Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

Az önművelés szerepe a hadseregben — Műszaki könyvhét a laktanyában Az alakulat könyvtárának forgalma az elmúlt napokban jóvá! naevobb volt n mefszo- kottnál. Katonák és tisztek ez­úttal nem csupán olvasniva­lóért jöttek, hanem nézelődni, „böngészni" — és vásárolni is. A könyvtárba irányuló. kis házi „népvándorlást" a kör- le‘ek'--1 elhelyezett plakátok indították el. műszaki könyv- he'et hirdetve. Mint Andrási Éva. az ala­kulat könyvtárosa elmondot­ta, mintegy ötven műszaki könyvet állítottak ki közszem­lére — mint a szám is igazol­ja —. rendkívül nagy szakmai válaszokban. — A legkelendőbbnek eddig a gén árművezetéssel kapcso­latos ‘■zakkönvvek bizonyul­tak, azonkívül a rádiózással, a magnóval, a televízióval fog­lalkozók, de meglepően so­kai vásárolták a lakóházépí­téssel, a kertészkedéssel. a sző ő- és gyümölcstermesztés­sel foglalkozó szakkönyveket és néhány szakma kéziköny­veit is. A kívülállónak talán meg­lepő lehet egy ilyen rendez­vény. hiszen a katonát önkén­telenül js csak fegyverével, kivépz=sen, gyakorlaton kép­zeli el. nem pedig története­sen a családi ház építésével, vagy a villanyszereléssel, sző­lőtermesztéssel foglalkozó könyvvel a kezében. Holott a tiszt nem csík katonaként tag­ja a társadalomnak: szabad idei^boT, akár vadászhat, bar­kácsolhat, avtót vezethet, gyűthet kaktuszfajtákat, és a katona leszerelés után eszter­gályosként. gépszerelőként, te- henészkénfc, betonszerelőként folytaH a szakmáját. — Miért van szükség a hadseregben a műszaki köny­vek propagálására, terjeszté­sére? — tette fel a kérdést Szilágyi János főtiszt, a könyvhét egvik szervezője, és nyomban válaszolt is: — Egyrészt azért, hogy se­gítse a kiképzést, a hadsereg­ben folyó szocialista verseny- mozg’lrnat A katonának ma sokkalta magasabb szakmai és általános műveltséggel kell rendelkeznie, mint akár tíz évvel ezelőtt. Néohadco-ootíiV haditechnikáin az elmúlt évek­ben rendkívül fejlődött, a k'-s-erű fegvverek. felszere­lések kezeléséhez, általánosan, a fegweres szolgálathoz a ko­rábbiakat lényegesen megha­ladó általános ismeretekkel, technika! műveltséggel, sőt én lá-tasságal ren­delkező katonafiatalokra, tisz­tekre van szükség. Azt Mezem, n fel West azzal is érzékelte­tem, ha csak annyit mondok: al"kt»,at.jnv rnir'J°i e»« ka­tonájára negyvenkét lóerő jut: Ennek a technikának fenntar- \ tására, műszak! kiszolgálására csak akkor kénes az á’lomány. ha nem csunán az iskolában, a bevonulást megelőző elő­kérdésre. és a hadseregben! k-’lféniésre szorítkozik, hanem az önművelésre is. De azért Is fontosnak tartjuk az önmú- ve’ést, hogy a szolgálati idő letelte után azonnal beleil­les-kedi*»n i ooivá-? m’mkába. a termelésbe. Nekünk, pa­rancsnokoknak azt is figye­lembe kell vennénk. hogy minden szakma fejlődik, az alatt az idő a'att is am el vet a fiatal a hadseregben eltölt, de a parancsnoki állománynak !s lénóft kall fs-rfanl a techni­kai fpi’Més támasTtntta kö- votelménvekkel. Tebát ezért propagáljuk' a műszak! iro­daimat. mint az önművelés eszközét. — Szilágy! elvtárs, itt. ezen a kiá’lftásm jó félszáz köny­vet láthatunk. Mi a vélemé­nye. elég nagy ez a válasz­ték? — 07erintern nem. Er*ei a megál’anítássa] a könyvkiadók felelősségre is utalok. Azt tapasztaljuk, hogy a műszaki könyvek jelentős része mérnö­ki színvonalon íródik, kevés viszont a szakmunkás nyelvén is érthető. A másik tapaszta­lat — gondolom, a magas színvonalból is adódik —, hogy ezeknek a könyveknek ma­gas az ára. Azt kell látni, hogy a könyv — ezúttal a mű­szaki könyv — nemcsak üz­let, hanem kulturális politika szerves része. Ettől függetle­nül úgy ítéljük meg, — az érdeklődésből és a forgalom­ból —, hogy sikeres ez a mű­szaki könyvhét, meg kell ren­dezni a jövőben is, B. L Téli egyetem Harkányban Egy hónap múlva — decem. bér másod lkán — ötödször nyitja rpeg kapuit a TIT téli egyeteme Harkányban. Ha­zánkban ez az egyetlen nem­zetközi téli egyetem, s láto­gatottsága ma már vetekszik a nagy hírű nyári egyenlőin­kével. A híres termálv»zű für­dőhely kellemes pihenést és strandolást nyújt a vendégek­nek. környéke pedig bővelke­dik természeti szépségekben, történelmi nevezetességekben és kulturális értékekben. A té­li egyetem előadássorozatában minden alkalommal kiemelt helyet foglalnak el a II. vi­lágháború eseményéi, tekintet­tel arra. hogv a közelben — a Dráva mentén — heves csa­ták zajlottak le 1945-ben. Uj lakók Amikor valaki túljut azon a ponton, amit hivatalosan „lakásgondjai megoldásának” neveznek, akarva-akaratlan el­töpreng azon a hosszú láncon, melynek szemeit úgy morzsol­ta le, mint szerzetes barátok az o’vasót. A lakástalanság ál­lapotáról, esetünkben az al- bé-let-ől, csak rémregényt le­het írni. Ezzel most ne kop­tass -k a panírt, kongattuk az idegeinket, egészségünket épp eleget. A változás ott kezdő­dik amikor 77. ember neve, egy hosszú lajstrom százvala- hányadik tagjaként, kikerül a városi tanács hirdetőtáblájá­ra. A törvényes időn V"1 e1- lenvélemény nem érkezik, amiből azt a következtetést lehe* levonni, hogy a köz vé­leménye egverk a migánvé- lemánnvel. valamint a lakás­ügyi bizottságéval, mely sze­rint lakáshoz jutni jó. Aztán e!te"k jó félesztendő és egv szép napon a fentebb említett laisVom címében újabb év- szám je’enik meg a korábbi mellett, tapintatosan uralva ar­ra, hogy az ott jelzett igé­nyek nem egy, han^m két esz­tendő leforgása alatt „nyernek kielégítést”. A hónapok múlnak, a tél tav-szba fordul, búgnak a vadgerlék virítanak a kitépett virágok a parkrongálók kezé­ben. Közben kiderül. hogy mel ik ez az épület, mely ál­lami bérlakások céljára ren­deltetett. Az ember évszám ott járt a tövében, alakulásá­nak szinte mmden mozzanatát ismeri, kezdve a cölöpverő gépek munkájától, hiszen ez Szekszárd (és alighanem az építészet történelmének) leg­lassabban épülő Outinord- reid"ze ü marrsbáza. Ettől a pillanattól kezdve azonban minden külső, vagyis kibic­kajánkodáe nélkül, hanem a l=gtelj°sobb izgalommal figye­li az épület alakulását Azon éri tetten magát, hogv még a közlekedésének irányát is megváltoztatja, hogy minél hosszasabban jegyen előtte a ház. Ami természetesen most m - sz*o ház. pvii"örű, ha történetesen tlzenketten is dolgoznak rajta és álompalo­tává válik, amikor felszerelik az ablakkereteket és megjön­nek az üvegezők. Aztán a hí­rek jönnek n»eg. Műszaki át­adás júniusban, júliusban, au­gusztusba^, szeptember ele­jén, végén, október elején .., A hírek sorra rémhíreknek bizepvu’nak és az embernek eszébe jut, hogy’ a rémhírter­jesztést a háború alatt haza­árulásnak minősítette egy nem túl rokonszenves plakát. Nemcsak isten malmai őröl­nek lassan. ESzt egy nyolcadik esztendeje továbbszolgáló, vagy ha úgy tetszik, hosszújá­ratú alNWő tapasztalatai sum- mázásaként nvugodtan leszö­gezheti. De mégis őrölnek. El­következik a nagv pap. rr'-l"- he- mérfei mos** a szövetsége­sek nyugati partraszállásának D. day-e jelentéktelen apró­ságnak tűnik. Egymást eled­dig soha. vagy tán csak az utcán látott állampolgároknak e"'y népes csapata összeverő­dik a városi tanács igazgatási os^'á’va előtt. Egvik cigaretta fogy a másik után, van aki ül. m*s ál1 és telies terjedel­mével igvekszik álcázni, hogv háta mögé tett kez.e ujjal a falat vakarják. Ismét más úgv jár fel-alá a vb-teremtől az anyakönyvvezető irodájáig ter­jedő távon, mint egy mena­zsériányi ketrecbe zárt orosz­lán. Végül azonban mindenki bejut az igazgatási osMály ve­zetője elé, aki különben is kitűnő férfiú, de ebben a pil­lanatban a város és még sok­kal tágabb közigazgatási egy­ségek legrokonszenvesebb em­bere. Rövid ismertetés, vala­milyen aktát valahol, valami­ért alá kell írni aztán kézfo­gás, melvet most minden köz­helyszerűség nélkül, a legtel­jesebb joggal lehet forrónak minősíteni. — Sok szerencsét, kellemes lakást kívánok! Ez szinte villanásszerű fel­ismerést eredményez. . Való igaz, a magyar nyelv több százezernyi szava között nem­csak a torz .kibérelni” szere­pel, hanem ez es 7v jrrrö- rű ige. hogy „lakni”. Az ige most fes‘ fé lön. azaz lakássá vált. Az ember hömpölygeti, ízelgeti szájában g szót, amf" a városgazdálkodási vállalat leié tart, hogy bemutassa a jó néhány ezer forintról szóló csekk relvényt és szerződést kössön. Ott, ahol városgaz­da k adnak, nagy a tolongás. Lakótársak tolonganak és mód nyílik egy újabb felis­merésre. Ami se az autóbu­szon, se a bolti pénztáraknál nem fordul elő, itt az emberek kedvesek, szinte simogatják egymást tekintetükkel. Sors­társak akik most lakótársak­ká változnak át, milyen szép lenne, ha később se felejtenék el, valamikori sorstárs voltu­kat és megőriznének a későb­bi évekre legalább valami tört részt ebből a kedvességből. Közérdekű magánügy A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a dolgozók továbbképzésének helyzetével. A már régebben hozott kormány- határozatokról, azok hatásáról, amelyek a káder- és személyzeti munkáról, a nők helyzetének ja­vításáról, az ifjúsággal való fog­lalkozásról szóltak. Tulajdonkép­pen a műveltebb munkásgárda kialakulásának helyzetéről kíván­tak tiszta képet kapni a kor­mány tagjai. A felmérést és en­nek nyomán a jelentést a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság tette a Minisztertanács „asztalá­ra'’, A számok bizonyítják, hogy a jelentés készítői rendkívül ala­pos munkát végeztek, a hiányos­ságok felsorolása pedig sejteti, hogy bőven va.. még tennivaló. A vizsgálat alapja az 1971-ben kiadott kormányhatározat volt, amely az új rendszerű munkásto­vábbképzésről intézkedett 129 iparvállalat — 57 százaléka mi­nisztériumi, 21 százaléka tanácsi vállalat, 22 százaléka ipari szö­vetkezet — mintegy negyedmil­lió dolgozójának, elsősorban fi­zikai munkásának a továbbkép­zési lehetőségeit vizsgálta. Egy­értelműen dicsérhető a kormány- határozat végrehajtásában, hogy az iskolarendszerű oktatásban részt vevő dolgozók száma 16, a tanfolyami képzésben részt vevőké 8 százalékkal nőtt. S a negyedmiliiónyi dolgozó 20 szá. zaléka tanul. A továbbképzés fontosságát kiemeli az a tény, hogy a felnőttoktatással kapcso­latos összes költségek mintegy 30 százalékkal növekedtek. A to­vábbképzés lehetőségei a mi­nisztériumi felügyelet alá tartozó vállalatoknál a legjobbak. A ktsz-ek, kisebb vállalatok nem tudják ' a továbbképzést önerő­ből megoldani, — így szakmun­kásképző intézetek és szakközép- iskolák segítségére szorulnak. Összességében az előbbre lépést jelzi, ■ hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma több mint egymillióval csökkent az elmúlt két-három év­ben. Emelkedett a szakképzett dolgozók aránya, amely a je­lenlegi munkásiétszámnak több A segítőkészség orgiája még napok múlva se szűnik, ami­kor lovas kocsik, tehertaxik, autók karavánja áll sorban r kanmál, rakodóik pedig a liftnél. A lift hol megy, hol nem megv. de többnyire megv. Fel a kilencedikig, a hetedi­kig, hatodikig, ahová kel1 Közben azért lehet gyalogolni js. mire a költözködés befeje­ződik, kiderül, hogy kisebb, de ink 't'b n,,ov''bb tejekkel non- tosan negyvennyolc eme­letet. Lassan úgv tűnik azon­ban, hogy a költözködés so­sem fejeződik be. A szemétle- d-'bó csatolna tonnaszám nyeli el a hulladékot és kiderül hogy még a legkisebb háztar­tás is velós-e-űt’en tömegű felesleges holmit hurcol ma­gával. Lassan, csigalassan, a lakás még’s megszűnik kicsi­nyített Cséri-telep lenni ég ki- alak’únak egv o'thon kirvona- lai. Jön a tériszony időszaka. Át lehet menni az egvik szo­bából a másikba, a konyha tágas, a fürdőszobához előtér