Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
Borsos Miklósékkal a badacsonyi Egxy-múzeumban „Itt áEt a koporsója” — mutat Borsos Mikiósne Kéry Ilona az óriási fügefa mellett az udvar közepére. Badacsonyban vagyunk, a nyár végén megnyílt Egry-múzeum- han. A Balaton festőjének, ajrogy Egry Józsefet elnevezték, a kormányzat és a helyi hatóságok közös elhatározásával és erőfeszítésével reprezentatív, egyszemélyes múzeumot emeltek, Magyar- ország egyik legmodernebb, reprezentatív gyűjteményét. A nemesen modem, klasszicista, csaknem az „új tárgyilagosság1' stílusában restaurált régi Egry-ház külföldön is bárhol megállná a helyét. Benne Egry életének és művének dokumentumai láthatók. Az, a kitüntetés ért, hogy a legnagyobb élő magyar szobrászművésznek tartott mester, Borsos Miklós és kertépítő felesége kísért Badacsonyba, és ők kalauzoltak az Egry-múzeumban. Mind a ketten Egry legszűkebb baráti köréhez tartoztak, valóságos családi-rokoni kapcsolatban álltak vele, ha a lélek- rokonságot az emberi kapcsolatok legbensőségesebb formájának tekintjük. A badacsonyi Egry-múzeum előtt Borsos professzor egyik gyönyörű, másfélszeres Egry-mellszobra áll, fönt a hegyoldali temetőben ugyancsak Borsos Miklós egész alakos síremléke örökíti meg p művész badacsonyi honosságát, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi a na?v barát másik remek szobrát Egrvről. és nem egv érem is készült Egry Józsefről Borsos Miklós igényes kezemun- ká iával. Effry József, aki az első világháború végén került Badacsonyba, és itt fönt, a magas hegyoldalban lakott először, a Balaton szivárványként változó színképének bűvöletében leköltözött a partra, és a mostani múzeum alapját képező házra egy második emeletet húzott föl műteremnek, hogy munka közben is átlásson a vízre, az egyre növő gesztenyefasor fölött. Belépve a régi ház ajtaján, ahogy hallom kalauzaimtól, a volt konyha területén létesült )a személyi dokumentumokat, a kiállítási meghívókat, a sajtóvisszhangokat bemutató tárlat. Meghatódva olvasom születési anyakönyvi kivonatában édesapja foglalkozását: földműves. Egy kis zalai eldugott faluból emelkedett a modern magyar művészet legnagyobb magaslatára és a világhírbe a fiatal korában rendkívül sanyarú körülmények között élő későbbi nagv művész. Faluról Pestre vetődve proletár- sorban tengődő édesanyját, akinek egyetlen büszkesége volt tehetséges fia, magához vette, ide Badacsonyba, és élete végéig gondozta. Öt viszont felesége, a kiegyezéskor magyar igazságügy-miniszite- rének, Pauler Tivadarnak unokája, aki a rési dzsentri ezredest, első férjét hagyta oda a nagy művészért — arcvonásaival többször is találkozunk. A régi házhoz esv hatalmas, csuna üveg kíállí+óte- rem épült, ez rejtett világítással s leghíresebb Egry- művek esv részét tárja a látogatók elé. Fények és színek tobzódása, a Balaton és a Badacsony a legkülönbözőbb évszakokban és nao- szakokban. ahogy azt Egry hosszú évtizedeken át, benne élve, vele szenvedve és miatta örvendve, emberi élménnyé és az élményből örök alkotássá áthasonította. Ami engem legjobban meglep, a képek aránylag kis terjedelme. Legalábbis 4x6 méteres freskóknak képzeltem leghíresebb festményeit, a balatoni tájképeket, a Szent Kristófokat, a hajnali és alkonyi balatoni tájképeket, sőt az önarcképeket, édesanyja és felesége portréit is. Borsos Miklós azonban éppen arra hívja föl a figyelmemet, mennyi energia, micsoda erő, mennyi sűrített látomás feszül ezeken a többnyire kb. 40x60 cm nagyságú lapokon. Külön fölhívja a figyelmemet a mester arra is, milyen gonddal használt^ föl az egyszerű fehér papírt, amelyre pasztell és olaj példátlanul takarékos, finom és körültekintő fölhasználásával hozta ki szinte emberi értelemmel föl sem fogható színszimfóniáit. A badacsonyi Egry-múzeum a balatoni hajóállomástól egy, mindössze 100 méteres gesztenyefasor végén áll, tehát mindenki számára könnyen, megközelíthető helyen. A múzeum mintaszerűen van ellátva vonatkozó irodalommal: egy olasz nyomda nyomtatta a Keresztúry Dezső életrajzával és gondozásában megjelent Egry-Breviáriumot, pazar a kiállítás katalógusa, és szerencsére Egry legszebb műveinek kitűnő levelezőlapreprodukciói is kaphatók a helyszínen. Az őszi és téli hónapokban zárt múzeum jövő tavasszal a látogatók tömegeit várja falai közé. GÄL ISTVÄN Könyvespolc Galgóczi Erzsébet: Pókháló Vékonyka, elegáns, keskeny kis kötet Galgóczi Erzsébet új regénye, a Pókháló. Mégis súlya van. Annak is. amit mond. és annak is, ahogyan mondja. A kisregény pillanattól vétel £gy tsz-elnök néhány napjáról. Éles. kíméletlen felvétel, retus nélkül. Döbbenetesen hiteles. Minden sora, minden sz-ava. Niklai Géza tsz-elnököt ki- kezdjJi s csaknem megbuktatják a rongyemberek, akik csak egyéni hasznot és érvényesülést keresne!^ a közösben. A módszer, ahogyan ezt teszik, félelmetes. A szervezés, amit aljas céljaik elérése érdekében végeznek, lélegzetállító. A tehetetlenség, ahogyan a tiszták a mesterien szőtt pókhálóban vergődnek, elkeserítő. Noha a regény azzal végződik, hogy Niklai magánélete zátonyra fut. s a közösség egyes tagjai elfordulnak tőle, méigs biztosan tudjuk, hogy a pókhálót végül is szét fogják tépni. Mégpedig az igazak összefogása fogja széttépnh akik nem félnek a hálószövő pókoktól még akkor sem. ha hálójuk néha sz^ttéphetetlennek látszik. Ez a tanulság a legfontosabb Galgóczi Erzsébet regényében. Hogy nem elég akarni és tenni a jót, s bízni abban, hogy az emberek maguktól is felismerik. követik, kiállnak mellette. Nem elég igaznak, tisztának, feddhetetlennek lenni — és ki lehet mindig egészen az? —. hanem a legtisztább embernek is állandóan készen kell állnia arra. hogy megvédPALOS ROZITA: HÁROM TÖREDÉK EXUPÉRY NAPLÓJÁBÓL PÉNTEK tűrtük a bajt hangtalanul mint nagybeteg állat fénnyé lett bennünk a szomorú föld árulása többé nem árthat SZOMBAT Ha ettem, érzem éhedet. Ha ittam, szomjad éget. A mindenség oly kicsi lett, nem bújhatok előled. Veled fázom az ég alatt. Veled viszem a terhet. A sorsod inge rámtaphd. Lapockád bennem reszket. Legyőztek minket — mosolyogj.’ — nádunk szánalmasabbak. Temetkezünk az éjbe. • Hallgatunk, mint a magvak. A katedrálist lebontják, köveit sorba rakva. Kiutasított magasáig növekszünk — áldozatra. VASÁRNAP mert az elárulás tantételét ki Ember mind megismeri magánya beiratkozik a poroszlók ütéseivel s levetkez minden találkozást kivéve az éjszaka álarcát minek sötétje akár az elvetet* csíráig pusztuló magé ^ mígnem halála kipergeti érett gabonák holnapját FODOR ANDRÁS VERSEI: f KÁR! Lábak, járáskor erre-arra húzók, az őselem ringását sem tudók, kezek, ügyetlen száraz ujjak, elsorvadt bennük minden kihajló simogatás, fejek, virágzó bájjal biccenők, melyekben nincs se kétség, se magtörő kíváncsiság. Szemek, szirompupillák, ürességükkel bénítok, szemek, magukba hívó apró, színes köröeskék, akár a kislibáké, szemek, fekete kőből csiszolt intarziák, hamis karáttal csillogók. Testek, sikamló szerelemorsók, mindenben tökéletesek, épp csak a formák lényege hiányzik a lélekforgató erő, az összetartó mágnes. Lányok, esendő részletek az egészből, időm útján föl-föltúnők, milyen kár, hogy az én kedvem szerint sohase fogtok megérni. VELED Ideges kert a 'város, burjánzó rengeteg. Mások között szorongni, botladozni szaggatni szemek virágát, jó volt mindig veled. Igazgattad a kontyod. Karod fölemelt ijjába fogva egy percre megfeszült az ég. Szép volt. Elronthatatlan, örökké tartó semmiség. je magát a jóhiszemű gyanakvók, de még a rosszindulatú rágalmazók támadásaitól is. Erre csak akkor lesz képes, ha a tisztákat, jóakaratúakat, becsületeseket erős táborba szervezi. A rongyemberek érdekszövetségei, aknamunkája ellen tehetetlen a legmakuláj- lanabb ember is — ha egyedül van. A jó ügynek, az igaz em_ bereknek is erős. óvó, védelmező, megtartó közösségre van szükségük, hogy közös erővel téphessék szét még a legmesteribben szőtt hálót is, amelybe az egyén belegabalyodna, talán el is pusztulna. Mert hiába az igazaké a hatalom is. hiába védi az igazakat: amíg az igazságra fény derül, néha, sok idő telik el. s közben jóvátehetetlen dolgok történhetnek ... Az igazak szövetsége nélkül reménytelen az igazak harca — ezt példázza tehát Galgóczi Erzsébet új műve. Tudjuk, az Igazak Szövetségéből Marx és Engels már 1847-ben megalapította a Kommunisták Szövetségét, adott hát az irány- mutatás azoknak, akik nem elvtelen klikket, címboraságot, nepotizmust akarnak, hanem ellenkezőleg az érdekszövetségek, a haverságok, a sógorok- komák ellen akarnak védekezni. A regénybeli közösben nincs párttitkár, nincs pártszervezet, legalábbis nem esik szó róluk. Ez a hiány — kiáltó! Éppen ezért félreérthetetlenül azt sugallja: ezért szőhették hálójukat a pókok! Némelyek talán hiányolni fogják, hogy a regény ezt nem mondja ki. Ér* erőteljesebbnek érzem a ki nem mondott utalást. Nagyon jelentős Galgóczi regénye művészi szempontból is. Lenyűgöző az ábrázolásának közvetlensége: látszólag mindenféle „művészi áttétel”, „realizálási fogás”, stiláris erőfeszítés nélkül, szinte nem is elbeszélve, de • fényképezve kapjuk a történetet, A befogott életanyag szinte „közvetítés” nélkül tárul elénk, mint egy dokumentumfilmben, szinte az író megformálása, tálalása nélkül. Az olvasó mindvégig úgy érzi, nem elbeszélést. regényt olvas, hanem az író rányitja a szemét a valóságra, elkalauzolja egy eddig számára ismeretlen tájra, nem kommentál, nem magyaráz, nem ítél. hanem engedi, hogy a saját szemével lásson, a saját fülével halljon, s maga ítéljen. A pókháló művészileg ragyogóan megformált, kiváló mű. Balladai tömörségű és tisztaságú alkotás. A népballa. dákkal rokonítja feszes, drámai szerkezete, s a balladák egyik leghatásosabb formai elemének: az ismétlésnek tudatos alkalmazása. Felejthetetlenek Niklai Géza hajnali ébredései, a reggeli rituálé pontos ismétlődései, mindig azonos mondatai: „Ez a hét még nehéz lesz. aztán egy kicsit fellélegezhetünk...” Úgy vélem a Pókháló Galgóczi Erzsébet eddigi legjobb alkotása. A csúcs közelébe jutott vele, legjava íróinje közé. Homoródi József
