Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

t Képek a VDK életéből Az 1373. évi amerikai légitámadások ellenére, kiváló ter­méseredményt ért cl a VDK mezőgazdasága. A legsiKeic- se’ab évak termését 2,6 százalékkal múlták felül. Mar 34 tsz-ben értek cl évente 5 tonna rizslermést hektáronként A képen: terménybeiakarítás idején a kiváló Duyem Lang tsz s_é'. ű^én. ERDŐGAZDÁLKODÁS Az utóbbi három év alatt több mint egymillió hektár területet erdősítettek a VDK-ban. Az 1973. év első felében a deltavidékek és a középső tartományokban ötvenmillió fát ültetlek. A képen: gondosan ápolják a fiatal erdőket. BAJÖGVAKTAS Haiphongi Baoh Dang hajógyár dolgozói javítják a há­borúban megsérült hajókat. A képen: egy teherhajó javítása. KIVÁLÓ RIZSTERMÉS Az integráció hétköznapjai Hétezer oaatornnkiloméier A BUPAVOX Külkereske­delmi Vállalat 5 híradástech­nikai gyár — a Beloiannisz, az ORION, a Budapesti Rádió- technikai Gyár, a Telefongyár és a Finommechanikai Válla­lat — nemzetközi kereskedelmi képviseletét látja el. Az 5 gyár egy évi szállításainak jelenlegi értéke csupán egyetlen piacra — a Szovje* unióba (ez persze a legnagyobb piacunk) ma már megközelíti az 50 millió rubelt. A Beloiannisz például termékszakosítási egyezmény keretében telefonközpontokat szállít a szovjet piacra. Az itt gyártott berendezéseket a szovjet ipar nem termeli, azo­kat csak tőlünk vásárolja. Az FMV pedig a „Druzsba-lánc"- szállílásban vesz részt; a na­gyobb méretű mikrohullám távközlő rendszereket készíti a 600-tól 2000 csatornás válto­zatig. ■ EGY CSATORNÁN 1920 TELEFONBESZÉLGETÉS A 60-ns évek derekán bősé­gesen tárgyalta a sajtó a Druzsba mikrohullámú rend­szer megépítésének gondola­tát. A szovjet NUR és a ma­gyar Távközlési Kutató Intézet látott hozzá a konstrukció ter­vezéséhez és a szükséges be­rendezések gyártásának meg­szervezéséhez. 1970 óta már fo­lyik a gyártás és a Szovjet­unióban a „Druzsba-lánc” épí­tése. A közös tervek alapján már 7230 csatorna-kilométert szállított a magyar ipar. Egyetlen csatornán — a nagy kapacitású változatban —1920 telefonbeszélgetés fúrhat egy ugyanazon pillanatban. Köz­ben — ugyanabban a rend­szerben — egy másik csatorna a tv-műsort, a harmadik csa­torna a színes programot, a negyedik egy rádióműsort ..szállíthat” sok ezer kilomé­teren át erősítő-. továbbító ál­lomások segítségével. Ez a „Druzsba-lánc” a leg­első, mintaszerű integrációs megoldások közé sorolható: két ország kutatóinak közös fejlesztéséből jött létre egy hosszú távra korszerű termék, amelyet a fejlesztő országok egyikének ipara — a jelen esetben a .magyar ipar —• pvá-t azután sorozatban. Kü­lönben ez a közös program neny kis ,,indí tósebessége V adott a magyar távközlési ipar korszerűsítési programjának a 60-os években. PRÉMTELEPEK AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATBAN TJjabb nagy. közös progra­mon dolgoznak már a magyar és a szovjet fejlesztők: egy ri­gai gyár és a Beloiannisz vál­lalta, hogy 1975-re elkészíti a* első félelektronikus telefon- központ mintapéldányait, vég­állomások, központok, tranzit- áilomások, alközpontok külön­böző kapacitású változatait. Ez a félelektronikus megol­dás lehetővé teszi, hogy a vi­lág legfélreesőbb zugába is te­lepíthetnek például esv kor­szerű telefonvégáilomást, mert1 a klasszikus mechanikus rész javításához nem kell majd különösebb szakértelem és műszaki bázis, az elektronika pedig a berendezésnek azok­ba a részeibe kerül, amelyek csak igen-igen ritkán romla­nak el. Ezért semmi sem áll maid útjába a tömeg elter­jesztésnek és a távoli szibériai falvak, tanyák, prémtelepék. ceoló ' ai állomások korszerű technikával kapcsolódhatnak az országos hálózatba. Ezzel párhuzamosan már a minisztériumok asztalára ke­rült a legújabb közös fejleszté­si program is: a gáz- és olaj­vezetékek technológiai hírhá­lózatának kifejlesztése és gyár­tása — 1975-től. Regisztráto- rokkal végig a csőrendszere­ken, jelzőautomatikákkal com­puterekre kapcsolt folyamatos adatszolgáltatással és mikro­hullámú kapcsolattal 10 ezer kilométeres hosszúságban. A hazai távközlési ipar 30—40 esztendős perspektíváját ad­hatja ez az integrációs prog­ram a szovjet távközlési kuta­tókkal, gyárakkal. ELSŐ HELYEN: A SZOVJET REFERENCIA Végképp beérik tehát az a fejlesztő, tervező, beruházó B. Briker és A. Visnyevsxkij: ALAPELU 4 z igazgatóhoz egy fiatal- ember kopogtat be. — Elnézést, önök keresnek gazdasági szakembert? — Hogy hívják? — kérdezi az igazgató. — Ivánov. — Ivánov? — Igen. — Sajnálom, nem alkalmaz, hatom. — És vajon miért nem? — kérdezi elképedve a fiatalem­ber. \ — A magyarázat egyszerű: én is Ivánov vagyok. — No és? — Mi az. hogy no és? Nem érti? Majd elkezdődnek az ás- kálódások, a fúrások, figyelge- tések. Előszedik a személyi la­pomat, belefirkálnak. Nos, száz szónak is egy a vége: velem egy nevűeket nem alkalmaz­hatok. Ez alapelvem! — De hiszen mi nem va­gyunk rokonok! — Nem tesz semmit. — Már miért ne tenne? Ne­kem irataim vannak... Tes­sék nézze meg . .. Tambovból jövök. Apám Pável Ivánovics Ivánov! — Oh, Pávljusa! Hát miért nem szóltál előbb? Drága kl.s- öcsém! — öleli át lelkendezve a fiatalembert. — Hát egyene­sen Tambovból jössz? Miért nem írtál előbb a te nagy­bácsidnak, te kópé? A fiatalember szemmellát- hatóan tanácstalan. — Semmit sem értek ... — Dehogynem kiskomám! Rokon vagy Pávljusa! Keb­lemre pajtás! összeölelkeznek. A direktor lopva letörli könnyeit. — És most mi lesz a teen­dő? — kérdi kurtán a fiatal­ember. — Mi lenne kisöcsém? Min­den el van intézve, j — De hiszen a rokoni kap­csolat . ■. — Hülyeség! Kinek jutna eszébe? Nemcsak egy Ivánov munka, amelyet o magyar táv­közlési ipar fektetett a termé­kekbe r, vtöbbi 20 évben. A termékek színvonalának meg­ítéléséhez két példát érdemes végiggondolni. Képzeljünk el egy távközlési rendszert, amelynek az egyik végén plusz 8. a másikon mínusz 30 fok a hőmérséklet, s ennek a rend­szernek mégis torzítás nélkül kell a képet, a hangot célba- jutlatni — és ezt a feladatot a magyar ipar, a szovjet ter­vezőkkel együttműködve —• megoldotta. Vagy egy másik eredmény: a korszerű távközlési rendsze­rekben a nemzetközi norma; egy telefon csatornán 24 távíró­vonal. A magyaron 62 fér el, ugyanakkora költséggel. Nos, Ilyen megoldásokkal szerzett a magyar ipar jó nevet és bizal— mát a szovjet szakkörökben. A szovjet piac a legnagyobb fel­vevője a magyar távközlési iparnak — s ez a legegyértel­műbb elismerés. Érmek nemzetközi értéke is tekintélyes, minthogy ma a szovjet kereskedelmi referen­ciát jegyzik, szinte valamennyi iparágban, az első helyen. A szovjet gazdaság az egész vi­lág ajánlatából válogathat: vi­lágcégek versengenek egy-egy megrendelésért. Kitűnő bizo­nyítvány tehát 5—10 évre szó­ló megrendeléseket kapni erről a piacról, termelési kooperá­cióban, közös fejlesztési prog­ramokban dolgozni együtt a szovjet gyárakkal. Rövid távon most a hétköz­napok teendője lesz a távköz­lési ágazatok több oldalú, több országra szóló együttműködé­sének kialakítása. Apróságok fékezik a haladást — mondják a szakemberek — „mikronnyi” szakadékok. A gyártási szab­ványok egysége ugyanis még nem teljes: kisebb-nagyobb méretkülönbségek léteznek még egy-egy gyártmánycso- portnál. Valóban jó lenne az egységes szabványok kialakítá­sát most már gyors ütemben befejezni, hogy egyetlen hatá­ron se legyen gond a távköz­lési rendszerek csatlakozóit — összeilleszteni. ■ él a világon, nem igaz? Azt mondjuk, csak névrokonok vagyunk. De ez most másod­lagos, beszólj magatokról, anyádról, a mi Másenykánkról. — Köszönöm, anyám , jól van ... csakhát ő nem Mása. — Már miért ne lenne Má­sa? — Mert ő Tátyjána Nyiko- lájevna Ivánovna. — Szóval Tánya, és nem Mása? . .. Az igazgató hirtelen felug­rik, magára kapja a zakóját. — Bocsásson meg fiatalem­ber, hiba csúszott a dologba... Mi csupán névrokonok va­gyunk. — Mehetek a személyzetis­hez felvételre? — Nem —mondja az igaz­gató. — Rokonnevűeket nem alkalmazhatok .. . Tudja, pus­mogni kezdenének. Nálam az alapelv — sérthetetlen!... Fordította: BARATÉ ROZÁLIA \

Next

/
Oldalképek
Tartalom