Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

♦

A jubileumi év mérlege

Magasabb színvonalú honvédelmi nevelőmunka

1973. a Magyar Honvédelmi Szövetség jubileumi éve. Huszonöt évvel ezelőtt — az 1848-as forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján — a Magyar Partizánok Szövetsége és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesülése révén alakult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség. A párt honvédelmi politikájának megfelelően huszonöt év óta neveli hazafias szellemben az ország népét, készíti fel a fiatalságot a honvédelemre, a haza fegyveres szolgálatára. Az év eleje óta sorra zajlottak le a 25. évfordulót méltató ünnepségek, honvédelmi napok, folytak le a különböző honvédelmi versenyek. Mint Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára év elején tartott sajtótájékoztatójában megfogalmazta:

„Alapvető célkitűzésünk, hogy azokat az előképzési és sport- feladatokat, amelyeket pártunk honvédelmi politikája, valamint a társadalmi munka- megosztás alapján a Magvar Honvédelmi Szövetség előtt állnak, a korábbi időszakhoz viszonyítva még magasabb színvonalon oldjuk meg. Szervezeteink, klubjaink ebben az évben még fokozottabban törekednek arra, hogy a lakosság, a fiatalság legszélesebb tömegei számára tegyék ismertté a Magyar Honvédelmi Szövetség . célját, tevékenységi formáit, a katonai szolgálatra való felkészítés szükségszerűségét és mindazokat a tanulási, szórakozási és sportlehetőégeket, amelyeket az MHSZ vezetősége, klubjai biztosítanak valamennyi érdeklődő számára, kiemelve annak népgazdasági, társadalmi és honvédelmi hasznát is.”

A különböző honvédelmi versenyek lezárultak az országos döntőkkel, nemsokára felöltik a néphadsereg egyenruháját a sorköteleskiképzés valamelyik ágában felkészített fiatalok, az iskolákban megkezdődött az új tanév. Tehát összegezhetők az eredmények.

Ezek alapján tesszük fel Takács László alezredesnek, az MHSZ Tolna megyei titkárának a kérdést: a jubileumi

évben hogyan teljesítették feladataikat a honvédelmi szövetség szervezetei, klubjai?

— A kérdésre összegezéssel válaszolok — mondja Takács alezredes —, azzal, hogy a megyei, a járási vezetőségek valamennyi feladatukat teljesítették. Változatlanul magas színvonalú a sorkötelesek gépjárművezető-képzése — évek óta országosan legjobb a Tolna megyei gépjárműiskola —, javult a rádiós- és a modellezőmunka. Ha a honvédelmi felkészítéshez soroljuk az általános és a középiskolákban folyó honvédelmi nevelést, akkor elmondhatjuk, hogy az iskolákkal, a pedagógusokkal való, mind jobb együttműködés révén tovább nőtt az iskolai honvédelmi nevelés színvonala. Az iskolák elégedettek azzal a segítséggel, amelyet a szövetség klubjai adnak. Meg kell említenem azt is, hogy a megyéi művelődés; osztály évente százezer forintot ad az iskoláknak honvédelmi célokr ra. A még tartalmasabb, színvonalasabb honvédelmi nevelés érdekében azt kell elérnünk, hogy a megye középiskoláiban mindenütt működjön lövészklub. tehát tovább kell jutni . az eddig megtett úton.

__ A honvédelmi felkészítés

m

ásik fontos része a tartalékosok — tisztek, tiszthelyettesek — továbbképzése. Ebben is a tavalyinál jobb eredményekről beszélhetek. Többen vettek részt a kiképzéseken, a lövészeteken, versenyeken. A népgazdaság, a társadalmi élet különböző területein dolgozó tartalékosok megértették, hogy továbbképzés nélkül nem tudják figyelemmel kísérni a

hadseregben végbemenő változásokat, nem tudnak lépést tartani az állandóan korszerűsödő harci technikával. Sajnos, olyan helyzetben vagyunk, hogy körülményeink miatt főleg csak elméleti képzést tudunk adni, ezért az idén már tettünk olyan lépéseket, hogy a tüzér a gyakorlatban is megismerhesse az újabb lövegeket, a harckocsizó a harckocsit, a lövész a páncélozott harcjárműveket.

— A szakkörök, eredményeivel folytatom a felsorolást. A lövészeknél már megfelelő a fegyver- és az anyagellátás, csak az arányokon kell még javítani, mert van iskola, amely húsz fegyverrel rendelkezik, és van, amelyik kettővel. (Ebben az aránytalanságban az is közrejátszott, hogy a községi tanácsok különböző összegekkel segítették az iskolákat.)

— A rádiózásban, a modellezésben is sikerült előbbre lépni. Hogy csak kevéssel és nem többel, annak az az oka, hogy Szekszárd négy általános iskolájában. megfelelő szakkör- vezető hiányában nem sikerült létrehozni a szakköröket, annak ellenére, hogy itt van a városban a jól felszerelt modellezőklub. Annyi változás

már van, hogy a kertvárosi,

IV-es iskola egyik napközis

nevelője a gyerekekkel, szabad idejét a modellezéssel akarja kitölteni. Kár. hogy a nevelők egy része még nem ismeri fel a modellezés sokoldalú hasznát: műszaki tudásra,

kézügyességre, pontosságra nevel, és alkalmasint a pályaválasztásban is segít. Európa- és világbajnok modellezőink nagy többsége mérnök, technikus — jó részük éppen a modellezés révén vált mérnökké, technikussá.

— Kezdeti eredményeinkVisszhang

hez kell sorolnom az iskolákban alakuló gépjárműbarát szakköröket. A művelődési osztály segítségével megkezdődött az általános iskolák ellátása: kilenc iskola kapott egy- egy Simson Star kismotort. E szakkörökben azt akarjuk elérni, hogy a nyolcadikos gyerekek ismerjék a KRESZ-t, tanulják meg a kismotor vezetését. A középiskolások már szerezzék meg a motorkerékpár-vezetői jogosítványt, és az érettségi bizonyítvány mellé szerezzenek személykocsi-vezetői jogosítványt, kedvezményesen, olcsóbban, mint egyébként a tanfolyamokon. (Nem lényegtelen az sem, hogy az így felkészült gyerekek rövidebb idő alatt sajátíthatják el a személy-, a tehergépkocsi-vezetését.)

— Milyen eredmények születtek a honvédelmi tömegsportokban ?

— A jubileumi év hatása ezekben is kifejeződött. Több versenyt rendeztek a klubok, megnőtt a résztvevők száma. Az összetett honvédelmi versenyek két fordlulójának, a Honvédelmi Kupa lövészversenyek hat fordulójának. az úttörő honvédelmi versenyeknek összesen mintegy ötvenezer részvevője volt.

— Jó eredményekről beszélni jó érzés. Befejezésként csak annyit: ezekben az eredményekben nagyon sokan részesek: a szövetség aktívái, akik nagyon sok szabad idejüket áldozták fel: a községi, üzemi pártszervezetek tagjai, tanácstagok, pedagógusok, hivatásos és tartalékos tisztek, gazdasági vezetők... A Népújságon keresztül is kérem őket: szolgálják, segítsék hasonló akarással a honvédelmi szövetség munkáját, a párt honvédelmi politikáját.

B. I.

Lesz joghurt is

Szeptember 8-i számunkban közöltük a „Nem csak a joghurtról van szó” című cikket, amelyre a Tolna megyei Tejipari Vállalat az alábbi választ adta:

Vállalatunk a tejtermékekből a legnagyobb választékot kívánja biztosítani, ami nem jelenti azt, hogy valamennyi tejtermék előállításával foglalkozunk. Erre nincs gyártási kapacitásunk, ezért az általunk nem gyártott tejtermékeket társvállalatoktól szerez, zük be. Ez vonatkozik a joghurtra és kefirre is. A joghurt vonatkozásában a cikkírónak igaza van, amikor hiányolja, hogv Szekszárdon nem lehet vásárolni. Vállalatunk mint új terméket forgalomba kívánja hozni, és megkedveltetni a vásárlóközönséggel, ezért intézkedés történt, hogy Budapestről szerezzük be a szükséges mennyiséget.

Az elmúlt hét folyamán már Szekszárdon a négv legnagyobb élelmiszert árusító egységbe szállítottunk joghurtot. Reméljük. hogy intézkedésünk egyetértésre talál a vásárlóközönségnél. és ezzel az új termékkel jó szolgálatot teszünk a tejtermékek fogyasztásának.

A cikk szerint heti két alkalommal hozunk Pécsről kefirt. Ez a valóságnak megfelel. A kefir szavatossági ideje: három nap. ezért megfelelő rendelés esetén kétszeri szállítás is biztosítja a folyamatos ellátást. Az ellátás minél tökéletesebbé tétele érdekében vállalatunk is mindent megtesz. Ellátási körzetünkben az év első nyolc hónapjában 68 ezer pohár kefirt szállítottunk. Az előző év hasonló időszakában ez a mennyiség csupán 33 500

pohár volt. A fogyasztás ilyen mértékű növekedése láttán, vállalatunk vezetősége elhatározta, hogy 1974. évben saját gyártásból fogjuk az igényeket kielégíteni. Addig is társvállalatainktól a folyamatos ellátást biztosítani tudjuk.

A poharas tej gyártására megfelelő technikai berendezéseink vannak. A jelenlegi megrendeléseknek szükség ese. tén a háromszorosát is ki tudjuk elégíteni.

A cikkíró véleménye szerint a boltvezetők a jelenleginél azért nem rendelnek több terméket. mert a megmaradt árut az ipar nem veszi vissza, és így károsodás éri őket. A valóság ezzel szemben az. hogy Szekszárd városban a megmaradt tejet az érvényben lévő visszáru-megállapodás alapján vállalatunk visszaveszi. Vállalatunk a jövőben is vállalja a gyártással, a szállítással járó, a visszáruzásból származó kockázatot. Ugv véljük azonban. hogy a tejtermékek forgalmazásával együtt járó minden kockázatot nem vállalhatunk. a lakosság érdekében a kereskedelemnek is kellene vállalnia.

Annak érdekében, hogy a lakosság minél jobban el legyen látva tejtermékekkel, a jövőben a kereskedelemmel még szorosabban együtt kívánunk működni, s ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a kereskedelem kockázata is olvan mértékű lesz, amely nem akadályozza a boltvezetőket az idényeket megközelítő

rendelésekben.

SZ1CKTÍ JÁNOS

iaazpató JÓZAN JÁNOS kér. o. vez.

Lázadó szolga?

Könnyű lenne mindent a gépre fogni. „Ö" tehet róla, hogy esztendőnként meghal 500—600 ember, kisebb-nagyobb mértékben megsérül 130—140 ezer... Könnyű lenne mindent a gépre fogni, de oktalanságnak bizonyulna. Mert nem igaz. Mégis, sokan a gépet, a bonyolultabb berendezést, a fejlettebb technikát, összefoglalóan, a műszaki haladást kárhoztatják, marasztalják el a sérülésekért, a rokkantságért, s a legszörnyűbbért, a halálért.

Igaz, a műszaki fejlődés magával hozott új baleseti forrásokat. Több az áramütés, a mérgezés — különösen a mezőgazdaságban, — a korábbinál nagyobb az anyagmozgató berendezések okozta sérülés, de: mi köze mindehhez a holt szolgának, a gépnek, motornak, gyomirtó és permetezőszereknek? Miért a szolga „lázadása" rejlene a tragédiák mögött, s miért nem a kezelésükhöz rosszul értő, azt felületesen, felelőtlenül csináló ember könnyelműsége? Kérdések, s nem indokolatlanok. A tapasztalatok ugyanis, azt mutatják, hogy a gyárakban, a vállalatoknál, a mezőgazdasági üzemekben a bekövetkezett balesetekért sűrűn. a bonyolultabb technikát szeretnék megtenni felelősnek. Holott ezért mindig csak az ember okolható. Az, aki. hozzá nem értés miatt tévedett, vagy fegyelmet sértve mulasztott.

Az állami iparban ezer munkás közül 74-et ért baleset 1965- ben. Tavaly ötvenet. Idén, az év első felében parányit javult a helyzet az 1972-es állapotokhoz mérten, de... Százezer munkás közül tizenöt halt meg üzemi baleset következtében 1965-ben. 1971-ben 16, tavaly 12, idén az év első felében majdnem ugyanannyi. Azaz, míg csökken általában a balesetek száma, változatlan a legsúlyosabbaké. Miféle vám ez, s miért kell fizetni?

A rémület első pillanata, jajszó, kiabálás. Elsősegély, orvos, mentők... Vizsgálat, bizottság, jegyzőkönyv. Viták a felelősségről, a balesetet előidéző okokról. Betegállományban, kórházi ágyon egy ember. Vagy a temetőben. Néhány napig mindenki vigyáz, betartja az óvó rendszabályokat, a társra gondol, aki... Következő héten kezdődik minden elölről. A védőszemüveg feltolása — a szemsérülések a leggyakoribb balesetek között szerepelnek, — a méregálarc elhagyása, a mozgó daru terhe alatti álldogálás, a gép védőkorlátjának kinyitása, az áramtaianítás elmulasztása... Plakátok, feliratok a műhelyben. „Vigyázz... tilos... óvakodj... használd... az óvó rendszabályok az életedet védik”. Betűk, szavak, a biztonsági megbízott szemléi, szakszervezeti ellenőrzések; formailag minden megtörtént, hogy megelőzzék a baleseteket. Itt a baj. A formák mögött sűrűn elvész a lényeg: az ember idegi, tudati fölkészítése. Annak megértetése, hogy a gép engedelmes szolga, ha fegyelmezetten, értő kézzel, nyitott szemmel nyúlnak hozzá, de veszélyes jószág, ha könnyelműen, kalandozó figyelemmel, bizonytalanul mozdul a kar.

Tavaly a szállítás 92 százaléka gépesített volt a szénbányászatban, a bútorok hetven százalékának felületét már lakköntőgépek fényezték, a textiliparban az automata szövőgépek aránya meghaladta a 40 százalékot. Kiragadott példák, annak elismeréseként, hogy valóban több és bonyolultabb gép dolgozik az iparban -— ahogy a mezőgazdaságban, a szállításban úgyszintén —, de vajon e többre, bonyolultabbra kellően felkészítették azokat is, akik műszak kezdésekor a gépekhez állnak? Vajon miféle gonosz törvényszerűség diktálná, hogy mint a legutóbbi két évben a textiliparban 37—38, a fafeldolgozó iparban 56—65, a kohászatban 66—70 baleset jusson ezer munkásra? Az irányítás, a közvetett és a közvetlen vezetés a letéteményese annak, hogy egy-egy gyárban, mezőgazdasági üzemben, szállítási, kereskedelmi vállalatnál valóban minden lehetséges módon útját állják-e a balesetek bekövetkezésének, vagy abban bíznak, amiben — ha az emberek életéről, testi épségéről van szó —, soha nem szabad bízni: a szerencsében.

Ott, ahol szigorú a fegyelem,, szorosan szervezett a .munka, ahol fölismerik ember és gép szimbiózisának, bonyolult „együttélésének" mind lélektani, mind technikai vonásait, a balesetek bekövetkezése elé már fölállították a legfőbb akadályokat. Kiegészíteni, korszerűsíteni ezeket örökös teendő. A műszaki korszerűsödés ugyanis föltételezi — fogalmazhatunk erőteljesebben: megköveteli — a balesetek megelőzését szolgáló intézkedések nagyobb számát, s főként más minőségét! Ha azt akarjuk, hogy mérséklődjék a munka közben szerencsétlenül jártak száma, akkor az utóbbira, a teendők más minőségére kell tenni a hangsúlyt.

MÉSZÁROS OTTÓ

Focus 473 kiállításon

A Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet. neonreklámgyártó részlege részt vesz Budapesten, a Városligetben ma nyíló Focus ’73 kiállításon. Az ország többi hasonló termékeket előállító vállalata mellett a dombóváriak is igen sok új terméküket állítják ki. Bemutatják a szövetkezét hagyományos gyártmányait, a neoncsövekből készített betűformákat . és elviszik az új, sokszínű szövegváltós, mozgó fényreklam- jaikat is. Újdonság lesz a fényorgona, amely a hangeffektusok hatására különböző színekkel és fényintenzitással világít. A másik várhatóan nagy érdeklődést kiváltó terméke a szövetkezetnek a rézlemezekkel kombinált neoncsövekből hagyományos világítótestekből összeállított igen reprezentatív világítótest. A kiállításon a szövetkezet állandó ügyeletet tart fenn, szakembereik az érdeklődőknek szaktanácsokat adnak. A kiállítás anyagából a tervek szerint később bemutatókat rendeznek Szekszárdon és az ország többi nagyvárosaiban.

■»