Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
Régi orosz építészet MiRD - SZLUHA PUSZTA Amikor valakit a közvetlen íellettese nagyjából az alábbi módon jellemez, akkor arra fel kell figyelni: — Ritka derék ember, rengeteg probléma van vele. Ha csupa ilyen dolgozna a magyar mezőgazdaságban, jóval előbbre lenne az országi. Az ellentmondásosan ható két, mondat a lehető legőszin- tébbén cseng, tehát tovább érdeklődünk: ) Ferkelt János telepvezető. •— Milyen problémák? —■ Munkaügyiek! Kiderül, hogy Ferkelt János kurtán intézi el a munkakerülőket. Aki lazsál, lóg, részegen jelenik meg a telepen dolgozni, vagy indokolatlanul távol marad. azt rövid úton beküldi a kerületvezetőhöz, hogy adják ki a munkakönyvét. Ezt 5 maga sem tagadja, csak kicsit finomabban fogalmaz: — Előbb megkérdem tőle, hogy óhajt-e, tud-e tisztességesen dolgozni és csak ha meggyőződök az ellenkezőjéről. akkor zavarom el. Igaz, nagyon sokáig nem szeretek kísérletezni. Igaz az is — teszi v>n-»zá mintegy a salát módszerét igazolandó — küldtem el én már annak idején élmunkást is. akit elkaptam, hogy szatyorban lopja a jószág elől a darát. Ez még a hatvanas évek elején volt, amikor a Serne- váll egvkori telepén vaskézzel kellett rendet teremteni. Ferkelt János „áttervezte” a hibásan épített szállást és ahol az első évben egyetlen télen ezerkétszáz malac fagyott meg. ott az elhullási B'-ánv normálisra változott, az állategészségügyi helyzet, jó. Utóbbiért nem győzi dicsérni a gyapai kerület üzemi állatorvosát. dr. Jancsó Árpádot, aki a jelek szerint szintén olyan ember lehet, aki nem restell .dolgozni, ö maga, az egykori szedresi részes arató fia. koráh megtanulta a munkát. 1954 óta van a szakmában és bár nem így mondja, tevékenysége, tudása a Sgpn°vfl1 fezen belül bizonyos Jánizs Zsigmondi kádernevelő tevékenységét dicséri Elemi iskolai bizonyítványát -a lengveli szakmunkás. kéDző levelező úton megszerzett kénesítésével fejelte me” kg11 a ség úgy kívánja, a távol mam-it helyett hánvja a trágyát. ami ugyan nem a legmodernebb vezetési módszer, de Szluha-nuszta se modern és itt bevált. — Miért .élek itt? — gon- cMk'dik el. — Szeretem az erdőt, a iószágot és ha keveset háborgatnak. jArra a közlésre, hogy igazán ió piomző riportot csa> akkor lehetne írni a pusztáról, ha az ember egy hétig kinn maradna, a legőszintébben összeborzad: — Egy hétig?! Az még rendőrből is sok, nem hogy újságíróból! Szobája legényszállás, amiben csak a három unoka fényképe képviseli a szépséget és a Fradí-híradó a szakmán kívüli érdeklődést. Ferkéit János Baracsra jár haza a családhoz, szabad napjait pedig többnyire csak a Fradi nevezetesebb mérkőzéseikor veszi igénybe. A pusztában különben csendesen folyik az élet. Az évente több. mint tízezernyi malac előállítása azonban folyamatos munkaszervezést, fegyelmet, szaktudást követel; A Paksi ÁEami Gazdaság leginkább hagyományosnak mondható módszerekkel dolgozó telepének termelési eredményei nem „hagyományosak”, nagyon jónak mondhatók. — Választottunk már malacot 28 napos korban is, az 50 naposnál viszont már szégyenkezem — meséli. Ferkelt Jánossal a kerület gazdasági és pártvezetése egyaránt elégedett. A telepvezető háromszoros kiváló dolgozó, az öt- és tízéves fokozatú törzsgárda- jelvény tulajdonosa. Már jó órája járjuk a pusztát, amikor rádöbbenünk, hogy miért rokonszenves az a. bemutatási stílus, amivel a vendéget körülvezeti. A munkástulajdonos és az elért eredményekre joggal büszke ember öntudata csendül ki a szavaiból, akár a jószág között járunk, akár ha a szépen átépített és valóban emberi lakhelyet nyújtó otthonokat látogatjuk. Egy hosszú épület istállóként szolgált valamikor, amit sose gondolna a belépő. Itt bebizonyosodott, hogy jól is lehet tervezni. Td. Lénárt József mezőőr, ifj. Lénárt József aggregátorkezelő. n kiváló dolgozó jelvénnyel most kitüntetetett Lénárt János fogatos, lénárt László rakodó. Katona József és István állatgondozók családostól egészséges, tiszta, tágas és száraz szoba-konyhás lakásokban élnek. Régi, nád- fedeles cselédház is van. Bol- di János, id. Szűcs Pálné és Lénárt György né lakja. •— Idáig hatan építettek Szluháról a faluban házat — meséli a telepvezető, majd váratlan gondolattársítással hozzáteszi — öt fiatal asz- szonyunk van szülési szabadságon! A pusztában van üzemi étkezés és az étkezde előtt egy régi harangláb, ami arra a k^rd'sre ineerel. hogy: — Pap jár ki ide? — Nem jár. A postás az igen. Hétfő kivételével naponta. A faluban megtudjuk, hogy 12 Népszavát, 15 Népújságot, 9 Nők Lapját, 20 Rádióújságot és 32 Szabad Földet hord Szluhára. Délutánba fordul az idő, amikor búcsúzunk Szluha-pusztá- tól és Ferkelt Jánostól. Jó a hangulat, évődve megkérdezzük: — Mikor jöjjünk legközelebb? Mosolyogva szorít kezet: — Tudják mit? 1983. március 2-án. — Miért épp akkor? — Mert én elsejevei megyek nyugdíjba és másnap már biztos nem leszek itt! Foto: Gottvald Károly ORDAS IVÁN Tavaly nyáron nagy zivatar mosta szét a szárítóteret év végéig a kárt rtem tudták pótolni. Tamásiban hiánycikk volt a tégla. A megelőző évben sem tudták az igényeket kielégíteni. Az építkezés ebben a nagyközségben hatnyolc év óta mind nagyobb arányú. Az állami és OTP-beruhá- zások — üzemek, lakások — a megyében sorra készülnek el, nagyrészt azonban már korszerűbb építőanyagot használnak, mint a tömör, és kisméretű tégla. A községben — az új településeken és a régi utcákban is — szemtanúi lehetünk, hogyan változik ez a — korábban alig-alig mozgolódó — település: bérházak tucatja épült, új üzemek, szálloda, iskolabővités-felújítás biztosítja a fejlődést. A középületek a célnak megfelelnek, úgyszintén a lakások is. A bérháziak nem sokban különböznek attól, amilyent Soroksáron, vagy Gyulán építenek, egyberí azonban igen: itt még több hagyományos építőanyagot — téglát — használnak, mint más építkezéseken. Éppen azért mert itt és a környéken sincs beton- panel-készítő üzem, házgyár. Az építkezéseknél még a tégla az „alapanyag”. Csakhogy Tamásiban sokáig „beteg” volt a gyár. A gépNovember 30-ig áll nyitva a közönség előtt Szekszárdon a megyei művelődési központban a „Régi orosz építészet”' című fotókiállítás. Magyar- országon nemzedékek tanultak a különböző iskolákban történelmet, de ez az oktatás tagadhatatlanul egyoldalú volt. A képzőművészeti ismeretek terjedése épp ennyire. A most bemutatott fényképek érintésközeibe hozzák az orosz nép építészeti múltját, olyannyira, hogy nehéz nem összehasonlítási alapokat találni. Természetesen nem a teljesen egyedi (és a hó terhe leküzdésére tökéletesen megfelelő) hagyma-kupolák megvalósítása terén, hanem ott, ahol mi a nálunk sajnálatos módon zömmel elpusztult román építkezés jegyeit regisztráljuk. Nov- gorod, Jaroszlav, Kosztroma, Szuzdal, Rosztov, Pecsora, ízbor szk, Vlagyimir, Pszkov, park fejlesztése nem volt olyart, mint másutt, például Palánkon, ahol a téglaigények kielégítésére új, nagy teljesítményű gépeket vásároltak. A tamási téglát azért is keresték, mert minősége jobb volt az átlagosnál. Csak, kevés volt. A munkások, akik a gyárban több évet eltöltöttek — kezdtek hátat fordítani: a kereset nem volt kielégítő — a fizikai megterhelés egyre nehezebben volt elviselhető. Tavaly kezdték a tamási téglát — képletesen szólva — elindítani, a régi jó hírét visz- szaszerezni. A téli felkészítés: bányaművelés korszerűsítése, a gépek felújítása csak egyik oldala volt a fő kérdésnek, a másik a személyi ügyek rendezése. Uj embert helyeztek a gyár élére, a régi munkásokkal, a törzsgárda tagjaival hosszasan beszélgettek, hogy mit vár ettől a gyártól a község, Tamási társadalma és mit a vállalat központja, amely Pécsett működik... Tisztáztak sok, az emberekben hónapok óta őrlődő kérdést, jó hangulatban kezdhették az évet. És az időjárás is kedvezett. A nyersgyártó- és a kemencebrigádok példásan dolgoztak. Az új munkásokat segítették, mielőbb megszokják a környezetet, a jobb munkaeszközökRjazany, Nyizsnij NovgorodJ Zagorszk nevei elsősorban csak a történelemnek az átla* gosnál valamivel alaposabb ismerői előtt köztudottaki Egyik-másik itteni építmény azonban szinte „lelki összhangban” van a jáki tempói lommal, a feldebrői altemplommal sőt — egyszerűsége, révén — az egymástól meglehetős távolságban lakó népek leikével is. A moszkvai Kreml falait ismerni, legalább fényképről, ma már minden iskolás részére természetes. De szinte félelmes az onyegai ácsok áltál, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül emelt Preobrazsenszkij templom lenyűgöző hatása. Szükségesnek sőt fontosnak tűnik, hogy az iskolák erre a fotó-tárlatra a lehető legnagyobb számban vigyék el tanítványaikat. kel könnyebbé vált a munkálj a fizetés-norma viták is megnyugtató módon elintéződtek, A gyárban a tavasztól az emberek már többet és lelkesebben beszéltek a tervről, a munkáról, mint a megelőző évben. A versenyt rendszeresen értékelték, hét végén azt is tudták a dolgozók, menynyit kerestek és vállalásukat miként teljesítették.., A téglagyártásra kedvező időjárás, meg az emberek akarata révén meghosszabbították a szezont. Tamásiban van bő vert tégla. És ez a mostani már jobb mint a régi. Acélosabb, formásabb. Egy kollektíva munkájának értéke mérhető millió téglákban, forintban. Mérhető »így is, ha összehasonlítjuk a jelenlegi helyzetet az évekkel ezelőttivel. Ekkor az embernek kérdések és miértek jutnak az eszébe. Ilyenek például : miért építenek a gyári munkásoknak lakást, miért nem tatarozták korábban a régieket; miért lehet egy új vezető elindítója egy egészséges munkafolyamatnak; miért szeretik a munkások a rendet, a fegyelmet, a határozott intézkedéseket,- Pj. Városgazdálkodási Vállalat gyakorlattal és anyag- ismerettel rendelkező RAKTÁROST KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. (260) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: GÉPKOCSIVEZETŐT, PORTÁST, TAKARÍTÓNŐT. J elentkezés: Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalat Szekszárd, Rákóczi u. 10. munkaügyi csoport. ____________________(262) 1 973. november 14. A több, mint húsz éve működő telep egyiK példásan kai bantui tott istállója. O. i. fi tamási tégla #
