Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-25 / 224. szám
t Képek a VDK életéből Az 1373. évi amerikai légitámadások ellenére, kiváló terméseredményt ért cl a VDK mezőgazdasága. A legsiKeic- se’ab évak termését 2,6 százalékkal múlták felül. Mar 34 tsz-ben értek cl évente 5 tonna rizslermést hektáronként A képen: terménybeiakarítás idején a kiváló Duyem Lang tsz s_é'. ű^én. ERDŐGAZDÁLKODÁS Az utóbbi három év alatt több mint egymillió hektár területet erdősítettek a VDK-ban. Az 1973. év első felében a deltavidékek és a középső tartományokban ötvenmillió fát ültetlek. A képen: gondosan ápolják a fiatal erdőket. BAJÖGVAKTAS Haiphongi Baoh Dang hajógyár dolgozói javítják a háborúban megsérült hajókat. A képen: egy teherhajó javítása. KIVÁLÓ RIZSTERMÉS Az integráció hétköznapjai Hétezer oaatornnkiloméier A BUPAVOX Külkereskedelmi Vállalat 5 híradástechnikai gyár — a Beloiannisz, az ORION, a Budapesti Rádió- technikai Gyár, a Telefongyár és a Finommechanikai Vállalat — nemzetközi kereskedelmi képviseletét látja el. Az 5 gyár egy évi szállításainak jelenlegi értéke csupán egyetlen piacra — a Szovje* unióba (ez persze a legnagyobb piacunk) ma már megközelíti az 50 millió rubelt. A Beloiannisz például termékszakosítási egyezmény keretében telefonközpontokat szállít a szovjet piacra. Az itt gyártott berendezéseket a szovjet ipar nem termeli, azokat csak tőlünk vásárolja. Az FMV pedig a „Druzsba-lánc"- szállílásban vesz részt; a nagyobb méretű mikrohullám távközlő rendszereket készíti a 600-tól 2000 csatornás változatig. ■ EGY CSATORNÁN 1920 TELEFONBESZÉLGETÉS A 60-ns évek derekán bőségesen tárgyalta a sajtó a Druzsba mikrohullámú rendszer megépítésének gondolatát. A szovjet NUR és a magyar Távközlési Kutató Intézet látott hozzá a konstrukció tervezéséhez és a szükséges berendezések gyártásának megszervezéséhez. 1970 óta már folyik a gyártás és a Szovjetunióban a „Druzsba-lánc” építése. A közös tervek alapján már 7230 csatorna-kilométert szállított a magyar ipar. Egyetlen csatornán — a nagy kapacitású változatban —1920 telefonbeszélgetés fúrhat egy ugyanazon pillanatban. Közben — ugyanabban a rendszerben — egy másik csatorna a tv-műsort, a harmadik csatorna a színes programot, a negyedik egy rádióműsort ..szállíthat” sok ezer kilométeren át erősítő-. továbbító állomások segítségével. Ez a „Druzsba-lánc” a legelső, mintaszerű integrációs megoldások közé sorolható: két ország kutatóinak közös fejlesztéséből jött létre egy hosszú távra korszerű termék, amelyet a fejlesztő országok egyikének ipara — a jelen esetben a .magyar ipar —• pvá-t azután sorozatban. Különben ez a közös program neny kis ,,indí tósebessége V adott a magyar távközlési ipar korszerűsítési programjának a 60-os években. PRÉMTELEPEK AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATBAN TJjabb nagy. közös programon dolgoznak már a magyar és a szovjet fejlesztők: egy rigai gyár és a Beloiannisz vállalta, hogy 1975-re elkészíti a* első félelektronikus telefon- központ mintapéldányait, végállomások, központok, tranzit- áilomások, alközpontok különböző kapacitású változatait. Ez a félelektronikus megoldás lehetővé teszi, hogy a világ legfélreesőbb zugába is telepíthetnek például esv korszerű telefonvégáilomást, mert1 a klasszikus mechanikus rész javításához nem kell majd különösebb szakértelem és műszaki bázis, az elektronika pedig a berendezésnek azokba a részeibe kerül, amelyek csak igen-igen ritkán romlanak el. Ezért semmi sem áll maid útjába a tömeg elterjesztésnek és a távoli szibériai falvak, tanyák, prémtelepék. ceoló ' ai állomások korszerű technikával kapcsolódhatnak az országos hálózatba. Ezzel párhuzamosan már a minisztériumok asztalára került a legújabb közös fejlesztési program is: a gáz- és olajvezetékek technológiai hírhálózatának kifejlesztése és gyártása — 1975-től. Regisztráto- rokkal végig a csőrendszereken, jelzőautomatikákkal computerekre kapcsolt folyamatos adatszolgáltatással és mikrohullámú kapcsolattal 10 ezer kilométeres hosszúságban. A hazai távközlési ipar 30—40 esztendős perspektíváját adhatja ez az integrációs program a szovjet távközlési kutatókkal, gyárakkal. ELSŐ HELYEN: A SZOVJET REFERENCIA Végképp beérik tehát az a fejlesztő, tervező, beruházó B. Briker és A. Visnyevsxkij: ALAPELU 4 z igazgatóhoz egy fiatal- ember kopogtat be. — Elnézést, önök keresnek gazdasági szakembert? — Hogy hívják? — kérdezi az igazgató. — Ivánov. — Ivánov? — Igen. — Sajnálom, nem alkalmaz, hatom. — És vajon miért nem? — kérdezi elképedve a fiatalember. \ — A magyarázat egyszerű: én is Ivánov vagyok. — No és? — Mi az. hogy no és? Nem érti? Majd elkezdődnek az ás- kálódások, a fúrások, figyelge- tések. Előszedik a személyi lapomat, belefirkálnak. Nos, száz szónak is egy a vége: velem egy nevűeket nem alkalmazhatok. Ez alapelvem! — De hiszen mi nem vagyunk rokonok! — Nem tesz semmit. — Már miért ne tenne? Nekem irataim vannak... Tessék nézze meg . .. Tambovból jövök. Apám Pável Ivánovics Ivánov! — Oh, Pávljusa! Hát miért nem szóltál előbb? Drága kl.s- öcsém! — öleli át lelkendezve a fiatalembert. — Hát egyenesen Tambovból jössz? Miért nem írtál előbb a te nagybácsidnak, te kópé? A fiatalember szemmellát- hatóan tanácstalan. — Semmit sem értek ... — Dehogynem kiskomám! Rokon vagy Pávljusa! Keblemre pajtás! összeölelkeznek. A direktor lopva letörli könnyeit. — És most mi lesz a teendő? — kérdi kurtán a fiatalember. — Mi lenne kisöcsém? Minden el van intézve, j — De hiszen a rokoni kapcsolat . ■. — Hülyeség! Kinek jutna eszébe? Nemcsak egy Ivánov munka, amelyet o magyar távközlési ipar fektetett a termékekbe r, vtöbbi 20 évben. A termékek színvonalának megítéléséhez két példát érdemes végiggondolni. Képzeljünk el egy távközlési rendszert, amelynek az egyik végén plusz 8. a másikon mínusz 30 fok a hőmérséklet, s ennek a rendszernek mégis torzítás nélkül kell a képet, a hangot célba- jutlatni — és ezt a feladatot a magyar ipar, a szovjet tervezőkkel együttműködve —• megoldotta. Vagy egy másik eredmény: a korszerű távközlési rendszerekben a nemzetközi norma; egy telefon csatornán 24 távíróvonal. A magyaron 62 fér el, ugyanakkora költséggel. Nos, Ilyen megoldásokkal szerzett a magyar ipar jó nevet és bizal— mát a szovjet szakkörökben. A szovjet piac a legnagyobb felvevője a magyar távközlési iparnak — s ez a legegyértelműbb elismerés. Érmek nemzetközi értéke is tekintélyes, minthogy ma a szovjet kereskedelmi referenciát jegyzik, szinte valamennyi iparágban, az első helyen. A szovjet gazdaság az egész világ ajánlatából válogathat: világcégek versengenek egy-egy megrendelésért. Kitűnő bizonyítvány tehát 5—10 évre szóló megrendeléseket kapni erről a piacról, termelési kooperációban, közös fejlesztési programokban dolgozni együtt a szovjet gyárakkal. Rövid távon most a hétköznapok teendője lesz a távközlési ágazatok több oldalú, több országra szóló együttműködésének kialakítása. Apróságok fékezik a haladást — mondják a szakemberek — „mikronnyi” szakadékok. A gyártási szabványok egysége ugyanis még nem teljes: kisebb-nagyobb méretkülönbségek léteznek még egy-egy gyártmánycso- portnál. Valóban jó lenne az egységes szabványok kialakítását most már gyors ütemben befejezni, hogy egyetlen határon se legyen gond a távközlési rendszerek csatlakozóit — összeilleszteni. ■ él a világon, nem igaz? Azt mondjuk, csak névrokonok vagyunk. De ez most másodlagos, beszólj magatokról, anyádról, a mi Másenykánkról. — Köszönöm, anyám , jól van ... csakhát ő nem Mása. — Már miért ne lenne Mása? — Mert ő Tátyjána Nyiko- lájevna Ivánovna. — Szóval Tánya, és nem Mása? . .. Az igazgató hirtelen felugrik, magára kapja a zakóját. — Bocsásson meg fiatalember, hiba csúszott a dologba... Mi csupán névrokonok vagyunk. — Mehetek a személyzetishez felvételre? — Nem —mondja az igazgató. — Rokonnevűeket nem alkalmazhatok .. . Tudja, pusmogni kezdenének. Nálam az alapelv — sérthetetlen!... Fordította: BARATÉ ROZÁLIA \
