuáció és a politikai és gazdasági vezetés gyengesége sem segíti a pártszervezet munkája hatékonyságának javulását.

Nehéz lenne néhány mondatban summázni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kis taglétszámú pártalapszervezetek munkájának felmérése során liiegyeszerte szereztek. Annyi mindenesetre megállapítható, helyes az, ha a pártélet szervezetileg is kapcsolódik a termelő egységek szervezeti felépítéséhez. A pártszervezet munkájának hatékonyságát nem egyértelműen a taglétszám határozza meg — még akkor sem, ha adott esetben a kis létszám több gpndot jelent. Mindenesetre a járási és a közbeeső pártbizottságoknak, csúcsvezetőségeknek fokozott gondot kell fordítaniok a kis létszámú alapszervezetekre, differenciáltan kell segíteni azokat munkájukban. Ehhez elengedhetetlen a közbeeső pártszervek — községi pártbizottságok. csúcsvezetőségek — megkülönböztetett támogatása, továbbá a segítő, támogató munka folyamatossága.

LETENYEI GYÖRGY

Jogi

továbbképző intézet létesül

Az érdekelt miniszterekkel éd országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a művelődésügyi miniszter elrendelte: az egyetemi továbbképzés keretében gondoskodni kell o jogászod szakismereteinek elmélyítéséről, a jogászi hivatás ellátásához szűk. séges új tudományos eredmények megismertetéséről, valamint a meghatározott szokirányú jogi továbbképzésről.

Ezeknek a feladatoknak a megvalósítására az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen jogi továbbképző intézetet létesítenek. Az intézet egyetemi intézetként működik, s a művelődésügyi miniszter által megbízott igazgotó vezeti.

Az intézet fő feladatai közé tartozik, hogy a továbbképzési formákat kezdeményezze, és a továbbképzést megszervezze. A munkájával összefüggő kiadványokat megjelenteti, tájékoztat cl továbbképzési lehetőségekről, szaktanácsadással, tanfolyami előadókkal és tananyagokkal elő. segíti az intézeten kívül folyó jogi továbbképzést is.

A továbbképzésben részt vevők a foglalkozásokon való részvételről igazolást kopnak. Az utasítás nem érinti az országos központi szervek által szervezett továbbképzés, valamint a szakvizsgára történő előkészítés jelenlegi rendszerét

Az új intézet jogi végzettséggel nem rendelkező szakemberek számára is szervezhet jogi ismereteket nyújtó tanfolyamokat«

Az utasítás hatályba lépett (MTI)

Hétfői kérdésünk:

Milyen eredménnyel járt a lakásépítési kiállítás ?

Tavaly decemberben lakásépítési " kiállítást rendezett a szekszárdi Városi Tanács, az OTT} Tolna megyei Igazgatósága és a MÉSZÖV. A kiállítás elsődleges célja volt. hogy bemutassa a lakosságnak a magánerőből épülő.’ korszerű lakástípusokat, s azt, hogy Szekszárdion milyen lehetőségek vannak az építkezésre. Közel egy év telt el a kiállítás óta, éppen ezért felkerestük Trie- ber Dezsőt, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét, hogy tá_ jékoztassori bennünket arról, milyen eredményeket értek el közel egy év alatt a szövetkezeti lakásépítés terén.

— Nagyon aktuális volt már Szekszárdon egy lakásépítési kiállítás megrendezése, annál is inkább, mert megyénkben addig csak egy helyen. Dombóváron működött egy lakásépítő szövetkezet, s éppen ezért megyénk e területen országosan utolsó volt. A kiállítás megrendezését' aktuálissá tette különben az is, hogy nap. világot látott a párt Központi Bizottságának tavaly novembe. ri állásfoglalása is. amely lényegesen jobb feltételeket biztosít a lakásépítő szövetkezeteknek. A kiállítás is elősegítette, hogy a lakosság jobban megismerje a Központi Bizottság állásfoglalását, a szövetkezeti lakásépítés kedvező félté, teleit. Véleményem szerint, eredményes volt a kiállítás a meglévő problémák, gondok ellenére is. Sikerült nemcsak Szekszárdon, de az egész megyében az érdeklődést felkelteni e lakásépítési forma iránt. Hozzátenném, hogy a kiállítást a dombóvári Városi Tanáccsal együttműködve, hason, ló sikerrel rendezhettük meg Dombóváron is. Ma már az a helyzet, hogy megyénkben 10 lakásépítő és -fenntartó szövetkezet működik, s ezeket több mint félezer lakás felépítésére hoztuk létre. Külön öröm számunkra, hogy Szekszárdon két szövetkezet is

alakult, amelyeknek közel 200 tagjuk van. És itt hadd tegyek említést első. jelentősebb eredményünkről is. A közelmúltban költözött új lakásába 29 dombóvári család, amelyek szövetkezeti formában építkeztek. .Dombóváron különben jelenleg is nagyarányú szervező- munkát végzünk, a városi tanács és a KISZ városi bizottságával közösen, újabb szövetkezeti lakások felépítésére.

— Szekszárdon mi a helyzet?

— Sajnos, nem számolhatok be a dombóvárihoz hasonló sikerekről. eredményekről. Az Alisca lakásépítő és -fenntartó szövetkezet tagjainak nagy része a Kálvária-hegy oldalán megkezdte az építkezést. Ugyanakkor a tagság kisebb hányadának a városi tanács műszaki osztálya mind ez ideig nem adta meg az építési engedélyeket. Reméljük, hogy a felmerült vitákat a műszaki osztállyal mielőbb megnyugtatóan rendezni tudjuk, a tagok érdekében. A lakásépítési kiállításon is bemutatott Bottyán-hegyi szövetkezeti lakótelepre 130 taggal lakásépítő szövetkezetei hoztunk létre, az idei év első felében. A szövetkezeti lakásokat a TOTÉV fogja felépíteni, a Tolná megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervei alapján. Az építkezést 1974 tavaszán szeretné a vállalat megkezdeni.

— Megvannak-e az építkezés feltételei?

— Mielőtt véleményt mondanék, meg kell említenem, hogy a városi tanács vezetői fontos feladatnak tekintik a szövetkezeti lakásépítési mozgalom kibontakozását. Ennek érdekében a városi tanács és a MÉSZÖV hosszú évekre szóló együttműködési megállapodást kötött, és a konkrét feladatok elvégzésére alapjegyzőkönyvet írtak alá. Ennek alapján a városi tanács a szövetkezeti lakásépítés alapvető feltételeit biztosítja, azaz. beépítésre alkalmas, közművesített

területet biztosít a lakásépítő szövetkezetnek. A Bottyán- hegyi szövetkezeti lakótelepen különben 400 lakást tudunk felépíteni néhány év alatt, s úgy szeretnénk, hogy a jövőben évenként legalább 100— 100 lakást adhassunk át Mint mondottam, az első ütem 100 lakásának építését várhatóart a jövő év első felében kezdik. Hogy ez a terv megvalósulhasson, elsősorban az szükséges. hogy a városi tanács műszaki osztálya az építkezéshez szükséges területet beépítésre alkalmasan, mielőbb átadja. Véleményem szerint pontosabb választ a városi tanácson tudnának adni.

Mátyás István, Szekszárd város Tanácsának elnökhelyettese:

— Műszaki osztályunk beépítési javaslatot készített, amely azonban tervezési jogosultság hiányában nem valósulhatott meg. Ezért a részletes rendezési tervet a Pécsi Tervező Vállalatnál rendeltük meg. A tervezés tart. és jelenleg olyan stádiumban van. hogy november 8-án zsűri elé, azaz a városrendezési tervtanács elé kerülhet. Ez a bizottság dönt arról, hogy a terv megvalósulhat-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor munkaközi tervpéldányt kapunk, amelynek alapján már novemberben megindulhat a kivitelezési terv elkészítése a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, a lakásszövetkezet megrendelésére. Hogy megkezdődhet-e az első ütem 100 lakásának kivitelezése? Attól függ, hogy a kivitelező. a TOTÉV rendelkezik-e majd megfelelő kapacitással. Ha minden rendben megy. akkor az építkezések tavasszal megkezdődhetnek. Ami pedig a területet illeti, ott az alapközművek megvannak, s minden lehetőségünk megvan rá, hogy az építkezéssel párhuzamosan a végleges közműveket is elkészítsük.

— v j —