Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
% r- __ '-Vf J Légesőhűrüt | egy ipari betegség ? Á légzőszervek megbetegedései terén az elmúlt nyolc év folyamán' kereken 400 százalékos emelkedést mutat ki az NSZK-ban az a tanulmány, amit Günther Fruhmann professzor most hozott nyilvánosságra. A müncheni orvos 1500 ipari munkás felülvizsgálásánál minden ötödik egészségesnek vélt személynél krónikus légcsőhurutot állapított meg. Ez a riasztó eredmény igazolni látszik az ország egészségügyi szervei által már több ízben hangoztatott megállapítást, miszerint az orvost manapság leggyakrabban légcső- bántalmak miatt keresik fel. Egyéb európai államok orvosai is mór megfigyelték, hogy az utóbbi időben égyre több ember fordul hozzájuk köhögéssel, rekedtség- és köpetpa- naszokkal. Hogy ki lehessen deríteni ennek a légcsőgyulladásnak a fokozott elterjedésénél szerepet játszó tényezőiket, a Német Kutató Közösség (DFG) a Németországi Szövetségi Köztársaságban öt éveh át. 1965- től 1970-ig 13 000 dolgozót vont be az állandó orvosi ellenőrzésbe. A kivizsgálás eredményeinek nemrégiben befejezett’ kiértékelése alapján elmondhatjuk, hogy a munkahely poros levegője mellettiéként a cigarettázás vezet a krónikus légosőhurut, a bronchitis kifejlődéséhez. Ez feltételezhetőleg a magyarázata annak a már korábban tett megfigyelésnek is, miszerint tízszer annyi férfinak van légcsőhurutja, mint nőnek. Á tanulmány különösen drasztikus példával támasztja álá a cigarettafüstnek a légcső nyálkahártyáira, gyakorolt káros hatását: akik tíz cigarettánál többet szívnak el (inhalálva) naponta, azoknak a hörgőin több káros anyag rakódott már le, mint azoknál a munkásoknál, akik nyolc órán keresztül a nehézipar legporosabb helyein dolgoztak. Az elmondottak alapján a tüdőnek friss levegővel való ellátása képezi a legjelentősebb megelőző intézkedést. Még ma is a tiszta 'levegő a légcsőhurutok legjobb preventív orvossága. A Német Kutató Közösség tanulmányainak eredményét hamarosan ’ a bonni Munkaügyi Minisztérium kebelén belül is megfogják vitatni. Többek között azt is el akarják- dönteni, hogy a . krónikus légcsőhurutot a .foglalkozással járó betegségek közé kell-e majd besorolni. :/ r;‘v ■ !v< * ’■ /.'*• ' «VI- i V. ÁzEuTópa-csatörha í'' ■ i-A A világ egyik legnagyobb' vízi építkezési terve, az N Északi-tengert és a Fekete- tengert összekötő, . 3500 km hosszú Európa-csatorna építése a vége felé közeledik. A Német Szövetségi Köztársaságban most kezdték meg a - csatorna utolsó — a Majnát és a Dunát összekötő — szakaszának építését. E 130 km hosszú szakasz építése 1,5 milliárd márkába fog kerülni," megnyitását 1977-re tervezik. A szintkülönbség csaknem .száz méter, ezért ezen a szakaszon több. mint 50 hidat és alagutat, 8 kikötőt és egy mesterséges tavat építenek. E 20—55 méter széles víziót 1500 BRT-ás hajók számára lesz hajózható. . Ezen a csatornaszakaszon három — mintegy 25 méter szintkülönbségű zsilip épül: Európa legnagyobb zsilipjei. Meteorológiai távprognózis Meteorológiai távprognózisok készítésével foglalkozó tudományos konferenciát tartottak Novoszibirszkben. E fontos probléma megoldása érdekében meteorológiai mesterséges holdak széles hálózatát is létrehozzák majd — jelentette be Gurij Marcsuk ismert szovjet tudós. A Szovjetunió egyszerre több, a félhőréte- gekről és a légköri folyamatokról részletes információt szolgáltató Meteor típusú szputnyikot bocsátott fel. Ezek jelzései közül különösen az óceánok fölötti időjárás alakulására, valamint az éghajlatot nagymértékben befolyásoló Nap tevékenységére vonatkozó adatok értékesek. Ezek a területek a legutóbbi időkig a meteorológusok számára „fehér foltot” jelentettek. A konferencián megállapították, hogy a szovjet meteorológia idei éves prognózisa eddig egészében helyesnek bizonyult. Többek között az Altáj-vidéken bekövetkezett szárazságot is dóré jelezték. (APN — KS) „...vagy amit akartok" Az angliai Stratford-onAvon egyik szállodása, aki házának minden egyes szobáját Shakespeare egyik-másik művéről nevezte el. legutóbb egy nászutas párnak „A makrancos hölgy”-szotoát je'lólte ki. Amikor ez dien az ifias'zony tiltakozott, p hotel- tulajdonos diplomatikusan megoldotta a kérdést és rbeg- nyitotta azt a szobát, amely a „Sok hűhó semmiért” nevet viselte. A Rhesus-majmok társadalma Tudósok hosszú évek óta folytatnak megfigyeléseket a Rhesus-majmok társadalmában. Különösen foglalkoztatja őket a kérdés, hogyan viselkednek a hímek, miként áll elő közöttük a vezéregyéniség. Ez utóbbi kérdésre keresett választ Irwin Bernstein szocibiológus. ' „A majmok között nincsenek született vezéregyéniségek — szögezi le Bernstein.; — Ha egy csapat ve-’ zérét váratlanul kiemelik környezetéből és egy másik csapatba helyezik át, csakhamar az utolsók közé süllyed vissza. Effelől • semmi kétség.” Bernstein és munkatársai néhány hónapon át vizsgálták á ma,kákók családjába tartozó Rhesus- majmok viselkedését. Azért választották ezt a majomfajtát, mert társadalmi megoszlásuk pontosan definiált és könnyen felismerhető. A vizsgált majmok között a vezér — vagyis a csoport alfája — minden esetben az a hím állat, amelynek a legnagyobb számú alattvalót sikerül maga alá rendelnie; Az alattvalók azokból kei-ülnek ki. i akiket a vezér —■ többnyire fiatal! korában — egy ízben legyőzött, de a vezér nem szükségképpen a legerősebb állat. v A Bernstein tanul-' mányozta,egyik csoportban például a vezér egy fogatlan, öreg majom i völt, négy úgynevezett' „helyettese” pedig a legfia- - talabb generációból' került ki. Bernstein megmérte a különböző társadalmi fokon álló Rhesus-majmok vérében lévő tesztoszte- rortt (férfi szexuális hormont). Azt tapasztalta, hogy szoros" összefüggés van a tesztoszteronszint • és a vezetőpozíció ' között. A vezérmajmoknak mindig jóval több tesztoszteron van a vérükben, mint alattvalóiknak. Ekkor Bernstein feltette magának a kérdést, vajon a vezérmajmok azért ke-! rülnek-e a majomtársadalom élére, mert több tesztoszteron van a vérükben, vagy épp ellenkezőleg, akkor kezd növekedni vérük hormpnszintje, amikor uralomra kerülnek?, Ennek megállapítására Bernstein újabb kísérletbe fogott. ' Kiválasztott négy ; Rhesus-hímet, mindegyiküket egy-egy csupán nőstényekből _ álló csoport élére helyezte. Itt természetesen a négy , Hím majom rivális nélkül uralkodott és rendkívül rövid idő alatt a csapat elismert vezetőjévé vált. ■ Kis idő múlva Bernstein . kiemelte őket megszokott környezetükből és áthelyezte egy csupa hím majomból . álló csapatba. A szerencsét- : len kísérleti állatokat új társaik csakhamar játszi köny- nyedséggel leverték. A „csúcsról” rendkívül hamar lekerültek a társadalmi ranglétra, legalsó fokára. . Amikor vérvétel * miatt ismét, kiefnel- ték őket a csapatból, teljesen elgyávultak és elgyengüTtek vol- 1 tak. Vérük tesztosz- terpnszintje is jelentősen csökkent. Egyi- küknél { például a csökkenés 80 százalékos volt. V . Sz t- Bernstein tovább kísérletezett.; Megtette,' hogy a. csapat vezérének hívei kö- , zül. sokat hirtelen ki-, emelt a csapatból. Minden esetben .azt tapasztalta, hogy a vezérmajom vérében azonnal ' csökkenni kezdett a tesztoszte- . ronszint. Bernstein végül kijelentette: „Ha leváltasz ' égy vezetőt, a. hormonszint ■ csökken. Ha vezérré választasz valakit, azonnal megindul a hormontermelés.” jegesmedvék hazája A Déli-Sarkvidék királya — a jeges medve — békésen alszik a Szovjet Mezőgazdasági Minisztérium Természetvédelmi Központi Laboratóriumának kutatói előtt. Az expedíció a Vrangel- szigeten folytat tudományos kutatómunkát, tanulmányozza a, fehér medvék életét. A tudósok meg akarják határozni a medvék számát, súlyukat és elterjedésük jellemzőit. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása lehetővé teszi, hogy jobban tudják őrizni az értékes állatokat, melyeknek száma az. utóbbi tíz esztendőben . jelentősen csökkent. A jegesmedvék védelmében megtiltották vadászatukat és a Vrangel-szigeten védett területet jelöltek ki számukra. A kutató adatokat jegyez fel a békésen alvó jegesmedve mellett. A Vrangel-szigeten a Szovjet Mezőgazdasági Minisztérium Központi Természetvédelmi Laboratóriumának munkatársai a jegesmedvebocsokat is összeszámlálják. Leltár ax állatkertben Európa egyik leggazdagabb állatkertjében, a hamburgiban, évről évre fontos szertartás s kiállított tárgyak leltározása. Lemérik az állatok súlyát, megmérik a nagyságát és megszámolják őket. A szertartás fénypontja, amikor az állátkert legrégibb lakójának, a gallapagosi teknősbékának a súlyát mérik. Ehhez azonban először a teknősbékát hátára kell fordítani, hasával felfelé. A munkát három ápoló1 végzi, mivel a veterán súlya másfél mázsánál is több. Tavaly a gallapagosi óriás 12 kilót hízott, és hogy élete végéig mennyit híz;.k majd még, ezt egyelőre nehéz lenne megmondani, az öregúr már 180 esztendős, kiválóan érzi magát és biztosan még megél vagy 100 évet. A halak tapasztalatcseréje A tudomány bebizonyította, hogy igazuk van azoknak a horgászoknak, akik „tapasztalt" halakról mesélnek, amelyek nem kerülnek horogra, sőt tapasztalataikat átadják „kollégáiknak”. A kutatók néhány halat kifogtak, megjelöltek, majd visz- szaengedtek a vízbe. Ezek a megjelölt halak ritkán kerültek másodszor horogra, harmadszor pedig csak különleges kivételként. Megfigyelték azt is, hogy ha ezek a halak fiatal halakkal találkoznak, az újoncok a találkozás után azonnal úgy viselkednek, mint a tapasztaltak. Ügy látszik, a halaknak is van valamilyen módszerük, hogy élettapasztalataikat átadják a fiataloknak. (Tyehnyika Mologyozsi)
