Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
Öltöztetni a várost Ötvenfílléres csapbőrözéstől a tizen három milliós lakáskarbantartásig Egy várost kívüí-belül öltöztetni, nem látványos, még kevésbé dicsérettel elhalmozott vállalkozás. Szekszárd szép város. Nemcsak e sorok írója állítja, aki annyi írógépszalagot koptatott már a város városiasodása érdekében, hanem az idegenek mondják: szép ez a város. Ä szakember is ezt mondja. A kaposvári, székesfehérvári, pécsi. bajai városgazdálkodási vállalatok vezetői irigylik a szekszárdit: Betörtünk az Igazgatóhoz* — Utötték-e már az asztalát a bérlők? — Igen. Nem is egyszeri Ä bérlők, a panaszos bérlők nagy többsége, jogosan . kopogtat a házkezelőségen. béri a lakásban elromlott felszerelés javítását, cserélését stb'; Néhány tucat bérlő viszont követel. Velük több á gond, a Ibaj, mint a többi két ég fél' ezerrel. Nem bíznak az előadóban, számiikra csak ah igazgató szava a szent, és intézkedése is csak akkor nyugtatja meg, ha, azonnal fut «( -szerelő;:t 1 ^ 1 1 Soka? mőncf ez a k?t számi egy évben a beszedett bérlet! díjak összege^ 10.fi millió forint, a lakások, lakóházak karbantartására, fenntartására fordított összeg bedig lg millió; 1 #1- *« • '1 ■K lakás. amelyben'' Élünk: amelyet használunk, rongálunk1 — otthonunk. Otthon, amelyre vigyázunk^ mint a sajátunkra — mondhatná Orbán Gvörgy; a Szekszárd Városgazdálkodási Vállalat igazgatója is; és állíthatjuk mi; bérlők is. Kevés városban- tapasztalható, hogy a _ bérlők enhyire vigvá^zanak lakásukra, Ä szándékos rongálással nern találkoztak a karbantartók -— a használat közben elő- ífordüló kár is jelentéktelen. Eey csaptelep cseréjé, a für- dőszobabojler javítása,' fellazult cementlapok megszilárdítása; parkettapótlás stb: filléres-forintos munka.' Nem is’ ez ;,pusztítja” a karbantartási összeget. Inkább a Mártírok tere IS. alatti (volt Beruházási Bank) bérház, amelynek tatarozása legalább másfél millió forintba került, s felújítását elsősorban városképi szempontok indokolták,' vagy a Tartsav lakótelepen a három rongyos” ház .vakolásának felújítása! Városunkban e bá- rom ház építése során kísérleteztek: hogyan lehet műanyag-festékkel homlokzatot bevonni. A kísérlet nem sikerült. Rongyokban lógott éveken ét a három ház homlokzata. Ez a munka js lassú, de látványos. A szemlélőben olyan, érzést kelt, mintha ott megállt volna az idő. Hetek óta áll az állványerdő. rajta •néffy-öt munkás dolgozik... A lakások karbantartására nincs még akkora apnarátus, mint tíz-tizenöt év múlva erre szükség lesz. Szekszárd szerencsésebb helyzetben van. a lakóházak jelentős :része új. a legrégebbi lakások is általában tizenöt évesek. A lakások általános karbantar+ása — a hazai és a nemzetközi gyakorlat szerint — 15—20 évi használat után kezdődik. Nálunk — reméljük — a harmincadik évtől kezd;k majd — minden valószínűség szerint nem mindégvik házon — a nagv- tutarozást. Mert ezek a lakóházak jók — az építők munkáját évtizedek elmúltával lehet igazán értékelni, ez esetben jónak; Az általános karbantartás milliókba kerül — a napi használat következtében keletkező károk, rongálódások helyreállítása száz forintokba. Mégis e kis összegű javítások okozzák a legtöbb gondot Egy vízvezeték-szerelő napi munkáját összeállítani, nem könnyű. Egy munkanap az iparosnak legalább négy-öt helyre kell eljutni. Ha egy lakó felborítia a ..menetrendet”, — a jelzett időben nincs otthon — nemcsak az aznapi terv módosul, hanem a következő napi is. Tehát ajánlatos volna mindig otthon tartózkodni annak, aki _ javító iparost vár. A lakónak sincs azonban lehetősége arra. hogy egész délelőtt várjon. Nehéz a munkát úgy tervezni: _ hogy percnyi pontossággal tudjon a mester egyik heivről a másikra vonulni- Legtöbb bejelentés helyszíni szemléjén kiderül; hogy a haj nagyobb, mint a bérlő gondolta. Elhúzódik a Javítási idő azért is. mert í.ha már egyszer itt vagyok.' megnézem még azt fó* — ég példáid a kőműves — a lakásban fellelhető összes; a szakmához tartozó munkát elvégzi. Más kérdés; hogy a Vállalaton belül lévő szervezési problémák f3 akadályozói, a gyors, hatékony lakáskarbantartó munkának.' F.gvik _ ismerősömnél a fürdőkádat kellett cserélni. Két munkás két nap alatt szépen kicserélte a kádat, a bérlő legnagyobb elismerését tolmácsolta a kőművesnek és a vízvezeték- szerelőnek. Nem ilyen egyértelműen nyilatkozóit (azonban a munkát szervező-irányító emberekről. Á két nap során négy műyezetőféle _ ember többszőr is ellenőrizte á két dolgozót. Fölöslegesen, természetesen, mert a kőműves és a vízvezeték-szerelő is az első eligazításkor tudta; hogy mi a kötelessége; mikor fejezik hé a kádcserét. Tehát csak a befejezésre-átadás- ra kellett volna egy művezetőnek kimenni; A szekszárdi vállalatnál most kezdik kialakítani a lakáskarbantartás vertikalitását. Az a cél, hogy jól felszerelt, könnyen mozgatható, jó szakemberekből álló, lehetőleg terv szerint dolgozó egységet hozzanak létre, A lakáskarbantartó szervezet kialakítására az e'ső lépések már megtörténtek. Már látni, hogy ez a szervezet öt-tíz év múlva — amikor az általános lakáskarbantartások kezdődnek —milyen lese. A városban évente 300—500 íj bérlemény kerül n vállalat hatáskörébe, lakásolc, garázsok, raktárak stb. Az új bérlemények új gondokat szülnek. Ezért kezdik szervezni az új részleget a jövő feladataihoz. A lakáskarbantartás új területén kell jelentős, erőt készenlétben tartani. Ä magasabb komfort!okozatba tartozó lakásokhoz új szakmák kellenek. A központifűtés- szerelők — az új szakmában — sok-sok hiba hűséges és hozzáértő mesterei. A házkezelési csoporthoz érkező panaszok túlnyomó többsége a központi fűtéssel kapcsolatos.' A lakásokban lévő berendezések üzembe helyezése mindent év őszén, a fűtési szezon kezdetén megtörténik. A próbafűtés során előforduló hibákat kijavítják — tehát az ember gondolhatná, hogy egész télen nem lesz majd panasz; Nem így van. A központi fűtőművek nem tudnak úgy igazodni az időjáráshoz — mert a lakásokba jutó hő szabályozás,, kézzel, az emberi — a fűtőüzem vezetője, dolgozója — érzékelés szerint történik. A hőszolgáltatás-szakmában ismerik már, és használják is azokat az igen drága műszereket, amelyek képesek gyorsan Szekszárdi tervek Kollégium, kórházbővítés, úttörőház Milyen szekszárdi vonatkozású munkákon dolgoznak — kérdeztük a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat főmérnökétől. Váczi Imrétől. Mint elmondotta, több, a megyeszék. helyen majdan felépülő létesítmény tervezése folyik. Ezek közül az egyik legjelentősebb a 144 ágyas aktív elmeosztály. Az egészségügyi intézmények tervezése egyébként sem tartozik a könnyű feladatok közé. ez az új létesítmény pedig — jellegénél fogva — különösen próbára teszi a tervezőket. Szoros együttműködést alakítottak ki az illetékes egészség- ügyi szakemberekkel, és az Egészségügyi Minisztériumtól is megkapták a szükséges irányelveket, információkat. A beruházási program egyeztetése, jóváhagyása után megvannak a feltételek a kiviteli tervek elkészítéséhez. A létesítmény épí. tész tervezője Lőrinczy Gyula mérnök. Ugyancsak az ő vezetésével készülnek egy másik — az egészségüggyel kapcsolatos épület — az egészségügyi szak- középiskola diákotthonának tervei. Az iskola építésének előkészítése már megkezdődött, a diákotthon tervei pedig ezután készülnek el. Nem lesz könnyű munka, mivel az építők az ilyen létesítménynél szokatlan „PEVA” alagútzsaluzatos technológiával kívánnak dolgozni. Most kerül tervezőasztalra — és jövő év májusáig készülnek el a szekszárdi úttörőház tervei. Ebben az épületben kialakítanak egy több célra használható aulaszerű előadótermet. amelyet szakköri helyiségek vesznek körül. Az épület a lebontásra kerülő régi művelődési ház helyén áll majd. és hatásosan reagálni az idő-; járás akár óránkénti változásához is. Egyelőre nincs pénz ilyen műszerek vásárlására. A bérlő szabályoz e műszer helyett: örökké _ csavargatja; állítgatja a radiátorszelepet; vagy az ablakot nyitogatja.- Mindkettő sokba kerül nemcsak a lakónak: energiaveszteséggel; forintveszteséggel jár ez a „szabályozás”. Á lakók, bérlők évente körülbelül három és fél—négyezer bejelentéssel kopogtatnak a vállalatnál. A panaszok jó része a lakáson belül elintézhető lenne — ha a Csináld magad mozgalom olvan tér? hódított volna már, mint amennyire ezt az újságokból olvasni lehet. Egy csaptelep körözése — anyagköltség 50 fillér — ötperces munka, egy villanykapcsoló kicserélése tíz pere alatt elvégezhető, Az iparosnak üven apróság égV munkaórájába, további két embernek tízperces munkájába kerül. Az anyagot a raktárból kihozni, könyvelni, és j, helyszínen a munkát elvégezni — legalább ötven forintba kerül. Az évi tizenhäs rommillió forintos lakáskar-* bantartási költség jelentős ré-5 szét az ilyen jellegű ötven fo? rintok teszik ki. _ __ A várost s,öltöztető* vállalat gondjai közé tartozik at szemét is, az ingatlanközvetítés is. Feladata volna mégis-5 mertetni a bérlőket a kötelességekkel. Jogokkal is.- Erre végképp nincs idő és ember.’ Sok panaszt, bosszankodást les hetne megelőzni, ha a tengernyi paragrafust ismerné min-' den bérlő. Persze ezt megkívánni lehetetlen. Inkább azt; hogy egyszerűsíteni, „korszerűsíteni” kellene a bérlőkkel a bérleményekkel kapcsolatos rendeleteket. jogszabálvoltat. Kellene írott és korszerét Jogszabály, kellene némely bérlőnek illemkódex^ — ne öntse ki a bilit a százhatvan’ lakásos bérház hatodik emeled téről, ne bömböltesse a rádiót stb. — csak azért, hogy városunk a jövőben is szép. jólöltözött legven. a a bérleményekben jól érezze magát mipden bérlő. :1 Pálkovacs Jenő Mitől több az ember? Ennek fele se tréfa; B. kartárs telefonál a Bizományiba, megnevezi munka, helyét, sejteti tehát, hogy nem akárki, majd előadja: használt bútorát a Bizományinak megvételre felajánlja. A vonal túlsó végén nem tudják, hogy B. ki fia-borja, de jól tudják. munkahelye rangos munkahely, s erre való tekintettel az ismeretlen telefonálót meg. különböztetett soronkívüliségről biztosítják. Magyarán: kivételes elbánásban részesítik, s B. kartárs üzleti ajánlatát tulajdonképpen azért kezdte munkahelye megnevezésével, hogy kivételezzenek vele. Füstölgők. Túl gyakran fordul elő az ilyesmi. B kartárs módszere utálatos, ismerős és mindenképpen csorbítja intézményeink rangját, tekintélyét. Beleképzelem magam annak a helyébe, aki a Bizományi Áru. házban a telefont felvette. Mit gondolhat magában ez az ember? Előzékeny, szolgálatkész, de jót nem gondol, annyi szent. A „több” így lesz kevesebb. Ahová ezek a B. kartárs- félék telefonálnak, maguk elé tolva az intézményt, ahol dolgoznak, azoknak üzenjük: tegyék le a kagylót. Az ilyen akció visszaélés a munkahely rangjával, tekintélyével, amely rangot és tekintélyt nem a B. kartársfélék növelik, de minden esetben csökkentik. Itt meg beavatnak. Semmi közöm a dologhoz, hiszen érdektelen. kívülálló vagyok, nem is érdekel a dolog, mégis beavatnak. Nem ér persze semmilyen meglepe. tés, hisz előre tudtam, a borbélyszékben ülve legalább egy nagyzolást, dicsekvést ismét kénytelen leszek végighallgatni. A női részlegből áthallatszik a beszélgetés, kezdődik a műsor. az önhitt közszereplés. Fapofát vágok. Bejött a közép- szerűség. a vidékiesség és nem áll be a szája, fecseg, locsog. Bizalmaskodik a fodrásznővel, sikerélményben részesíti saját magát, minthogy szerinte a fodrásznővel hangsúlyozottan tegeződni, az egyszerű földi halandó számára elérhetetlen kiváltság. Erre valami olyant szokás mondani, amit illendő, ségből ritkán szokás leírni. Most jön a java. Kezdődik a nagy szám. a nagy dicsekvés. A fodrásznőt arról táiékoztat- ja, hogy a nyáron náluk vendégeskedett a lipcsei képtár igazgatója, micsoda finom, művelt ember, különben összejárnak, az igazgató ide. ők oda. sajnos tizenharmadszor fordultak meg Némethonban, s az ember ilyenkor már unja. Be nem áll a szája. Rájövök: mi vagyunk a hallgatóság, ezt az egész locsi-fecsi szöveget nekünk szánja, hogy essünk hasra. Nem és ném. A jelentéktelenség ostoba diadalát elutasító csönd fogad-, ja. R,-re otthon ű— néz a család, mint valami kisistenre. A feleség, az após, az anyós a száját tátja, a három fivér is a szomszéd R.-t hatalomnak, tekintélynek, roppant fontos személyiségnek, a munkahely eszének hiszi. A valóság egészen más. R. tizedrangú munkaerő, helyét, beosztását csupán főnökei jóindulatának kö_ szönheti. Éhhez mérten viszont „kint” igen-igen fönn hordja az orrát. A rokonság, a baráti kör, a feleség, az após, az anyós min. denesetre úgy tudja, R. kiemelt fizetést kap, főnöke tőle kér tanácsot minden fontos ügyben, időnként vele készítteti el a képviselőház elnöke a rendelettervezeteket, a megyei tanácselnök soron kívül fogadja, a miniszterek pertu? isznak vele,' s alig győzi visszautasítani a megyei vezetők vacsorameghívásait. Szóval, fontos személyiség. Fontos? Szánalmas figura, s nem ő az egyetlen, aki munkahelyéről kilépve óriásnak mutatja magát, oda visszatérve meg csak icipici törpe. o Kovács úr, a trafikostól kér egy csomag amerikai cigarettát. — Ajándék? — kérdezi az asszony. Kovács úr leereszkedő. — Nejem őnagyságával megyünk színházba. Szünetben Kovács úr alig várja, hogy előve^’e a drága amerikai cigarettát. Szívja és mély elégedettség tölti el, mert biztos benne: sokan látják, s talán sokan irigylik. Fel se vetődik bennei az emberek egyszerűen lemosolyog- ják. Mitől „több” az ember? • Attól a fürdőszobától, amelynek Szekszárdon nincs párja? Sámson elvégezte a technikumot és munkahelyén mérnök úrnak szőlíttatja magát. A szakmunkások oktatója névtáblát csináltat, s a névtáblán: tanár. B.-né gépírónő, s főelőadónak mondja magát. Mitől „több"’ az ember? Mitől? Sz. P.
