Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-23 / 274. szám
? Az állatorvos feladatai és helye a nagyüzemben A nagyüzemi d™gga£r_ melés létrejötte mennyiségi és minőségi változást eredményezett az állattartásban. Az állatok koncentrálása az addig sokféle tartási, takarmányozási körülményt néhányra redukálta. A nagyüzemi telepeken sok száz, illetve ezer állatot tartanak, .azonos feltételek kö_ zött, s e tartási viszonyok pozitív, illetve negatív hatása is a nagy egyedszámon jelentkezik, ezért a megelőzés jelentősége megsokszorozódott. A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése az állategészségügy területén is mennyiségi és minőségi változásokat eredményezett. A hagyományos parasztgazdaságok feltételei között tartott sok, kis egyedszámú állomány termelésébe az állatorvos ki. vülről, csak állategészségügyi beavatkozás esetén kapcsolódott be, főleg a. már megtermelt érték védelme céljából. Természetesen a megelőzés már ebben az időben is lényeges része volt munkájának. Az állattartó mindig tudni akarta, hogy a megállapított betegség újbóli előfordulása miképpen akadályozható meg. E megelőzés tevékenységét azonban csak egy-egy betegséghez hívás esetén, s általában csak az adott betegséggel kapcsolatban, az adott néhány darabos állományra vonatkozóan gyakorolhatta. Ahol betegség nem fordult elő oda természetesen nem hívták. Már a felszabadulás után változott a helyzet. Az egységes állatorvosi hatósági szolgálat létrehozásával e szolgálat kapta jigyanis a járványos betegségek leküzdésének és megelőzésének feladatát. E munkák során (tbc-méntésííés, védőoltások, stb.) az állatorvosok valamennyi állattá rtóhp? eljutottak. A nagyüzemben az állatorvos munkáját nem az esetleges hívások, hanem állategészségügyi munkaterv szerint látja el, így bekapcsolódott a folyamatos termelésbe. Naponta megfordul a telepeken, ismeri a tartási, takarmányozási viszonyokat. Megelőző tevékenysége előtérbe került, a nagyüzemi állattartás megjelenésével ugyanis a káros tartási körülmények által kiváltott hozamkiesések jelentősége megnőtt, sőt e hozamkiesések ma nagyobb kárt képviselnek, mint a megbetegedett, s elhullott állatok értéke összesen. 4 állományok meny 1 l,d/* nyiségileg a hagyományos parasztgazdasághoz hasonlóak, de minőségileg jelentősek a különbségek állategészségügyi szempontból is. Pl. a háztáji állományokat egyre nagyobb mértékben a nagyüzem látja el takarmánynyal, így az egyik legjelentősebb környezeti faktor a takarmány azonossá válik. Jár- ' ványvédelmi szempontból jelentősebb az a gyakorlat, hogy az üzemek a szakosított telepek környékén, s különösen a telepen dolgozók háztáji állományában azonos immunbiológiai állapotú állatok tartására törekszenek azzal, hogy a telepről látják el őket tenyész- anyaggal. Ezzel védik a szakosított telep állományát, és ugyanakkor a háztáji állományt is bekapcsolják a rendszeres megelőzésbe. A megelőző tevékenység minőségileg más, mint a gyógyító munka. Itt nem egy már megtermelt érték védelméről, az azt ért kár csökkentéséről, hanem termelő, új értékelőállító tevékenységről van szó. Szemtanúi lehetünk annak, hogy az állatorvos-tudomány a szocialista nagyüzemekben közvetlenül termelőerővé válik, azzal, hogy az optimálist meg. közelítő termelési viszonyok állategészségügyi paramétereit meghatározza. Természetesen munkájának éredménye csak a többi nagyüzemi szakember munkáján keresztül realizálódhat. A növénytermesztésnek a megfelelő minőségű és meny- nyiségű takarmányt, az építőiparnak megfelelő épületeket, az állattenyésztésnek a fajta igényeit kielégítő gondozást, a genetikai adottságok kiaknázását biztosító tenyésztési munkát kell adnia. Felmerülhet a kérdés, hogy ha mindent optimálisan megadunk, akkor nem lesznek-e betegségek, vagyis nem kell az állatorvosi munka? Ez a kérdésfeltevés nem veszi figyelembe, hogy állatainktól mindig több termelést várunk, s ennek érdekében a természetes tartási módtól egyre jobban eltávolodunk. E tény, és az, hogy a nagyobb termelőképességű fajták mindig érzékenyebbek a környezeti hatásokkal szemben, mindig újabb ■ preventív feladatok megoldását igényli. Az állategészségügyi munka hatékonysága burkoltan jelentkezik. A kisüzemi' állattartás viszonyai között ál. talánosan elfogadott volt, hogy az állategészségügyi munkát a kiesési százalék nagyságával jellemezzék, természetesen egy hasonló körülmények között termelő nagyobb egység adataihoz viszonyítva. A nagyüzemi keretek között ez az értékelés már félrevezető. Az üzemeknek ugyanis nagyobb kárt okoz, egy, az egész állományt érintő hozamcsökkentő faktor, mint néhány egyed elhullása. Pl.: ha a 180. nap helyett a 187. napra készül el egy 800 férőhelyes hizlalda állománya, akkor 600x7, azaz 4200 hizía- lási nap a kár. 660 gramm napi átlagsúly-felvétellel számítva ez 27 q 72 kg élősúlykiesés. E kár mellett eltörpül az akár 3 százalékos hízókiesés is, mely átlag 60 kg-mal számolva ,,csak” 10 q 60 kg kiesést okoz. A nagyüzemi állatorvosi munka az üzem állattenyésztésének termelési eredményeiben realizálódik, közösen a többi szakterület munkájával. Pl.: ha egy üzemben csökkentették a borjúelhullást úgy, hogy a tehenek takarmányozását és az ellesi higiéniát javították, akkor ebben az eredményben az állatorvosi munka a takarmányozási, s az elletési hibák feltárásában, s az elletők felvilágosításában van. Hogy az eredmény létrejött, ahhoz jobb takarmány (növénytermesztő szakember), illetve takarmánykiegészítő használata (pénzügyi szakember a pénzügyi kihatás mérlegelése miatt) és szigorúbb munkafegyelem (vezető) kellett az elletőben. A példa szerint egy egyszerű eredmény realizálásához is két-három szakterület aktív együttműködése szükséges. Azokban az üzemekben is, ahol még nincs üzemi állatorvos, ez az együttműködés a munka folyamán kialakult. A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején sok helyen az állatorvos volt az egyetlen képzett mezőgazdasági szak7 ember a faluban. A körállatorvos az üzem vezetőjével és az állattenyésztés valamennyi érdekelt dolgozójával közvetlen kapcsolatot tart. E módszer a gyors beavatkozást igénylő ese. tekben feltétlenül célra veze....■' G erencsér Miklósi Aradi napló 43. A hóhér bólintott és a nyakára igazította a hurkot. Eközben végigdördült Damjanich mély hangja a csendes, párás aradi rét fölött: — Éljen a haza! Immár egyetlen tábornok állt a szekérnél. Szokatlanul halkan ejtette ki nevét a hadbíró. — Gróf Vécsey Károly... A szólított először kihúzta magát, majd elfogta a tétovaság. Szeretett volna ő is búcsúzni, de nem volt kitől. Segélykérő csodálkozással nézte az üres szekeret. Lecsüngő bajusza csalódottan megrándult, s marig összeszedte magát. É?o olyan zárkó- zottan és határozottan, mint ahogy Aulich tette, indult meghalni. De nem a számára ácsolt akasztófához ment, hanem Damjanich-hoz. Letérdelt a holt bajtárs előtt, megcsókolta annak súlyosan csüngő kezét. Ezután kevesen látták, mi történik a szélső bitónál. A papokból előtört a sírás és körbe mind a négy század soraiból felhangzott a rekedt, tó'? férfi zokogás. Tizediknek engem szólítottak. Rángatóztam, a szájamat harapdáltam. Csak akkor vettem erőt sokkos rohamomon, amikor testi közelségbe kerültem a halállal. Egymás után meghallgattam a kilenc férfi csendes szívét. Csodálkoztam, hogy képes voltam hangot hallatni mélységes némaságomból. — Zászlóalj parancsnok úr, az elítéltekben az élet megszakadt ,.. Haynau táborszernagy úr őkegyelmessége úgy rendelkezett, hogy a kivégzettek naphosszat bitófán függjenek, hadd szégyenüljenek meg halálukban is. Megtörtént. Kettőzött őrség vigyázott az áldozatokra. mivel a város lakossága zömmel magyar lévén, nem látszott! lehetetlennek a bennünket fenyegető demonstráció. De nem történt semmi incidens. Egészen a sötétedésig sokan jöttek leróni kegyeletüket a vesztőhelyre, ám szelídek maradtak a látogatók és sírva távoztak. Akadtak néhányan a mi híveink közül is. Ezek elégedettek voltak a látvánnyal és megnyugodva mondogatták: úgy kellett a Kossuth-kutyáknak. Késő este a bitó alá temef- ték lovag Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Knézich Károly, Aulich Lajos. Nagysándor József holttestét. Beszélik itt a várban, hogy a többi tetemet a brünni hóhér bocsátotta áruba. Szokásaink szerint ez megengedett, egyfajta hallgatólagos szabály. A szóbeszéd szerint Damjanich Jánosért és Lahner Györgyért hatszáz forintot, gróf Vécsey Károlyért ötven aranyat, gróf Leinin- gen-Westenburg Károlyért tizenhárom aranyat kapott. Igaz, vagy valótlan, nem tudhatom. A cáfolatot senki nem tartja fontosnak. Tény. hogy a négv áldozat földi maradványait elszállították a vesztőhelyről. « Megérkezett a hír Aradra: Pesten is fekete nap volt október Metodika. Agyonlőtték az Újépület udvarán gróf tő. Ahol üzemi állatorvos van, ott olyan hatáskört kell neki állategészségügyi kérdésekben üzemen belül biztosítani, hogy a prevenció igényei ne az egyéb szakterületek vezetői által megrostálva kerüljenek tárgyalásra, illetve megvalósításra. Az állatorvosok közvetlen 4,, 7<1,n; állatorvosok hatás-: i\£j u/iEiiii körét az üzem vezetőgárdájában elfoglalt helyükkel is jellemezhetjük. Ma Tolna megye 9 állami gazdaságában és 7 termelőszövetke. zetében összesen 28 üzemi állatorvos dolgozik. (A gyakorlatban dolgozó állatorvosok 32 százaléka üzemi állatorvos.) felettese az üzemben: Igazgató, illetve elnök é Termelési főmérnök Főagronómus Főállattenyésztő Telepvezető Kerületvezető é s vezető állatorvos A . G. i 3 i — 3 i 12 Tsz. 6 — — — — — — A táblázat adatai szerint térzett középkáder, aki az a melőszövetkezeteink felismerték, hogy az állatorvos csak akkor tudja kamatoztatni tudását, ha beosztása ezt elősegíti. Az üzemi állatorvost nem foglalkoztató termelőszövetkezetekben is megvan a lehetőség az állatorvos szaktudásának nagyobb kiaknázására, erre már több éve rájött pl. a naki, szakcsi, aparhanti, pálfai termelőszövetkezet, mert az állat, tenyésztést érintő kérdések tárgyalásához az állatorvost mindig meghívják. A hagyományos f-lat™™: kák (oltások, ivartalanítások) természetesen a nagyüzemekben is megmaradnak, de az állatorvosi munkaerő jobb kihasználásának gazdasági szükségszerűsége ezen a területen is változást parancsol. Az állatorvos preventív, szervező munkájára, nem kézügyességére van szüksége az üzemnek. A tömegmunkák: oltások, ivartalanítások, fertőtlenítések, in- szeminálások, stb. végzésére állategészségügyi középkádere, két igényel a szocialista nagyüzem. Az elmúlt járvány idején az állatorvosokat kettőnégy hétre nélkülözték az üzemek, mert a járványvédelem ellátásához nem volt (s még ma sincs elég) szakképterületen dolgozó állatorvos irányításával az oltásokat, fertőtlenítéseket elvégezhette volna. (A Tolna megyei Állategészségügyi Állomásnak egyetlen felcsere van.) A hagyományos állatorvosi munkák közül a hatósági tevékenység természetesen elkülönül az üzemi szolgálattól. Ez egyrészt közegészségügyi, (pl. húsvizsgálat) másrészt gazdasági (exportszállítás) érdek. Ahogy az ipar területén a termelőktől független szerv (pl. KERMI) ellenőrzi a termék minőségét, úgy az állat- tenyésztés területén is az üzemtől független szervnek kell a fogyasztók és a többi üzem érdekvédelmét ellátnia. Fentiekből nyilvánvaló, hogy a hatósági és üzemi szolgálat nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő oldala az állat- egészségügynek. A szocialista nagyüzemek megerősödése az üzemi szolgálat fejlődésének ad lehetőséget, közegészség- ügyi, járványvédelmi, környezetvédelmi, export, stb. érdekeinek pedig hatósági szolgálatunk jó hírnevének megtartását, illetve fokozását követelik. Dr. Czéh Miklós, megyei szakállatorvos Josef Tichy őrnagy ma megszólított az udvaron. Láttam rajta, nagy kedvet érez a beszélgetéshez. Én annál kevésbé. Mivel vele együtt -szolgálatot kellett teljesítenem a kivégzéseknél, cinkosának érez. És tisztelettel viselkedik irántam a hivatásom miatt. Ismerem ezt a rögeszmét. Mindannyian félünk a reánk leselkedő nyavalyáktól és ha kiválaszt bennünket a kór, kincset ér az orvos jóindulata. Mert a laikus mindig több tudást tételez föl bennünk, mint amennyivel valóban rendelkezünk. A látszat kedvéért iparkodtam szívélyes lenni Tichy őrnagyhoz. Megkérdezte, tudom-e, miért éppen október hatodikén álltunk bosszút a becstelen lázadókon. Nem tud_ tam. Valamiféle dátumok egyeztetésére korántsem gondoltam. És arra sem, hogy a lázadók egyszersmind becstelenek lettek volna. De az igenis feltűnt, hogy ez a cseh tiszt osztrákabb akar lenni az osztrákoknál és erről pajtás- kodva óhajt meggyőzni engem, a valóban osztrákot Az irántam mutatott enyhén bizalmaskodó tisztelettudása mögött ott feszengett a kisebbrendűségi érzés. A ka. tonai verkli határain túl ügyetlenkedő csapattiszt vágya a szellemibb érdeklődésű orvos rokonszenve iránt. Boldogan világosított fel, hogy a kivégzések Pesten és Aradon a legméltóbb emlékeztetőül szolgálnak a bécsi forradalom évfordulóján. Tavaly október hatodikén gyilkolták meg a boldog emlékezetű Latour osztrák hadügyminiszter urat. A bécsi csőcselék a magyarok lázadásából merített bátorságot. Jellemző az uralkodó és Haynau táborszernagy úr nagylelkűségére, hogy beérték ilyen enyhe figyelmeztetővel. így tanított ki az összefüggésekre Josef Tichy őrnagy. Hálás csodálkozással nyugtáztam a felvilágosítást. Erre még jobban nekibátorodott és ajánlotta, hogy ismét vacsorázzunk együtt a Hajó vendéglőben. (Folytatjuk) Népújság 4 a t973. november 23. Batthyányi Lajost, a tavaly márciusban kinevezett felelős magyar kormány első miniszterelnökét. Ez a gyilkosság még érthetetlenebb számomra, mint a katonák kivégzése. Hiszen Batthyányi grófról köztudott, hogy a dinasztiával való harmonizálásra törekedett. Inkább Kossuth-ékkal szakított, minthogy vállalja a birodalom végzetes megha- sonlását. A hír még olyanokat is megdöbbentett, akik fenntartás nélkül kívánják a magyarok bűnhődését. Nem tudják mire vélni a logikával — sem jogászi, sem politikai, sem katonai logikával — meg nem magyarázható szigort. Aggodalmukat áttételes formában juttatják kifejezésre, ahogy ez már lenni szokott a terror légkörében. Érzik, ha nem lesz megállás, egy ponton túl azoknak is félni kell, akiknek a rettegés ébren tartása a feladatuk. ±
