Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
Tv-napló 1S49. »któlni' 6. Zenés esték A tv egyre jobban megtalálja a zenei műsorok formáját, operabemutatóival pedig olyan szolgálatot végez, amit végeredményben csak a tv-től várhatunk. Schubert operájáról. a Házi háborúról van szó, amit a televíziónak köszönhetünk. Nem hatott reveláeió- ként, az is kétségtelen, hogy a nagy Schubert-művekkel (dalok, szimfóniák, szonáták) nem veszi fel a versenyt, mégis gazdagítja Sehubert-képün- ket, s kitűnő lehetőséget biztosít a jó szórakozásra, a minden részletében kellemes muzsika és az Arisztofanész szellemében fogant történet iSw Oberfrank Géza, akinek nevéhez a bemutató sokszorosan kapcsolódik, emlékezetesen jó munkát végzett, s hasonló produkciókat szívesen látunk máskor is, minél gyakrabban. A Mario Rossi koncert helyett a budapesti zenei hetek versenyeinek győzteseit hallhattuk, s aligha volt okunk megbánni a cserét. Kitűnő művészeket ismerhettünk meg, köztük az egyetlen magyar győztest, Oncsay Csabát, akinek nem ez volt az első televíziós szereplése. Itt azonban már fölmerül a kérdés: szeren- csés-e egy-egy nagyobb zenemű részletével beérni? Bartók hegedűversenye például zárt egész, melynek csak az első tételét játszani föltétlenül a mű megcsonkítását jelenti. S talán itt lenne helyénvaló, hogy a műsort kísérő ismertető ne csupán a szereplőkre térjen ki. hanem arra is, amit a kritikus az előadásban, annak egyes részleteiben említésre érdemesnek tart, előre fölhíva a figyelmet egy-egy részlet jó megoldására. Csütörtökön este a Carmen IV. felvonását láthattuk. a műsor szerint aaért, mert „a tv munkatársai szeretnék, ha az operakedvelő közönség néhányszor olyan előadásokon is részt vehetne, amelyeken világhírű vendégművész énekel”. Ezt a magyarázatot egyszerűen nem lehet elfogadni. Igaz, hogy Gilbert py világsztár, de az is igaz, hogy magyar partnerei, elsősorban az épp olyan világsztár Komlóssy Erzsébet, semmivel sem maradt el mellette. S tegyük hozzá: a Magyar Állami Operaház, úgy ahogy van, a világ élvonaléban áll, tehát egy-egy opera- közvetítéshez. illetve egyetlen felvonáshoz szükségtelen ilyen mesterkélt magyarázatot keresni. Az Operaháznak nem egy olyan előadása van, amit érdemes lenne teljes egészében televízióra áttenni. S nemcsak érdemes, kötelező is, hisz az Operaház ezzel válna valóban az egész ország dalszínházává. A világítási és a hangfelvételi problémák nyilván áthidalhatók, a tv nem egy sokkal komplikáltabb kérdést is megoldott. S ha például Wimbledonból lehetett közvetíteni a magyar szempontból tökéletesen érdektelen teniszversenyt, miért ne lehetne közvetíteni az Operaházból egy-egy — esetleg nem nyilvános —, hanem a tv-nek előkészített — előadást. Az operairodalom legjobb alkotásai így valóban közkinccsé válhatnának. A Carmen IV. felvonása nem tévesztette el hatását. Gilbert Py valóban kiváló énekes, de — ismételjük — magyar partnerei, Komlóssy Erzsébet és Sólyom-Nagy Sándor egyenrangúak voltak vele, ahogy a zenekar is. amelyet Lukács Ervin dirigált. Kerekes János rövid bevezetője mindenképp hasznos volt, mert azokat is bevezette Bizet és Carmen világába, akik most ismerkedhettek meg vele. A közvetítés egy új kísérlet első állomása volt. Reméljük, valóban első állomás, s a jövőben a tv társa, segítője lesz a nagyon magas színvonalú magyar operakultúrának. Minden nagy múltú nemzet története, így a magyaré is kínál emlékezetes évfordulókat. A múlt megbecsülése, történelmünk vállalása, hogy ezekre a maguk idején felhívjuk a figyelmet. 124 évvel ezelőtt. egy esős őszi hajnalon e napon ment meghalni Aradon tizenhárom magyar katonatiszt. A nevek nem mind magyarok, a nemzetiségük sem volt kivétel nélkül az, de mivél történelmünk egyik legszebb szabadságharcában álltak a magyar honvédség élén, kivétel nélkül a magyar szabadság mártírjaiként tartja számon őket a nemzet és a történelem. Aulich La!os, élt 51 évet Dessewffy Arisztid, élt 47 évet Damjanich János, élt 45 évet • • .jKiss Ernő, élt 50 évet Knézich Károly, élt 41 évet Lahner György, élt 54 évet Lázár Vilmos, élt 34 évet gróf Leiningen-Westerburg Károly, élt 30 évet Nagysándor József, élt 45 évet _ lovag Poeltenberg Ernő, élt 4fí évet cs. Gerenesér Miklós s A r a d i na A magyar népdal hete a rádióban A Magyar Rádió immár ne-1 gyedízben hirdeti meg a magyar népdal hete programját — nyilatkozta Solymosi János szerkesztő, az MTI munkatársának. Október 15-e és 21-e között összeállítások, lemezválogatások idézik a hallgatók elé a magyar népdal kincses-, házát. Október 15-én Ádám Jenő vall arról, hogyan is fedezte fel a népzenét. Török Erzsébet Béres Ferenc és Kerekes Tóth Erzsébet tolmácsolásában „Százszorszép énekek” csendülnek fel. Túri Lujza összeállítása gyermekjátékdalokat idéz a mikrofon elé. Péntek Jánosné és Karsai Zsigmond népdalénekeselc felvételeiből is külön adást hallhatunk. Október 16-án dr. Nádor Tamás, dr. Molnár Imrével beszélget a népdalainkról készült első hanglemezsorozatról. Katona Imre összeállítása katonadalokat szólaltat meg. Részleteket hallhatunk ezen kívül a hévízgyörki folklórest programjából is. Október 17-én az „Utam a népzenéhez” sorozatban Bárdos Lajos szólal meg. Kemény Klió. Palcsó Sándor és Szekeres Sándor Lajtha népdalfeldolgozásaiból énekel. Gyalog Magda, Kiss Károly és a meDolgozókat felvess A CSAVARIPARI VÁLLA. LAT (Bp. XIII.. Váci út 168.) PÁLYÁZATOT hirdet Dombó- várott (Tolna m.) épülő új gyárban az IGAZGATÓI, illetve FŐMÉRNÖKI funkciók bel töltésére. Feltételek: — erköl. esi és politikai feddhetetlenség — felsőszintű (egyetemi) végzettség és — 5 évnél hc*z- szabb — legalább középszintű vezetői gyakorlat. A részletes életrajzzal és működési leírással ellátott pályázatokat a vállalat személyzeti osztályának kérjük meg. küldeni (1391 Budapest XIII., Váci út 168.) legkésőbb 1973. október 31-ig. (28) zőkeresztesi Aranykalász Tsz röpülj páva énekkara ad műsort. Archív felvételről Bartók Béla és Szigeti József közösen tolmácsolja „Magyar népi dallamok” című szerzeményét. Borsa; Ilona összeállítása ezen a napon az egykori sommások életét eleveníti fel summás- dalokkal. Október 18-án Szabó Ferenc Nótaszó című kompozícióját Melis György, valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara szólaltatja meg. Solymosi János műsora Bartók népdal-szeretetéről ad képet írásai és művei tükrében. Ezenkívül Szokszárdról közvetített folklór-est gazdagítja a nap programját. Október 19-én Molnár Antal áll a mikrofon elé, hogy a népzenéhez vezető útját ismertesse. Ezein a napon indul új sorozat, amely a XVI. századtól ismerteti meg a jellegzetes magyar táíncokat Október 20-án Nagy Jánosné kiskunfélegyházi énekest és citérést ismerhetjük meg a népművész-portrék sorozatból. Püspökladányból ezen az estén a vidék jellegzetes népdalait élvezhetjük helyszíni közvetítés segítségévek Október 21-én, a magyar népdal hetének utolsó napján Palló Imre mesél a népzenéhez fűződő kapcsolatáról. Ols- vai Imre összeállításában a népzenekutató Járdányi Pálnak állít emléket. Béres János műsorában a rádió első népi énekesére, Ágasvári San- dornéra emlékezik. Uj felvételek Is felcsendülnek ezen a napon Bodza Klára es Ötvös Csaba (ének), Kóté László (hegedű), Fábián Márta (cimbalom), valamint az Állami Népi Együttes tolmácsolásában. A lemezmúzeum adásában a szerző előadásában hallhatjuk Bartók Béla tíz darabját a Gyermekeknek ciklus- bóL (MTI) Várok. Arra várok, hogy engedélyezzék a kihallgatási jegyzőkönyv tanulmányozását. Napról napra jobban érdekel ez a boldogtalan Lenkey János. Arfnyit már a legbutább káplár is gyanít itt az aradi várban, hogy a lázadó Kossuth akárkikből nem csinált tábornokot. A tiszt urak egyi- ke-másika — csupa olyanok, akik harcoltak Magyarország csataterein a honvédseregek ellen — bizalmas közléseikben elismeréssel nyilatkoznak a lázadó vezérek katonai erényeiről. Tartja magát a hallgatólagos vélemény, hogy a különleges hadbíróság előtt álló tizennégy geríerális csupa kiváló vezér volt a háborúban. Tizenötödik társuk Lenkey János. Részünkről, a győztesek részéről — legalább hivatalosan — az erkölcsi megvetés egyik formája, hogy nem ismerjük e] a Kossuth- tól kapott tábornoki kinevezéseket. így valamennyi lázadó generálist a császári hadseregben viselt utolsó rendfokozata szerint emleget a vád. Lenkey János előéletéről ez ideig mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy átállása előtt kapitány volt Kelet-Galiciában a Württen- berg-huszároknál, s hogy átállása után fokozatosan jutott el a lázadók oldalán a tábornoki rangig. A mi érthetetlen vereségeink és a honvédek még érthetetlenebb sikerei ismeretében Kossuth gligha osztogatta meggondolatlanul a tölgyfaleveles rangokat. Egyedül Lenkey Jários lenne kivétel? Nem sokat értek a hadművészethez, de a józan ész következtetése szerint Lenkey nem lehetett szűkében sem a bátorságnak, sem a tehetségnek, ha generálissá válhatott Görgey Artur, Damjanich János. Kiss Ernő, Gróf Vécsey Károly és a többi rettegett lázadó vezér társaságában. Ennyi sas között miképpen viselhette volna egy veréb az aranygallért? Dehát akkor mitől' rojfpant ennyire össze? A jellem szilárdsága. a lélek férfiassága biztos páncél az őrület ellen.' Márpedig bizonyos, hogy Lenkey János elméje megbomlott. A titok nyitjára feltétlenül rálelek. Kérdés, hozzáférhetek-e a kihallgatási jegyzőkönyvhöz. Ha Ernst törzshadbíró hivatali óvatossága Diagyobb, mint a lázadók iránti gyűlölete, akkor bajosan fogom megtudni, ki rejtőzik a démonokkal élet-halál harcot vívó Lenikey János mögött, v * Legelfoglaltabb emberünk a törzshadbíró. Képtelenség megközelíteni. Amellett cseppet sem tanácsos megemlíteni előtte óhajomat. Vagy önként hozza szóba a jegyzőkönyvet Howiger tábornok úr ösztönzésére, vagy soha nem fogok bepillantani Lenkey János vallomásába. A túlbuzgóság legkisebb jele is gyanút kelthet ellenem, márpedig semmi kedvem felhívni a biztonságomra káros figyelmet/ Úgy intéztem hát, hogy a törzshadbíró közelében foglalok asztalt a tiszti étkezdében. Mindig egyfajta ünnepélyes előzékenységgel köszöntőm, hadd érezze, menynyire méltányolom súlyos kötelességét. Mások is így tesznek,’ feltűnően alábbhagy a tiszti étterem zsongása, ha Ernst őrnagy átlépi az étkezde küszöbét és zárkózottan, érzelemmentes arckifejezéssel elhelyezkedik asztalánál. Ha nem tudnánk, kicsoda, nyugodtan élvezhetné a teljes észrevétlenséget. Érdektelen jelenség. Szürke hivatalnok, egyenruhában. Kék szem, ke- rekded arc. sima homloka fölött pelyhesen kopaszodik. Nyakának puha zsírpárnájához feszesen préselődik a 'zub- bonygallér. Sokkal inkább tűnne jámbornak, mint rette- gettnek, ha a beosztása nem vetítené rá mintegy kívülről a fontosságtudat kemény árnyékát. Kétségtelen, a fontosságtudat több. mint indokolt. Realitása napról napra súlyosabban nehezedik az aradi várra. Mindenki igyekszik leplezni növekvő idegfeszültségét ebben az óriási hatágú csiiSchweidel József, élt 53 évet Török Ignác, élt 54 évet gróf Vécsey Károly, élt 43 évet i Az aradi vértanúk neve mellett még egyet megjegyzett az utókor, ez Haynau táborszernagyé, a bresciai hiénáé, aki a tábornokokat a halálba küldte. A maga idején egész Európán, végigsöpört a felháborodás hulláma, az évekkel később Londonba látogató Haynaut angol munkások pofozták ki a sörgyárból, melyet megtekinteni szeretett volna. Damjanich lírai szépségű búcsúlevele másolatban járt kézről kézre az országban, egy-egy példánya a megyei múzeumban és levéltárban is megvan. Ugyan-1 így keringtek a Haynau-elle- % n es versek isa Haynau táborszernagy az# J jelentette uralkodójának: „Magyarország felséged lábai előtt hever. Fejemmel felelek érte, hogy itt száz éven belül nem lesz forradalom.” Haynau tévedett. Ma és minden évben e napon egy teljesen megváltozott társadalmi szerkezetű ország emlékezik az aradi vértanúkra, i ^ 1 " nir! 1 ' O. I. pló Iagban, a nyílhegyű bástyákkal védelmezett erődben. Ez a castrum valóban erős. Ágyukkal, rohamokkal bevenni lehetetlen. De mi, akik sáncai mögött élvezzük a biztonságot, a lelkünk mélj'én nem 'vagyunk képesek örülni a győzelemnek. Velem együtt mindenki tudja, a harctereken kellett volna legyőzni a lázadókat. nem pedig az akasztó- ián. Mert semmi kétség; akasztani fogunk. Hiába tartozik közénk Emst törzshadbíró. hiába esett rá ifjú császárunk birodalma nevéberf a büntetőtisztség, érzelmeinkben idegenkedünk tőle. Aki személyesen hordozza a bíró baljóslatát, az mindenki számára fullasztcvá teszi a levegőt, bárki lélegezzen is körülötte. Ha önként szólítana, hogy „főorvos úr, szíveskedjék hozzám Láradni, átadom önnek Lenkey János vallomását” — akkor is riadtan összerándul- nék bensőimben. De az önuralom látszatára kínosan ügyelnem kellene. Furcsa összefüggésekre bukkanok. Lehet, hogy önkéntelen emberi reakcióim révén jobban hasonlítok a vádlottra, mint Ernst törzshadbíróra ? ★ Lenkey Jánosban szemlátomást roskad áz életerő. Délelőtt van, ilyenkor kevésbé kínozzák a képzelt szörnyek. Rövid időre nyugton is hagyják. De a beteg nem hisz nekik. Úgy ül a cella lócáján, mintha a következő pillanatban már menekülnie kellene előlük. Hiába nézem, semmit nem számítok a jelenlétemmel. Számomra követhetetlen látomásokra figyel, barna szeme tágra mered, hogy jobban lássa a veszedelmet. Felfokozott izzás parázslik tekintetén, rásenléte nem egyéb, mint az állandósult riadalom. Kelletlenül eszegeti kenyerét, egy- egy kanállal szürcsöl a reggeli levesből, de eközben pillanatnyi időre sem feledkezik meg az önvédelemről. A szeme, a szeme: az félelmetes. Függetlenítette magát roncs testétől, önálló személyként éli a halálra hajszoltak életét. Teste többi része csupa közöny. «káytaüuk)
