Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

Tambovi tapasztalat oh Szakszervezeti küldöttség testvérin egy énkb en Az elmúlt években szoros kapcsolat alakult ki Tolna me­gye és a szovjet Tambov me­gye szakszervezeti dolgozói között. Ennek kapcsán a kö­zelmúltban szakszervezeti ve­zetőkből álló delegáció utazott Szekszárdról Tambovba. Ki­rály Ernő, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának ve­zető titkára. Egyed Mihály, az SZMT titkára és dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyebizott­ságának titkára szovjet kollé­gákat látogatták meg. A na­pokban dr. Szendéi Imre tájé­koztatta a megye szakszerve­zeti vezetőit az út során szer­zett tapasztalatokról. A látogatás igen gazdag, tanulságos programja során ipari, mezőgazdasági üzeme­ket, intézményeket néztek meg. Megismerték a szovjet szakszervezeti mozgalom ak­tuális kérdéseit. Az első nap egy tambovi ve- gvi üzembe ment a küldött­ség. A 3500 dolgozót foglalkoz­tató gyár hatvankétszer nyer­te el az élüzem kitüntetést. Itt a Tolna megyei delegáció tagiai elbeszélgettek a brigád­vezetőkkel. művezetőkkel. A téma a munkaverseny-mozga- lom volt. A szovjet üzemekben a versenyvállalások konkrétak, személyre szólóak s ami külön elismerésre szolgált, teljesíté­sük pontosan mérhető. Az eredményeket szinte napról napra kimutatják. S a jutal­mazás során alapvetően a munkaverseny állása szerint döntenek. Igen tetszett a me­gyei vezetőknek a sok szép, gondosan elkészített verseny­híradó. Ez a megyénkben is követendő példa, a jól dolgo­zók erkölcsi elismerését teszi lehetővé. Emlékezetes kirándulást tettek a második napon a Tol­na megyei szakszervezeti funkcionáriusok Micsurinszk- ba. Az 1636-ban végvári jel­leggel alakult város a moszk­vai fejedelemséghez tartozott. Igazi fejlődése a II. világhábo­rú után következett be. Ta­lálkozásukkor a városi párt- bizottság első titkára és an­nak munkatársai elmondták, jelenleg huszonnégy ipari vál­lalat van a városban, melyek évi össztermelése 165 millió rubel. Itt a Tolna megyei kül­döttség egy genetikai labora­tóriumot látogatott meg. ahol izgalmas, érdekes eszmecsere alakult ki a szakszervezeti ve­zetők helyzetéről, jogköréről. A szovjet elvtársak elmond­ták. hogy szavuk van a laká­sok odaítélésében, a dolgozók felvétele és elbocsátása során, s megkérdezik a szakszervezet véleményét bérezési kérdések­ben is. A következő napon úttörő­táborokat, kórházat látogattak meg megyénk szakszervezeti vezetői. Azt tapasztalták, hogy az üzemek párt- és szakszer­vezeti szervei rendkívül szo­ros kapcsolatot tartanak fenn ezekkel az intézményekkel. Az úttörőtáborokat például, főként társadalmi munkában, a dolgozók, a gyermekek szü­lei építették fel. S a kapcsolat az igen jól felszerelt táborok el­készülése után sem szakadt meg. Szinte nap mint nap' érdek­lődnek az intézmények hely­zetéről. gondjaik felől, s ha yalami nehézség adódik, azon­nal segítenek. A kórház és a vállalatok kapcsolatára jel­lemző, hogy az üzemek dolgo­zói úgy emlegetik az egész­ségügyi intézményt: a „mi” kórházunk. Egyébként itt ta­lálkoztak a küldöttség tagjai Liszicin elvtárssal, a tambovi SZMT elnökével, akit a kór­házban gyógyítanak. A szakszervezeti vezetők a lezajlott eszmecserék során megismerték a szovjet szak- szervezetek sajátos munkáját. Megtudták, hogyan segíti a szakszervezet a gazdasági ter­vek. feladatok végrehajtását a munkások bevonásával a tervezésbe, s az érdekeltség biztosításával az újítási moz­galomban. A szovjet elvtársak beszámoltak az életszínvonal­politika és a szociálpolitika te­rén végzett munkájukról. Részletesen ismertették a munkásellátás, a munkavéde­lem, a szociális, kulturális el­látás és a társadalombiztosítás terén elért eredményeket. Be­szélgettek a szakszervezeti mozgalom szervezeti értékei­ről. azok munkamódszereiről. A két megye szakszervezeti vezetőinek találkozása hasz­nos volt. Az itteni munka so­rán igen hasznosan felhasz­nálható ismereteket szereztek. Betekintést nyerhettek a test­vérmegye szervezett dolgozói­nak életébe, megismerték az ottani dolgozók eredményeit. Az első szakszervezeti láto­gatáskor megtárgyalták a kapcsolat további bővítésének lehetőségét, melynek célja az, hogy a' szervezett dolgozók is­merkedjenek meg a testvér­megye szakszervezeti funkcio­náriusainak életével, tevé- kenységével. _______________ F iatal szakemberek A Szekszárdi Állami Gaz­daság vezetősége Bállá Antal igazgatóval az élen hétfőn délután ünnepélyes fogadást adott a gazdaság tíz új egye­temi és főiskolai végzettségű szakemberének tiszteletére. A fiatalok számára az első esz­tendő az orientáció éve, ek­kor dől el, hogy a választott szakterület alkalmas-e képes­ségeik kibontakoztatására. A gazdaság valamennyid jüket egy-egy konzulens mellé állí­totta, a tapasztaltabb kollé­gák segítik át a fiatalokat a kezdet nehézségein. Tegnap kezdték meg ter­melő munkájukat az új fia­tal szakemberek a Szekszárdi Állami Gazdaságban. 1300 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnokkal bővül a Simontornyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat. A 4,2 millió forintba kerülő új létesítményt az év végéig használatba ve­szik és itt a bőr- és szőrmekonfekciós részleg dolgozói a leg­modernebb körülmények közé kerülnek majd. Különösen nagy súlyt helyeztek a megfelelő szociális helyiségek, a fe­kete-fehér öltöző elkészíttetésére. Fotó: Komáromi Zoltán Első helyen a lakosság ellátása, import a szabadpiaci árak letörésére Panák László nyilatkozata a zöldség-gyümölcs ellátásról Az idei zöldség-gyümölcs el­látás alakulásáról és további kilátásairól kért tájékoztatást Panák Lászlótól, a Zöldség­gyümölcs Kereskedelmi Egye­sülés vezérigazgatójától az MTI munkatársa. — Általában jobb választé­kot tudtunk nyújtani az idén, mint tavaly, de a zöldségárak — egyes cikkek kivételével — általában magasabbak, mint a múlt évben voltak. Burgonyá­ból, hagymából zökkenőmentes ellátást biztosítottunk ha kel­A második félévben 100—150 községet kapcsolnak be a pasztőrözött tejjel való ellátásba Jön a steril tej — Rekordfelvásárlásra számítanak A tejipari vállalatok az el­ső félévben 83 millió literrel több úgynevezett teljes tejet — fölözetlen tejet — vásárol­tak fel, mint 1972. azonos időszakában; ez rekordot je­lent a hazai tejgazdaságban, ennyi tejet még soha sem vettek át a termelőktől. A második félévben várhatóan hasonlóképpen alakul majd a tehenészetek kínálata, s így az egész évben az elmúlt évi­nél várhatóan 150 millió li­terrel több tej kerül majd az üzemeltbe. A tejbőség — mint ismeretes — kínálati pozíciót teremtett, s ezért a második félévben a MÉM és a Belkereskedelmi Minisztéri­um — a tejipari vállalatok trösztjének közreműködésével — egész sor intézkedést hoz a tejfogyasztás fokozására. A tejipari tröszt illetékesei er­ről tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondották, hogy vidéken egész sor települést kapcsol­nak be a pasztőrtej ellátásba, az első félévben további 250 helységbe juttatták el a pasz­tőrözött tejet, a második fél­évben további 100—150-nel nö­velik az ellátásban részesülő falvak számát. Minden bi­zonnyal az is fokozza majd a tejfogyasztást, hogy — főleg vidéken — növelik a tejszál­lítások számát; ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy min­den községbe hetente eggyel több alkalommal szállítanak majd a tejipari üzemből tejet és tejtermékeket. Egyelőre eh. hez nincsen elegendő teher­gépkocsijuk, ezért 60 teher­autót rendeltek a tejipari üzemek. A tejipari vállalatok közötti egészséges versengést azzal fokozzák, hogy a na­gyobb fővárosi és vidéki tej­boltokban külön részleget kap egy-egy teljipari vállalat, a fogyasztók így lemérhetik, melyik adja a legjobb ké­szítményeket, s ez a „közvé­leménykutatás” ösztönzően hat majd a minőség javítására. Egyelőre még kevés tej jut el az iskolákba. Ennek kü­lönböző okai vannak, egye­bek között például az. hogy sok iskolában nincsen helyi­ség a tej árusítására, vagy — éppen a jóakarat hiányzik. A Művelődésügyi Minisztéri­um messzemenően felkarolja az iskolai tejakciót, s így re. mény van arra. hogy ősszel és télen az eddiginél lényege­sen több kisiskolás jut majd hozzá az egészséges italhoz. - Követendő kezdeményezés született Vas megyében, ahol Szombathely, Kőszeg és Sárvár iskoláiban az általá­nos iskolások naponta ingyen kapnak majd két deci tejet, a költségeket ugyanis a me­gyei tanács vállalta. A vendéglátóipar is többet tesz majd a tejeladás foko­zására. A büfékben, bisztrók­ban és eszpresszókban tej­alapú turmix-italok árusí­tását kezdik meg. Az eddiginél több reggeliző­üzlet várja majd a vendégeket és az éttermekben is — több éves szünet után — ismét megjelennek a kü­lönféle, tejjel készített éte­lek. Az ipar és a belkereske­delem együttműködésével ki­adják a melegkonyhai tej- receptkönyvet. és a háziasszo­nyok számára is összeállíta­nak főzési útmutatót. A külföldön már elterjedt, úgynevezett steril tej forgal­mazására is felkészülnek. (Ez a tejféle hűtőszekrény nélkül is huzamosabb ideig eláll. 1974-ben az új budapesti tej­üzemben óránként már 5000— 8000 liter steril tejet állítanak elő.) (MTI) lett import igénybevétele, eset­leg az export leállítása útján. Igen jó a paradicsomtermés, de komoly gondjaink vannak a paprikával. Az időjárás mi­att több zöldségféléből adódott átmeneti hiány, míg gyümöl­csökből — a korai csonthéja­soktól, bogyósoktól eltekintve — kiegyensúlyozott az ellátás, a tavalyinál bővebb a válasz­ték. s ez meglátszik az idei ol­csóbb árakon is. — Levontuk a következte­tést: az idén burgonyából és vöröshagymából egyaránt töb­bet tárolunk, annál is inkább, mert a burgonyát 1974. tava­szán is az idei tavaszinak meg­felelő áron kívánjuk forga­lomba hozni. Ha a nagyobb készleteket nem tudnánk ha­zai áruból biztosítani, szükség esetén igénybe veszünk akár 3— 4 ezer vagonnyi importot is. — A primőr, illetve szabad­földi termékek egyike-másika késve érett be az idén. A nyár folyamán a legnagyobb problémát azonban a paprika okozta. Bár ültettek eleget, a paprika számára kedvezőtlen időjárás miatt mégis mintegy 4— 5 ezer vagonnal kevesebb árut kaounk a tervezettnél. — Köztudottan kertészeti exportáló ország vagyunk. Ha azonban a termés úgy alakul, kormányzatunk. — a lakosság ellátásának biztosítására — az exportot, sőt az ipari feldol­gozást is „hátrább sorolja”. Nem azt jelenti ez. hogy az ipar az idén nem kap papri­kát. hanem a konzeriparnál is a lakosság ellátását szolgáló termékek az elsődlegesek, így átcsoportosítják a konzerv­exportot is. Paprikából egyéb­ként igénybe vettünk román és jugoszláv importot is, a vételár sajnos magasabb a jelenlegi hazai fogyasztói ár­nál. — A jobb ellátás érdekében Lengyelországból és az NDK- ból importáltunk vörös-. fe­jes-, valamint kelkáposztát is. Nem volt könnyű, mert a zöldségjermesztők nemcsak nálunk, hanem egész Európá­ban gondokkal küszködnek az időjárás miatt. Korai lenne már most az őszi cikkek ter­méséről nyilatkozni, ám előre­látható. hogy az szintén alatta marad a tervezettnek. Ez azon­ban nem befolyásolja a belföl­di áruhelyzetet, éppen az em­lített alapelvből kiindulva^ amely az elsőséget a lakosság­nak biztosítja. Ugyanebből a meggondolás^ ból importálunk a Szovjet­unióból fokhagymát, amit a szabadpiaci árspekulációk le­törésére kilogrammonként 15 forintért kívánunk forgalomba hozni. — A szárazság miatt átme­netileg most még hiány van. gyökérzöldségből is. A földben van elegendő, de várni kell, míg az esőzések után fellazul a betonkeTnény talaj. A fő ter­melők Csongrád és Győr me­gyéből jelzik hogy — ha a minőségileg nem is — meny- nyiségben meg lesz a várt árualap. — Örömünkre szolgál, hogy a jellemzően nyári és őszi gyümölcsökből az idén többet és szélesebb választékban ad­hatunk. Nyári alma, ősziba­rack, körte van bőven és sző­lő is elegendő. Dinnyéből — elsősorban görögből — eddig példátlan mennyiségeket vet­tünk át a termelőktől. — Az ellátásról szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazai étrend változásait sem. Az egészségügyi felvilágosító munka nem maradt hatásta­lan: manapság általában több zöldséget, főzeléket fogyaszt az ország lakossága, mint akár tíz évvel ezelőtt, s a falusi lakosok sem csak szalonnán, krumplin, tésztán élnek. Szű­kül a házi fogyasztásra terme­lők. bővül a piacon a vásárlók köre. Mindebből következően a mi feladataink is nőnek. Igyekszünk jól megoldani eze­ket. s ehhez nem egyszer igénybe veszünk külföldi árut is — fejezte be nyilatkozatát a vezérigazgató. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom