Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Rendhagyóan kezdjük a mai ön kérdez — Mi válaszolunk rovatunkat. Nem olyan kérdésre válaszolunk, amit bármelyik olvasónk is féltett volna. Úgy gondoltuk: olvasóink bizonyára kíváncsiak arra. hogy eddigi közös munkánknak mi az eredménye? E rovat megjelenése. tartalma elsősorban olvasóinkon múlott és múlik. A rovat 1972, decemberé, bért indult. Ma már . elárulhatjuk, hogy akkor három hónapra terveztük. Úgy gondoltuk — ennyi idő alatt minden feltett kérdésre választ tudunk ádiii. Olvasóink alaposan ránkcáfoltak. Elárasztottak bennünket a legkülönfélébb kérdésekkel. Ennek nagyon örültünk és örülünk. Úgy határoztunk, hogy a rovat megjelenését nem szüneteltetjük, állandósítjuk egészen addig, amíg olvasóinknak lesznek közérdekű, eddig még megválaszolatlan kérdéseik. A rovat megindulása óta 283 levelet kaptunk. Ez mind névvel, címmel érkezett, és fontos közérdekű kérdést tartalmazott. Amikor e fórumot biztosítottuk olvasóinknak, aZt kértük: teljes névvel és címmel tegyék fel a kérdéseiket. Ez- azt szerettük volna elérni, hogy olvasóink nyíltan, bátran vállalják a felelősségei a feltett kérdésekért. Örömmel számolhatunk be arról, hogy mindössze két névtelen levél érkezett. E két levél is fontos, közérdekű kérdést tartalmazott és nagyon sajnáltuk, hogy a papírkosárba kellett dobni. Rovatunk ékesen bizonyította azt, amit enólkül is bizonyára tudtak olvasóink: a közérdekű kérdésekre, legyen az bármilyen „kényes”, nyílt, őszinte választ kaphatnak. A válaszadók nem vették zaklatásnak a kérdéseket, igyekeztek a legjobb tudásuk szerint és gyorsan válaszolni. Előfordult, hogy a válasz nem volt kielégítő. Ilyenkor olvasóink reagáltak a válaszra, elmondták véleményüket. ezzel is bizonyítva, hogy „meilébeszólni” nem lehet. Eddig 242 kérdésre kaptunk és adtunk választ, 41 még válaszra vár. A válaszra váró kérdések állandóan szaporodnak. Ma is minden postával érkezik egykét kérdés. Nem titkoljuk: ezeknek a leveleknek nagyon örülünk, mert olvasóink bizalmát látjuk e borítékokban. Visszatekintve az elmúlt közel -egy évre, így összegezhetjük közös munkánk eredményét: olvasóink éltek a fórum lehetőségével, őszintén, bátran kérdeztek, ha kellett vitatkoztak is. Sok problémára kaptak választ olvasóink és gyakori volt az olyan eset. amikor ezzel a megjegyzéssel tehettük irattárba a levelet: „A kérdés véglegesen megoldódott.” Köszönjük olvasóink meg. tisztelő bizalmát, köszönjük a válaszadók őszinteségét és fáradozását. A jövőben is számítunk olvasóink bizalmára. várjuk a közérdekű kérdéseket tartalmazó leveleket. természetesen úgy mint eddig: névvel és pontos címmel. Reméljük, hogy nemcsak olvasóink lesznek fáradhatatlan kérdezők, a válaszadók is azok maradnak. A kérdéseket is, a válaszokat is előre köszönjük. Előre, mert biztosak vagyunk abban, hogy lesz mit megköszönni. Háromszor — VOLÁN Hárem olyan kérdés érkezett, amely a 11. számú Volán Vállalattal kapcsolatos. Az első kérdést Viasz Rózsa, Bonyhád, Ady Endre u. 3. szám alatti olvasónk tette fel: „Bonyhádon dolgozom, de hét végén hazautazom a szüleim, hez Szakcsra. Vasárnap délután jövök vissza Bonyhádra. Sajnos, a közlekedés nagyon rossz. Ünnepnap csak délután 16,15 órakor (egy járat) indul Dombóvár felé, ahová 17,10 órakor ér. Hidas-Bony- hád felé szeptember 2-ig fürdővonat járt, 18,36 órakor indult, de ez is Dombóvár- Alsóról. Sajnos, most már ez is megszűnt. Az igaz, hogy 16,06 órakor indul egy vonat, de ahhoz nincs buszjárat, így kénytelen vagyok 20,20 óráig várni. Sajnos, 150 kilométeres távolságot előbb meg lehet tenni, mint ötven kilométerre eljutni. A kérdésem: miért nem lehet vonatinduláshoz autóbuszt beállítani, hogy ne kelljen órákat várni?" A kérdésre — a másik kettőre is — Hajnal Gyula, a 11'. számú Volán Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának Vezetője válaszolt: — Viasz Rózsa egyéni problémát vet fel. Vállalatunk menetrendjeit mindig a vasúttal szorosan együtt, működve alakítjuk ki, és csatlakozásaink az utazók tömegeinek érdekeit mesz- szemenően kielégítik. Minden intézkedésünk alapvető célja a tömegigény kielégítése. és ennek során előfordult és a jövőben is előfordul, hogy egyéni érdekek sérelmet szenvednek. Kozma István, Dunaszent- györgy, Ady u. 24. szám alatti olvasónk kérdezte: „Meg- teheti-e Szombat Istvánná du- naszentgyÖrgyi kalauznő, hogy engem a buszra sorozatosan nem vesz fel. Három évig tanuló voltam Szekszár- don, akkor azt mondta, tanulóbérlettel menjek a diákbuszra. Ezek szerint a tanulóbérlet csak diókbuszra érvényes? Most már havibéres dolgozó vagyok, rendes havi bérlettel járok. Most viszont „új utazókat” nem enged fel a buszra. Volt rá eset, hogy egyedül álltam a megállóban, és akkor sem „fértem" fel. Megteheti-e a kalauznő velem, vagy bárkivel, hogy ugyanolyan bérlettel, mint minden utas, engem vagy mást nem vesz fel?” — Kozma István kérdésére az a válasz: sem Szombat Istvánná, sem más jegykezelő egyetlen utassal sem bánhat megkülönböztető módon, ha egyébként a kocsin még szabad férőhely van. és az utas az utazási és díjszabási feltételeknek eleget tett- Hasonló esetben az időpont és a hely pontos megjelölésével forduljon vállalatunk személy- forgalmi és kereskedelmi osztályához, és mi a vétkes dolgozóval szemben megfelelően eljárunk. „Szeptember 10-én esle hot órakor a Balparászta közel eső részére szerettem volna menni szeméiytaxival. A JA 97—33 rendszámú, Zsiguli típusú kocsi szállított. A kocsiban ketten ültünk, tehát az esetre tanúm van. A Rákóczi utca batparásztai bejáró részénél a sofőr megállt, nem vitt tovább, mivel földút következett. Sem eső nem volt, az úf porszóraz, sima, emelkedőmentes, fordulási lehetőséggel. Azzal indokolt, hogy vállalatuk tarifáját úgy állapították meg, hogy az csak gazdaságos utakra szól. (Gyanítom, hogy inkább a port nem akarta lemosni a kocsiról az út után.) Hogy tovább tudott volna jönni, arról meg vagyok győződve, mivel igen sokszor tettem meg ezt az utat tazin a közelmúltban, többek között Ku- tasi sofőrrel — aki szintén nem ismerősöm. Ha más szállított, és elvitt a földúton is, 15 forintos viteldijat fizettem. Most a JA 97—33-as rendszámú Zsigulin 17 forintot fizettettek. A sofőr kioktatását türelmesen végighallgattam, bár közöltem a kiszálláskor, hogy nem vagyok meggyőzve. Nem tudom, én vagyok-e az első személy, akivel nézet- eltérése volt — irta levelében Landtherr Mária szekszárdi olvasónk. — Landtherr Mária szekszárdi olvasójuk kérdésére közlöm, hogy rendelkezéseink a földúton történő fuvarozást ugyan nem tiltják. azonban eldöntése ese. tenként a gépkocsivezető feladata. Nem egyformák a gépkocsivezetőink sem emberileg, sem szakmailag. Ezért előfordulhat, hogy egyik gépkocsivezető megítélése szerint a feladat elvégezhető. a másik pedig ugyanannak a feladatnak a végrehajtását nem vállalja. A földút veszélye egyébként nemcsak a sárban rejlik, hanem a rajta lévő egyenetlenségek a sárnál lényegesen nagyobb kárt okozhatnak a közismerten alacsony építésű és kényes kocsikban. — A fuvardíj különböze. tét több ok előidézheti. A viteldíjjelző készülék az utas beszállásakor bekapcsolásra kerül, amikor a hat forint alapdíjat számmal mutatja. Ezt követően minden megtett 350 méter után további egy forintot kapcsol a szerkezet. A bekapcsolt óra álló helyzetben is működik, és kétpercen- ként kapcsol egy-egy forin, tot. így a vezető és az utas közötti megbeszélés vagy a forgalom miatti állások időtartama alatt is növekszik a fuvardíj összege. Ez a magyarázata annak, hogy az egyébként 2—300 méterrel rövidebb útra az utas két forinttal több viteldíjat fizetett — fejezte be nyilatkozatát Hajnal Gyula, a 11. sz. Volán személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője. A pálinkafőzés díja Hornyok Márton, Dombóvár, Gyenis A. u. 16. szám alatti olvasónk kérdezte: „Az idei évben mennyibe kerül a pálinkafőzés literenként? Különösen érdekel a dolog, mert igen bőséges termés van Dombóvár környékén. Pár éve a szesz felét lehetett elhozni, de a főzési díj csak nyolc forint volt. Van-e ilyen most is?” A kérdésre dr. Palotai Jő. zsef pénzügyőr alezredes, megyei parancsnok válaszolt: — A bérfőzés keretében előállított pálinka után hektoliterfokonként hetven forint szeszadót kell fizetni. (Egy hektoliterfok pálinka két liter ötvenszázalékos pálinkának felel meg.) — A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, fel- használásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szóló 22 1973. (VIII. 25.) MT. számú rendelet, a 13/1973. (VIII. 25.) MÉM. sz. rendelet és a 26 1973. (VIII. 25.) PM. számú rendelet szerint, feles főzésre nincs lehetőség. A fenti szeszadón felül a bérfőzést végző szeszfőzde hektoliterfokonként tizenöt forint bérfőzési díjat számít fel. Kalkuláció két változatban Levelet küldött szerkesztőségünknek Berták Dezső nyugalmazott tanító, bátaszéki olvasónk. A levél tartalma a következő: „Egészségügyi cső. magot vásároltunk, első osztályba induló unokámnak, 19 forintért. Tartalma: egy kis nylonzacskóban 30x30 centiméteres szürke frottír törölköző, egy egycentis műanyag pohárka, nyolccentis műanyag fésű, kis darab szivacs és egy 3x6 centis tartóba helyezett sxappanka. A zacskót ötven fillérért, a po- ' harat egy forintért, a fésűt két forintért, a szivacsot 1,40 forintért, a szappant tartóval 3 forintért, a frottír anyag- darabkát 2 forintért lehet megvenni. Mindössze 9,90 forintba kerül az egész, a 19 forintos összeállított csomagárral szemben. A kereskedelmi haszon már o 9,90 forintban benne van. Mi az, ami még közel tíz forinttal megdrágítja a kis csomagot? A tanév eleji sok tanszervásárlás közepette minden forint megviseli a szülőket.” A kérdésre Korsós István. a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt: — Bertók Dezső nyugalmazott bátaszéki tanító a 19 forintért vásárolt egészségügyi csomagot drágának tartja. Az árakat 'felülvizsgáltuk. A bátaszéki ÁFÉSZ az egészségügyi csomagot a megyét ellátó Füszért Vállalat szekszárdi lerakatától vásárolta 16,82 forintos nagykereskedelmi áron, amely a helyesen kialakított fogyasztói áron 19 forint. A fogyasztó által elképzelt „legfeljebb ennyit ér” áránál vannak kisebb- nagyobb eltérések. A fogy. A tényt, ált. elk. fogy. ár: ár: Ft Ft nylon zacskó —,50 4.70 30x30 cm frottír törölköző 2,— 8,90 műanyag pohárka 1,— 1,30 műanyag fésű 2,— 1,10 szivacs 1,40 Ív— szappantartó -f kis darab szappan 3,—* 1— 9,90 19,— — Megjegyezni kívánjuk, hogy a nylonzacskó hegesztett. külön erre a célra kiképzett formájú. Á frottír törölközőről elképzelt 2 forintos ár képtelenség, hisz a legkisebb gyermektörölköző. a 30x60-as fogyasztói ára 22,60 forint, így a felszámított 8,90 forint a 30x30-as frottír anyagért reális. , Órabér vagy feljesítményátlag ? „1972. IX. 7-én táppénzre vettek, veszélyeztetett terhesség miatt, szülésem napjáig. Az 1972-es évről hét nap szabadságom bent maradt, amit nem tudtam már igénybe venni. Szülési szabadságom húsz hete lejárt. Ez év VI. 10-én kértem, hogy adják ki a múlt évi és az erre az évre járó összes szabadságom. Ki is adták, de nem a norma utáni átlagkeresettel számolták el, hanem a személyi órabérrel. Amikor kérdeztem, hogy miért így számolták el, akkor azt válaszolták, hogy nincs átlag- keresetem, mert már régen táppénzen vagyok ..." — írta levelében Kiss Józsefné, Gyönk Ady u. 18. szám alatti olvasónk. A kérdésre a következő választ kaptuk a HVDSZ Tolna megyei Bizottsága titkárától, dr. Szendéi Imrétől : — Kiss Józsefné panasza jogos. A Vasipari Vállalat 1973—75. évre kötött érvényes kollektív szerződése 30. paragrafus (1) bekezdése szerint: „30 napon aluli távoliét esetében a dolgozó részére az utolsó 1 4 évben kifizetett munkabér összegének átlagát kell figyelembe venni. 30 napon túli távoliét esetében a dolgozó részére az utolsó 1 évben a bérköltség és részesedési alap terhére kifizetett átlagkeresetbe beszámító díjazások átlagát kell figyelembe venni.” A kollektív szerződés e szakasza megegyezik a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MŰM. sz. rendelet 7— 10. paragrafusaiban foglaltaknak. Kiss Józsefné részére tehát a fentiek szerinti díjazást kellett volna folyósítani. Az ügyben a Vasipari Vállalatot is megkerestük. Telefonszámaink : 129—01r 123—61. Ml VÓLUSZOLUNK