Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Jogvédelem a termelőszövetkezetekben Á szekszárdi TESZÖV negy­venkilenc termelőszövetkezeté­ben 23 jogtanácsos látja el a tsz-ek jogi képviseletét, közü­lük 17-en főállásban, 6-an pe­dig mellékállásban végzik munkájukat. Mindössze hét jogtanácsos van, aki csupán egy tsz jogvédelmével foglal­kozik, egy' termelőszövetkezet­től kap fizetést. A jogtanácso­sok feladatairól beszélgettünk dr. Faragó Mártával, a Szek- szárd és Vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének jogászával. — Mi a termelőszBvetkezeti jogász feladata? Mitől függ az, hogy fő-, vagy mellékállásban alkalmaz jog­tanácsost egy mezőgazdasági Szem? — Általában a nagyobb ter­melőszövetkezetek alkalmaznak főállásban jogászt. Ez főként attól függ, hogy mennyi az üzemben a szervezési, belső igazgatási, külső képviseleti és jogvédelmi feladat. A szövet­kezetek érdeke elsősorban, hogy olyan jogtanácsos lássa el az üzem képviseletét, aki nem négy-öt, hanem legfeljebb két-három. legjobb esetben pe­dig csak egy tsz-ben dolgozik. A tsz jogászának feladatköré­ről, hatásköréről munkamód­szeréről a megyei tanáccsal közösen most dolgozunk ki egy ajánlást. A jogászok feladata többek között a külső jogvé­delem, a szerződéskötés, a munkaadó szövetkezet, illetve szövetkezetek képviselete a bíróság előtt. A jogtanácsossal szemben az az elsőrendű köve­telmény, hogy ismerje a ter­melőszövetkezet belső igazga­tási ügyeit, munkája a törvé­nyességi felügyelet, vigyáz ar­ra, hogy az alapszabály, és egyéb belső szabályok szerint működjék a termelőszövetke. zet, szabályszerűen folyjék le a közgyűlés. De ott kell lennie a közgyűléseken is, mikor ha­tározatokat hoznak és el kell készítenie a határozati javas­latokat is. — A jogász részt vesz a ve­zetőségi üléseken, ügyel a tör. vényességre, arra, hogy a bi­zottságok üléseiről jegyzőkönyv készüljön. Ellenőrzi a jegyző­könyveket, vigyáz arra, hogy ne forduljon elő hatáskörtúllé­pés, és jogszabálysértés. Tehát, a tsz valamennyi bizottsága és a közgyűlés csak olyan hatá­rozatot hozzon, ami kizárólag a saját hatáskörébe tartozik. A jogász jelen van a munka- védelmi, tűzrendészeti, bizony­lati szabályzatok készítésénél mégpedig azért, hogy ezek a szabályzatok összhangban le­gyenek a törvénnyel, egymás­sal és nem utolsó sorban az alapszabállyal. — Ezek szerint előfordult, hog? olyan határozatot hoztak például a szövetkezet egy-egy bizottságában, ami nem rájuk tartozik? — Ä megyei tanács szak­igazgatási szerve, a járási hi­vatal mezőgazdasági osztályán keresztül gyakorolja az állami felügyeletet. A járási hivatal dolga, hogy felhívja a törvény- sértésre a figyelmet.^ Ha tör­vénysértés fordul elő, a ho­zott határozatot megsemmisít­hetik, akár közgyűlési, akár ve­zetőségi határozatról van szó. Sőt. Adott esetben a közgyű­lést is összehívhatják. — Milyen jellegűek tekben előforduló vitás gélyezéssel. fegyelmi eljárás­sal és kártérítéssel kapcsola­tos. A TESZÖV területén 1972. ben 197 ügy került a döntő-; bizottságok éléi — Milyen gyakran pereskednek a termelőszövetkezetek más vállalatok­kal f — Ezt a szövetség felé nem mindig jelzik, annál is inkább, mivel a vitás ügyek lebonyo­lítása nem a szövetség felada­ta. A szövetség a szövetkeze­tek jogvédelmét szervezi. Ter­mészetesen sokszor kérnek tő­lünk és a TOT-tól állásfogla­lást, különböző szállítási, vál­lalkozási szerződésekkel kap­csolatos dolgokban, vagy sza­vatossági, kártérítési igény ér­vényesítésével kapcsolatban. Sok esetben kerül bíróság elé például a termékértékesítési szerződések körüli vita. — Kötelet-e sióin! a termelőszö- vetkezet jogtanácsosa, ha valami visszaélést észrevesz, felfedez? Van-e lehetősége árra, hogy felfedezze? Egyáltalán, milyen melyen lát be a termelőszövetkezet belső ügyeibe? — A jogászoknak részt kell venni a közgyűlési határozati . javaslatok és a vezetőség elé kerülő határozati javaslatok el­készítésénél, Ezzel a törvény- sértést eleve meg tudják előz. ni. Ott vannak minden köz­gyűlésen, a vezetőségi ülése­ken, tehát ezeken a fórumo­kon jogszabálysértés nem fór. dúlhat elő. Szabálytalanság altkor lehet, ha a jogtanácsost nem vonják be a tsz valamely fontos ügyének előkészítésébe. A jogász a tsz belső ügyeit ismeri, s a törvénysértéseket a gazdasági vezetőknek jelzi. Kü­lönösen érvényes ez ott, ahol a szövetkezet főállásban dol­gozó jogászt alkalmaz. Az, aki több termelőszövetkezet jogi képviseletét látja el, kevés időt szánhat egy tsz alapos megis­merésére. Pedig az önálló jo­gász azonnal és helyben fog­lalkozhat például a tagok pa­naszaival — ami időmegtaka­rítást jelent —, jól ismeri a helyi körülményeket, közvetlen a kapcsolata a tsz vezetőivel, dolgozóival. Propaganda-fel­adatát jól el tudja látni, gon­doskodik a belső tájékoztatás­ról. arról, hogy a tagok jól is­merjék az alapszabályt, a bel. ső szabályokat. Itt a tsz- tagok ismerik a jogaikat, és tudnak is élni Velük, de a szövetkezet is tudja, hogy mit várhat a tagoktól. Általános tapasztalatunk, hogy ahol ér­vényesül a jog, ott érvényesül a szövetkezeti demokrácia. V. M. Javult a mezőgazdaság munkaügyi helyzete, növekedett a termelékenység j szövetkeze* ügyek? — A tagsági vitás ügyek le­bonyolítása a tavaly óta mű­ködő döntőbizottságok felada­ta. Általános tapasztalat, ^hogy a döntőbizottságok jól működ, nek. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy az emberek spontán igazságérzete össz­hangban van a törvényesség­gel. A legtöbb tagsági vita a munkavégzéssel, a föld járadék- fizetéssel, a háztáji földhaszná. lattal, a betegségi, szülési se­Tovább csökken a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma, miközben a népgazda­ságnak ez az ágazata egyenle­tesen fokozza termelését — mondották a MÉM-ben az MTI munkatársának. A foglal, koztatottak számának csökke­nése azonban már nem olyan mértékű, mint a korábbi évek­ben. mert például az állami gazdaságokban tavaly ugyan­annyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a termelő- szövetkezetek állományi lét­száma is csak öt százalékkal csökkent egy év alatt. (Nem számítva ide a nyugdíjasokat és a szakmunkástanulókat.) — Az elmúlt évhez hasonlóan, 1973 eddig el telt hónapjaiban továbbra is érvényesült ez a kedvező tendencia; a népgaz­daságnak ez az ágazata csök­kenő létszámmal növeli ter­melését és a hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Min­dent egybevetve: a mezőgaz­daságban folyamatosan javul a munka termelékenysége. (1972-ben a termelékenység 6,9 százalékkal nőtt.) Az évekkel ezelőtt még igen rossz munkaerőhelyzetben az utóbbi két-három évben a ja. vulás jelei mutatkoztak. A foglalkoztatottak képzettségi színvonala azonban egyelőre alacsonyabb, mint a népgaz­daság más ágazataiban, és a mezőgazdaságon belül két fő szektor — az állami és a szö­vetkezeti — között is nagy a különbség. Az állami gazda­ságokban a főbb vezető mun­kakört betöltők kétharmadá­nak egyetemi vagy főiskolai képesítése van, ez az arány a mezőgazdasági tsz-ekben mindössze 30 százalék. Az ál­lami gazdaságokban 86 hektár termőterület jut egy-egy szak­munkásra, a tsz-ekben csak­nem 200 hektár. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak korösszetétele az utóbbi években javult. A nem nyugdíjas és nem járadékos tsz-tagok egyharmada azon­ban még ■mindig 50 éves. vagy ennél idősebb. A. nem nyugdí­jas és nem járadékos tsz-tá- gok átlagos életkora 42,"4 év, az állami gazdaságokban 36,5 év. Fogyasszunk több tejterméket .y Nemcsak a joghurtról van szó Egymást érik a nyilatkoza­tok: van tej bőven, hosszú idő után először fordul élő, hogy „kínálati helyzetben” van :a tejipar. Szívből örülünk neki. Annak már kevésbé, hogy ez a „kínálati helyzet” mennyiségi jellegű, s nem járt együtt azzal, hogy növekedjék a fogyasztási kedv is. A mi­nap a Népújság szóvá rette­nem is először —, hogy Szek­szárdim nem lehet joghurtot kapni. Sajnos így van, da nem. csak a. joghurtról van szó, bár az is tökéletesen érthe­tetlen, hogy miért nem lehet joghurtot kapni, mikor külön­böző egészségügyi jótulajdon­ságai melleit, jó is. De nem- csali joghurt nincs. Kefirt he. lenként kétszer hoznak Pécs­ről (!), a nagy örömmel üdvö­zölt poharas tej pedig gyakor­latilag nincs. Tessék próbát tenni: tudomásunk szerint Szekszárd egyetlen üzletében kapható, azonban biztonsági okokból olyan keveset rendel­nek, hogy reggel nyolc órára mindig elfogy. A biztonsági ck tulajdonképpen érthető: az üz_ lettől nem viszik vissza, ami megmarad, s miután az üzlet­vezetőtől mégsem lehet kíván­ni. hogy maga vegye meg, te­hát nem rendel. Ennek kétség­telen előnye, hogy nem is ma­rad a nyakán. Kétségtelen hátránya pedig az, hogy soha nem kapható. Pedig... és itt kell megemlítenünk, hogy a tejfogyasztás nemcsak propa­ganda kérdése, hanem annak lehetővé tétele, hogy minden­ki akkor és ott fogyasszon te­jet, ahol és amikor akar. Bármennyire is demagógia; de sajnos igaz. hogy féldeci pálinkát, fröccsöt. Rört nagyon sok helyen kínálnak, de aki a nyári hőségben egy pohár tej­re vágyott, nem jutott hozzá. A zacskós tej, igaz. bevált, de a munkahelyre például szíve­sebben vinne mindenki egy- egy pohárral, aminek semmi egyéb akadálya nincs, mint a poharas tej hiánya, ugyanis van pohár is. tej is. Fontos kérdésről van. szó,1 még akkor is. ha a'jelenlegi­nél nagyobb tejkuitúra nem a borisszák számának csökkené­sében lesz lemérhető. Bár ez sem biztos. Mert ahogy sok embert az alkalom vezet a kocsmába, nem elképzelhetet­len, hogy egy szerencsésebb alkalom a tejhez vezetne so­kakat. Fogyasszon több tejet, ol­vassuk a hirdetésekben, csak egyelőre erre a többre nincs lehetőség. Kétségtelen, hogy a tejipar méltánylást érdemlő erőfeszítéseket tett. hogy nö­vekedjék a választék. Növe­kedett is, s mindenki öröm­mel nyugtázhatja, hogy sok­féle és jó minőségű sajt kap­ható, de ez önmagában nem old meg mindent. Több poha­ras tej kellene, több kefir, több joghurt, tehát olyan ter­mék. ami segítené, s a tej irá­nyába tolná el az üdítő ital fogyasztását. Itt van például a Coca- és Pepsi Cola. Mindkettő bevált, népszerű ital, arról nem be­szélve. hogy társadalmi szem­pontból is kívánatos, hogy növekedjék fogyasztásuk; mondjuk. a pálinka rovására. De ahol kóla-féléket árusíta­nak. hűtőpultot is beszereztek, kólát csalt üdítően hűtve hoz­nak forgalomba. Tejjel, tejter­mékkel kapcsolatban sehol nem szereztek be külön, csak: erre szolgáló hűtőpultokat, pe­dig a nyári melegben a lehű­tött. s tegyük hozzá, kitűnő minőségű poharas tej. vagy a kefir, s a nemlétező joghurt legalább annyi enyhülést ad­na. mint bármelyik üdítő ital: Persze nemcsak hűtőpult nincs, poharas tej sincs, kefir is ritkán van, joghurt pedig nem kapható. Ezen kellene változtatni, s reméljük, hogy, a tejipar és a kereskedelem.’ annyi tárgyalás után meg is találja a mindnyájunk számá­ra kedvező megoldást. cs. Szekszárdiak Kisújszálláson Félezren nézték meg a Mezőgép öntözési bemutatóját Á Szekszárdi Mezőgép Vállalat újabb sikert könyvel­het el. a Szolnok megyei Kis­újszálláson rendezett öntözési bemutató után. A társ rendező cégek — az Országos Vízügyi Hivatal, az AGROTRÖSZT. a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Mezőgépfejlesztő In­tézet — szakemberei is meg­lepődtek, milyen nagy volt az érdeklődés, ötszáznál több mezőgazdasági szakember gyűlt össze, megtekinteni a legújabb típusú öntözőberen­dezéseket, a szekszárdiak gyártmányait. A félezer érdeklődő be sem fért a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet klubjának nagytermébe, így Apatoczki Pál főmérnöknek kint a ha­tárban. a gyakorlati bemuta­tón többször is ismételnie kel­lett, ismertetni kisebb-na- gyobb csoportok előtt a külön­böző berendezéseket. Elmondotta: az öntözési be­mutatón kívánják megismer­tetni az elmúlt évek fejleszté­si eredményeiként kialakított, 'vontatható, csévélhető, önjáró berendezésekkel azokat a szakembereket, akik az or­szág öntözőtelepeit tervezik, üzemeltetik. A vállalat 1958 óta foglalkozik csőgyártással, azóta nyolcmillió métert ki­tevő mennyiséget szállított ‘ a mezőgazdaságnak. 250 000 szó­rófejet, 160 000 összekötő- és csatlakozóidomot. Az el­múlt évben a vállalat áttért a korszerűbb, könnyebb alu­mínium öntözőcső gyártására, de a gyártmányfejlesztéssel tovább léptek, hogy követni tudják ^ mezőgazdasági üze­mekben végbemenő változást. Az eddigi csőrendszerek át­telepítése nehéz fizikai mun­kát igényelt, a termelőszö­vetkezetekben egyre keve­sebb a munkaerő, a meglevő öntözőberendezések elhaszná­lódtak — ezért is nem hasz­nálnak ki minden öntözési le­hetőséget. Mindezeket a té­nyezőket figyelembe véve ala­kították ki az új berendezése­ket úgy, hogy használhatóak legyenek a felszín alatti veze­tékrendszerekhez, a növény- kultúrák igényeinek megfelel­jenek azonkívül az országban levő nyersanyagból gyártható- ak legyenek, és árban is meg­feleljenek a mezőgazdasági üzemek igényeinek. A szövetkezet lucematáblá- ján sorra vonultak fel az új öntözőcsőtípusok. Szó szerint vonultak, hiszen az ALVSZ- típusú hatméteres alumínium­csövekből összállított, 240 méter hosszú szárnyvezeték kerekeken gördül, hosszirány­ban traktorral lehet vontatni, áttelepíteni, akárcsak a VMV 90 típusú. 24 méteres, féirne- rev polietilén csövekből össze­állított szárnyvezetéket. Félezren nézték feszült vá­rakozással, amikor a kétszáz- negyven méter hosszú szárny- vezeték . közepén .elkezdett berregni a tizenkét lóerős ben­zinmotor: tényleg elindul-e? Elindult. Hatásos látvány volt, ahogyan a táblán végig­nyújtózó csőrendszer kimért lassúsággal megtette néhány méteres útját, hogy utána működésbe lépjenek a szóró­fejek. Egy-egy előremozgás annyit jelent, hogy 24x240 mé­teres területre lehet kijuttatni a mesterséges esőt. Áz ÖBAJ és az ÖBM-vezetékrendszei? kifogástalanul működött: (ÖBA = alacsony önjáró be­rendezés, ÖBM = magas ön­járó berendezés, előbbivel alacsony növénykultúrát, az utóbbival magasat — például kukoricát — lehet öntözni.) — Felhívjuk a figyelmet arra. hogy a berendezéseken alkalmazott szórófej a Tisza II. típus, amelynek jszórástá- volsága, porlasztása, szóráské­pessége jobb, mint a korábbi KME-szórófejeké... Egy agilis érdeklődő már azzal kezdte, az egyik vontat­ható szárnyvezetéket már vin­né is, hogyan, miként lehet az órát kifizetni? Voltak óvatosabban nyilat­kozók is. mégis, egyöntetű el­ismerés fogadta a szekszárdi öntözőberendezéseket. A kon­zervipari tröszt képviselői például elmondották, hogy a partner zöldségtermelő gaz­daságokban propagálják. Ä. Borsod megyei AQROKER- esek arra igyekeztek rábírni Apatoczki főmérnököt, hogy az ő megyéjükben is rendez­zen ilyen bemutatót a vállalat. Mások az iránt érdeklődtek, hogy a vállalat milyen továb­bi fejlesztésre készül. A fő­mérnök azzal válaszolt, hogy a vontatható- és a gördülő­szárnyvezeték hosszát növelik 340—400 méterre, és megvál­toztatják a szórófejek csatla­kozási átmérőjét. No, és ter­mészetesen a most bemutatott berendezéseket szeretnék szé­riában gyártani, csak jelent­kezzenek a vevők, a mezőgaz­dasági üzemek. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom