Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

Mi baj az orvosiráíiyítással ? Beszélgetésünk tárgyas a betöltetlen orvosi állások Ismeretes, hogy a tervidő­szak eddig eltelt két éve során több új jelentős egészségügyi létesítményünk készült el és kezdte meg működését. Az idén második tanévét nyitotta meg 240 növendékével az új egészségügyi szakiskola, új épületet, koszerű berendezést kapott a véradóközpont; javá_ bán dolgozik mind az új paksi mentőállomás, mind pedig a 13 munkahelyes paksi rendelő- intézet, belső átszervezések folytán nőtt, közel százzal az általános kórházi ágyak száma egészségügyünk vezető intéz­ményében, a megyei kórház­ban. És ami egyik legfőbb fel­adatunk volt: nagy fejlődés következett be a gyermek- szakorvosi ellátásban, mert megduplázódott a legutóbbi tanácsciklus két éve alatt a gyermekorvosi körzetek szá­ma. Történt egyéb is persze. Megvalósult pl. az új egészség- ügyi törvény szellemének meg­felelően a kórház-rendelőinté­zeti egység. Előrelépést jelent, hogy egész megyénkben ki­alakult a sáv. és a csoport- vezető belgyógyász felülv;zsgá_ ló rendszer. Dolgozik a- létre­hozott onkológiai hálózat, lét­számában bővült, jobb elhelye­zést kapott a gyermek-ideg­gondozó, eredményes tevé­kenységet fejt ki a nővédelmi tanácsadó, valamint a centrális terhesgondozásra létrehozott hálózat. Mindezeken kívül el­készült és jóváhagyást is nyert az üzemorvosi és gondozói. há_ lózat hosszabb távú fejleszté­si és telepítési terve, illetve rendje. Gondjaink — sajnos — et­től függetlenül mégis vannak és a jobb egészségügyi ellátás biztosítását nehezítő körűimé, nyekkel a jelek szerint csak helyileg megbirkózni nem le­het. Legtöbb problémát az az orvoshiány jelenti, amely az elmúlt évek folyamán vált or­szágos gondunkká. Kivételt képez természetesen a főváros, ahol az utóbbi évek alatt hi­hetetlenül felgyorsult az egy- esy főágazaton belüli szakoso­dás, tagolódás folyamata Ha­zánk úgynevezett kiemelt — legtöbbször egyetemi városai­ban is kedvezőbb az orvos­ellátottság helyzete, mint egyes megyékben. Noha a megyék, avatásokról adnak hírt eseten, ként, nem érti, hogy hovaleszl nek a végzős orvosok? Azt sem nagyon tudja megérténi, hogy a többszörös túljelentkezők kö­zül azok, akik fölvételt nyer­nek az orvostudományi egye­temekre, miként felejtik el már a diplomaosztás ünnepi pilla­natainál jóval korábban azt, hogy miért éppen az orvos- tudományi egyetemre igyekez­tek. miért éppen orvosok akar. tak lenni?! I r ..... | H ol a baj, mi a baj? Nem kellene kicsit feszesebbre fog­ni az orvosirányítás mai rend­jét és hadat üzenni annak a főváros -nagy város-centi ikus- ságnak. aminek eredményeként a vidéken mind egyenetleneb­bé válik egészségügyünk fej­lődése? ;y\r T » Dr. Horváth Jenő e kérdés­re válaszolva mondta el, hogy míg országos viszonylatban 23,3 orvosra jut 10 000 lakos ellátása, megyénkben 10 000 la­kos ellátása 18,5 orvos fel­adata. k. • rwryyvm-' > — — Ez az arány nem rossz, ha nem is éppen a megkívánt. Az országos ranglistán az ötö­dik helyet foglaljuk el, indo­kolatlan lenne tehát félreverni a harangokat, jóllehet valóban egyre nehezebb betölteni üres orvosi állásainkat. A pályázati rendszer, mely a végzős medikusoknak lehető­séget ad arra, hogy három helyre is pályázzanak, nem maradt kissé el az egészség- ügyi fejlesztésekkel szemben támasztott társadalmi szükség­letektől. igényektől? — kérdez, tűk. — A jelen pályázati rend­szer nem működik kifogástala. nul. Előfordul és nemritkán, hogy a végzős medikus három helyre is pályázik és mégis a negyedik helyen köt ki végül. Az orvosirányítás mai gyakor­latán központilag kellene vál. tpztatni, hiszen egy orvos fel­készítése a pályára nem kis anyagi áldozatába kerül az ál. lamnak, hosszan nem hagyha­tó annyiban,' hogy az egyete­mekről kikerülő fiatal “orvo­sokkal nem lehet szót érteni. Megjegyzem azokkal sem, akik a kórházakban kanták meg a szakvizsgázás lehetőségét. Ami­kor én végeztem, nem volt sok válogatási lehetőségünk. Meg. mondták, hogy hol van ránk szükség és nem volt mese. Ezt a fajta merevséget az orvos- irányításban én a világért ssm kívánom vissza, de egy módo­sított pályázati rendszerrel azért a szükséges irányítás — ami nélkül a kádergazdálkodás elképzelhetetlen — biztosítha­tó lenne. Az egészségügyi kor­mányzat most már foglalkozik ezzel a problémával végre és ez azt jelenti, hogy Idővel csak sikerül a nyugdíjazás, egyéb, vagy éppen fejlesztés miatt üres és új orvosi állásokat be. tölteni. Nálunk a betöltöttség foka 85 százalékos most. S? ** " I Mit fűzhet mindehhez az újságíró, akinek sokszor ké­nyelmetlen feladata rögzíteni a közérdekű valóságot? Annyit feltétlenül füzhie kell a fen­tiekhez, hogy bízik az orvos­irányítás mai rendszerét mó­dosító. kilátásba helyezett in­tézkedésekben. £>e, mert mes­tersége nem kis mértékben alapul az emberek ismeretén, az a véleménye, hogy főként a vidék gondjaként ismert or­voshiánynak nemcsak admi­nisztratív, nem csak szervezé­si vetülete van, hanem morá­lis vetülete is. Az a tény, hogy egy fiatal orvos szakvizsga után Dárius kincséért sem haj­landó pl. gyermek-, vagy fel­nőttkörzetet kisvárosban, vagy falun vállalni, inkább vállalja, hogy kórházának hol ezen, hol amazon az osztályán dolgozik, vagy felmond és elhagyja a megyét, arra enged következ­tetni. hogy jogait ismeri, a hi. vatásból adódó külön köteles­ségét annál kevésbé. Hasznos lenne talán éppen ezért, ha a szemléletbeli torzulások is napirendre kerülnének, ami­kor a minisztérium a módosí­tás szándékával veszi kézbe az orvosirányítás ügyét. > — óa — Német nemzetiségi gyűlés Bátaszéken Szepterfiber 20-án este, kül- | döttválasztó gyűlésre gyűltek össze a Gcul túrotthonban Bá- | taszék német ajkú lakói. Az ünnepségen részt vett Szűcs Imre. a helybéli pártbizott- I ság titkára. Hajdú Istvárf, a Hazafias Népfront járási tit­kára, Bankó Iván,, a népfront bátaszéki- elnöke. Az elnöki megnyitó után Gesztesi Károly általános iskolai tanár ismer­tette az összejövetel célját: tájékoztatást adott a magyar- országi kisebbségek számáról, jogairól ég kötelességeiről. El­mondta, hogy a magyar kor­mány messzemenően támogat­ja a hazánkban élő kisebbsé­gek kulturális fejlődését, mert a kisebbségben lévő nemzeti­ségek kultúrája (beszéde, daó lai és táncai) gazdagítják az egyetemes magyar kultúrát. A beszédet kultúrműsor kö­vette. majd Benkó Iván elnök javaslatot tett az országos né­met nemzetiségi kongresszus küldöttjére. Faidt Mária sze­mélyében, akit egyhangúlag jelöltek. A hozzászólások során Szűcs Imre pártbizottsági titkár ja­vaslatot tett, hogy a gyűlés tagjai táviratban tiltakozza­nak a chilei fehérterror vé­rengző cselekedetei ellen, s szolidaritásukat, együttérzésü­ket fejezzék ki a cjtilei mun­kásosztállyal. A gyűlés az el-' nők zárószavaival ért véget, i (/- I. b.) ] Színházi program Tamásiban Változatos színházi prog­ramot állított össze a tamá­si Gőgös Ignác Művelődési Központ. A legkisebbek ré­szére a Bábszínház ad majd előadásokat, míg az általá­nos iskolai tanulóknak a szín­házkultúrával való megismer­tetés szándékával a Déryné Színház tart négy bemutatót. Ugyancsak négy előadásból álló programot rendeznek a gimnáziumi tanulók részére a Filharmóniával. Jelenleg már szervezik, a nagyközség termelőüzemei­ben és intézményeiben azt a hat előadásból álló bérleti sorozatot, amelyben a Ka­posvári Csiky Gergely, a Veszprémi Petőfi és a Pécsi Nemzeti Színház vendégsze­repel Tamásiban. A műsorban megtekinthető lesz Johann Strauss Cigánybáró című nagyoperettje, Romain Rolland.' Farkarok című romantikus já­téka, Gyárfás Miklóstól a Történetek a kastélyban lírai játék, Juhász Istvántól Vala­hol egy sziget, színpadi legen­da és egy Sarkadi Imre- vagy Shakespeare-dráma valamint márciusban egy zenés darab a pécsiek előadásában. , Balipap Ferenc J Műszaki tájékoztatási és újítási hónap Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, az Épí­tők Szakszervezete és az Épí­tőipari Tudományos Egyesület felhívására októberben műsza­ki tájékoztatási és újítási hó­napot tartanak az építő-, fa- és építőanyagipari vállalatok, szervezetek. Ezekben a hetek­ben részletesen ismertetik a dolgozókkal, a termelőegysé­gek műszaki-fejlesztési és szervezési terveit. Sok helyen rendeznek műszaki és szak­mai könyvkiállítást, vásárt, s egyúttal tájékoztatják a dol­gozókat a szakmai továbbkép­zés lehetőségeiről, feltételei­ről. mint pl. Tolna megye is régóta próbálja — egyebek között — társadalmi ösztöndíj-szerződé­sekkel is biztosítani orvos- utánpótlásunkat. ^ Mint azt a Tolna megyei Tanács egészségügyi ' osztályá­nak vezetője, dr. Horváth Jenő főorvos elmondotta munka­társunknak, ez idő szerint me_ gyénkben az üres orvosi állá­sok száma megközelíti a hat­vanak Orvosaink összlétszáma 481. A 98 felnőttorvosi körzet közül működik kilencvenhat. Gyermekkörzeteink száma 19, és munkába állt 4 járási gyér. mekszakorvos is, de a 19 szer­vezett gyermekkörzet közül csak 17 működik. E 17 körzet­ben 7 betöltetlen állás vanj Nem sikerült gyermekszak­orvosokat idekötnünk még azok közül sem, akik itt szak. vizsgáztak. i Ha az ember azokra a je­lentésekre gondol, amelyek a felsőoktatási intézmények éle­tének két fontos eseményéről, a felvételizőkről és orvos­Népújság 1973. szeptember 25. Jó kocsik, félénk vezetők Autóvizsgán Szék szár dón — Gyorsabban, gyorsabban. A kis Trabant szinte berob­ban a 11-es Volán szekszárdi telepének jókora javítócsarno. kába. — Fék! Abban a pillanatban mozdu­latlanná merevedik a négy ke. rék, s a kocsi pár métert csúszva, megáll. — Most ugyanezt kézifékkel. Az is rendben. így kezdődik a gépkocsik háromévenként kötelező mű­szaki vizsgája. A fékpróbát követi a szerelőakna fölött a tüzetesebb szemle. — Világítást. Városi, tompí­tott. reflektor, index, féklám­pa. Míg Kéri Gyula és Deák Ist­ván a világítást ellenőrzi, alulról, az aknából Németh György vallatja a kocsit. Mi­lyenek a csapszegek, a gömb­csuklók, ami igen lényeges, a fékcső. Közben rápillant a gu. mikra. szeme végigsiklik a ko­csi összes alulról látható al­katrészein. Néhány perc és Sipter Géza, a vállalat főmérnöke, a vezető vizsgabiztos beüti a pecsétet a forgalmi engedélybe: Érvé­nyes 1976. szeptember 23-ig. Újabb Trabant. CP 34—34- es. Az első fékezés jó. a kézi­fék behúzásakor azonban nem áll meg a jobb hátsó fék. A kocsit a szerelő hozta, ideje is van még. hát kigurul az udvarra, kijavítani a hibát. Az ID 06—33 Moszkvicsnál ismét a fékezésnél van baj. Mikor a kézifékkel fékez, ki­gyulladnak hátul a lámpák. — Lábfék nem kell! Próbál­ja meg újra! Másodszor minden rendben. — Tudja, reflex. Megszokás, ból léptem a pedálra. A világítás sem jó. A köd­lámpa nem éghet a reflektor­ral együtt. A tulaj kiáll az udvarra a Trabant mellé. Míg javítanak, jönnek sor­ban a járművek. Óvatosan, vagy inkább félénken az IH 39—10-es rendszámú Trabant, A féket is hiába próbálja. Nem blokkol. — Megengedi? Németh György ül a kocsi­ba. Neki engedelmeskedik a fék. Sajnos, gyakran találkozni félénk, tétova vezetőkkel itt is. Az utakon pedig sokszor ők okoznak balesetet. A kis trabicsekek után, mint egy autó-fejedelem, a CY 35— 74-es Opel Rekord gördül, vagy inkább suhan be a mű­helycsarnokba. Egy maszek kőművesé. Csak az aknára állva látszik, hogy a közúti cirkáló már öregszik. Egyik reflektorában rozsdás a foncsor. nehezebben berreg fel a motor. Két hónapig érvényes a for­galmi engedély. akkor újra vizsgára kell hozni, kijavítva. Uj reflektorral, meg átfestett rendszámtáblával. mert az most eléggé ütött-kopott. Újabb Trabant. ID 53—38- as. A fékpróbánál itt is a vizs­gabiztos segít. Talán pont a félénk fékezés miatt görbült el kicsit a rendszámtábla, mikor nekiment valaminek. Aztán egy Moszkvics, utána egy Wartburg áll az aknára. Az utóbbinak repedt a hátsó lámpabúrája, és elöl s hátul is szigeteletlen villamos vezeté­kek lógnak. Két hónapra ál­lítják ki a „bizonyítványt”. Közben elkészült a Trabant kézifékje és átkötötték a Moszkvics ködlámpáját is. Megvizsgálják a kocsikat, és utána nem jön senki. A dél­re berendeltek közül is kettő már reggel megjelent, s rég túlvannak a vizsgán. Míg vá­runk. Sipter Gézát kérdezem: Milyen tanácsot tudna adni azoknak, akik idehozzák a ko­csikat? — Először is. hogy ne fél­jenek. Mert sokszor a legtöké­letesebb kocsi vezetőjén is az látszik, hogy reszket, hátha le­veszik a rendszámtáblát. Sok­szor még a szerelők sem biz­tosak a dolgukban. Pedig olyan egyszerű. Első a bizton­ság. Ha jó a fék, a kormány- szerkezet. nincs a kocsi össze­bütykölve. sikerül a vizsga. Igaz, ma már az esztétika is lényeges szempont, össze-visz- sza pingált, ütött-kopott ko­csik nem vehetnek részt a for­galomban. Bebizonyosodott, hogy a ko­csiknál is kell a megelőző kar­bantartás. Az utakon csak ak­kor lehet biztonságosan halad­ni, ha időközben gondozzák is a kocsikat. Tavasszal már végignéztem egy vizsgát. Akkor elképesztő dolgokat láttam. Kitöredezett fékcsöveket, meg egy sport- Skodát. amin összecsomózott vasdrót volt a kézifékbowden helyén. Akkor le is szedtek 6 •—7 rendszámot. Most mind fennmaradt, S csak néhány kocsival kell két hónapon be­lül újra jelentkezni. Mi ennek az oka? — Most az új kocsik jön­nek leginkább. Tavasszal ke­rül sor a régiekre. Akkor saj­nos. valószínű rosszabb lesz az eredmény. Közben megérkezik még egy Trabant. A szigorú szemek mindent rendben találnak. Aztán már várnak, mert a Vizsga ideje nem telt le. őe újabb kocsi nem érkezik. Né. hányan nem jöttek el. Biztos, tudták, ninc« rendben az autó. ök újra jelentkeznek vizsgára Addig áll a kocsi. Javíthatják nyugodtan. Másfél, két hónap aiatt van rá idő, l — szepesi — :

Next

/
Oldalképek
Tartalom