ve-’e* és ak! idáig namrita egyetlen ajtón közlekedett, mo t összesen nvilc nvitósá- va1-zá-ásával foglalatoskod­hat. A csapból folyó meleg víz olyasféle hatást kelt. mint az ősemberre a tűz felfedezése és határozat sz-Tletik, hogy az egész csalid betanulja Mi.'a- kovs'kij ilyen vonatkozású versét. Végül, egy fárasztó nap pi­hentető estéjén, az ember le­ül a rekamié sarkára és meg kérdi a feleségét: — Ugye fiacskám, egy fé! év múlva már kicsinyleni fog­juk és szidjuk ezt a lakást? Aztán félrekapja a fejét, hogy el ne érje a pofon. lordas) mint 35 százaléka. „Nehéz” terű. letet jelentenek viszont a Ne­hézipari Minisztérium felügyelete állott álló vállalatok. Itt a 45 év­nél fiatalabb munkások 46 száza­léka szakképzetlen. Az imponáló eredmények mel. lett a KNEB jelentéséből kiderül, hogy a negyedmilliónyi dolgozó 65 százaléka saját elhatározásá­ból jutott el az iskolapadig. A vállalatok sok helyen nem szer­vezték a továbbtanulást, csupán elfogadták és jóváhagyták a je­lentkezők kérelmét. Aki tanul, továbbképzi magát, annak nem kell feltenni a kér­dést, miért vállal napi munkáján kívül újabb terhet, lekötöttséget. Viszont ez a kérdés sok tízezer- szer elhangzott a nem tanulók­nak. S a válaszok: legtöbben a családi gondokra, gyermekneve­lésre, a „második műszakra" hi­vatkoznak. Kiderült, hogy sokuk nem tud azokról a kedvezmé­nyekről, amelyeket a továbbtanu­lók, a továbbképzésben részt­vevők élvezhetnek: tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvez­mény. Ezek ösztönzői lehetnek a tanulási kedvnek, de csak ha tudnak róla az érdekeltek, ha a vezetők megmagyarázzák, hogy továbbképzésük eredményeként értékesebb emberekké válnak. A családosok továbbtanulásának megszervezése kétségtelen nehéz, sok törődést, előkészítést kíván, de nem megoldhatatlan. Bevált az üzemi kihelyezett osztályok rendszere, ahol az iskola a munkapadokhoz, — „helybe megy". Segítséget jelent a rö­vidített tanév, a vizsgára előké­szítő tanfolyam és még sorolhat­nánk a kormányhatározat nyo­mán biztosított lehetőségeket Régi, igaz mondás: csak a kezdet nehéz. Ez vonatkozik a felnőttoktatásra is. Számok bi­zonyítják, akik felnőtt fejjel ne­kivágnak a hatodik, hetedik ál­talánosnak, nem állnak meg a nyolc általánosnál. Legtöbbjük továbbmegy középiskolába, szak. munkásképzőbe, technikumba. A másik oldal: évente jelenleg mintegy 15 ezer fiatal nem feje­zi be általános iskolai tanulmá­nyait tanköteles korban I Ennek társadalmi, szociális problémák az okai, amelyek pótlólagos meg. oldásában elsősorban a munka­hely tehet legtöbbet. Az új rendszerű munkás-to­vábbképzésre vonatkozó határo­zatok, intézkedések jó alapot biztosítanak az előbbrelépésre. Ezt az eddig elért eredmények is bizonyítják. Azonban a hatá­rozatok önmagukban — a helyi lehetőségek felhasználása nélkül — semmit sem érnek. Ma is igaz, hogy országunknak művelt, szakképzett emberekre van szük­sége. Az egyes vállalatoknak ugyanez az érdekük, hiszen le­hetetlen műszaki fejlesztést vég­rehajtani, korszerűbb technikát, újabb termelési módot meghono­sítani, ha a dolgozók műveltsége, szakképzettsége nem fejlődik. A Minisztertanács elé került jelentésből nyilvánvalók a teen­dők. Ahhoz viszont, hogy további előbbrelépés történjen, vala­mennyi vállalatnál, minden mun­kahelyen meg kell érteni; mű­veltebb, képzett munkásokra van szükség I Jól indult a filmesztétikái szú b ad egye tem A Nagyvilág művészmozi működése tette lehetővé a moziüzemi vállalat igen jó és hasznos kezdeményezését. Filmesztétikai szabadegyetemet szerveztek, a népművelésben közveti'e vagy közvetlenül részt vevő szakemberek szá­mára. A szabadegyetem előadássoro­zata jól kezdődött: az első al­kalommal a 49 jelentkező kö­zül 48-an megjelentek az elő­adással egybekötött filmvetí­tésen és elemzésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom