Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

A sokadik újrakezdés után o A sokadik újrakezdés után Mizsák Tibort arra kértük, szánjon rá egy délutánt, s ,,értékelje” fordulatok­ban bővelkedő éveit. Tekintsen vissza az eddig megtett útra. Mizsák Tibor vállalkozott a beszélgetésre, ilyen­formán közreadhatjuk egy vállalkozó szellemű ember némiképpen elfogult, de mindenképpen bátor szembe­nézését önmagával. * — Másodállásban is dolgo­zik? — Igen. Gépkocsivezető gya. korlati oktató vagyok. — Hát ez hogyan kezdődött? — Nagyon mesziről kellene kezdeni. Szeretem a pedagó­giát. — Tudja miért kérdezzük? — Hogyne. — Több minőségben talál­koztunk már, MÉK-instruklor, főagronómus, téglagyári vezető, tanácselnök... volt néhány fog­lalkozása. — Volt, sok. — Azt mondják, aki minden­hez ért, az nem ért semmihez. — Lehet. Nem tudom. — Hogyan lesz egy mező- gazdasági szakemberből a so­főrtanulók oktatója? — Hivatásos jogosítvány kell, és legalább ötéves gép- járművezetői idő. Aki úgy ér. zi. hogy van kellő tapasztala­ta és szakismerete és egy szi­gorú bizottság előtt vizsgát tesz, akkor az lehet oktató, gépjárművezetőket oktató sze­mély. A jpgosítványt még ter­melőszövetkezeti vezető korom, bán szereztem meg. Sokat fog­lalkozom járművekkel, szere, tem az oktatást is, és ezen az oktatói vizsgán eredményes vizsgát tettem. Közlekedési is­meretekből, járművezetésből. A vizsgabizottság megfelelőnek talált. Nem utolsósorban a gyakorlati oktatást is nézték, ott is eredményesnek tartottak. — A gépjárművezető-képző intézetben hány oktató dolgo­zik? — Főhivatású? Sok. Néhá- nyan „behívott” oktatók. Mi esetenként és behívás alapján, vállalati hozzájárulással okta­tunk. A főhivatású oktatók nem győzik. — Sok mindent csinált, ve­gyük sorba: milyen foglalko­zásokat űzött? — Negyvenkét éves vagyok. Kezdjük az elején. Kertészeti és szőlészeti középiskolát vé­geztem, Somogy megyében kertészeti előadóként kezdtem. Aztán jött a katonaidő. Ott rádiótávírász voltam. Sehogyan nem vágott össze az eredeti szakképzettségemmel, de nem ment rosszul. Minimum nyolc- vannal-kilencvennel kellett ad­ni- szóval ment jól. Szerettem, azóta a munkásőrségnél fog­lalkozom ezzel. Leszerelés után a Kertimag Vállalat bajai ki- rendeltségén dolgoztam. Ez a valamikori Monori és Maut'n- ner cég utódja volt. Az utolsó hat hónapban Kiskunhalason voltam katona és tekintettel, hogy Baján végeztem, leszere­lés előtt találkoztam a régi bajai ismerősökkel, ők hívtak, hogy mégis ott helyezkedjem el, ahol az iskolám van. Ezt csi­náltam 1959-ig. A Kertimag Vállalat Tolna megyei felügye­lője voltam. Kezdetben né­gyen csináltuk, végül egyedül maradtam a vállalat körzeti felügyelője. 1959-ben a kajda. esi Igazság Győzelme Termelő- szövetkezetbe kerültem. No, ekkor kezdődött meg a moz­Népojság 3 1973. október 4. gásom a szakmámtól más irányba is, mert itt már nö­vénytermesztéssel, állattenyész­téssel is kellett foglalkozni. Más irányú munka is volt. A gazdaság agronómusa lettem, a növénytermesztéstől, a barom, füg minden az én gondom volt. Itt másfél évet töltöttem. Közben jött az átszervezés idp. szaka. A nagy téesz megalaku­lásakor én a MÉK-hez kerül­tem. Ma TOLNAKER néven ismert. Ott először főagronó­mus voltam, később termelési osztályvezetőként dolgoztam. Három évig voltam itt, a ter­melésszervezés volt a fő fel­adatom. Három év letelte után a termelőszövetkezeti vezetők és tagok kérésére, vagy fordít, suk meg a sorrendet, a tagok és a vezetők kérésére — vissza­kerültem, akkor már a nagy téeszbe, az öt és fél ezer hol­das téeszbe, főagronómusnok. Növénytermesztés, állattenyész­tés. gépesítés. Mindennel fog­lalkoztam, Tetszett is a mun­kakör. Ez ismét egy három, éves periódus volt. Nem ne­vezhető leányálomnak, abban az időben kevés volt a gép, az ember, a műtrágya, az emberek gondolkodása még nem ojyan volt, mint most a közössel kapcsolatban. Sok nehézségbe, álmatlanságba került, hogy a termelés nem állt meg. — Milyen meggondolásból vállalta mégis a főagronómusi megbízást? — Az volt a helyzet, hogy engem minden érdekelt. Ami­kor három megyére kiterjedőn dolgoztam, figyeltem, tanultam, s amikor Kajdaosra kerültem, úgy éreztem, van annyi ' ta-' pasztalatom, hogy a mezőgaz­daság általános irányítását el tudom látni. Aztán, paraszt- szülők gyereke' vagyok, falun nőttem fel... — A pénz befolyásolta? Több lett a fizetése? — Nem volt lényeges kér­dés, ugyanis a Kertimagnál jó fizetést kaptunk. Az alapfize­tés kevés volt, de elég gyak­ran volt prémium. Ez nem volt döntő- az volt a döntő, hogy a mezőgazdaságot szeret­tem, úgy éreztem, hogy ne­kem való. — Csalódott a téeszben? — Nem. Az emberekben sem. Egyéb okok játszottak közre, ami miatt nem marad­tam ott. Családi körülmények, a munkatársak egy része a téeszből elment, hát csalogat­tak, hogy menjek el egy másik téeszbe. No, itt már közre­játszott, hogy kevesebb mun­káért ugyanazt a bért meg­kaphatom. Engedtem a csábí­tásnak. A kölesdi téesz akkor felfe akkora volt, mint a kaj- dacsi. Abból indultam ki, hogy ha itt fele annyi munkáért mégis annyi pénzt kapok, mint Kajdacson, mégiscsak köny- nyebb lesz. Ez mondjuk be­folyásolt abban, hogy Kajda- csot fölváltottam Kölesddel. — Kajdacson mi volt az, amiről érezte, hogy sok? — Maga az a tény, hogy 5,5 ezer holdas területen kb. fele gyenge föld. Ezen olyan ter­mést elérni, mint a Sárközben, ez nem megy. Ahhoz ezek az adottságok és lehetőségek nem voltak meg. Az egyesítés után volt néhány gazdasági félre­értés, ez rányomta a bélyegét a téeszre. Ez olyan nehéz anya­gi buktatók elé állította, hogy abban az adott helyzetben én úgy láttam, könnyebb lesz a helyzet Kölesden. Persze ezt én csak gondoltam. Nem szá­mítottam rá. hogy a nehézsé­gek ugyanazok, mint Kajda­cson. Külsőleg nem látja az ember, hogy egy gazdaságnak ínilyen az anyagi helyzete, mi­lyen az emberek munkához való hozzáállása. — Azt hitte, hogy Kölesden majd könnyebb lesz? — Igen. — Milyen beosztást kapott Kölesden? — Főagronómus voltam ott is. Nem volt különösebb prob, léma. A kölesdi és a kajdacsi emberekkel én meg vagyok elégedve. Munka tekintetében el tudtam érni azt, hogy az aratást idejében befejezzük, ekkor még augusztus huszadi. ka volt a határidő. Az embe­rek nagy többségével szót tudtam érteni, de akkor még nem az emberek többsége kép­viselte a közgyűléseken a han­got. — Belefáradt Kölesden is a... — Kölesden voltak egyéb problémák is, Hogy a mező­gazdáságnak hátat fordítottam. Az akkori vezetőség és vezér­kar jól állt a gazdaság irányí­tásához, de előttem nem egé­szen nyolc hónaponként vál­tották egymást a főagronómu- sok. S csodák csodája, mindig ezekkel volt a hiba. Én észre- vételeztem; nem biztos, hogy mindig az agronómusok a hi­básak. Erre a vezetőség egy része ellenem fordult, hogy perspektivikusan nem tudom a feladatomat megoldani, ide nagyobb tudású ember keit, vagy alacsonyabb munkakörbe helyeznek, vagy elmegyek. — Eltanácsolták? — Majdnem így le*»*' mon­dani. — Fölmondott? ......... — Nem mondtam föl. A fő­agronómusi munkakörből le. váltottak. Üzemgazdászi mun­kakört kaptam. Az elnök oda­állított, néhány hónapig csi­náltam, január közepén zajlot­tak ezek... A közelmúltban látott nap­világot- a Hazafias ' ‘ fíépfront Országos Tanácsa Titkárságá­nak és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának együttes irányelve a lakó- és utcabi­zottságok választásáról és mű­ködéséről. Az ország több vá­rosában már megkezdődött, Szekszárdon pedig a közeli napokban kezdődik meg a választás. Az ezzel kapcsola­tos feladatokról, tervekről kérdeztük Lantos Istvánnét. a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat házkezelési csoport- ' jának vezetőjét. Bevezetőben ismertette a szekszárdi lakó- bizottságok eddigi munkáját, a működésükről szerzett ta­pasztalatokat. Elmondotta, hogy a bizottságok nem úgy végezték munkájukat, ahogy azt kellett volna, s jó néhány bérházban néni is választották meg ezt az érdekképviseleti szervet. Ami a dolgok szemé­lyi oldalát illeti, általános ta­pasztalat volt, hogy a lakóbi­zottság tagjai megválasztásuk után nem végezték el a rájuk bízott feladatokat, nem tet­tek eleget társadalmi megbíza­tásuknak. A lakóbizottsági el­nökök magukra maradtak, s így, önmagukban nem feleltek, nem felelhettek meg a köve­telményeknek. Ezenkívül ter­mészetesen más. objektív té­nyezője is volt annak, hogy a lakóbizottságok nem látták el Az iregszemcsei fontos szerepe A nemzetköz! érdeklődés homlokterébe került újabban az iregszemcsei' székhelyű Tu- karmánytermesztési Kutató Intézet, Dr. Kurnik Ernő aka.- démikus, az intézet igazgatója legutóbb részt 'vett a KGST- államok szakértőinek a bulgá­riai P leveli ben tartott tanács­kozásán. amelyen „A mező- gazdásági tudomány fejlődé­sének , előrejelzése' 2000-ig’’ cí­mű közös KGST-programot •(Trgyaltá&me^. :Ez á tudomá­nyos program tizenkét problé­makört ölél fel, köztük az egyik a fehériekutatás prognó­zisával foglalkozik, amely té­makörnek a Magyar Népköz­társaság résziéről az iregszem­csei intézet lett a koordináto­ra. így a magyar kutatóinté­zet szervezi a nyolc ország­ban folvó fehérjekutatási prognózis készítését. Kurnik Ernő professzor Plevenben beszámolt áz ebben a témakörben végzett eddigi minkéről és á további felada­tokat ismertette. Elhatározták, hogy az iregszemcséi intézet A közelmúlt napokban hagy - la jóvá a Tolna megyei Tanács V. B. közel 14 millió forintos költség-előirányzattal a szék. szárúi úttörőház beruházási programját. Korábban sok­szor adtunk mar bírt erről a készülődésről, arról is, hogy a létesítmény helye a régi váro­si kultúrház . területe lesz. Ez idő szerint ez az öreg tféq meglehetősen elhanyagolt ál­lapotú épülete j, városnak egyáltalán nem szolgát díszé­re, haszna is mind kevesebb. Mint azt az illetékesek el­határozták, a beruházás a jövő év második negyedévében kez­dődik és a tervidőszak utolsó évében, 1975-ben ér véget. A létesítmény elkészülte után 2000. szekszárdi úttörő és kisdobos ■ szabad , idejének hasznos eltöltését, okos foglal­megfelelően feladataikat. A . légiontosgb,b- - , tényező volt, • hogy kötelességeik, ■ jogaik nem voltak tisztázna. *• • <Ä közéímúlttinn ! •megjelent közös irányelv pontot tesz e problémák végére. Ebben pon­tosan megfogalmazódik a la­kóbizottságok működésének célja, szervezeti felépítése, és sok más egyéb,, amely nélkül a bizottságok tevékenysége el­képzelhetetlen. Melyek a lakóbizottságok legfőbb feladatai? A bizott­ság tagjai munkájukkal előse­gítik a szocialista együttélés szabályainak megtartását. Fel­adatuk az is, hogy hozzájárul­nak a helyileg illetékes taná­csi szervekkel és a tanácsta­gokkal való jó kapcsolat meg­teremtéséhez, vizsgálják és ér­tékelik a házfelügyelők mun­káját. A lakóbizottság elnöke e látja a lakóközösség érdekel­nek képviseletét, segít a helyi társadalmi célkitűzések vég­rehajtásában és közreműködő a társadalmi tulajdon Védel­mében. Az elmondottak nem adnak, nem adhatnak teljes képet a lakóbizottságok munkájáról, hiszen hosszú lenne mindazt a sok közérdekű feladatot felso­rolni, amelyeknek megoldása a majdani lakóbizottsági elnö­kökre, tagokra vár. A Szek­szárdi Városgazdálkodási Val­kutatóintézet a KGST-ben által kiadott és egyeztetett alapelvek szerint, mindegyik részt vevő államban elkészítik a saját országra vonatkozó prognózist, s ebből a nyolc anyagból összeállítják a KGST-szintű előrejelzést. En­nek megtárgyalására még az ! idei őszön Magyarországon — valószínűleg Pécsett, az aka­démiai székházban — gyűlnek össze a tagállamok szakértői. A szója nemesítésében bá­rom évtizede sikeresen mun­kálkodó iregszemcsei kutató- intézet a koordinátora a KGST-program szójanemesíté- si és -termesztési kutatásainak is. Ezzel kapcsolatosan az NDK-beli Rostockban tartott értekezleten, amelyen az ireg- szemcsei intézetet Mészáros László igazgatóhelyettes kép­viselte, „A takarmánynövé­nyek nemesítése és vetőmag- termesztése” című témakör­ben egyeztették és kidolgozták a KGST-tagállamok hosszú le­járatú közös kutatási prog­ramját. (B. L.) koztatását biztosítja majd. A még nem végleges tervek sze-/ rint a főbejárathoz csatlakozó előcsarnokot a,ula-sZerűen ké­pezik ki, hogy abban 250 ülő­hely legyen elhelyezhető, mind emellett alkalmas maradjon kiállítások és‘táncos rendezvé­nyek időnkénti megtartására is. Ez a döntés azért hasznos, .mert u így nem lesz szükség külön emeleti nagyterem épí­tésére. A tervezők egyébként úgy akarják' megoldani a föld­szinten maradó igazgatási, szakköri és egyéb helyiségek megközelítését, hogy a jövés­menés ne zavárja az aulában a rendezvényeket. A szekszárdi úttörőház rég­óta tervezett megvalósításához a KISZ KB 9 millió, a megyei tanács pedig 5 millió forintot biztosít. lalat házkezelési csoportjá­nak vezetője elmondotta, hogy a megyeszékhelyen jelen pilla­natban ötvenhét olyan bérház van. amelyben érdemes a la­kóbizottságokat megszervezni, amelyeknek tagsága — a la­kóközösség számától függően — három és öt fő között mo­zog. A városgazdálkodási vál­lalat házkezelőségén is na­gyon várják a lakóbizottságok megalakulását. Ahogy a ház­kezelési csoport vezetője el­mondotta, működésükkel vár­hatóan megszűnik majd a cso­port túlzott terhelése. A lakók panaszaikat először is a bi­zottságokhoz juttatják el. te­hát nem szükséges a szemé­lyes utánjárás. A lakóbizottságok választá­sának megszervezésében jelen­tős segítséget nyújt a Hazafias Népfront városi bizottsága is, s a lakógyűlések összehívását, lebonyolítását a házkezelési csoporttal közösen végzik el. Hogy mikor kezdik meg munkájukat Szekszárdon a lakóbizottságok? Amint Lantos Istvánná elmondotta, a válasz­tásokra ez év utolsó, és a kö­vetkező év első negyedében kerül sor. Bízunk benne, hogy egy év múlva a közel hatvan szek­szárdi lakóbizottság jó mun­kájáról számolhatunk be — . (Folytatjuk) P. V. Sz. A lakóbizottsági választások előtt Kezdés jövőre, befejezés 1975-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom