Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

f f TOLNA MEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! Vályi Péter 1919—1973 A MA’GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA M-EGYf.ll XXII. évfolyam, 219. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1973. szeptember 19. Brczsnyev Szófiában Kedden délelőtt a BKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára baráti látogatásra Szófiá­ba érkezett Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára. A két or­szág megbonthatatlan barátsá­gát éltető feliratokkal és a két ország nemzeti zászlóival fel­díszített szófiai repülőtéren az SZKP KB főtitkárát a bolgár párt és állam vezetői üdvözöl, ték, élükön Todor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával, az államtanács elnökével és Sztanko Todorov miniszter- elnökkel. A két ország himnuszának és az SZKP főtitkárának tisz­teletére leadott díszlövések el hangzása után Leonyid Brezs nyev Todor Zsivkov kíséreté­ben nyitott gépkocsiba szállt és szálláshelyére hajtatott. Szófia utcáin a főváros dolgo­zóinak ezrei köszöntötték az SZKP KB főtitkárát. A szófiai lapok szalagcímek­ben üdvözlik a kedves vendé­get, hangsúlyozva, hogy Brezs- nyev látogatása a két nép ba­rátságának nagy ünnepe. A la- pok első oldalukon hozzák a szovjet testvérpárt főtitkárá­nak fényképét és ismertetik életrajzát. Röviddel Leonyid Brezsnyev Ricáét közőse után a Bolgár KP ezóiüal székházában találkozóra került sor az SZKP KB főtitká­ra és Todor Zsivkov, valamint a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai között. A meg­beszélésekről adott tájékozta­tás szerint a tárgyalásokat rendkívül szívélyes és baráti légkör jellemzi. Kedden délután a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak épületében Todor Zsivkov. a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke ünnepélyes keretek között átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a bol­gár állam legmagasabb kitün­tetését: „A Bolgár Népköztár­saság hőse” érdemrend arany csillagát. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vá- ly; Feier elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se baleset során szenvedett súlyos sérülés következtében szeptember 18-án elhunyt. Vályi Péter elvtárs temetése szeptember 24-é'n 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. Vályi Péter elvtárs munkatársai, elvtársai és barátai 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. Szülei és testvérei 1945 óta tagjai voltak a pártnak. Szom­bathelyen kitüntetéssel érett, ségizett, majd 1942-ben a Bu­dapesti Műegyetemen vegyész­mérnöki oklevelet szerzett. 1944 őszéig a Simon tornyai Bőrgyárban laboratóriumveze­tő volt, ezt követően a szek­szárdi munkaszolgálatos szá­zadhoz hívták be. 1945 január­jában letartóztatták, azzal a váddal, hogy kommunista pro­pagandát folytat. Szüleit a nyilasok internálták. Nyomban a felszabadulás után. 1945 áprilisában Szom­bathelyen lépett a kommunis. ta párt tagjai közé. Korábbi munkahelyén, a Simontornyai Bőrgyárban bekapcsolódott a termelés megindításának mun­kájába, s részt vett a helyi kommunista pártszervezet meg­alakításában. Hamarosan a pártszervezet vezetőségének és a gyár üzemi bizottságának tagjaként is aktív politikai te­vékenységet folytatott. 1947-ben a Vigodni Bőrgyár vállalatvezetőjévé nevezték ki, 1948 januárjában pedig az Or_ szagos Tervhivatalba került előadóként. Itt később osztály- vezetővé nevezték ki a terv­hivatal pártszervezetének veze­tőségi tagja lett. Más társa­dalmi megbízatásoknak is ele. A nehéz körülmények ellenére jó eredmények a mezőgazdaságban A mezőgazdasági munkák je_ lenlegi helyzetéről, az idősze­rű feladatokról és terméskilá­tásokról adott tájékoztatást Somorjai Sándor, a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági osz­tályának vezetője. — A gabonafélék betakarí­tása az idén jó ütemben, kevés veszteséggel fejeződött be. Megtörtént a végleges szám- yetés is, mely szerint búzából a tavalyi 33,3 métermázsa hek­táronkénti terméssel szemben ebben, az évben 40,5 méter­mázsa volt az átlag megyei szinten, ami rekordtermés. A betakarítással párhuzamo­san, időben beindultak a ta­laj-előkészítő munkák, sajnos azonban az aszályos időjárás, az a tény, hogy július vége óta nem esett a megyében szá- ' mottevő csapadék, nagy mér­tékben megnehezíti a gazdasá­gok helyzetét. A talaj nagy­fokú kiszáradása következté­ben lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között, több mű­velettel készíthető elő meg­felelően a magágy, ami na­gyobb ráfordítást, több költ­séget jelent. Az aszályos időjárás miatt nagyobb szerepet kellett volna játszania az öntözésnek. Az üzemek egy része nem hasz­nálta ki . még a meglévő és nem túl nagy lehetőségeket sem. A •jövőben a szisztematikus öntö­zésre jobban fel kell készülni, a termésnövelés érdekében a kapacitást teljes egészében a növények vízigényének bizto­sítására fordítani. A rozs és őszi árpa vetés­ideje itt lenne, de a gazdasá­gok egyelőre a csapadékhiány miatt, nagyon helyesen, nem kezdenek bele ezekbe a mun­kákba. Vetőmagok egyébként mindenből megfelelő mennyi­ségben és jó minőségben áll rendelkezésre. A kukorica várható termés- kilátásáról korai lenne nyilat­kozni, számszerű eredmények még nincsenek, az viszont biz. tosnak látszik, hogy a minő­ség lényegesen jobb lesz a ta­valyinál. Eddig a megyében a hosszabb tenyészidejű kukori­cák termesztése dominált, me_ lyek késői beérése néha aggo­dalomra adott okot. A tapasz­talatok alapján ebben az év­ben nőtt a korai és közép éré­sű kukoricák aránya. A jó elő. készítés (talajmunkák, táp­anyag. öntözés) következtében jó a kukoricák kondíciója, könnyebben átvészelik a ked­vezőtlen időjárást, ezért ha nem is lesz rekordtermés, min­denesetre elfogadható átlagot sikerül elérni ebből a nagyon fontos takarmánynövényből is. A sok napfény kedvezett a szőlőnek, a cukorfok alakulása az eddigi mérések szerint most olyan, mint az elmúlt évben október közepén. Mind a mennyiséget, mind a minősé­get tekintve jó termés várható. örvendetesen alakult az üzemanyag-ellátottság. Tavaly ebben az időszakban gyakran volt fennakadás. Most egyrészt az ellátásban érdekelt szer­vek felkészültsége, másrészt az üzemek tárolókaoacitásának fejlesztése következtében meg­szűnt ez a gond. — Tóth — Cukorrépa-betakarítás a Gerjeni A. G.-ban. Foto: Gottvald get tett: tagja lett a Tervhivatal szakszervezeti bizottságának, to­vábbá a Bőripari Munkások Szakszervezete központi veze­tőségének. 1948—1952 között a Közgazdasági Egyetemen dol­gozott: a tervgazdaságtani, il­letve az ipargazdaságtani tan. széken adjunktusként, majd docensként tevékenykedett. 1950-től a pártapparátusban 1953-tól pedig az Iparirányítás fontos állami posztjain fejtette ki tevékenységét. 1954-ben lett az Országos Tervhivatal elnök­helyettese; 1967-ig a Tervhiva. tál első elnökhelyettesének tisztét töltötte be. Ezt követő­en pénzügyminiszterként," a Központi Bizottság gazdaság- politikai bizottságának tagja­ként végzett eredményes, ki­emelkedő munkát. 1971 májusában nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyet, tesévé. Jelentős szerepe volt hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak elmélyítésében. Elnöke volt a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottságá­nak, s miniszterelnök-helyettesi kinevezésétől kezdve ellátta a Magyar Néoköztársaság képvi­seletét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Elnöke volt a magyar—szovjet, a ma. gyár—lengyel és a magvar— román kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának. Az MSZMP X. kongresszu­sán a Központi Bizottság tag­jává választották. Kiemelkedő munkásságának, odaadó, fáradhatatlan tevé­kenységének elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült. Tulajdonosa volt a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatának, két ízben tüntették ki a Munka Érdem­renddel, s megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát is. Munkásságával hazánk hatá­rain túl is őszinte elismerést és megbecsülést-vívott ki; tu­lajdonosa volt több magas kül­földi kitüntetésnek is. Magyar—szovjet közös hadgyakorlat Megkezdődött a magyar nép­hadsereg, valamint a Ma­gyarországon ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport ldjelölt egységei ríek közös hadgyakorlata. A had­gyakorlat keddi eseményei szemléletesen bizonyították, hogy katonáink jól hasznosít­ják a kiképzés alatt elsajátí- tottakat, magasfokú. példasze­rű a magyar és a szovjet egy­ségek együttműködése. Kedden már kora hajnalban elfoglalták állásaikat a Dunán­túl dombjai között a csapatok, a piros jelzésű „saját” erők. s a kék jelzésűek. az „ellenség”. A feltételezett harchelyzet az volt, hogv csanatainknak meg kellett állítaniuk az előrenvo- muló támadásban levő ellensé­get — mintegy vizsgázva vé­delmi felkészültségükből. Tü­zérségi támadás robbanásío,llői jelezték a gyakorlat kezde'ét. majd vadászgépek tűntek fel: felderítették az ellenség gyen­ge pontjait, helyzetét, egysé­geinek elhelyezkedését. Megin­dult a tüzérségi előkészítés, működésbe léptek a hagyomá­nyos és a rakétafegyverek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom