Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-23 / 248. szám
■v A statisztikai törvényről Beszélgetés Máté Jánossal, a KSH Tolna megyei Igazgatósága - vezetőjével A legközelebbi múltban adták hírül a hírközlő szervek, hogy a Minisztertanács elnöke felkereste a Központi Statisztikai Hivatalt. A helyszínen kívánt tájékozódni a fontos főhatóság munkájáról, mellyel kapcsolatban új törvény jelent meg. A miniszterelnöki látogatás is jelzi a törvény fontosságát. A frissen hozott statisztikai törvénnyel összefüggő kérdésekkel kerestük fel a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága vezetőjét. Máté János elvtársat. — Statisztikai törvény már korábban is volt. Miért támadt szükség egy újabbra? — A szocialista statisztika alapjait hazánkban az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény teremtette meg. Ez két évtized alatt lényegében teljesítette feladatát. Közismert azonban, hogy időközben társadalmunkban és gazdasági életünkben soha nem látott fejlődés következett be. Ezzel párhuzamosan fokozódnak az információs igények és ez szükségessé tette a statisztikai tevékenység fejlesztését, a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyoknak megfelelő újraszabályozását. — Miben különbözik az új törvény a korábbitól? — Több vonatkozásban. A különbségek teljes körű felsorolása azonban meghaladja e nyilatkozat terjedelmének lehetőségeit, ezért csak a következőket emelem ki. A korábbi törvényt, a hatáskörök túlzott központosítása jellemezte. Ennek túl merev rendszabályait időközben, a változó viszonyoknak megfelelően, módosították és nem egy esetben a törvénytől eltérő módon szabályozták. Az így kialakult helyzet következtében a statisztikai tevékenység fokozatosan összehangolatlanná vált. Szaporodtak az indokolatlan, szakszerűtlen és párhuzamos adatgyűjtések. Ezek nagymértékben és feleslegesen terhelték az adatszolgáltatókat, de az adatgyűjtőket is. Nem utolsósorban jelentős költségtöbbletet eredményeztek. Az új törvény egy olyan egységes, összehangolt állami statisztikai rendszer alapjait teremtette meg, amely az e - rendszerbe tartozó szervek megfelelő munkamegosztásával alkalmas a statisztikával szemben támasztott. fokozódó igények teljesítésére. a felesleges, párhuzamos és szakszerűtlen statisztikai tevékenység megakadályozására és megvédi az adat- szolgáltatókat az indokolatlan adatgyűjtéssel járó megterheléstől. — A törvény elsősorban kikre vonatkozik? — A törvény lényegében mindenkire vonatkozik az országban. Egyik oldalon meghatározza azoknak a szerveknek a körét, amelyek jogosultak statisztikai tevékenység folytatására, Ezzel kizárja annak lehetőségét, hogy bárki, vagy bármely szerv ä törvéhy rendelkezéseitől eltérő statisztikai tevékenységet folytasson. A másik oldalon kitér az adat- szolgáltatók körére, amikor kimondja: „Az állami, szövetkezeti szerv, társadalmi szervezet, valamint magánszemély, köteles az állami statisztika egységes rendszerének körében elrendelt statisztikai adatszolgáltatást a meghatározott módon, határidőben és a valóságnak megfelelő módon teljesíteni.” Az e körön kívül eső adatgyűjtéseket a törvény az önkéntes adatszolgáltatások körébe utalja. — Hogyan védi a törvény az adatszolgáltatókat és a statisztikai, adatokat? — Mindenekelőtt azzal, hogy meghatározza, mely adatszolgáltatások teljesítése kötelező és melyeké nem. Utóbbiak teljesítését az adatszolgáltatók, minden jogkövetkezmény nélkül megtagadhatják. Az ilyen jellegű adatgyűjtésekre a törvény értelmében minden esetben fel is kell hívni az adat- szolgáltatók figyelmét. A törvény külön kitér a magánszemélyek védelmére, amikor kimondja: „Magánszemélyt statisztikai adatszolgáltatásra csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és a Minisztertanács felhatalmazása alapján a Központi Statisztikai Hivatal elnöke , kötelezhet.” A törvény biztosítja továbbá a statisztikai adatok védelmét is. Állami. szövetkezeti szervre és társadalmi szervezetre vonatkozó egyedi adatok ugyanis csak a Minisztertanács által megállapított feltételek mellett tehetők közzé. Magánszemély személyi, családi és egyéb körül, ményeire vonatkozó adatok pedig egyáltalán nem hozhatók nyilvánosságra, csak kizárólag statisztikai célra használhatók fel. — A törvény alapján remélhető-e, hogy bekövetkezik a „vadstatisztikák” alkonya? — Ha az adatszolgáltatók élni fognak a törvény által biztosított jogaikkal és megta. gadják az ilyen jellegű adatok szolgáltatását, akkor igen. — Szankciók voltak-e és vannak-e az új törvényben? — Voltak és vannak is. Az új statisztikai törvény záró- rendelkezéseiben ' kimondja, hogy aki- a törvényben, foglalt kötelezettségét , megszegi, . a szabálysértésekről szóló jogszabályokban, illetve a Bünte, tő Törvénykönyvben meghatározott esetekben szabálysértési vagy. büntetőjogi felelősséggel tartozik. — fejezte.be nyilatkozatát Máté János elvtárs. O. I. Tizenkétezer kötet tankönyv segíti a politikai oktatást A Kossuth Kiadó biztosította a tananyagot A politikai oktatás sikerét mindenekelőtt az az előkészítő és szervezőmunka biztosítja, amit az alapszervezetek a járási. illetve megyei pártbizottság illetékes osztályának irányításával végeztek, A Kossuth Kiadó technikai munkájával, nevezetesen a tananyag bizto. sításával tűd hozzájárulni az oktatási évad sikeréhez. Háhn László, a kiadó Tolna megyei kirendeltségének vezetője is hangsúlyozza, hogy a járási és városi pártbizottságok eredményes munkája következtében tudták biztosítani a zavartalan tananyagellátást. A tankönyvek biztosítása már hosszú idő óta előfizetéses rendszerben történik, aminek előnye a zavartalan ellátás és a kirendeltségvezetőtől azt is •megtudtuk, nagyon régóta nem fordult elő, hogy tankönyv- hiány miatt nem indulhatott időben egy tanfolyam. A számokat nem minden esetben lehet egyértelmű bizo. nyitóknak elfogadni, de egy kissé a megrendelt és kiszállított tananyag mennyiségén is mérhető, milyen igény van megyénkben á, marxizmus— lenihízmús alapismereteinek elsajátítására és ez az igény mennyire mutat növekvő tendenciát. Az idei oktatási évadra, a hallgatók tanulását elősegítendő, az alapfokú tanfolyamokra 10 615 kötetet szállított ki a Kossuth Kiadó. A teljes megoszlást felsorolni hosszadalmas lenne, ezért csak néhány számot ismertetünk: Szocializmus építésének kérdései 1213, A magyar forradalmi munkás- mozgalom története 554, Gazdaságpolitikai tanfolyam 1275, A nemzetközi politika kérdései 1212 kötet és egy érdekesség: Kereskedelempolitikai tanfolyam 53 kötet. A marxizmus—leninizmus középfokú iskola tankönyvéből 1100 példányt rendeltek a kiadónál, amit a hallgatók időben meg is kaptak. Mindehhez jön még a marxizmus—leninizmus esti egyetem tankönyvellátása, valamint a szakosítóé, amelynek technikai lebonyolítása szintén a Kossuth Kiadó feladatai közé tartozik. Háhn László elmondta még, hogy a tankönyvek kiszállítása szeptember végéig megtörtént, ez tehát nem lehet akadálya sem a tanfolyam oe- indításának, sem az elmélyült tanulásnak. Reklamáció ez idáig nem érkezett a kirendeltségre. A régebbieken és nem a Kossuth Kiadón keresztül beszerzettek mellett tehát mintegy tizenkétezer tankönyv biztosítja a politikai isméi etek gyarapítását Tolna megye benj L gy. Felnőttoktatási ankét Szekszárdon Tegnap délelőtt a Babits Mihály megyei művelődési központ kamaratermében felnőttoktatási ankétot rendezett a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei bizottsága. A megye különböző területeiről érkezett gazdasági vezetőket, szakszervezeti titkárokat dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei bizottságának titkára köszöntötte. Ezt követően Rész Antal, az SZMT kulturális, agitációs és propagandabizottságának megbízott vezetője tartott előadást a szakszervezetek időszerű kulturális feladatairól. Elmondotta, hogy az elmúlt évek során a szakszervezeti mozgalom a meglévő hiányosságok ellenére is eredményes kulturális tevékenységet fejtett ki a munkahelyeken és művelődési intézményekben. Napjainkban a felnőtt lakosság műveltségi szintjének emelése társadalmi feladattá vált, amelynek érdekében nagyon fontos munka hárul többek között a munkahelyekre is. Második napirendi pontkén', előadás hangzott el a felnőttoktatás jelenlegi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Bárd Flórián, a Babits Mihály megyei művelődési központ felnőttoktatási szak- referense elöljáróban a felnőtt, iktatásban eddig elért eredményekről beszélt, s számadatokkal bizonyította az oktatási forma növekvő térhódítását. Ezután elismeréssel szólt azokról a megyei gazdasági egységekről, ahol különösen nagy gondot fordítanak a felnőtt- oktatásra és a tanulást ónként vállaló dolgozóknak biztatásképpen különféle kedvezményeket adnak. Az előadást vita követte. . Filmesek a konzervgyárban Pakson forgatják a Szikrázó lányok című musical-filmet A "'látvány eg/v‘j/orrtosáí> 80 év előtti esetét juttat eszembe. Már hetekkel előtte híre jött, hogy fjlmesek jönnek egy délelőttre a gyárba. A központ több köteg féhér munkaköpenyt és kendőt küldött, érkezett néhány pár gumicsizma, majd a „nagy nap” előtt megkezdődött a nagytakarítás. Mire megjöttek a híradófilmesek, minden ragyogott, a „szereplők” a klumpa helyett csizmába bújtak és saját ruhájukat hófehér • köpennyel váltották fel. Arra a délelőttre, amikor készült a tízperces reklámfilm a gyárról. Izgalommal vártuk, mikor' adják elő ' a paksi moziban, ki látszik majd rajta. És elhangzott néhány megjegyzés is: Azt kellett volna filmezni, amikor a csendőrök hozzák be azokat, akik pár napig nem jöttek be dolgozni és éjszakára viszik a lányokat a fogházba, a hadiüzemi parancsnok által kiszabott büntetést kitölteni a priccseken... Most játékfilmhez keresett a MAFILM megfelelő üzemi környezetet. Ahogy Kródi József főmérnök mondja, először néhány napról volt szó, de hát evés közben jön meg az étvágy, „még ezt a jelenetet, még azt, még amazt is hadd forgassuk itt, olyan szép itt minden”. így hát a „Szikrázó lányok” összes üzemi jelenete a Paksi Konzervgyárban kerül filmszalagra. Főképp hét végén, szabad szombaton ' folyik a „filmesnagyüzem”, ilyenkor ugyanis nem akadályozzák a jupiteriám- pák. a nagy filmesmozgás a termelőmunkát. Mert mi tagadás, a filmezés óhatatlanul elvonja az emberek figyelmét. Például az a jelenet, amikor az egyik lánynak a gép mellől paradicsommal kellett volna fejbe dobni a művezetőt. Repül a paradicsom, a felvevőgép követi, végül fél méterre „húz el” a művezetőtől. Kompromisszum: A lány dob, ezt veszik filmre, majd a művezető fején csattanó és szétmálló hatalmas paradicsomot az egyik munkásfiú dob* ja... Bacsó Péter rendezőt csak másodpercekre sikerül szóra bírni, hiszen minden idegszálával a „filmben él”. — Színes musical-film lesz a Szikrázó lányok. Olyarí üzemben játszódik, ahol a dolgozók túlnyomó többsége leány és asszony. A munkásnők harcolnak jogaikért, a jobb munkakörülményekért és azért, hogy a gyár a rendelkezésére álló pénz egy részéből létesítsen bölcsődét, óvodát. A másik tábor horgásztanyát akar. Ez a fő konfliktus, sok vita, veszekedés oka. Végül aztán üzemi gyűlésen dönterfek. Hogy hogyan? — Tessék majd megnézni a filmet. Gyorsan kell dolgozni, sürget az idő, hiszen most két nap alatt annyit kell végezni, amihez műteremben 4—5 napot szánunk. De megéri, hiszen ezt a miliőt másutt, mint egy ilyen üzemben, nem lehetne biztosítani. Amikor elkezdtük, még nem került eny- nyire napirendre a népesedéspolitikai helyzet, szerencsés találkozás, hogy sikerült „előredolgozni” és a tavaszra már a közönség elé kerülhet a film... — A szereplők? — Az operatőr Zsombolyai Tános. a szereplők: Bánsági Ildikó, Bodnár Erika, Pap Éva, Avar István, Madaras József, a Pécsi Balett és 250 ’-onzervgyári munkás, munkásnő. (J)
