Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-10 / 237. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszórd, Postafiók 71. Óvodai gondok László Boldizsárné Paks, Biritópuszta, Pf. 121.: „A bi- ritópusztai gyerekek ügyében írok önöknek. Óvodás gyermekeink tavaly napközi otthoni ellátásban is részesültek a paksi Vörösmarty, illetve Kereszt utcai óvodákban. A gyerekeket az állami gazdaság busza vitte reggel és hozta este. A szülők nyugodtak voltak, mivel gyermekeik felügyelete és étkeztetése délután ötig biztosítva volt. Idén egyetlen egy biritópusztai gyereket nem vettek fel napköziotthonosnak. Tehát a gyerekeket délben hazaküldik. Indokai a következők: az állami gazdaságnak van üzemi konyhája, tehát az étkeztetést oldják meg ott. Utána meg biztosítson az állami gazdaság egy szobát és egy felügyelőt, aki a délutáni óvodai teendőket ellátja. Kérdezem, a 3—3 éves gyerek eheti-e azt a fűszeres, nehéz ételt, amit egy munkásember eszik? Másik dolog, hogy egy hét alatt {amennyit az óvodában adtak) hogyan lehet kis székeket, asztalokat, helyiséget... előteremteni? És, ha mindezt a gazdaság nem csinálja, mit teszünk? Hogyan lehet kitenni olyan gyerekeket a napköziből, akiknél mindkét szülő dolgo-. zik, bejárók a gyerekek és már egy-két éve részesülnek étkeztetésben? Körülbelül 13 —15 biritópusztai gyerekről lenne szó, azokat is beleszámítva, akiket egyáltalán nem vettek fel. ‘Szerintem hátrányos helyzetű az a gyerek, aki pusztáról jár be óvodába. Kérném, válaszoljanak,. a bi- ritói családok gondjára.” A kérdéssel felkerestük a paksi Nagyközségi Közös Tanács elnökét, Oláh Mihályt, akitől a következő választ kaptuk: — Az óvodáskorú gyermekek óvodai felvételét egy széles körű társadalmi bizottság bírálta el. Annak ellenére, hogy az idei évre a nagyközségi tanács erőfeszítései révén szeptember elsejével újabb ötven férőhelyet fejlesztettünk, mégis ki kellett maradnia 38 gyér. meknek férőhelyhiány miatt. — Hasonló gondjaink voltak a felvett gyermekek napközis étkeztetése terén is, mivel a konyha kapacitása ezt a felduzzadt létszámot ellátni nem tudta, s ezért — ideiglenes jelleggel — a társadalmi bizottság úgy döntött, hogy a bi- ritópusftai gyermekek maradjanak ki. — Amikor értesültem a kapacitáshiányról — szeptember 8-án — azonnal intézkedtem a Bezerédj álta. lán-os iskola igazgatójánál, hogy a 100 literes üstöt cse. réljék ki. s vegyenek helyette 200 literest. Az iskola az üstöt szeptember 10- én megrendelte és szeptember 14-én meg is hozatta. — Most meg fektetőhiány van. Ezeknek az elkészítését a Paksi Állami Gazdaság vállalta. Most már megoldódott a 14 biritópusztai óvodás gyermek étkeztetésének a kérdése is. Földjáradék és háztáji Uhrin Edéné Dunakömlőd, Petőfi u. 39/1. szám alatti olvasónk személyesen kereste fel szerkesztőségünket. Elmondta: tsz-tag édesapja elhalálozása után testvéreinek a tsz-ben lévő földjét kifizették. Nekik nem, mivel a férje tsz-tag. Nem érti, miért nem kapta meg ő is a föld árát, hisz azt a földet a férje nem vitte be belépésekor. Azt sem érti, hogy miért vonnak le tőle 10 aranykoronát... Uhrin Vendel. a duna- kömlődi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke a kérdésre adott válaszát így kezdte: — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 6/1967. (X. 24.) MÉM. számú rendelete, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. III. törvény 37. paragrafusa (2) szerint a beviteli kötelezett. ség arra a földre is kiterjed, amelyet a tag, vagy a vele közös háztartásban élő családtag a termelőszövetkezetbe történt belépés után tulajdonul haszonélvezetként, vagy más jogcímen használatra megszerez. — Uhrin Edéné Ungi Margit' dunakömlődi lakos nevén a dunakömlődi 4—61 szám alatt nyilvántartott 1417 négyszögöl területű, 15,53 aranykorona jövedelmű ingatlant édesapjától örökölte, s mert termelőszövetkezeti tag házastársa, azt megváltani nem lehet. Nevesett kataszteri tiszta jövedelme felfelé, 16 koronára lett kikerekítve. Tekintettel arra, hogy a termelőszövetkezettől kapott 1000 négyszögöl területű. tíz aranykoronára értékelt háztáji földje után földjáradék nem jár. tíz koronával csökkent a felkere. kitett 16 aranykorona kataszteri tiszta jövedelem. Ezért Jcap csak hat korona után földjáradékot. Adómentesség, kofa - hozzá j á ru Iá s Porkoláb Ferenc Szedres, Ady u. 26. szám alatti olvasónk írta: „1964-ben építettem OTP-kölcsönnel házat. Meddig, illetve hány évig adómentes? A telkem, amelyen a házam épült, 560 négyszögöl, ebből a ház és a gazdasági udvar 250 négyszögöl, a maradt 310 négyszögöl után kell-e adót fizetnem. Az általam vásárolt 992 négyszögöl házhelyet 1972 májusában ajándékozási szerződés alapján, két gyermekemnek adtam, felefele rész megosztásban. A szerződés alapján a tulajdonjog a szedresi 1837. sz. tkv-i betétben B. 5. 6. sorszám alatt, a haszonélvezeti jog pedig a C. 1. 2. sorszám alatt bejegyezve az én és a feleségem javára. A telek jelenleg beépítés alatt van. A telek adóját a megajándékozottnak vagy nekem kell-e fizetni és mennyit? 1971. május 13-tól sziv- infarktus.-betegséggel nyugdíjaztak, dolgozni nem tudok, nyugdíjam 1470 forint. Ebből három iskolás gyermekemet, feleségemet és magamat tar. tóm el. A házamnál lévő 310 négyszögöl telkemen kívül. semmi néven nevezendő ingatlanom nincs. Köteles vagyok-e községfejlesztési adót fizetni? Lehetséges-e ennek eltörlése, vagy részbeni csökkentése? Ha igen, hova forduljak kérelmemmel?*’ A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszolt: — A házadóról szóló 49/1962. Komi. sz. rendelet — mely 1962. december 31- én lépett hatályba — kimondja: „E rendelet hatályba lépése után felépült személyi, vagy lakásszövetkezeti tulajdonban álló épületek közül 15 évig teljes adómentesség illeti meg a magánerőből épített családi lakóházakat”. Kimondja azonban a jogszabály azt is. hogy az adómentesség, illetőleg adókedvezmény csak akkor engedélyezhető, ha a használatba vételhez az építésügyi hatóság az engedélyt megadta. — Arra a kérdésre, hogy az adót a tulajdonos vagy a haszonélvező köteles-e fizetni, az a válaszunk, hogy a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV-es törvény) 157. paragrafusa szerint a haszonélvező köteles viselni a dóloghoz fűződő közterheket. de a fentebb már hivatkozott, a házadóról szóló kormányrendelet 5. paragrafusa is kimondja, hogy: „A házadót az épület tulajdonosa. illetőleg haszonélvezet esetében a haszonélvező terhére kell kivetni.” — Beadványa szerint ön tulajdonosa egy 560 négyszögöl területű ingatlannak és ebből az ingatlanból 250 négyszögöl a ház és gazdasági udvar, továbbá haszon- élvezője egy 992 négyszögöl területű ingatlannak. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójáról szóló 51/1967. Korm. sz. rendelet 5. paragrafusa kimondja: „A mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját a föld- használatból származó átlagos jövedelem esetén a földterület nagyságára, művelési ágára és művelési ágankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelmére -figyelemmel meghatározott adótételek, a gazdálkodásból eredő jövedelem után meghatározott adókulcsok, valamint a lovak darabszámára figyelemmel meghatározott adótételek, a gazdálkodásból eredő jövedelem után, meghatározott adókulcsok alapján kell megállapítani.” A jogszabály kimondja azt is, hogy a mezőgazda- sági lakosság jövedelem- adójának az átlagjövedelem alapján fizetendő országos adótételeit a rendeleteket a gazdasági adottságokra figyelemmel — az országos adótételek alsó és felső határa között a tanács végrehajtó bizottsága évenként állapítja meg. Ilyen körülmények között természetesen az ön által fizetendő adót összegszerűen mi közölni nem tudjuk, önnek azonban lehetősége van a községi tanács szakigazgatási szervénél részletes tájékoztatást kérni. — Végül a községfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kérdésére az 1967. évi 28-as számú törvényerejű rendelet alábbi rendelkezé. seire utalunk: A Tvr. 1. paragrafusa (2) bekezdése szerint: „A tanács az általános jövedelemadó és ház. adó fizetésére' kötelezett lakosságra községfejlesztési hozzájárulást vethet ki. A hivatkozott jogszabály — melyet ön a községi tanácsnál megfelelő alapossággal áttanulmányozhat — részletesen felsorolja a községfejlesztési hozzájárulás mértékét az általános jövedelemadót fizetők tekintetében és a csak házadót fizetők tekintetében. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a tanács szociális indokból egyéni mérséklést, vagy törlést is 'engedélyezhet. Amennyiben ön tehát a kötelezően előírt községfejlesztési hozzájárulását mérsékeltetni vagy töröltetni kívánja, ez irányú kérelmével a szedresi Községi Tanácshoz kell fordul, nia. Levél Budapesfről Budapestről érkezett a levél, de a tartalma a szekszárdiakat érdekli. A levél írója Berky György Budapest, I. Attila út 53. II. 2. szám alatti olvasónk, aki így kezdte a sorait: „Jó ideje, hogy a Remete utcát a Kab- lár köztől a Kápolna térig a járműforgalom elől, így a busz elől is lezárták, mivel vízvezetékcsövet fektettek és az utat is megcsinálják. Minderre szükség is volt, mert az út már kritikán aluli volt. Ez év augusztusában az út el is készült, de a busz nem járhatott a Kápolna térig, mert augusztus 31-én még hiányzott az egyik vasrács az utat keresztben átszelő, mintegy 30—40 centiméteres mélyedésről. A vasrács helyett erős padlódeszkát raktak be, amely 3,5—5 tonnás teherautókat is kibír, méghozzá rakva (ezt én a saját szememmel láttam), de a buszt nem ... A városi tanács vb. műszaki osztályának vezetője, Szabó Zoltán főmérnök válasza a következő: — A Remete utca útépítésének befejezése után, szeptember 4-én történt meg a fórgalombaihelyezési eljárás. Az eljárást követően. szeptember 8-án már a Volán 11. számú Vállalat a járatokat megindította. Ezt a Népújság is közzétette. A vasrácsot keményfa pallókkal pótolta a kivitelező, amely a járműterhelést is kibírja. Szennyvízcsatorna Pakson Dr. Vajer János Paks, Dózsa utca 62. szám alatti olvasónk írta a következő sorokat: „Pakson már több mint egy éve építik a szennyvízcsatorna gerincvezetékét. Több határidő-módosítás történt már, márciustól kezdve tolódik el az átadás. Uj házat építettünk, és mivel bíztunk abban, hogy már a tavasszal rá lehet kötni a szennyvízvezetékre, nem építettünk deritőak- nát. Fél év óta várunk az átadásra, de eddig semmi nem történt. Kérdésem: mikor készül el a derítő, és mikor lehet végre rákötni a csatornára?" A kérdésre a Tolna megyei Tanács V. B. Paksi Járási Hivatala műszaki osztályának vezetője, Hirczi József válaszolt: — Paks községben a szenny vízcsartona-gerincve- zeték és a tisztítórendszer építése befejeződött, A műszaki átadás-átvételi eljárás 1973. október 2-án megtörtént. A 3 szennyvízátemelő próbaüzemelése megkezdődött. melynek eredményes befejezését követően a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a létesítményt átveszi üzemeltetés céljából. A műszaki átadásra az elmúlt hónapokban valóban történt ki. sérletezés, azonban az eljáró bizottság a létesítményt nem tartotta üzemeltetésre alkalmasnak. így is * szerződés szerinti 1973. november 15—i határidő előtt 6 héttel készült el a beruházás a Tolna megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalat kivitelezésében. — A gerincvezetéket érintő telkek tulajdonosai a 8/1970. ÉVM—PM. számú együttes rendelet, valamint a Paks nagyközség Közös- Tanács 7/1972. számú határozata értelmében 4000 forint közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A magánszemélyek a szennyvízcsatornára történő rákötést az üzemeltető Tolna megyei Víz. 'és Csatornamű Vállalatnál rendelhetik meg. i — Az október 2-án eredményesen befejezett műszaki átadás nagy jelentőségű Paks község fejlődésében, mert elősegíti az eddiginél nagyobb ütemű többszintes lakásépítési program és az egyéb fejlesztési célkitűzések megvalósítását, a városiasabb település kialakítását. Gázbekötés Szeifert Konrád Máza, Ady u. 5. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Ez év áprilisában vettünk egy gáztűzhelyet. Bekötését eredetileg 1974-re igazolták vissza. A sajtóból való értesülésem sze- rint a Gázszoigáltató Vállalatnak bőven van palackja, és a bekötéshez szükséges kellékei a lakosság kielégítésére. Ha ez így van, nem szívesen várnék 1974-ig...” A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Tolna magyei kirendeltségének vezetője, Kiss Pál válaszolt a levélre: — Ami a gázkészülék be. kapcsolását illeti, sajnos mi megadott keretszámmal dolgozunk. Csak a kapott keret mennyiségéig tudunk bekapcsolást végezni. Valóban nem palack- és re- duktorhiány van, hanem az új bekapcsolásokat korlátozták. Telefonszémaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK %
