Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Kolumbusz Kristóf kalandjai Alig akad űj orvosság A XV. század végén, amikor a portugál királyok még az afrikai partokra küldték hajói, kát, Kolumbusz Kristóf arról ábrándozott, hogy versenyre kél a híres világutazó, Marco Polo dicsőségével, s eljut Ka- tháj (Kína) és Zsipangu (Ja­pán) távoli partjaira. Vajon honnan származott Kolumbusz? Katalán volt, ga­líciai vagy andaluz? Tizenegy spanyol város vitatja, hogy „övé volt bölcsője”. De való­színű, hogy Genovában szüle­tett és portugál nőt vett fele­ségül. Szentül hitte, hogy Zsi_ pangu mindössze 2200 tengeri mérföldnyire van a Kanári­szigetektől. s 1483-ban azt ja­vasolta János portugál király­nak. hogy indítsanak expedí­ciót Zsipanguba. Javaslatát elutasították, mire a spanyol királyokhoz fordult. Négy éven át tárgyalt Castília és Aragon uralkodóival, s végül — mi­után kinevezték az óceán ten­gernagyává — három nagy vitorlás hajójával a Santa Ma­riával, a Pintával és a Ninával útnak indult. A kaland 1492 szeptembe­rében kezdődött: Kolumbusz délnek indult flottájával, s — a passzátszelek segítségével, — 35 napi hajózás után zöld szi­get közelébe érkezett. Vajon Zsipangu lenne ez az ország, amelynek homokos partján meztelen emberek futkosnak? Nem: Guanahani földjére ér. keztek, amelyet a spanyolok San Salvadornak kereszteltek el. A hajós, aki Ázsiában hit­te magát, heteken át Kuba és Hűanyag a Angol tudósok vizsgálták, hogyan lehet megakadályozni az elektrosztatikus töltések képződését a szintetikus sző­nyegekben. Váratlanul felfe­dezték, hogy ha cipő érintke­zik a szőnyeggel, a talp kontúr­jainak megfelelően a szőnye­gen apró, plasztikus gömbök képződnek. Ez egyébként sajá­tossága nemcsak a szintetikus szőnyegnek, de más szintetikus anyagoknak is. Ideális körülmények között Önt kereti egy elefánt 1 Baby húszesztendős, s mint kortársai, ő is szerel­mes. Baby azonban nős­tény ,elefánt és szerelmé­nek tárgya idomítója, Hans Willy, akivel együtt lép fel az NSZK-ban. Baby hűsége nem ismer akadá­lyokat. ítéljék meg önök: Nemrégiben Anstadt vá­roskájában az ügyeletes rendőr letartóztatta Hanst az utcai közlekedés sza­bályainak megsértéséért, és bevitte a rendőrőrsre, személyazonosságának a megállapítása végett. Nem telt el egy óra, s már te­lefonált a polgármester; , „Azonnal engedjék szaba- ■ dón Willyt! Az egész vá- Q rosban keresi őt egy ele- F fánt!” Az történt tudni- i illik, hogy Baby nagyon | vágyott látni már barátját, I ezért leszakította vastaga láncát, s friss ügetésbenj végigrohant a városon, heti Iáira rémisztve a békéi járókelőket. Hans megje­lenése megnyugtatta, at: elefántleánykát, s mir/dki t művész visszatért a, cir­kuszba. Büntetést nem kaptak. "»■ V 1 1 " Repülőgépeit Kel szdilwj.Ä a messzi v adás*, »er ulet eitre a vau„szo..at es kutyaszánodat spont és a vadászok között állandó rádióösszeköttetést tartanak. Haiti közelében kereste a Mar­co Polo könyvében leírt arany­fedelű palotát. Persze, semmi hasonlót nem talált és kará­csony éjszakáján visszaindult. Elég szerény ajándékokkal — némi arannyal, gyapottal és faféleségekkel — hazaérkezett Spanyolországba, ahol nagy örömujjongással fogadták. Ó azonban nem csupán a dicső­ségért dolgozott, s a remélt kincseket pedig nem találta meg. Fél évvel később ismét útnak indult 17 hajóval, s 1500 matrózzal és telepessel, hogy a meghódított területeket kiaknázza. Ezúttal három és fél éven át tartózkodott az Antillákon a rabszolgasorban tartott helyi lakossággal. Harmadszor is útnak indult 1498-ban, s eljutott Trinidadig. De hajói nem birkóztak meg az Orinoco hullámainak heves áradásával: „Eljutottam Ázsiába — írta, — a földi pa_ radicsom kapujához, s láttam egyik nagy folyóját...” Hódítását ezúttal sem foly­tathatta sokáig. Négy nagy ha­dihajó érkezett Trinidadba el­lensége. Hojeda parancsnok­sága alatt, akinek társaságá­ban ott volt az új világnak nevet adó ifjú olasz: Amerigo Vespucci. Kolumbuszt árulás­sal vádolták és láncra verve küldték haza a Gorda nevű hajón. Izabella királynő azon­ban biztosította bizalmáról, s 1502-ben ismét hajóra ülhetett Cadizban, ezúttal utoljára. Több szigetet fedezett fel, köz­tük a Santa Luciát és a Mati- nolát (Martinique), s elérke­zett a későbbi Panama-csator­na bejáratához. Társainak egy részét lemészárolták és hajóju­kat vihar rongálta meg. Ko­lumbusz hazatért és két évvel később meghalt; sohasem tud­ta meg. hogy új kontinenst fe_ dezett fel. Míg 1980-ban az egész vilá­gon mintegy 80—90 új. orvos­ságot jelentettek be regisztrá­lásra, addig egy évtizeddel ké­sőbb ez a szám már hatvanra csökkent le. Az „euromed” ne­vű orvosi folyóirat egyik leg­utóbbi száma szerint a jövőben is számolni kell azzal, hogy egyre kevesebb gyógyszer lát majd napvilágot. Ezzel kapcso. latban igen érdekes Harry Auterhoff tübingeni professzor kijelentése, aki az egyik közel, múltban megrendezett gyógy­szerészeti kongresszuson meg­állapította: „Vége van annak a kornak, amikor az ember spontán fedezte fel az orvos­ságokat.” Auterhoff azt a ta­nácsot adta kutatótársainak, hogy nagyobb figyelmet szen­teljenek a molekuláris bioló. giának, hogy ezáltal racionáli­sabban tudjanak hozzáfogni az új gyógyszerek kikísérletezé­seihez. Ewald Sprecher ham­burgi professzor ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a természet még tele van olyan kincsekkel, amelyeket a gyógyászatban alkalmazni le­hetne. Ez különösen az őser­dőkre és a tengerek mélyére vonatkozik. Szerinte még az ismert gyógynövények széles körű felhasználási lehetőségei, vei sem vagyunk teljesen tisz­tában, fejtette ki a professzor, így például számos olyan meg­alapozott feltevés van, misze­rint a kamillából, baldriánból és a kininből új orvosságokat lehetne kikísérletezni. 1924. éyi termés Londonban egy kiállításon különböző furcsa formájú gép. kocsik láthatók. Az egyik olyan, mint <egy nagy boros­üveg, 1924-ben készült. 30 éven át egy angol borászati cég használta, majd múzeum­ba került. tolvajok ellen a cipő kontúrjait őrző sztatikus töltések néhlány napon keresz­tül megmaradnak. Az angol rendőrség már fegyvertárába vette ezt a módszert, hogy a besurranó tolvajokat cipőjük elektrosztatikus lenyomata után találja meg. Űrállomások és óceánok A part menti tengervizek ki. aknázását fokozni már nem le­het. Nagyobb zsákmányért a halászok egyre beljebb kény­szerülnek a nyílt óceánokon. Hogyan lehetne azonban a nyílt óceánba haltömegeket te. lepíteni. amikor partközeiben is nehéz megtalálni őket? A halak és egyéb tengeri élőlények többnyire a vízfel­szín közelében — mintegy 100 méter mélységben — „laknak”, s ott gyűlnek össze, ahol a — hőmérsékletükben, só- és oxigéntartalmukban — külön­böző tengeri áramlatok talál­koznak. Vagyis, ahol éleimet és oxigént találnak. Ezért az embernek nagyobb fogás érdé. kében a tengeri áramlatok pontos ismeretére van sziiksé. ge. Ez az információ azokon a helyeken használható fel jól, ahol az áramlatok pontos vo­nalát 10—15 napra előre jelez­ni tudják. A világ óceánjainak kutatá­si területe mintegy 156 900— 183 300 millió négyzetméter. Ilyen hatalmas területről a szükséges adatok beszerzéséhez több ezer hajóra lenne szük­ség! Ezt a munkát tehát csak. is űrapparátusok végezhetnék el., Mesterséges holdak lehető, vé tennék tudásanyagunk bő­vítését a víztömegek mozgá­sáról. hőfokukról, sótartalmuk­ról, sűrűségükről stb., s ter­mészetesen a halak helyzeté­ről. Egyébként az ehető halak legtöbbje speciális zsiradékot választ ki, mely filmbevona­tot alkot a vízfelületen. Ezek­nek a filmeknek a színkép­elemzése hasznos lehet annak megállapításában, hogy egy- egy halfajta az óceánnak mely részén tartózkodik éppen? Nagy érdeklődés kíséri az óceánban élő planktonok kuta­tását is. Ezek az apró élőlé­nyek nemcsak hogy a tengeri lények többségének táplálékául szolgálnak, dé előbb-utóbb a halászok' is „kivetik rájuk há­lójukat”.. A planktonok" fel­kutatása is mesterséges holdak segtíségével történik majd. Ilyen jellegű űrrendszer épí­tését az elkövetkezendő néhány évben tervezik. Ez lehetővé teszi az óceánok tanulmányo­zását, maximális kihasználá­sát és a haltömegek újratele­pítését. Közös fürdő a fakádban Uj divat kapott lábra az Egyesült Államokban: közös fürdő a szabadban álló fa. kádban. Férfiak és nők, fiata. lók és öregek, barátok és is­meretlenek fürdenek együtt valamennyien mezítelenül. „Nagyszerű módszer ez a mun. Repülővel szállítják a vadászokat A Szovjetunióban évente el­adásra kerülő sarkiróka-pré- mek több mint egynegyedét, a hermelin több mint felét, a különböző nyúlprémek csak­nem. felét, a mókus és pézsma- pocok egyötödét a Jakut ASZSZK vadászai szállítják. Jakutföld 3 millió négyzet- kilométeres területén többfajta értékes prémet adó állatot te­nyésztenek. A prémek nem­csak a Szovjetunióban, de kül­földön is nagy keresletnek ör­vendenek. Jakutföldön 55 szovhoz és 14 kolhoz foglalkozik érték-is prémes állatok tenyésztésével, évi jövedelmük meghaladja a 9 millió rubelt. (APN—KS) t kanap folyamán felgyülemlett­feszültség levezetésére” — mondja Frank Frost, a Los Angeles-től mintegy 150 kilóN méternyire fekvő Santa Barbara egyik közhivatalnoka. Ebben a városkában született meg az új kollektív mánia. Mindez 1958-ban kezdődött egy kaliforniai szüreti mulat­ság után. Az egyik Santa Bar- bara-i gazdag szőlősgazdának támadt az az ötlete, hogy meg­hívja vendégeit: f űröd jenek egyet közösen a hatalmas fa­kádakban, amelyekben nem sokkal előbb még a szőlőt préselték. „Lassan-lassan egy. re többen átvették az ötletet Kezdetben tréfának tűnt. Ma­napság azonban egyre elter­jedtebb szokássá vált” -— mondja az 50 éves Noel Young. a nyíltszín; kádfürdőzés egyik úttörője. Divatba jön a legyező? Londonban a Sombrero el­nevezésű, legdivatosabb ífelnez. klubban a fiatalok farmer- nadrágjának hátsó zsebéből, legyező áll ki. Mind több le­gyező tűnik fei Saint Trapéz­ban a luxusstrandokon és New York-ban a Cityben. . „Még az elmúlt évben is csak a hőséget nehezen bíró idős hölgyek kövérkés kezében láthattunk legyezőt” — mondja az egyik milánói divatüzlet elárusítója. Majd így folytat­ja: „Manapság viszont leg­előkelőbb vásárlóink tucatja, val vásárolják a különböző színű legyezőket, hogy minden ruhához megfelelő színűt hord­hassanak”. Pókveszély A franciaországi Tourr. vá­rosának néhány kerületűi ha­talmas pókok lepték el. A ti­tokzatos jelenség \olyan sú­lyosnak bizonyéit, hogy ki kellett hinni,'á tűzoltókat és a fertőtlenítő, brigádokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom