Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

\ az álSategészségiigyben A konzerv tartósított, élel­miszer. ilyesformán a legősib­bek egyikét alighanem még Árpád apánk lovasai hozták magukkal a nyeregkápára akasztott zacskóban. Ezt tar­honyának hívták. Alacsonyabb fokon konzerv mindenféle füs­tölt áru is, tehát a kolbász, szalámi, szajmóka, szalonna, vagy akár a sonka. Most azon­ban nem ezek iránt érdeklőd­tünk, hanem a gyárilag elő­állított konzervek sokaságáról. Krémek, pástétomok, melegít­hető készételek, befőttek, le­vesporok özöne van boltjaink­ban. Egyesek jobbak, mások kevésbé azokA akadnak drá­gábbak és olcsók. Céljuk kö­zös, lerövidíteni a főzésre for­dítandó időt. tehát könnyebbé tenni az életet. — Mi a véleménye a kon- zervekről? — Ezt a kérdést tettük fel a legkülönbözőbbek­nek. A válaszokból válogat­tunk. B. L.-né. 23 éves tisztviselő, fiatalasszony, férje fizikai muhkás: — A lehető legjobb. Én kis­evő vagyok, a férjem az el­lenkezője. A pörköltek, lecsók, más melegíthető konzervek, lencse, sárgaborsó, bab negye­dére csökkentik konyhai mun. kamat. Ha nyersanyagból ma­gam főznék, az olcsóbb lenne ugyan pénzben, de drágább időben és állítólag az is pénz. ' A konzervékét csak ' a gusz­tusunk szerinti ízanyagokkal kell', dúsítanom; esetleg kiegé­szítenem egy-egy tükörtojással, vagy valamelyes kolbásszal. M. l.-né, 36 éves háziasz- szony; ' — Próbálkoztam konzervek- kél. de csak szükségből élék velük. Elsősorban is drágák, másodsorban szinte tipizálva valamennyit , egy kaptafára ízesítik. A csirke-, liba-, puly­ka- és más húspástétomok kö­zött például szinte nincR is különbség. Soknak a méretével sem vagyok elégedett. Egy do­boz a közepes étvágyú ember­nek sok. két személynek vi­szont már kevés. A maradék viszont többnyire kárba vész,­Z. K. élelmiszerbolt-vezető: — Az az igazság, hogy kon­zerv van bőven, de megszeret'-"" tetésük nehéz. Egyes típusok­ra rákapott a közönség, példá­ul "a levesporokra és ízesítők­re. melyeket jugoszláv és nyu. gatnémet példák nyomán most már mi is nagyon jó minőség­ben állítunk elő. Ezekből az­tán sokszor akadozik az ellá­tás. A halkonzervek viszont még mindig nem fogynak úgy, mint kellene, a nagyméretű dobozokat, például pápai hús- készítményeket szinte kizáró­lag csak üzemi konyhák, vagy egy-egy nagyobb rendezvény céljára veszik. F. J. segédmunkás. 42 éves, munkásszálldson lakik: — Mi itt vacsorát nem ka­punk. magunk főzőcskézünk. Én sokfélével nem próbálko­zom. azt eszem, amit meg­szoktam. Az üveges sóletbabot kolbásszal vagy oldalassal, esetleg székelykáposztát. Jó. de kispénzű, embernek ez sem olcsó, ha rendszeresen veszi. Z. K.-né 52 éves, t'sz-tag fe­lesége, háziasszony: — Semmi pénzért, nem ven­nék én konzervet, még ingyen se kellene! A fejemre boríta­ná az uram, ha én minden­féle kotyvalék, meg maradék­ból készült vacsorákkal trak- tálnám. Nincs jobb a házi­kosztnál, abba tudom, mit te­szek! * A vélemények különbözők, a konzervek mennyisége gya­Tegnap kimaradt Tegnap ön kérdez— Mi vá­laszolunk rovatunk sajnálatos módon csonkán jelent meg. Horváth János Nagyszé­kely, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti olvasónk kérdésé­re. dr. Deák Konrád csoport- vezető ügyész válaszának egy részét közöltük csak. Kima­radt a következő. • leglényege­sebb rész: „A dolgozó az ét­kezési és szállásköltségeket sém köteles utóbb történt mun- ■■'Vitezony megszüntetése ese- .1 a .munkáltató részére meg­téríteni, kivéve, ha a munkál­tató és a dolgozó között az iskolára küldést megelőzően más tartalmú, írásban- kötött megállapodás jött létre. A fent hivatkozott jogszabály alapján tehát Horváth János és társai nem kötelesek mun­kaviszonyuk megszűnése ese­tén megtéríteni a tanfolyam­mal kapcsolatban felmerült költségeket, ha csak a mun­káltatóval előzetesen írásban másként nem egyeztek meg.'.’ A gazdaságos nagyüzemi ál­lattartás egyik fontos feltéte­le az állateglszségügvi köve­telmények betartása, hogy a nagy hozamra kitenyésztett kényes fajták is genetikai adottságuknak megfelelően ter­meljenek. Az egyes állatbeteg­ségek elleni leghatásosabb „fegyver" kikísérletezését rendszerint hosszadalmas tu­dományos munka előzi meg. Ennek meggyorsítására a KGST-tágországok szakembe­rei elhatározták, egyeztetik ál­lategészségügyi kutatási ter­vüket. A 2000-ig szóló prog­nosztikai együttműködésről ok­tóberben Szófiában tárgyalnak, a részvevők között szerepel az MTA állategészségügyi ku­tatóintézete is, amely a házi­állatok légző- és emésztőszervi betegségeinek témafelelőse. A kutatómunka eredményeként sikerült a baromfi idült lég­zőszervi betegsége elleni hat­hatós védekezés kidolgozása. A vizsgáló módszert más KGST-tagországok is alkal­mazzák, a leendő grillcsirkék egészségének megóvására. Jelenleg egyebek között a sertés tüdőgyulladásának el­lenszerét kutatják. Ez a beteg­ség a száj- és körömfájásnál kevésbé „látványos” elhullás­sal is viszonylag ritkán jár, mégis nagyobb gazdasági kó­rokat okozhat annál. A. tüdő- gyulladást „lábon kihordó” kétezer sertés vizsgálatánál például bebizonyosodott, több, mint 1 kilogrammal több ta­karmányt fogyasztanak egy kilogramm húsgyarapodáshoz, mint egészséges társaik. Az intézetben nemrégiben olyan, Visszhang Az elmúlt vasárnapi ..Minden­napi műemlékek" című írásunkra a következő válasz érkezett: „Olvastuk a Paksról szóló cik­ket. Nagyon igaza Van, mert bi­zony eléggé el van rontva a régi szép műemlék ház. De akkor a műemléki bizottság miért nem avatkozott be? Miért engedték a községi tanácsnak, hogy így el­rontsa? Én régóta járok a házba. Egy ismerős lakik ott 1946 óta, te­hát ez a néni — ahogy szokott róla beszélni — látta teljes szépsé­gében az árkádokat, vagyis a tör­ténelmet. Nem tudom, jártak-e benn az udvarban? Az egész ház már szinte összerogyni készül, évek óta semmit nem javultak a lakások, belülről tele repedések­kel, nagy vízfoltokkal. Hát ilyen a • haza bölcse« egykori lakhelye. Hiába hirdeti a falán tábla, majd az is egyszer leesik a rozzant fal­ról. Tisztelettel: Berec Józsefné Paks, Gyár u.” 1913, szeptember 20. a sertés tüdőgyulladása elleni kísérleti vakcinát állítottak elő.' amellyel • széles körű al­kalmazása után gátat vethet­nek ennek a gyakori betegség­nek. A rpegoídást előrelátha­tóan a többi KGST-ország is hasznosíthatja majd. A Szovjetunióban a szarvas- marha-leukózis vizsgálati módszeréit dolgozták ki, ame­lyet a magyar szakemberek a szarvasmarhaprogram sike­res megvalósításához használ­hatnak fel. Újabban ugyanis ez, a hazai állományban ed­dig ismeretlen betegség, né- hpl már -észlelhető. Az állategészségügyi kutató- intézet és a moszkvai pss£- szövetségi állategészségügyi kutatfeintézet ez évben meg­állapodást kötött a libainflu­enza elleni vakcina közös ki­kísérletezésére. A gazdaságon belül kutatási­fejlesztési csoportot szerveztek. Az együttműködésben részt-' vevő nyolc legnagyobb komló­termelő állami gazdaság az itt szerzett kísérleti eredmények, termelési tapasztalatok fel- használásával hajtja végre fejlesztési programját. A komlótermelő gazdaságok most készítették el 1975*-ig szó­ló telepítési tervüket, amely szerint körülbelül négyszáz hektárral bővítik ültetvényei­ket. Néhány év alatt tehát megkétszereződik az ország komlótermő területe és ily módon a söripar a szükséges komlóliszt felét itthon tudja beszerezni. Az állam ötven százalékos támogatást nyújt a telepítésekhez, a sörigar pedig a költségek további húsz szá­zalékát fedezi és segítséget nyújt a speciális művelő-szü- retelő gépek beszerzéséhez is. Új ÁFÉSZ-bólt Dalmcmdon és Gyulajon Dalmandon a dombóvári ÁFÉSZ 1962-ben épített ve­gyesboltja már nem tudta ki­elégíteni a lakosság igényeit. Ezért az elavult, ifégi épület bontási anyagából a nyár de­rekára felépítettek egy új üz­letet, ami iparcikk és élelmi­szer jellegű vegyesboltként működik. Júliusban Gyulajon egy iparoikkbolt, egy vegyes­bolt és egy önkiszolgáló bolt összevonásával ABC-áruházat nyitottak. A kétszintes épület­ben a földszinten élelmiszer-, az emeleten pedig iparcikk­részleget alakítottak ki, . A gyulaji ABC-áruház. Kérdések a konzervek rdl rapszik. 1960-ban a hazai ipar 86 ezer tonna főzelék- és gyü­mölcskon zer vet termelt, öt év_ vei később 210 ezer tonnát, "* 970-ben 342 ezret, 1971-ben 353 ezret. 1960-ban ennek a mennyiségnek csak 34 száza­lékát fogyasztottuk el itthon, a többi exportra került. 1965- ben 27 százalékot. 1970-ben 31 százalékot, 1971-ben 25 száza­lékot, A konzervipar termelé­se fokozódik, a belhoni fo­gyasztási kedv a jelek szerint nem nagyon. O. I. Fotó: G. K. Fejlesztik a komlótermelést Baranyára és Tolnára koncentrálják A söripar gyors ütemű fej­lesztése, új gyárak 'építésé és a régiek bővítése, korszerűsí­tése nyomán megnőtt az igény a sör .növényi eredetű alapanyagai — kiváltképpen a komló — iránt, amiből a lu- pulint — a sör fűszerét nye­rik. A sörgyártáshoZj szüksé­ges komló mintegy háromne­gyed részét azonban külföld­ről hozzuk be, holptt adottsá­gaink igen kedvezőek ennek Vakcina a sertés-tüdőgyulladás ellen IffiST-együttfsiiűköclés az ipari növénynek a terme­lésére. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ezért határozatot hozott a komló­termelés fejlesztésére. Esze­rint a termelést Baranyára és Tolnára koncentrálják. Ez a két dél-dunántúli megve — tekintettel termékeny földjére és kedvező éghajlatára, nem kevésbé komlótermelési ha­gyományaira — lesz a sör fű­szerének hazája. A komlóter­melés korszerű, zárt rendsze­rének kialakítását az országos­hírű Bólyi -Állami Gazdaság vállalta, amely jelenleg is a legnagyobb területen termeli ezt a növényt, a legmagasabb hozamokat éri el és a legtöbb tapasztalattal rendelkezik. / t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom