Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

KISZ-élet t Befejeződtek a vezetőségválasztások Közel tizenötezer fiatal — növekvő aktivitás — eredményesen zárultak a városi-járási küldöttértekezletek Pártmunka és hátországvédelem Jelentős munka végéhez ér­keztek megyénk ifjúkommu­nistái. hiszen az év során új­jáválasztották valamennyi KISZ-alapszervezet vezetősé­gét s ugyancsak újjáválasz­tották a különböző bizottságo­kat is. Amint már arról la­punkban is beszámoltunk, az egész KISZ-tagságra kiterjedő vezetőségválasztásra a KISZ KB Intéző Bizottsága tavaly novemberben hozott határoza­ta alapján került sor. Tavasz- szal az iskolai, ősszel pedig a munkahelyi alapszervezetek­nél történtek meg a választá­sok. Varjas Jánost, a KISZ Tol­na megyei Bizottságának első titkárát kértük meg, hogy összegezze a választások, va­lamint az azokat követő já­rási és városi szintű 'küldött- értekezletek eredményét. — A választás alapvető célja volt, hogy KlSZ-tagsá- gunk számot adjon a VIII. kongresszus óta eltelt két év munkájáról. Ezen túl azt tűz­tük célul magunk elé, hogy a választásokkal tovább növe­kedjék a KISZ-vezetőségekben a 20 éven felüli fiatalok, a fizi­kai dolgozók, a fiatal pártta­gok. a lányok és fiatalasszo­nyok aránya. A választás nagy munka volt, éppen ezért fo­kozott gondot kellett fordíta­nunk a lebonyolítással meg­bízottak felkészítésére. Az alapszervezetek titkárait n téli és nyári vezetőképzéseken láttuk el hasznos tanácsokkal, tudnivalókkal, s a vezetőkép­ző táborokban módszertani bemutatókat- is tartottunk. Előkészületi munkánk végül is azt eredményezte, hogy a választások és az azokat kö­vető járási és városi szintű küldöttértekezletek zökkenő- mentesen, jól szervezetten zajlottak le. — A vezetőségválasztó tag­gyűlések egyik fontos napi­rendje volt a vezetőség be­számolója. A KISZ Tolna megvei Bizottsága hogyan ér­tékeli ezeket a dokumentu­mokat? — Az alapszervezetek mun­kájáról, pontosabban a VIII. kongresszusunk óta eltelt idő­szak eredményeiről, gondjai­ról szóló beszámolókat az esetek többségében a vezető­ségek együttesen készítették el. Hogy melyek voltak a be­számolók legfontosabb céljai? Az alapszervezet munkájának értékelése, az eredmények és problémák ismertetése. Nehéz lenne olyan kimutatást készí­teni, amely hűen tükrözné azt, hogy hány vezetőségi beszá­molót tartottunk jónak, _ vagy kevésbé sikerültnek. Általá­ban elmondhatom, hogy a -vezetőségi beszámolók 90 szá­zalékban megfeleltek elvárá­sainknak, azaz, hogy a vég­zett munka elemző dokumen­tumai lettek. Úgy véljük, hogy a vezetőségi beszámolók meg­felelően bírálták az akció- programok végrehajtásában történt hiányosságokat. Uj és hasznos vonása volt az idei beszámolóknak, hogy sok esetben névszerint bíráltak, vagy dicsértek egyes fiatalo­kat. A beszámolók vitathatat­lan érdeme az is, hogy szinte Népújság 3 1973. november 24. kivétel nélkül felvetették a párt- és gazdasági vezetők fáé azokat a problémákat, amelyek az alapszervezet eredményesebb munkáját gá­tolják, s különösen sok, ilyen felvetés történt az ifjúsági törvény alkalmazásával, vég­rehajtásával kapcsolatban. — Fontos kérdés mindnyá­junk számára, hogy a fiatalok hogyan éltek a vezetőségvá- laszló taggyűlések „adta- lehe­tőségekkel. Azaz, vitatkoz­tak-e, felvetettek-e gondokat és problémákat? ■ . — Azt tapasztaltuk, hogv megyénk ifjúkammúnistái a vezetőségválasztó taggyűlése­ken igen aktívan vettek részt. Ennek bizonyításául mondom el,, hogy a. taggyűléseken legalább négy, de általában ennél .jóval több. felszólalás hangzott el. A fiatalok aktív részvételén túl nem szabad elfeledkeznünk a pártszerve­zetek fokozott érdeklődéséről sem. Örömmel állapíthatom meg, hogy minden vezetőség­választó taggyűlésen, s az azo­kat követő járási és városi küldöttérkezléteken ott voltak a párt képviselői, s észrevéte­leikkel, javaslataikkal hozzá­járultak . a munka további si­keréhez. A. másik pedig, hogy a pártszervek részéről nem­csak a gyűléseken, de azok előkészítésében, megszervezé­sében is igen nagy segítséget kaptunk. Nem árt szólni a vezetőség­választások formai részéről sem. A taggyűlések levezető elnökeinek kiválasztása igen nagy felelősséggel történt. E funkció betöltésére zömében r7. alapsor vezetek fiatal párt­tagjait kérték’ fel, akik jpuriká- juknak minden esetben ma­radéktalanul eleget tettek. Természetesen, a jó tapaszta­latok mellett. találkoztunk problémákkal is. Hogy csak egyet említsek meg. A válasz­tásokon bebizonyosodott, hogy a 20 fő alatti alapszervezetek- nél túl sok formaságot jelen­tett a jelölőbizottság, szava- zaitszedő bizottság megválasz­tása, egyáltalán a szavazás lebonyolítása. . Véleményünk szerint a jövőben az említett alapszervezeteknél a választá­sokat nyílt szavazással, jelö­lő bizottságok nélkül kellene megtartani. A vezetőségvá­lasztó taggyűlések egyik fon­tos feladata volt még, hogv a fiatalok ajánlást tegyenek fel­sőbb KISZ-szervek tagjaira. A taggyűléseken a fiatalok döntő többségben éltek ezzel a jogukkal,, s ez lehetőséget biz­tosított arra. hogy a magasabb szintű testületek tagjait még inkább az alapszervezetek vé­leményének figyelembevételé­vel válasszuk ki. A választásokkal kapcsolat­ban tehát úgy összegezhet­nénk a KISZ, Tolna megyei Bizottságának véleményét, hogy azok jók voltak, s kitű­zött céljainknak eleget tettek. — Amint már említette is, a vezetőségválasztó taggyűlé­seket járási és városi szintű küldöttértekezletek követték, amelyeken újjáválasztották az azonos szintű KlSZ-bizottsá- gokat. Varjas elvtárs. arra kérem, befejezésként értékel­je ezeket áx értekezleteket. — A járási és városi szintű KISZ-küldöttértekezletek me­gyénkben november 8. és 20. között kerültek lebonyolítás­ra. Az értekezletek tartalmi előkészítését jónak tartjuk. A járási-városi küldöttértekezle­teknek is egyik legfontosabb napirendi pontjuk volt a já­rási KISZ-bizottság beszámo­lója, amelyet az illetékes tit­károk terjesztettek elő. A be­számolókról elmondhatom, hogy azok hűen tükrözték az adott város és járás elmúlt kétévi tevékenységét, őszin­tén feltárták a hiányosságo­kat, gondokat és értékelték a párt ifjúságpolitikai határoza­ta végrehajtásániak jelenlegi állását. A küldöttértekezletek külön érdeme volt ezen túl, hogy az elmúlt időszak mun­kájának értékelésén túl meg­határozták a jövő, az elkövet­kező évek legfőbb feladatait is. Itt pedig ismét említést kell tenni ifjúságunk aktivitá­sáról, mivel a vezetőségi beszá­molókat kritikusan fogadták, s különösen a jövő feladatai­val kapcsolatban tettek hasz­nos észrevételeket, javaslato­kat. A fiatalok hozzászólását nyíltság és őszinteség jelle­mezte. amely valamennyi kül­döttértekezletünkre igaz. Hogy az értekezletek milyen fontos politikai események voltak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden esetben a’ fiatalok között láthattuk a járási-városi pártbizottságok első titkárait, de ott voltak velük együtt a helyi állami és társadalmi szervek képviselői is. Meggyőződésünk, hogy n ve­zetésé gvál asz tás és a küldött­értekezletek során tovább erő­södtek alapszeTvezeteink és a kialakult kapcsolatok jól szol­gálják majd az ifjúsági moz­galom további munkáját. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség, DÍVSZ az NDSZ és az Olasz Kommunista Ifjú­sági Szövetség szervezésében nagyszabású, nemzetközi szo­lidaritási tüntetésre és nagy­gyűlésre került sor november 18-án, vasárnap az egyik leg­nagyobb olasz városban, To­rinóban. A megmozduláson 28 ország küldöttsége vett részt, köztük hazánk 30 fős KISZ- kiildöttsége, Illisz Lászlónak, a KISZ KB titkárának vezeté­sével. A delegáció egyik tag­ja volt Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára is. Olaszországi útjá­ról. élményeiről kérdeztük. — Pénteken, november 16- án indult küldöttségühk Bu­Legutóbb az ipari szövetke­zetekben 1970—71. évben volt a testületi, szervek általános választása. A négy évre bizal­mat kapott tisztségviselők mandátuma 1974-ben lejár, az alapszabály szerint meg kell tartani a tisztújítást. Egyebek mellett ennek elméleti és gya­korlati kérdéseivel foglalko­zott tegnap megtartott ülésén Gyerő András elnökletével, a KXSZÖV elnöksége. A testület határozatilag foglalt állást ab­ban. hogy javasolja valameny- nyi Tolna megyei ipari szö­vetkezetnek: a választások előkészítésére és lebonyolításá­ra a jövő esztendő tavaszán megtartandó mérlegjóváhagyó közgyűlésen válasszanak elő­készítő bizottságot, s — ha egyéb más ezt nem indokolja — az esztendő második felé­ben tűzzék ki a testületi szer­vek vezetőinek és tagjainak újraválasztását. Elvi állásiog­Évzáró szakaszgyűlést tartot­tak csütörtökön este a báta- széki munkásőrök, hogy érté­keljék: hogyan tettek eleget feladataiknak ebben az évben. Horváth József , szakaszpa­rancsnok a vendégek között üdvözölte Sörfőző Istvánt, a megyei párt-vb. tagját, a mun­kásőrség megyei parancsno­kát, Tatár Lajost, a járási pártbizottság első titkárát, Gál Arftalt, a városi-járási egy­ség parancsnokát, Szabó Lász­ló városi-járási rendőrkapi­tányt, a munkásőröket, akik ez alkalommal korábban fe­jezték be a munkát. A kiképzés eredményeiről, a szolgálat ellátásáról, és a többi feladatokról Bölcsföldi Ferenc szakaszparancsnok-he- lyettes adott számot, azzal a bevezetéssel, hop'’ ez az ese­mény évről évre ismétlődik, de mégsem ugyanaz. Más és más feladatokat kell megol­dani, más és más góhdokkal megküzdeni, amelyet minden­ki önként vállalt, sok szabad idejének feláldozásával. Elmondotta, hogy a jelen­leg huszonöt fős szakaszból, és tizenkét tartalékosból ti­zenhármán alapító tagjai a tes­tületnek. A ténylegesek egy ki­vételével párttagok, egy mun­kásőr a marxizmus-leninizmus esti egyetemre jár, huszonhár­mán vesznek részt politikai ok­tatáson. A szakaszból tizen­hatan tsz-tagok, ez tehát azt jelenti, hogy a Búzakalász Termelőszövetkezet a szakasz dapestről, a Keleti-pályaud­varról, az Adria-expressel. El­ső állomásunk Zágráb volt, s a horvát fővárossal való is­merkedésre hat óra állt ren­delkezésünkre. Innen indul­tunk tovább, majd szombaton érkeztünk az 1 millió 200 ezer lakosú nagy olasz ipari vá­rosba, Torinóba. A vasútállo­máson küldöttségünket az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik vezetője fo­gadta, majd elkísért bennün­ket a vasútállomástól mind­össze félszáz méterre lévő szál­lodához, ahol delegációnkat, szállásolták el. Érdekes prog­ramról gondoskodtak olasz vendéglátóink, hiszen az ér lalásf juttat el az elnökség a szövetkezeteknek, melyben többek között az érintettek fi­gyelmébe ajánlja: a megvá­lasztásra kerülő önkormányzati szervek tagjainak javaslatánál feltétlenül vegyék figyelembe, hogy az újonnan megválasztott testületek összetétele tükrözze a tagok összetételét: szám­arányuknak megfelelő képvise­letet kapjanak a nők is a fia­talok is. Foglalkozott a KISZÖV el­nöksége a szövetkezetekben folyó tömegsport 1973. évi alakulásával, s áttekintette a megyében működő 6 szövetke­zeti sportkör helyzetét. Jónak ítélte meg az elnökség, hogy tovább nőtt azoknak az ipari szövetkezeti dolgozóknak a száma, akik bekapcsolódtak a tömegsportba, s ebben az év­ben 2 ipari szövetkezetben be­vezették a rendszeres munka­helyi testnevelést. bázisa, igen kulturált körül­ményeket biztosít a kiképzés­hez, a foglalkozások megtartá­sához. A szakasz tagjainak munkásőri tevékenységét, pol­gári munkáját „fémjelzi” , az erkölcsi elismerés: 90 száza­lékuk rendelkezik szolgálati és polgári kitüntetésekkel, kiváló jelvényekkel. Az év elején, a miskolci munkásőrök által kez­deményezett „Vért Vietnam­nak” akció során tizenkilencen adtak vért. A szakasz a kiképzési, a szolgálati feladatokat végre­hajtotta. Élénk vitát váltott ki, hogy a tartalékosokat miként lehel­ne jobban, eredményesebben foglalkoztatni. Határozottan állást foglaltak abban is, hogy a szocialista brigádok mun­kájának értékelésekor — mi­vel legtöbbjük szocialista bri­gádtag is — vegyék figyelem­be a munkásőrként teljesített társadalmi munkát, hiszen egy-egy munkásőr évente 170— 180 órát tölt el a szabad ide­jéből kiképzésen, szolgálatban.’ Sörfőző István, megyei pa­rancsnok köszöntötte a bá- taszéki munkásőr-szakasz tag­jait, a megyei, járási pártbi­zottság, a parancsnokság elis­merését tolmácsolva. A mun­kásőri munka mindenütt elis­mert pártmunka — és komoly hátországvédelmi feladat is. Ezért kell felkészülni új és új feladatokra, növelni a ki­képzés, a harckészültség szín­vonalát — mondotta. B. I. kezés napjának délutánján To- rinóval ismerkedtünk, nagy városnéző sétán vettünk részt. Este pedig baráti találkozót szerveztek a külföldi delegá­cióknak a torinói FIAT-autó- művek fiatal kommunistái. Vasárnap délelőtt bonyoló­dott le a legfontosabb ese­mény, a szolidaritási tüntetés és a nagygyűlés, a Szent Ká­roly téren. A chilei szolidari­tási tüntetés résztvevői Torino utcáin vonultak végig, • s mindnyájan tapasztalhattuk azt, hogy a tüntetés igen nagy visszhangot váltott ki az olaszok körében, s a járdákon álló tömeg sokszor tanújelét adta annak, hogv a miénkhez hasonló szolidaritást vállal a chilei néppel. A nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött ugyancsak a Szent Károly téren, 160 ezer résztvevővel. Ebből 60 ezren voltak külföldiek, köztük is a franciák a legtöbben, akik két­ezres delegációval képviseltet­ték magukat. A nagygyűlésen részt vettek Olaszország külön­böző területeinek küldöttei, a legkülönbözőbb pártállású an­tifasiszta delegációk. A nagy­gyűlésnek három szónoka volt, Alessandri, egy FIAT-avári if­júkommunista, Louis BadiUa, a chilei népi egység kormány képviselője és Pertini, idős olasz antifasiszta harcos. A nagygyűlés hangulatára jel­lemző, hogv a szónokok sok­szor szakították meg beszédü­ket a tömeg tetszésnyilvánítá­sa miatt. A nagygyűlés szóno­kai többször is említést tete­tek a nagygyűléssel egyidőben történő görögországi esemé­nyekről is. Voltak percek, ami­kor a hatalmas tömeg Libero Chile kiáltása, — Szabadságot Chilének — töltötte be a te­ret. Küldöttségünk a hét köze­pén érkezett vissza Magyaror­szágra. — vj — __________- vj ­T olna megyei fiatal . a torinói szolidaritási nagygyűlésen Napirenden a tisztújítás az ipari szövetkezetekben Ülésezett a KISZÖV elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom