Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

I Elhunyt Valys Péter Vályi Péter halálával fájdal- mas veszteség érte az országot. Az államférfi üzemi szeren­csétlenségének híre őszintén megrendítette a magyar köz­véleményt, százezrek figyelték aggódva az állapotáról kiadott •újabb orvosi jelentéseket. A riasztó közlemények után most mégis nehéz tudomásul venni, hogy nincs többé. Ismert politikus volt, tisz­telte. becsülte a közvéleményt. Gyakran talált alkalmat, hogy széle.s körben, a sajtó, a tele­vízió eszközeivel tájékoztasson az ország, a világ dolgairól. Sokan már szinte személyes ismerősnek tekintették, mert úgy érezték, hogy az őket iz­gató lényeges kérdésekre vá­laszol, logikusan, szuggesztíven, kellemes humorral. A „kényes” kérdések éle nála megtört, a szókimondó, szellemes válaszo­kon. Akik személyesen is talál­koztak vele, kiváló előadói képességén túl, arról is meg­győződhettek, hogy hallgatni, figyelni is tud. Őszintén akart és tudott tájékozódni, tanulni másoktól. Valamennyi ízében aktiv, minden iránt érdeklődő szakember, fogékony politikus volt. Ebből táplálkozott ember­sége, közvetlensége, intellek­tusa. Figyelmességgel és bizalmá­val tüntette ki mindazokat, akik vele együtt dolgoztak. Szerették őt mint pártmunkást, a Chinoin Gyár dolgozói mint gyárigazgatót, lelkesedtek ér­te mint előadóért a közgaz­dasági egyetem immár húsz éve végzett hallgatói. Egykori munkatársai az Országos Terv­hivatalban,'a Pénzügy-minisz­tériumban. s azok, akik kül­földi útjai és gyakori üzemi látogatásai során kerültek vele kapcsolatba, most mind-mind \ megrendülést, fájdalmat érez- \ nek. Eltávozott közülünk egy kommunista politikus, egy hi­vatásának élő nagyszerű em- | bér. Legutóbbi beosztásában, mint miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST-képviselő- je volt. Kormányunk, orszá­gunk gyászában osztoznak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai is. A tag­országok képviselői — vala­mint a KGST-szervezet mun­katársai a megmondhatói hogy Vályi Péter velük együttmű­ködve elévülhetetlen érdeme- I két szerzett az integrációt hosszú távon szervező komplex \ program kidolgozásában és a végrehajtás kezdeti lépéseinek megszervezésében. Búcsúzni mindig nagyon ne- [ héz. Most különösen az, mert \ nagy feladatokra hivatott po­litikus életét, alkotó ereje tel- j jcben ragadta el a véletlen üzemi tragédia. Derűs, közvet­len lényét újra és újra fel­idézzük, emléke erőt, ember- \ séget sugároz. | Gépek 140 millióért A Tolna Selyemfonógyárban tegnap volt a műszaki át­adása azoknak a gépi berendezéseknek, melyeket az 1972-ben indult rekonstrukció keretében vásároltak. A terjedelmcsítő gépeket a francia SOTEXA, és az angol SCHRAGG, a ke- resztcsévélőket az NSZK-beli SCHWEITEU, míg a klíma- berendezést az osztrák INTERKLIMA cég szállította és sze­relte össze. A most befejeződött rekonstrukció mintegy 140 millió forintba (terült. A tolnai gyárban tavaly 400 tonna ter- jcdelmesített fonalat gyártottak, az idén 1200 tonnát, jövőre pedig a terv szerint elérik az 1600 tonnát. A közbiztonság helyzete A termelőszövetkezetek gazdálkodása Interpellációk a szekszárdi tanácsülés napirendjén — Dr. Salvador Allendéről utcát neveznek el a megyeszékhelyen Schmidt Erzsébet az SCHRAGG terjedelmesitő gépnél. Tegnap délelőtt a régi me­gyeháza dísztermében ülést tar­tott Szekszárd város (Tanácsa. Az ülésen megjelent Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapi­tány és dr. Bősz Endre, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának h. osztályvezetője. A végrehajtó bizottság munkájá­ról tett jelentés elfogadása után a tanácsülés dr. Szabó László rendőr százados, a városi­járási kapitányság vezetőjének a megyeszékhely közbiztonsá­gáról szóló beszámolóját tár­gyalta meg. Ezzel korábban a végrehajtó bizottság már fog­lalkozott, újbóli ismertetésére nem térünk vissza. A felszóla­lók közül többen elismerően nyilatkoztak a rendőrség mun­kájáról, így például a betaka­rítás során, a mezei lopások meggátlása terén kifejtett erő­feszítéseiről is. A tanácstagok visszatérő kérdései a cigány­ság helyzetével kapcsolatosak voltak. Dr. Solymosi Mihály r. ezre­des részletesen elemezte a rendőrség feladatait. így az utca rendjét, a vagyonvédel­met. a közlekedési szabályok betartatását. Kitért a személyi állomány továbbképzésére és minden területen kérte a ta­nácstagok és a tanács vezetői­nek segítségét, további együtt­működését. A delta irányában folyó útépítés ütemét tűrhetet. lennek bélyegezte, ez szaporít­ja a közlekedési gondokat és veszélyeket. Megyénk idáig a cigányság bűnözésre hajlamos rétegeinek letelepedésével szemben a szomszédos megyéknél lénye­gesen engedékenyebbnek bizo­nyult. Javaslatát, hogy a rend_ őrség és a tanács, továbbá a többi illetékesek hozzon létre közös munkaprogramot, nem a cigánykérdés megoldására, ha­nem javítására, a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Hasonló javaslattal élt és a tanácstagok fokozott segítségét kérte a vá­rosi-járási rendőrkapitány is. A szünet után sorra került következő napirendi pont szín. tén szerepelt már a végrehajtó bizottság előtt, adatait koráb­ban ismertettük lapunkban. A kialakult vitában felszólaló ter­melőszövetkezeti elnökök gaz­dálkodási elveiket ismertették, melyek helyességét jó növény, termesztési eredmények bizo­nyítják. A felszólalók és ösz- szegezésében Császár József ta­nácselnök kitért arra, hogy a város lakossága joggal várja el a helyi termelőszövetkezetek fokozottabb részvételét a köz. ellátásban. Utalt a közös vál­lalkozások fontosságára, me­lyek iránt a termelőszc-vetke­zetek idáig nem sok hajlandó, ságot mutattak. A következőkben sor került az írásbeli interpellációkra szó­ban adott válaszokra. Ezek a Hunyadi u. 3. sz. alatti gará­zsok és a vasútállomás kornyé­kének portalanításával és más közérdekű problémákkal vol. tak kapcsolatosak, mint pél­dául annak kiderítése, hogy miért van minduntalan zavar a Béri Balogh Ádám utca köz- világításában. Ezt egyelőre még maga a DÉDÁSZ is csak nyo­mozza. A szóbeli interpellációk segítséget kértek a Beloiannisz utcai fahíd javítására, a Ben- cze Ferenc utcai páros oldal járdaépítésére, a Csokonai ut­cai közvilágítással kapcsolat­ban. illetve kívánságaik a nö­vényegészségüggyel és fásítás, sál kapcsolatosak voltak. Élénk vitát váltott ki a la­punk tegnapi számában már külön cikkben tárgyalt bölcső­dei-óvodai helyzet. Csiszár La. j jós tanácstag kifejezte azt a | véleményét, hogy a városbeli vállalatok akár évi egymilliót | is áldozhatnának erre a célra i és javasolta, hogy erre bár kényszeríteni senkit nem lehet, az érdekelteket szorítsa rá a tanács. Akár olyan áron, hogy más kedvezményekben csak a fontos közcélra anyagilag is áldozó vállalatok részesüljenek. [ Keresztes János tanácstag ki­fogásolta, hogy a vezető óvó-1 nők közül egyesek „suba alat. ti-’ felvételekkel honorálják né- | hány vállalat szocialista szer­ződés keretében végzett mun­káját. Válaszában Császár Jó. I zsef tanácselnök a tanácsi bi­zottság döntési joga mellett szállt síkra és a szabálytalan­ságokat elkövetők figyelmezte­tését ígérte. Átmeneti megöl-1 dásként tárgyalás folyik az új csecsemőotthon egy részének I negyven férőhelyes bölcsőde céljára való igénybevételére, [ illetve a palánki iskola óvodá­vá alakítására, mely utóbbi I helyre a gyerekeket majd autó­busszal kell szállítani. Más in- terpellálóknak válaszolva kö_ zölte, hogy új orvosi rendelő létesítésére egyelőre nincs | anyagi fedezet. Szigetvári Ernő tanácstag ja­vaslatára a tanácselnök utasí­totta az illetékes osztályt, hogy I megfelelő módon esztétikus formában hozassa rendbe azl. világháborúban elesett magyar honvédek emlékművének ta-1 lapzatát. Keresztes János ta­nácstag javaslatát’ mely sze-1 rint a legközelebbi névadásra váró új lakótelepi utcát a meggyilkolt chilei köztársasági | elnökről, dr. Salvador Allen­déről nevezzék el, Szekszárd I város Tanácsa egyhangúlag | megszavazta. O. I. A nagy teljesítményű francia gyártmányú SOTEXA gé­pek. Foto: Gottyald Megkezdődtek a Duna—Tisza közi napok Kecskeméten kedden meg­kezdődött Bács-Kiskun megye legnagyobb őszi rendezvénye, az első ízben megrendezett Du­na—Tisza közi napok két hé­ten át tartó programja. A megnyitón dr. Gajdócsi Ist­ván, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke köszöntötte az új tájjellegű programot szer­vező vállalatok, szövetkezetek, idegenforgalmi szervek képvi­selőit, s az ország más vidé­kiről érkezett vendéglátóipari, szövetkezeti vezetőket. A Belkereskedelmi Miniszté­rium és az Országos Idegen- forgalmi Tanács nevében Mol­nár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes köszöntötte a Duna—Tisza közi napok rendezőit és közönségét. A Duna—Tisza közi napok közel 200 rendezvényéből 25- re már az első napon sor ke­rült. A megye kereskedelmének és vendéglátóiparának nagy seregszemléjét idegenforgalmi rendezvények, tudományos ta­nácskozások egészítik ki. Meg­rendezik például a híres ka­locsai lakodalmast, a hagyo­mányos izsáki sárfehér napo­kat,- a kinpeszérj disznótorost. Számos szüreti népünnepély tarkítja majd a programot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom