Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

Október 1-én avatták Az ország kertje a Népligetben Egy öregedő, szikár ember, vállán csákánnyal átbgUagott Nográdból — nádasok mentén — Győr-Sopron megyébe. Az építésvezető hívta — igazíta­ná meg ezt az útszélt, vágjon kis mezsgyét a gyepen. Nem lehetetlenségről van szó — Nográdból Győrbe, a F ütő-tavacska mentén halad­ni —: öthektárnyi kJ® biro­dalomban megépült Pesten (egy öreg, álmodó, lassan el­felejtett ligetben) az ország kertje, öt hektáron — így is mondják pontosabban: „Cen­tenáriumi Park" — Pest, Bu­da. Óbuda egyesítésének szá­zadik évfordulójára az ország tizenkilenc megyéje elküldte (elültette) szülőföldjét tükrö­ző képét — füvet; fát, kövef, dombot, patakot, meredélyei­nek görgeteg kavicsait, szik­láit, n szemhatárig sík mezői­nek virágait, vizeinek zúgó nádasait. Országkert — jobb szó, mint a Centenáriumi Park —. de az ültetők, építők is az ország különböző vidékeiről jöttek. Az ember, aki vállán csákánnyal átballag most Nográdból Győrbe, hajdúsági, Egyekről való. Kovács Fe­rencnek hívják. A Fővárosi Kertészet dolgozója, éppúgy, mint Simon Lajos, aki meg Győrből jatt Pestre kertet épí­teni, medencéket, csobogókat rakpi. A Fővárosi Kertészet, p ,.kivitelező" éoítette a Nép­liget Könyves Kálmán útját behatároló szegletében ezt az országkertet. Egyedül csak Borsod Ültetett — építkezett — egyedül. Borsod a kjs vilá­gát a miskolci Kertészeti Vál­lalatra hízta, ők hozták el, ide építették a Bükk sziklái­ból a ’sz.iklakertet. * Egy öreg, álmodó, las­san elfelejtett ligetről beszél­tünk. Ide jöttek, ide utaztak Baranyából. Szabolcsból, So­mogy ból, Csongrádból a fák, virágok, kövek, vizek, tizenki­lenc megye, az ország — or­szág kertje lesz — ébreszti újjá. Hová érkeztek a messzi vidékekről a fák? Ahogyan a hajdani króniká­sok nevezték, a pesti Hyde Pgrkba, 3 Népligetéé. Túl van már a századik születésnap­ján, a mostani kérfavgtás, új­jászületés a százötödik évé­ben van. A borostyánnal be- futtatott emlékkő szerint ilencfalyy Sárkány József vá­rosatya indítványára „ez ül­tetvény alapi itatott az , 1368. évben”. De hát olyan gyorsan nő a fő. úgy temet a homok! A tegnapi — gJtepntfckpri — sátauíakat, mígnem ez év elején az építők hozzá nem láttak a munkához, alig le­hetett megtalálni, benőtte a fű, a hajdani vurstli bódéi az időtlenségbe dermedtek, egy elhagyott, korhadó palánkvá- ros szálló homokkal temet­kezett utcáinak kövén kidug­ta már fejét a kamilla is. Az , új park avatásán mondjuk fel háti emlékezve, a történetét. * Az 1860-as években először merült fel az a gondolat, hogy városerdő, néppark kellene, mgrt Pest déli részén akkor még egyetlenegy kert, pihenő­hely sem volt. Sárkány József indítványára fogtak hozzá az itteni faiskola rendezéséhez. Tíz évvel a századforduló előtt már kiültették a faisko­lából kinőtt, ijreg tanulókat. Előbb egy nagy, körbefutó utat ültettek be velük — a Nagy Kört —. de nyaranta még az ifjú platánokat, hogy ki ne pusztuljanak, ponyvákkal pólyázták be. Aztán jöttek a hársak, á celtiszek, amerikai kőrisek, kaliforniai zöld juhg­Kis boríték — nagy pénz Állok háromlépésnyire a bódétól és figyelem az emberi dőreséget. Ketten-hárman mindig megtorpan­nak. pénzt guberálnak elő és vesznek egyet-kettőt- négyet-tízet abból a kis fémzárolt papírizéből, ami kék és barna színben kapható■ Fizetnek, aztán olykor ne­kik is fizetnek. Az a nyugdíjas főmóhész külsejű épp most kapott egy húszast. Négy forintért, A két-hárpm vásárlót mindig nyolcan-tízen bámulják, mert ugyebár a szerencsejátéknak megvan a varázsa. Ezt Manie Carlóban és Las Vegasban már régen kitalálták, de hol vannak ezek a fészkek a szekszárdi vasútsorhoz mér­ten. Van, aki már tizenöt perce lesi a más szerencséjét. Ezt onnan tudom, hogy én legalább húsz perce itt Vá- gyok.- Most valaki nyolc forintot nyert, amaz meg újra húzhat. Tehát, ha másodszorra netán veszít, akkor nem négy forintot hagy itt, hanem kétszer kettőt, ami egé­szen más, hiszen a dupla húzás ötvenszázalékos áren­gedmény. Hol van ilyen még az országban? A szeren- csefi veszít, és még csak nem is örül, láthatólag sem­mi érzéke a közgazdaságtanhoz. Közelebb lépek az emberi dőreség színpadához. Azt hirdeti a tdbla. hogy ,,Kis boríték — nagy pénz”. Tulajdonképpen szeretem a kis borítékokat. Nagy borítékokban többnyire csak unalmas jegyzőkönyveket kapok, még unalmasáhb prospektusokat, esetleg a saját kézirataimat vissza va­lamelyik szerkesztőségből, ahol azokat minősítették unalmasaknak. Bezzeg a kis borítékok! Azok valami­kor (rségen) szerelmes leveleket hoztak, mostanában (ritkán) egy-egy honorárium-utalványt. Miért ne hoz­hatna a kis boríték pénzt is? Természetesen nagyot. Tavaly az 50-es bolt mellett valaki hasonló módon tíz­ezer forintot nyert, személyesen ismerem, altkor majd­nem sárgaságot kaptam az irigységtől. Az árus felfigyel rám, biztatóan int. Ez nem Monte Carlo-i krupié, sem Las Vegas-i gengszter,, egész biztosan semmi köze a maffiához. „Itt az én nyerő emberem!” mondja és én elandalodom. ű csak tudja, hiszen naponta látja az emberi dőreség ... vagy mit mondok, a játékszenve­dély szép, lelkesítő példáit. Előhalászom azt a tízest, amelyikről a feleségem azt hiszi, hogy nincs. „Ezért mindért?” — kérdi. Bólintok. Ad két borítékot és szin­te biztatásul rögtön két forintot. Marad nyolc forint, ez pontosan egy doboz Porti cigaretta és 2 és fél doboz gyufa ára. Igyekszem olyan zord képet vágni, mint Kont, a kemény vitéz a bakó tőkéjénél, közvetlenül a fejhajtás előtt. Sikerül. Ilyesformán sikerül fél perc leforgása alatt szemrebbenés nélkül elvesztenem nyolc forintot. Ami sokkal kisebb baj, mintha Koht módjá­ra a fejemet vesztettem volna el. Hiszen Portit mos­tanában úgyis bajos kapni, gyufa pedig van otthon elég. i (ordas) rok, szilfák. Európa egyik legnagyobb és legszebb köz- kertje lett. 1906-ban már több mint két és fél millió négy­zetméter volt a területe, jóval nagyobb, mint a Városligeté. Aztán szobrokat, díszkutakat is kapott a Népliget. Ha va­lahol fölöslegessé vált. Útban állt a növekvő fővárosban egy pzöhor, vagy egy kút: felpa- kolták és kivitték a ligetbe. (Még mpst is hány szoboris- merősünkkel találkozunk a régi Pestet őrző parkban?! Nemrég Tinódi még a Nem­zeti Színház előtt állt. de a színház lebontása óta mór ő is a népligeti platánok alatt . pengeti kőlantját.) Megöregedett a százéves park — homok fútta be a mu- tatványosi’tcák hódéit — el­néptelenedett. Régebben ter­vek születtek — helytelen tervek —. hegy sportpályák­ra parcellázzák fel ezt a parkpt. Szerencsére ezek nem valósultak meg. Strandot is akartak építeni, termálvizet kerestek itt — nem tgláliák­Néhány évvel ezelőtt á Fő­városi Tanács városrendezési osztályának munkatársa, kert­mérnök. a pesti parkok gaz­dája ezt mondta: örüljünk an­nak, hogy van egy ilyen cso­dálatos parkupk, mint a Nép­liget, de életet kell vinni bele. Annál is sürgetőbb ez, mert a szomszédságában fel­épült, szinte körbeöleite a , parkot az Üllői úti lakótélén, 1 6BV egész kis város. Másik " Oldalán pedig — épp. ahol az Országkert épült — gyárak, szakmunkásképző intézetek. * Az Országkerten át „fabur­kolatú út”, öreg talpfákból épített út vezet. Pécs környé­A zalaiak szoborfala. kéről valók ezek a . talpfák, az építők kettéfűrészelték, s impregnáló kátránnyal átitat­va lerakták. Kanyarog az út — messzi időkbe, múltba tűnt már a valaha ezeken a talpfá­(Wormser A. felvétele) . át­kon zörgő vonat —, fiatal gyökeret eresztő fák. iaárnak, fenyők közt. baranyai, zemp­léni, bácskai tájakon. _ KŐBÁNYAI GYÖRGY ’ A nőgyógyász tanácsai a fogamzásgátló tabletták használatához • *• t? Lf‘8-»■ JiL-1JLBP! Mai tévénján lat unla 20.50: Tizenöt éves a Körszínház A Színházi Album külön- szárrta. „A Körszínház a tér­színpad égjük • ■ ■ változata, amelynek játéktere kör alakú porond ... Célja, közelebb hoz­ni a közönséget a színészhez.” Így határozza meg ezt a szín- padi-szíríházi formát a lexi­kon. Budapesten —’ Kazimir Károly rendező kezdeménye­zésére — 1958. július 19-én, a Magyar Jégrevü épületéhen nyitotta meg kapuit a Kör- színház. s azóta mindert nyá­ron tartanak előadásokat itt, illetőleg 1967-től a városlige­ti vásárváros egyik pavilonjá­ban. Kevés díszletet igénylő klasszikus műveikkel indultak a körszínházi előadások, s a műsorban — felvételről — elénk idézik a 15 év emléke­zetes előadásait egy-egy rész­let felvillantásával: Shakes­peare II. Richárdját, Thomas Mann Márió és a varázsló cí­mű művének színpadi változa­tát. amely olyan sikeresnek bizonyult, hogy a Thália Szíri- ház is hosszú ideig műsorán tartotta, Petőfi Sándor Tigris és hiénáját, a Kalevalát (ez szintén felkerült a Thália szín­lapjára), a Csusingura című japán kabukijátékot és a leg­utóbbi bemutíftót. a Karagöz című török népi játékot. Az adósban a körszínházi előadá­sok szereolői is megszólalnak, s elmondják emlékeiket: Bod­rogi Gyula. Latinovits Zoltán, Sulyok Mária, Drahota And­rea ®s Kozák András. Dr. Or- tutay Gyula — > a Kalevala színpadra állítóia — és Kazi- mir Károly, akiitek a nevétől pl.yálaszthatatlsn a Budaoesti Körszínház, szintén nyilatkoz- rak emlékeikről, körszínházi . munkájukról. Hétfőn, október 1-én lépett életbe az egészségügyi minisz­ter rendelete a hormonális hatású fogamzásgátló szerek általános orvosi gyakorlatban történő alkalmazásáról. Ezen­túl, mint ismeretes, a hazánk­ban forgalomban lévő antibé- bi-tablettákat. — gondos, mér­legelés alapján — a körzeti és az üzemorvosok is felír­hatják minden 18. életévét be- 1 töltött nő kérésére. A rendelet hatályba lépésa kapcsán dr. Zoltán Imre egyetemi tanárt, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem II-es nőgyógyá­szati klinikájának igazgató professzorát kérdezte meg az MTI munkatársa: mik a szak­orvos eddigi tapasztalatai, mi­lyen tanácsokat tud adrfi a hormonális hatású fogamzás- gátló szerek alkalmazásáról. — Sajnálatosan ezeknek a gyógyszereknek a 'használatát az utóbbi időben Magyaror­szágon sok túlzás és indoko­latlan félelem kíséri — mon­dotta a professzor —. Egye­sek feifáiásra, hányingerre, mások hízás vagy fogyás miatt panaszkodnak, s már a kezdet kezdetén abba­hagyják ' a tabletták sze- ; dését. Sokan ezekből a ritka kezdeti tünetekből álta­lánosítva meg sem kísérlik a , gyógyszeres .- fogamzásgátlást. ; Pedig ! nagyon : is természetes 'tünetekről van szó. Ugyanis ; nincs a világon olyan gyógy­szer. amely minden ember szervezetére egyforma hatással lenne.' Néha a legegyszerűbb fájdalomcsillapító —* még'egy í , Kalmopyrin _ is — kiválthat [kellemetlen % melléktüneteket, s ez alól , egyetlen;, gyógyszer ■ . sem t. kivétel, j, Aj fogamzásgátló tabletták fennek ellenére min- ■ den egészséges emberre telje­sen ártalmatlanok. . — Ezeket ?a| tablettákat ma már Sp milliószámra szedik szerte a világon,&és a tapasz-:: tálatok mindenütt ■ megnyug­tatóak: 100 nő közül legfel- ; jebb hárman-öterí éreznek va­lamilyen mellékhatást, ami semmivel sem gyakoribb, mint a többi gyógyszer esetében. Á magyar fogamzásgátló tablet­ták — az Infecundin és a Bisecujin — pontosan azokat az alapanyagokat tartalmaz­zák, mint a világ bármely más hasonló készítményei. Ezek a hormonális anyagok tökélete­seit. s ha elvétve valamilyet! mellékhatást kiváltanak, an- hali magyarázata nagyon egy­szerű; az egyik ember szer­vezete az egyik alapanyagra, a másiké a másikra érzékenv. ég az esetleges mellékhatás mindössze a szervezet által kevésbé tűrt alapanyag menv- . nyiségétöl függ. Ezek a tü­netek azonban csak a véde­kezés kezdetén. átmenetileg jelentkeznek, és egv-két hó­nap után meg is szűnnek. — A közhiedelemmel ellen-' tétben fogamzásgátló szereiifk nem okoznak trombózist. Ká­ros hatásúak -lehetnek viszont azok számára, akiknek ko­rábban embóliás megbetegedé­se, varry trombózisa volt. Bi­zonyíték ugyan erre sincs, de a klinikusok szerint soha sem árt az óvatosság. A mußt ha­tályba lépő rendelet, ezért írja- elő részletesen, melyek azok a betegségek, amelyek eseté­ben nem tanácsos a tablet­ták szedése. Az orvosnak pe­dig kötelessége meggyőződni arról. — ha kell. alapos labo­ratóriumi és szűrővizsgálatok útján is —. hogy a gyógy­szerért jelentkező nem szen­ved-e az e’leniavállatok listá­ján szereplő valamelyik beteg­ségben. Végeredményben a tabletták használata — a kezdeti, néha kellemetlen kísérő tünetekkel együtt is — biztonságosabb és l egészségesebb, mint az erősza­kos műtéti terhességmegszakí­tás. S végül, ami a legfonto­sabb: mindenki a lehető leg- pontosabbarf tartsa be a gyógy­szerek szedését, mert a hor­monális fogamzásgátló tablet­ták a legkisebb kihagyás ese­tén is fokozzák a visszafojtott fogamzóképességet — fejezte be nyilatkozatát dr. Zoltán Imre professzor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom