Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

Dinnyetermesztés a mennyezeten A Kertészeti Egyetem fólia­sátrai alatt a szőlőhöz hason­lóan karóra futtatva, csak­nem a mennyezeten terem a sárgadinnye. Hogyan lehetsé­ges ez? Miért van rá szükség? Magyarázatért dr. Nagy Jó- zse pgyetemi adjunktushoz fordultunk. — Kutatócsoportunk dr. So­mos András egyetemi rektor, tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével a sárgadinnye új termesztési módszerét dolgozta ki. — Ismeretes, hogy a dinnye a föld felett néhány centimé­terrel hoz termést. (Ez az úgynevezett szabadföldi, vagy szántóföldi termesztési mód.) Csakhogy az így növekedett termés nagy esőzések után sokkal több vizet szív fel, mint amennyire szüksége lenne. Ennek következtében minősé­ge romlik, poshadt, ízet'4® lesz. — Kutatócsoportunk elhatá­rozta: olyan módszert dolgo­zunk ki. amelynek alkalmazá­sával a víz- és tápanyag-ada­golás szabályozható. & termés minősége pedig lényegesen ja­vítható. Olyan új fajtákat kezdtünk hajtatni, amelyek erőteljes főhajtást fejleszte­nek, és ezen nővirágot, majd termést kötnek. A hajtást ka­róra futtattuk és fóliasátorral fedtük le. Ezzel olyan hőmér­sékletet tudtunk biztosítani, hogy már június elején ter­mést hozott a dinnyehajtás. A* eredmény: finom, zamatos gyümölcs. A szakemberek kiszámító! ták, hogy hektáronként 400- 500 mázsa termést lehet így betakarítani, míg szabadföl­dön. ugyanekkora területen a termésátlag mindössze 100 má­zsa. E metódus előnye, hogy mi­nimális kézi munkaerőt igé­nyel, így más növényfajták termesztésével jól társítható Az sem mellékes, hogy egy négyzetméter területre 1,6 nö­vény jut, tehát kevés növény­ről takarítható be nagy ter­mésátlag. Elefánt, mint vasúti segédmunkás A Calcuttától nem messze levő Haura állomáson „beta­nított munkásként” dolgozik egy Pardzs nevű indiai ele­fánt. Nem is csekély munkát bíztak rá: közreműködik a szerelvények összeállításában. Pardzs. fiatalon, az elefántok serdülőkorában került a vasúthoz és kezdetben igény­telenebb munkát végzett: ge­rendákat rakott a vasúti ko­csikra. De az okos állat „rá­jött”, hogy ennél értékesebb munka elvégzésére is képes: most már a vagonokat tolo­gatja a szerelvények összeállí­tásánál. Munkáját megbecsülik. Az eddigi élelemporciójának a kétszeresét kapja. Csiga vá rosok” Kazahsztán hasznos ásvá­nyokban gazdag, sivatagos te­rületein több új város építé­sét tervezik. Az új települések tervezésében részt vettek a klimatológusok is. A Kaspi-tengerbe nyúló Man­Óriási lepkék Uj-Guineában óriási lepkék élnek: szárnyszélességük eléri a 25 centimétert. A helyi la­kosok ínyencfalatként becsü­lik ezeket a lepkéket. Magányos pálmafa A világ legmagányosabb fá­ja a szaharai Terrer-oázisban magasló pálma. A legközelebbi fa 1000 km-re van tőle. gislak-félszigeten, a forró ég-1 hajlatú vidék közepén fekvő Novij Uzeny város viszonyai­nak felmérése alapján meg­állapították, hogy a várost csak sűrű beépítéssel lehet a forró széltől és a porviharok­tól megvédeni. Az új városok­ban ezért „csiga” típusú la­kóházak építését tervezik. Ez lényegében kör alakú lakóne­gyed. amelyben csak két, nem nagy kaput hagynak a gya­logos- és a járműforgalom szá­mára. A körház homlokzata elé három sor fát és bokrot ültetnek. Minden ilyen „mik- rorajonnak” lesz vásárlóköz­pontja. iskolája, poliklinikája és más kulturális-kommunális létesítménye. Az utóbbi épüle­teket is zárt körben, belső udvarral építik. (APN — KS) Medve-„népszámlálás’" A tudósok a Karncsatka-fél- sziget tanulmányozása közben megállapították, hogy a fél­szigeten jelenleg több mint 200 különböző fajta állat él. Megtalálható itt a coboly, az északi szarvas, a süketfajd. Az utóbbi években Kamcsat­kán meghonosodott a mókus, a vadmacska, a jávorszarvas. A félszigeten lévő gazdag fau­na egyik legnagyobb számú képviselői a medvék. Előze­tes számlálási adatok szerint a félszigeten közel kétezer medve él. Annak ellenére, hogy a medve ragadozó állat, a kamcsatkai medvék általá­ban vegetáriánusok, gyökerek­kel, bogyókkal, füvekkel táp­lálkoznak. (APN — KS) Vádelem — tigriseknek! Két évirt dolgoztak a kutató­expedíciók, amíg felmérték a távol-keleti Primőrje, tigrisál­lományát. Jelenleg ezen a, VÍ* déken 110—120 usszuri tigris él. A 40-es években. 3—4-szer kevesebb élt belőlük itt. Ek­kor a kihalófélben lévő vadat védettnek nyilvánították. Az expedíciók sók érdekességgel találkoztak. Kiderült például, hogy a tigriseknek nincs sok részük a patások számának észrevehető csökkenésében. __________(APN — KS) • Egy helyett 16 kukoricacső Tizenhat nagy kukoricacső terem a Grúziában nemrég ki­termesztett új növényfajtán, amelyet 12 évi munkával hoz­tak létre. A növény besugár­zásával és többszörös váloga­tásával és keresztezésével si­került több, dúsan termp új fajtát kitermeszteni. Az új fajtákat elsősorban a .Szov­jetunió déli területein alkah* mázzák. J „Életmentő” úszónadrág Dino Caccia olasz feltaláló a genfi nemzetközi találmányi kiállításon nemrégiben bemu­tatta „életmentő úszónadrág­ját”. A fürdőző férfiú veszély esetén megnyom egy gombot, amire a mikrotartályban levő gáz térfogata megnő, s a gáz kitölti az övben levő mikro- sejteket. A gázzal megtol Hitt öv ezután könnyűszerrel fel­nyomja az úszót'a víz tejszí­nére. . j Egyébként a feltaláló becsű-* letesen figyelmeztette az eset­leges vásárlókat: a mentőnad­rág csak azokon segít, akik tudnak úszni..; Játék az oroszlánnal Goston Granville, 26 éves brüsszeli takarékpénztári tiszt­viselőt súlyos kihágás miatt nagy pénzbüntetésre ítélték. Granville éjféltájt ittas álla­potban bemászott az állatkert­be és addig húzogatta az egyik oroszlán farkát, amíg az ösz- szes állatokat felébresztette üvöltésével. Gyermek-lovasiskola Kirgiziában, Csolpon-Atában gyermek-lovasiskola nyílt. A falu méneséből 40 lovat bo­csátottak az ifjú sportolók rendelkezésére. A gyermekek tapasztalt ed­zők irányításával sajátítják el a sportlovaglás fortélyait, az idősebbek lovasjátékokat, sportversenyeket rendeznek és hegyi portyákon vesznek részt. A lovaglás kiváló pihenés az iskoláskorban lévő gyermekek számára. Nyáron több mint 120 gyermek sajátítja el a lovaglás legfontosabb tudni­valóit. (APN — KS) Hörcsögcsalád és havi fizetés a talált tárgyak között Több tucat táska, retikül, szatyor, esernyő és más hasz­nálati cikk gyűlik össze hét- ről-hétre a BKV talált tár­gyak osztályán. A feledékeny- ségből, szórakozottságból bu­szokon, villamosokon és met­rón elhagyott holmik mennyi­sége szinte óránként nő újabb szállítmányokkal. A BKV jár­művein naponta 60—80 sze­mélyes használatú tárgyat ta­lálnak. A gazdátlan cikkeket — tu­lajdonosaik jelentkezésének re­ményében — gondosan őrzik, de hiába. Tudniillik, az érte­sítetteknek alig több, mint fe­le jelentkezik elveszített hol­mijáért; a többi feledékeny utas el sem megy érte. A budapestiek talált tár­gyai között a legkülönfélébb cikkek megtalálhatók: üres vagy megpakolt bőröndök, szemüvegek, kulcsok, igazol­ványok, bérletek, levéltárcák; erszények, gyermekjátékok, kalapok, sapkák, kesztyűk, té- likabátok. Nem ritka a táska­rádió, a magnetofon, a fény­képezőgép, a karóra, az arany­gyűrű és fülbevaló. Mindeze­ket szekrényekben, fiókokban, páncélszekrényekben őrzik,. j A kimutatásból megállapít­ható, hogy minden hónapnak: megvan a szezoncikke. Au­gusztusban például a -listát a strandtáskák, a fürdőruhák és törölközők, egyszóval, a strand­cikkek vezetik. Más érdekes­ség is szerepel a „leltárban”. Találtak fehér és barna ege­ret, héttagú aranyhörcsögcsa- ládot, fajtiszta vizslát és tacs­kót. Sokan teljes havi fizeté­sükkel, több ezer forinttal hagyták el pénztárcájukat. A BKV járművein havonta 3—4000 forintot találnak. Mi a gyorsabb ? A postagalamb vagy a telefon ? A Csolpon Ata-i lovasiskola tagjai gyakorlaton. — Micsoda kérdés? — mondhatná valaki. De csak türelem, türelem kedves olvasónk. Jugoszláviában versenyt rendeztek, amelyben egy gép­kocsi. több postagalamb. a postai távirda és a telefon- szolgálat vett részt. Feladat az volt, hogy mielőbb eljuttassa­tok egy táviratot Zágrábból 'o'úbljanába. Elsőnek a gépkocsin szállított távirat érkezett meg: utazása egy órát és 32 percet igé­nyelt. Másodiknak érkeztek a pös- tagalambok: „menetidejük” 2 óra és 49 perc volt, A postai távirat 2 óra és 50 perc alatt érkezett céljához, míg telefo­non kereken hat óra alatt si­került odajuttatni á táviratot. Melyik gyorsabb; tehát: a postagalamb, vág • i 1 '.ny­aram?

Next

/
Oldalképek
Tartalom