Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

Hétfői kérdésünk: Hogyan zárult az idegenforgalmi főszezon? | Aranypáva . ' ■ I IMI ■ ■ —* 4 Tv-közvetítés Szekszárdról Ma a televízió megjelenik valahol, egészen biztosra ve­hető, hogy rövid, idő után a felvonultatott műszaki felsze­reléseken túl, érdeklődők, kí­váncsiskodók. csoportja is jel­zi érkezését. A ■Magyar Televízió pénte­ken délután megkezdte „fel­vonulását” Szekszárdra, hogy vasárnap " délután egyenes adásban a Babits Mihály me­gyei művelődési központ szín­házterméből közvetítse az Aranypáva nemzetközi népze­nei vetélkedő harmadik elő­döntőjét. A műszakiak a Bőr­díszmű és a művelődési ház közötti területen parkoltak le, ott álltak meg a több milliós értéket, felszerelésekét szállító gépkocsik. Nem történt elírás, ■ tényleg több millió forintról van szó, hiszen a színes adás valamennyi műszaki, felszere­lésének együttes értéke . több 10 millió forintot tesz ki. A megyei művelődési köz­pont - színháztermében már szombaton megkezdődtek a próbafelvételek, amelyeknek célja, hogy a szereplésben ke­vésbé jártas résztvevők is viszonylag lámpalázmentesen álljanak a kamerák elé, az élő adás közvetítésekor. A szek­szárdi harmadik elődöntő mű. sorát különben három próba- felvétel előzte meg. Egy, az úgynevezett száraz forgatás kamerák nélkül, kettő pedig • kamerák előtt történt. Arról írni. hogy a szekszár• di közvetítés résztvevői ho­gyan szerepeltek, felesleges volna, hiszen szinte minden Tolna megyei család otthoná­ban nézhette végig a műsort, s lehetett, ha rövid időre is, kritikusa az egyre népszerűb­bé váló adássorozatnak, me­lyet a zsúfolásig megtelt szín­házteremből sugároztak. Bizonyára az olvasó iS egyetért azzal, hogy ha már Szekszárdról közvetített <8 televízió, szívesen láttunk vol­na a képernyőn, ha nem is a> szekszárdiakat, de legalább Tolna megyeieket, ismerősöket. Sajnos azonban, a képernyőn történő felismerés örömét nem élvezhettük. Végezetül egy igen bosszantó körülményről sem árt szólnunk. Valószínű, mindenki azzal a várakozással kapcsolta be készülékét, hogy no, most aztán kitűnő vétel lesz, a szomszédból „megy” az adás. Nem tudni azonban mi­lyen okból, a közvetítés nem tett eleget a várakozásnak, mivel sajnálatos technikai okok miatt a képernyőnkön, mintegy a szekszárdi adás hátteréül, másik képsorok *S megjelentek.- vj -> Kukoricával fizetnek a gépekért November van. Utazási iro- . dóinknál az értékelés hónapja . ez, s kérdésünkkel mi is arra kerestük a választ, hogyan zá­rult megyénkben az idegen- . forgalmi főszezon. A főszezon megjelölést hangsúlyozzuk, hiszen az évnek még nincs vége, ám az elkövetkező hetek — és a szakemberek is egyet­értenek ezzel — nem hoznak már jelentősebb változásokat a statisztikában. Elsőnek dr. Bercsényi Vin­cét, a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjét ke­restük fel, aki kérdésünkre az alábbiakat mondotta: — Nem árt, ha bevezetőben mindjárt tisztázzuk az úgyne­vezett főszezon időtartamát. "Nálunk, Tolna megyében ezt időben április 15 és november 1 közé tehetjük. Természete­sen, vannak olyan helyek, ahol ezek az időpontok má­sok. Elmondhatom, hogy ki­emelkedően jó idegenforgalmi évet zártunk, s eredményeink elsősorban a gemenci vadre- zérvátumra vonatkoznak. Sta­tisztikái adataink szerint idei főszezonunkban közel 25 ezer látogatót utaztattunk a vad­rezervátumba, és sajnos, mint­egy tízezer érdeklődőt voltunk kénytelenek elutasítani, mi­vel szállítókapacitás hiányá­ban nem tudtuk valamennyiü- ket az említett helyre kivin­ni. Az előbb felsorolt adatok alapján is kijelenthetem, hogy ma már Tolna megye is el­jutott ahhoz az ellentmondá­sos helyzethez, amikor a le­hetőségeknél jóval többen sze­retnék megismertetni me­gyénk nevezetességeit. Arról van sző, hogy gyorsabban nö­vekszik az idegenforgalmi igény anyagi erőforrásainknál. Hogy kik látogatták legtöb­ben a Gemencet? Elsősorban belföldiek. Közülük sokan vol­tak a fővárosiak, szegediek, győriek, tatabányaiak. Közel másfél ezren érkeztek külföld­ről, elsősorban Ausztriából, Szovjetunióból, Jugoszláviá- "ból. Az előbb említetteken túl közel nyolcezer átutazó vendé­get is fogadtunk, akik elsősor­ban Szekszárd nevezetességei­vel ismerkedtek. Mindezeken "túl sok ember utazását szer­veztük a nagyobb megyei eseményekre, így a Sárközi lakodalomra, a szekszárdi szü­reti napokra. Idegenforgal­munkat jelentősen1 növelte a két új megyei termálfürdő, a dombóvári és a tamási is. A jövő évvel kapcsolatban hadd említsem meg, hogy jelentős forgalomnövekedést várunk a restaurált simontomyai vár­tól. amely a jövő évben már újjávarázsolva fogadja a lá­togatókat. Kerekes Ferenc, az IBUSZ Tolna megyei Irodájának igaz- gátó-helyettese: — A közelmúltban lezárult főszezonról mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a ta- vályi évhez viszonyítva iro­dánk lényegesen nagyobb kül­földi utaztatást végzett a bel­földinél. Elsősorban jugoszlá­viai, spanyolországi útjaink voltak a legnépszerűbbek. Mindenesetre a legtöbb Tolna megyei turistát a jugoszláv tengerpart vonzott az idén nyáron. Csoportos bel- és kül­1913. a .......... 13. f öldi utazáson több mint két­ezren vettek részt, s ezen túl az általunk szervezett kül­földi tapasztalatcsere látogatá­sok keretében több mirít szá­zan lépték át az országhatárt. Kiemelkedő valutaforgalmat bonyolítottunk le a főszezon­ban. A számadat önmagáért beszél, mivel valutaforgal­munk megközelítette a 9 mil­liót. A megye növekvő ide­genforgalmát bizonyítja az is, hogy külföldi állampolgárok másfél millió forint értékű va­lutát váltottak be. Szálloda és fizetővendégszolgálatunk for­galma háromszor volt nagyobb mint tavaly. Andorka Sándor, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Tolna megyei kirendeltségé­nek vezetője: — Elnevezésünkből is adó­dik, hagy elsősorban a diákok kül- és belföldi túráit szer­vezzük meg. Különösen szép eredménnyel zártuk a belföl­di utak lebonyolítását, hiszen közel 9 ezer fiatalt utaztat­tunk az ország különböző tá­jaira. Legnépszerűbb útvona­laink voltak a Duna-kanyar, Észak- és Nyugat-Magyaror- szág. Az idén rendezvény- üzletágunkban közel ezer sze­mélynek biztosítottunk Tolna megyei programot, s ezen túl háromszáz esetben kértek tő­lünk szállodai helybiztosítást. Érdemes külön is említést ten­ni a megye mezőgazdaságá­ban dolgozó fiatalok üdülteté­séről is. A főszezonban mint­egy száz, elsősorban termelő­szövetkezeti fiatalt üdültettünk az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács által biztosí­tott kedvezményes formában. Külföldre csoportosan 720 Tolna megyei fiatal utazott irodánk szervezésében, elsősor­ban a Szovjetunióba, az NDK- ba és Romániába.. Ezeken túl egyéni külföldi utakat is szer­veztünk néhány esetben, töb­bek között Angliába és Skó­ciába. Végezetül a jövő évről annyit, hogy máris három­százötven fiatal külföldi útját megszerveztük. Kovács Zoltán, Volán Uta­zási Iroda vezetője: — A főszezont a diákok or­szágjáró kirándulásainak meg­szervezésével kezdtük. Uj szol­gáltatásként vezettük be, hogy vállaltiak _ egy-egy általános vagy középiskola diákjainak egyszerre történő utaztatását, összegezésképpen tehát 56 iskolai csoportot, közel két és fél ezer diák országjáró útját szerveztük meg. Egy problé­mánk van ezekkel az utakkal kapcsolatban, nevezetesen, hogy az iskolák általában egy időben, a tanítási szünetekben szeretnék lebonyolítani kirán­dulásaikat, ami sok esetben tumultushoz, autóbusz-hiány­hoz vezetett. A diákutazáson túl forgalmunk jelentős részét képezik egyes munkahelyek­nek, gyári, vállalati kollektí­váknak csoportos útjai. Eddig több mint 8 ezer embert - vit­tünk el az .ország különböző pontjaira. Ezenkívül szerve­zésünkben sok belföldi turista kereste fél megyénket. No­vember 1-ig 170 csoport; több mint 8500 személy érkezett hozzánk. Külföldre kilerfc tár­sasutazást • szerveztünk, négy­száz résztvevővel. Galbicsek Győzőné, a Coop- tourist Tolna megyei kiren­deltségének vezetője: — Tapasztalhatta, hogy ne­héz bennünket megtalálni itt, a MÉSZÖV székházában. Rossz körülményeink termé­szetesen visszahatnak. forgal­munkra is. Persze, azt is el kell mondanom, hogy irodán­kat még korai lenne régi, nagy tapasztalatokkal rendelkező utazási irodákkal összehason­lítani. Még nincs is két éve, hogy egyáltalán megkezdtük működésünket. Ami pedig a számadatokat illeti, az idén eddig kétmilliós forgalmat bonyolítottunk le. Külföldre majd ezer személyt utaztat­tunk, s ők szinte valameny- nyien szövetkezeti dolgozók. A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága megbízott bennünket a Szovjetunióba indított béke-vonat szervezé­sével. Bízom benne, hogy a kívánalmaknak eleget' tettünk. Belföldi forgalmunk elég gyenge volt, de közrejátszot­tak ebben rajtunk. kívülálló tényezők is, például sok eset­ben nem tudtunk autóbuszt biztosítani. Mindenesetre így is sikerült tíz csoportban kö­zel ötszáz ÁFÉSZ-dolgozót utaztatni az ország különböző pontjaira. Végezetül hadd mondjam el, hogy vélemé­nyem szerint a megye leg­mostohábban kezelt utazási irodája vagyaink. Úgy érzem, ahhoz, hogy nagyobb forga­lomról számolhassunk be, a jövőben nagyobb támogatást kell kapnunk mindazoktól, akik munkánkban segítsé­günkre tudnak lenni. Eddig tehát a nyilatkozatok. A növekvő számadatok pedig önmagukért beszélnek! Az év elején arról írtunk, hogy a birka á perifériára szorult a mezőgazdasági üze­mekben. Az elmúlt években az anyagi erők a sertés- és a szarvasmarhaprogramra, az állomány fejlesztésére, illetve a csökkenés megállítására kon­centrálódtak, így az ország — benne a megye — juhállomá­nya is rövid néhány év alatt a felére csökkent. A csökke­nésben közrejátszottak szem­léletben! okok. és anyagi té­nyezők, így az a nemkívána­tos helyzet állt elő. hogy a mezőgazdaságnak ezt a biztos valutatermelő ágazatát helyére tevő kormányintézkedésre volt szükség. Ez az intézkedés — a sertés- és a szarvasmarha­programhoz hasonló anyagi ösztönzést adott a juhtenyész- tési kedv visszaállításához. Alig fél év természetesen kevés ahhoz,, hogy egy intéz­kedés hatását „földet rengető” változásokban mérni lehessen. Re miként a most közreadott statisztikai jelentés arról szá­molt be, hogy nőtt a sertés- és a szarvasmarha-állomány, hasonlóan kedvező a változás a juhtenyésztésben is. Azt mondhatni, valami el­kezdődött. A számszerű csök­kenés megszűnt, sőt, lényeges — elsősorban minőségi — fej­lesztés indult meg — a pálfai, a- kölesdi, a paksi, az ireg- szemcsei, a nagykónyi; a ta­mási termelőszövetkezetek jó­voltából, amrivek m;nte',v elő- z’e roe^s'^/e p? ^ ^ mányintézkedéseket,- már ak­A decsi Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet aktívan részt vesz a bajai kukorica­programban. A termelőszövet­kezet most nagy kapacitású, nyugati gépeket vásárol. A tsz úgy döntött, hogy három ame. rikai gyártmányú — négy- kerék meghajtású traktort vá­sárol a hozzávaló ekével, kom­binátorral, vetőgéppeL A há­rom gép a termelőszövetkezet. kor elkezdték az állomány . fejlesztését, amikor más gaz- 1 daságok csökkentették, vagy éppen felszámolták a juh­állományt. Teljesen pontos számok még nem állnak rendelkezésre, de az idén — a mintegy harminc­ötezres szaporulatból 15 000 jerkebárány marad vissza te­nyésztésben, p rendkívül ked­vező exportár ellenére is. Ezekből a számadatokból az is kiderül, hogy a juhtartó nagyüzemek a megye jelenle­gi, eléggé elöre^dett anya­állományát számottevően fia­talították. A gyapjúforgalmi vállalat akciója révén további három és fél ezer fiatal anyát kaptak az üzemek, amelyek a következő évben szaporulat­tal +örlesztenek. Az állomány elmúlt években bekövetkezett* elöregedésének hatása még ugyan a jövő évben is jelent­kezik. de 1975-re már felfris­sül, megfiatalodik az állomány, és a becslések szerint 1978— 80-ra eléri a 80—100 ezret az anva.iuhok száma. Említettük, hogy a juh- é-znori — főleg a tejes. de még inkább a pecsenyebárány — még ennél a nagyon meg- , fogyat kozott állománynál is szé-*i'tte-iő. Tolna m»c"'éből ez ideig — csak a gyapjúforgal- m'. vá’Irin tón keresztül — 11 000 bárány ment exportra, és karácsony közeledtével — még. elmegy további, mintegy, háromezer. Miután az állat- for^'mi vápáját is foglako­zik juhfelvásárlással, vég­eredményben mintegy 20— nek — megfelelő üzemeltetés esetén — elég a talajelőkészí­téshez. A három gép a hozzá­való kiegészítő felszereléssel együtt 9 millió forintba kerül. A termelőszövetkezet angoí gyártmányú Heston típusú Bzecskázógépet is vásárolt, mely értéke egymillió-hatszázezer forint. A gépek ellenértékét 3 év alatt kukoricával fizeti ki a tsz. 22 000 bárányt exportálnak á gazdaságok. A szemléletválto­zás tükröződik az export­minőségben is: a gyapjúfor­galmi vállalaton keresztül ér­tékesített bárányok 90 száza­léka elérte az extrém minősé­get. Ma már nem ritkaság, hogy 4—6 hónapos korukra elérik a 30—35 kilós súlyt. (Az exportár kilónként negyven forint jelenleg.) Az export el­sősorban Olaszországba, Fran­ciaországba, az NSZK-bp irá­nyul, de spanyol kereskedők személyében újabb külföldi vásárlók is jelentkeztek. A külkereskedelmi prognózis szerint hosszú évekre biztosí­tott az exportpiac, amely jó a juhtartó üzemeknek, de jó a népgazdaságnak is. A juhágazat másik fontos terméke a gyapjú. A termelt gyapjú mennyiség» még ha­sonló az előző évihez — te­hát változatlanul stagnál, a minőségben viszont javulás következett be, amely után — és a felemelt gyapjúár révén — nagyobb bevételhez jutot­tak a gazdaságok. Az év közeoén hozott, ösz­tönző kormányintézkedés leg­főbb hatása tehát abban mér­hető le, hogy a kedvező ex­port ellenére is sokkalta több bárányt tartottak visszp te­nyésztésre, az állomány fel- frissítésére, mint az előző években. Az ötszáz forintos dotáció, a gyapjú és a szapo­rulat révén egv m-ke gyakor­latilag másfél é - ?' -*1 vissza­fizeti az értékét. B. L — vj. — 20—22 000 bárányt exportáltak Tizenötezret tenyésztésbe fogtak a megye juhtenyészto gazdaságai /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom