Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

A szocialista erkölcs normáit a családi kapcsolatokban is érvényesíteni kell Épül a Szovjet Tudomány es Kultúra Háza Új irányelvek a polgári jogaikatmaxáshos írhatnál néhány sort — mond­ta, és megcsókolt. Fütyült a vonat, berángattak a kupéba. Éreztem, külföldi utam ljuszja csókjától egészen más értelmet kapott. Titkos gondola­tok lepték el agyamat, amikről még a vámosoknak se beszél­hettem. Amint megérkeztünk, első dol­gom volt borítékot és bélyeget venni. Sokat vettem. A bélyege­ket előre félragasztottam, s sza­pora szívdobogás közepette cí­meztem meg a borítékokat. Még városnézés előtt feladtam az el­ső levelet. Azontúl minden nap küldtem Ljuszjának 2—3 levelet. Részletesen leírtam, mit láttam, majd a levelek végére oda- kanyorlntottam néhány olyan szót, aminek semmi köze sem volt a látottakhoz, ami csupán kettőnk­re vonatkozott. Mire utolsó leve­lemet is postára adtam, már nyíltan színt vallottam. Megírtam: szeretem őt Otthon megszámlálhatatlan ro­konom és ismerősöm várt. A vo­nat még meg sem állt, mór teli torokból ordítottam; mehetnek ahonnan jöttek, mert senkinek sem hoztam semmit. Nem érde­keltek. Szememmel csak Ljuszját kerestem. Végre észrevettem! A tömegtől elkülönülve állt, ám legnagyobb ámulatomra rám se hederített. Mi több, egy szem­üveges, vörösesszőke pasasra bá­mult áhítattal. Félre tolva nagy­papát, nagymamát, nagynénit es munkatársaimat, odaléptem hoz­zá. — Megkaptad a leveleimet? — kérdeztem lélegzetvisszafojtva. — Hogyne — válaszolt fog­hegyről, és meglobogtatta orrom előtt mind a hatvankét levelet. Ereimben megfagyott a vér; valamennyi felbontatlan volt. — Ilyen bélyegfajta már van a gyűjteményemben. Ugye, Szá­sa? — kérdezte a vörösestől. *— Majd hozzátette: — Jaj, majd elfelejtettem: bemutatom Szását, a férjemet. Ő a városi bélyeg- gyűjtők szövetségének elnöke. A vörös kezet nyújtott. — És magát hogy hívják? — kérdezte. Nem válaszoltam, Fordította: Baraté Rozália Magas szintű jogszabály — az Elnöki, Tanács által nemré­giben hozott határozat — rög­zíti a jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelveit. A jogélet va­lamennyi területére általános érvénnyel rendelkezik az új jogszabály a szocialista ^örvé­nyesség érvényesítéséről, a formális és szubjektív jogér­telmezés é£ jogalkalmazás el­leni következetes fellépésről. Előírja, hogy az állampolgáro­kat a jogszabályok tiszteletére, a szocialista együttélési sza­bályok. az állami és munka- fegyelem megtartására kell nevelni, elő kell segíteni a tár­sadalmi, a csoport- és egyéni érdekek összehangolását. Az Igazságügyi Minisztéri­um illetékeseinek tájékoztatá­sa szerint az utóbbi időben a polgári perek száma körülbe­lül évi 200 ezer és a peren kívüli ügyek (hagyatéki eljá­rások, végrehajtási ügyek stb.) száma is körülbelül 150 ezer — ezért sok embert közvet­lenül (közvetve viszont: min­den állampolgárt) érintenek a polgári jogalkalmazás jogpoli­tikai elvei. Az új irányelvek szerint a polgári jogi ügyekben, család­jogi vitákban és a munkajo­gi, illetve a szövetkezeti tag­sági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban a jogalkalmazó szerveknek érvényesíteniük kell társadalmi és gazdasági fejlődésünk fokozottabb köve­telményeit. Döntéseikkel e szervek segítsék elő társadal­mi és gazdasági életünk fejlő­dését. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy fordítsanak figyelmet a gazdálkodó szer­vezetek jogi kapcsolatainak tisztaságára. lepjenek fel a tisztességtelen haszonszerzés és a gazdasági fölénnyel való visszaélés ellen. A szerződé­sekkel kapcsolatos jogvitákban juttassák érvényre a népgnz­Több mint lfuszféle kötelező szűrővizsgálat A szűrővizsgálatok világ­szerte kezdenek előtérbe ke­rülni. A hazánkban 'kialakult rendszerről, a tapasztalatokról, a szűrővizsgálatokkal kapcso­latos további tervekről tájékoz­tatták az MTI munkatársát áz Egészségügyi Minisztériumban. — Hazánkban jelenleg több mint 20-féle kötelezően előírt szűrővizsgálat van. A legutób­bi esztendőben több mint húszmillió alkalommal jelen­tek meg szűrésen a lakosság soraiból. Tömegében legna­gyobb az ernyőkép- (tüdő) szűrés. Tavaly 7,5 millió' eset­ben végeztek ilyet. Ez azt je­lenti, hogy a,z érintett lakos­ság mintegy 98 százaléka je­lent meg szűrővizsgálaton, ami világviszonylatban is kiemel­kedő. 1972-ben 1 800 000 eset­ben került sor szűrővizsgálat­ra a kórházakba felvett bete­geknél. Rájuk vonatkozólag egyébként ezt miniszteri uta­sítás írja elő. Ötszázezer vér­adót is megvizsgáltak szűrés keretében. Rendkívül nagy jelentőségű a terhes- és csecsemőgondo- zás nyomán végzett szűrés. Terhesgondozásnál 1 250 000, a cseesemőgondozáshoz kapcso­lódóan pedig 1 800 000 alka­lommal jelentek meg szűrő- vizsgálaton. Az onkológiai szűrés jelen­leg ném kötelező. Sajnos, ez visszatükröződik a megjelené­si arányban, mert az érintet­teknek csupán mintegy 25—30 százaléka jelentkezik ilyen jellegű vizsgálatra (elsősorban hőkről van szó), önmagával és családjával szemben _ is rendkívül nagy felelősséget Visel, aki elmulasztja ezt a d.asági érdeket. Fordítsanak gondot arra, hogy a szocialis­ta gazdálkodó szervezetek megtartsák az állami és a szer­ződési fegyelmet. Szerződés­szegés. minőségrontás, mások jogainak megsértése, jó hír­nevének csorbítása, károkozás, jogellenes tevékenységgel tör­ténő jövedelemszerzés esetén köve*kezetesen alkalmaznák a polgári jog szankcióit. In­dokolt esetben kezdeményez­zék a jogsértésért felelős ***- mélyek felelősségre vonását. Az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek ér­vényt kell szerezni. Abban az esetben, ha a társadalmi ér­dek érvényesítése végett szük­séges a csoport-, illetve az egyéni érdek korlátozása, a jogalkalmazó szerveknek töre­kedniük kell a törvényes ren­delkezések keretei között az okozott hátrány kiegyenlítésé­re. Az Elnöki Tanács határo­zata előírja, hogy részesítsék messzemenő védelemben az á'^mpolgárok személyi és va­gyoni jogait, törvényes érde­keit. Találmányi, szerzői, újí­tási ügyekben gondoskodjanak arról, hogy az állampolgárok megkenfák alkotó munkájuk ellenértékét. Kártérítési, vala­mint kisajátítási és egyéb kártalanítási ügyekben bizto­sítani kell, hogy — a törvé­nyes keretek között — az ál­lampolgárok tényleges kára megtérüljön. Az eddiginél ha­tékonyabb védelemben kell részesíteni a fogyasztók érde­keit. A jogalkalmazás eszkö— zei vei is elő kell segíteni a közszükséglet korszerű és meg­felelő minőségű kielégítését. A munkajogi és a szövet­kezeti tagsági viszonnyal kap­csolatos jogvitákban eljáró jogalkalmazó szervek jogsza­bályban rögzített feladata, hogy biztosítsák a vállalati és a szövetkezeti dolgozók jogai­szűrést, hiszen sok esetben az idejében felfedezett elváltozás, amely később elfajulhat, fel­ismerhető és gyógyítható len­ne. megakadályozható volna a rák kifejlődése. Elmondották még, hogy az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi; felülvizsgálja a jelen­legi tömeges szűrési rend­szert. Ezt követően javaslatot készítenek arra, hogy térben és időben egy helyre, de leg­alábbis minél kevesebb hely­re és alkalomra szűkítsék le a vizsgálatokat, s azokról olyan igazolást adjanak a betegek­nek, amelynek felmutatása esetén, — ha más célra szük­séges orvosi vizsgálat igénye merül fel. — ne végezzenek nála ismételten, feleslegesen olyan vizsgálatot, amelyen már átesett. Perspektívában az a cé­lunk, hogy a lakosságot — függetlenül attól, van-e pana­sza, vagy nincs — időnként rendszeres szűrővizsgálatnak vessük alá. Ilyen kísérletek már folynak. A cél annak megállapítása, hogy milye be­tegségeknél lehet eredménye­sen alkalmazni szűrővizsgála­tot. s az milyen munkaerő- és munkaidőigényes az alapellá­tásban, a járóbeteg szakellá­tásban és a kórházban. Az új elgondolás megvalósítása a nyolcvanas évek végére vár­ható. Ez év novemberében. Buka­restben a szocialista országok képviselőinek részvételével nemzetközi tanácskozást tar­tanak a tömeges szűrővizsgá­latok helyzetéről és jövőléről. (MTI) nak érvényesülését. Segítsék elő a szükséges egészségvédel­mi és biztonsági feltételek megteremtését. Ügyeljenek ar­ra, hogy a jogok érvényesítése a kötelezettségek teljesítésével szoros egységben történjék. A jogalkalmazásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az állampolgárok kapcsolataiban egyre jobban érvényesüljelek a szocialista erkölcs követel­ményei. Különösen a társada­lom széles körét érintő csa­ládjogi bíráskodás színvonalá­nak emelésével kell fokozni az ítélkezés tudatformáló hatását. A bírói gyakorlatban érvénye­síteni kell a családi kapcsola­tokra vonatkozó szocialista erkölcsi normákat. A döntések védjék és szilárdítsák a há­zasság és a család intézmé­nyét. jogos elvárás oz is, hogy az állampolgárokat fokozot­tabb felelősségtudatra, a csa­lád és a társadalom iránti kö­telezettségek teljesítésére ne­veljék. A polgári jogalkalma­zásnak végül az is irányelve lett; az ítélkezés hasson oda, hogy a családi élet segítse a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, szocialista emberré válását. (MTI) Szovjet orvosok a fejlődő országokért A Szovjetunió fokozott tá­mogatást nyújt a fejlődő or­szágoknak közegészségügyük megszervezéséhez. Szakembe­rek újabb csoportjait küldi a fiatal államokba, közreműkö­dik egészségügyi intézmények felszerelésében, nemzeti szak­embergárdájuk kiképzésében. A szovjet oriiosi egyetemeken évente átlag ötszáz ázsiai, af­rikai és latin-amerikai diák tanul. Oktatásuk és klinikai gyakorlatuk költségeit teljes egészében a Szovjetunió vise­li, amellett ösztöndíjat Is kap­nak. Az utóbbi tíz év folyamán több mint kétezer szovjet or­vos dolgozott a fejlődő orszá­gokban, szovjet műszaki segít­séggel több mint 300 egész­ségügyi intézmény és üzem épült. Sokosztályos kórházak létesültek Kenyában, Jemen­ben, Algériában. Hasonlókat terveznek és építenek Nigériá­ban, Afganisztánban is. V. Szlávkin : Amikor elkottyantottam, hogy egy turistacsoporttal Nyugatra utazom, rokonaim meg ismerő­seim körében nagy-nagy izgalom támadt. Egymásnak adva a ki­lincset, telkemre kötötték: okvet­len hozzak nekik holmi emléket. Csak akkor jöttem rá, mennyi ro­konom és ismerősöm van! Ha mindegyiknek hozok valamit, a hazaszállításhoz legkevesebb 42 tevéből álló karaván szükséges. Elutazásom napján, az indulá­sig mindössze négy perc volt hátra, amikor megláttam a gyö­nyörű Ljuszját. Egyenesen felém tartott. Éreztem: elvesztem! Neki nem bírok ellenállni. Ha törté­netesen azt óhajtja, hogy egye­nesen a királyi udvarból hozzak neki egy pedigrés kutyakölyköt, én képes leszek minden időmet az uralkodó palotája előtt eltöl­teni, csakhogy megszerezzem ne­ki a kutyust. — Ljuszja, — suttogtam és a szemébe néztem. — Mit hozzak neked? — Semmit. — Hogyhogy? — Csak úgy... Ámbár... Szóval, ha nem esne nehezedre, Budapesten, a Semmelweis u. 1—3. szám alatti épület újjáépítését nemsokára befejezi a Középületépítő Vállalat. No­vember 7-én itt nyílik meg a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. Az új intézményben színház, mozi, kiállítóterem, könyvtár, olvasó-, és zeneszalon, valamint orosz teázó kap helyet. Az épület árkádja alatt népművészeti és könyvüzlet nyílik. A beállványozott épület. Készül a kiállítóterem falburkolata. (MTI foto — Benkő Imre felv. — KS) SOUVENIR

Next

/
Oldalképek
Tartalom