Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

Szakszervezeti vezetők továbbképzése Zamárdiban A nyár és az ősz határán üdülők helyett tanulók, felnőtt tanulók, a megye függetlenített vezetői vették birtokukba a Tolna megyei Tanács Balaton menti üdülőiét. Hatvankét szakszervezeti funkcionárius előadásokat hallgatott, vitá­kon vett részt. Az már csak az időjárás szeszélyének tud­ható be, hogy csütörtöktől szombatig, míg a továbbkép­zés tartott, az idő is inkább a tanulásra, sem mint az üdü­lésre. nyaralásra volt alkal­mas. Csütörtökön a megnyitó után mindjárt sor került az első szakmai előadásra. Gál László, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára be­szélt a vezetés és irányítás kérdéseiről, kiemelve a testü­leti... munka .erősítését, a szak- szervezeti vezetők hatáskörét, jogait és kötelességeit tárgyaló témaköröket. Vázolta a mun­kamegosztást. a párt. a gazda­sági és szakszervezeti vezetés­ben. Elmondta, hogy a Párt és a szakszervezet között az el­múlt időszak. során szorosab­bá vált a munkakapcsolat. Beszélt az állami és gazdasági szervekkel való együttműkö­désről is. Kihangsúlyozta, hogy itt csakis együttműködésről lehet szó. és nem szembenál­A gépek és vegyianyagok őszi forgalmazásáról tájékoz­tatták az AGROTRÖSZT ille­tékeséi az MTI munkatársát. A R'alánosságbáh a távalyinál jobb, kiegyensúlyozott és za­vartalan ellátásra számíthat­nak a termelők. A legtöbb cikkből a kereskedelem kíná­lati pozícióban van. Néhány termékből azonban többre lenne szükség, ezeknél számí­tani kell nagyobb feszültségre, anfelyen az árukészletek belső mozgatásával, átcsoportosításá­val igyekeznek enyhíteni. A kereslet fokozódását az­zal magyarázzák, hogy az idei kedvezőnek mutatkozó termés­átlagok következtében megnőtt a gazdaságok bevétele; s így az elmúlt évinél is nagyobb beszerzésekre szánták el ma­gukat. így van ez például a műtrágyáknál, ezekből az utóbbi két évben nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Idén azonban a kereslet-kíná­lat már egyensúlyban van. an­nak ellenére, hogy augusztus elejéig 781 ezer tonna ható­anyagban számított műtrágyát értékesített a kereskedelem 20 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Október 31-ig csaknem 1,2 millió tonnányi műtrágya áll a termelők rendelkezésére, idő­arányosan 10 százalékkal több a tavalyinál. Növényvédő sze­rekből is kielégítik az igénye­ket. A raktárakban nagyszámú traktor és pótkocsi vár eladás­ra. Szeptember 30-ig 7800 von­tatót biztosítanak a megrende­lőknek. ezerrel többet. mint egy évvel korábban. Pótko­csikból is ezerrel többnek az értékesítésére készültek fel. Az őszi betakarításhoz szük­séges gépekből a tavalyinál nagyobb a kínálat. A raktá­rakban kétszer annyi kukorica­adapter van, mint amennyire megrendelés érkezett. A bur­gonyaszedéshez 30 NDK kom­bájnt adnak el és 370 szédő- géppel kielégítik a keresletet. Nyugati importból 120 répa-betakarító gépsort bizto. sítanak a termelő::""’.'- ezen­kívül csehszlovák és magyar lásról. Természetesen, ha ezeknek a szerveknek intézke­dései sértik a dolgozók érde­keit. akkor szembe kell for­dulni a helytelenül tevékeny­kedő vezetőkkel. Gál László előadásának be­fejező részében beszélt a kö­zelmúltban megjelent kor­mányhatározatról, amely az üzemi demokráciával foglal­kozik. Szóba kerültek a szo­cialista brigádok, mint a mun­kásvezetőket nevelő társadal­mi egységek. A jövő felada- taiként a SZOT titkára az újí­tók, a szocialista brigád veze­tők tanácskozásának eredmé­nyes lebonyolításában, az üze­mi demokrácia fórumainak fejlesztésében jelölte meg. Délután Gál László. az SZMT elnökségével és vezetői­vel a Tolna megyei mozgalmi munka kérdéseiről tanácsko­zott. Ezen megjelent dr. Ta­más László, a SZOT elnöksé­gének tagja, Buter Sándor.' a SZOT SZMT-alosztályvezető- je, dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizott­sága, párt- és tömegszerveze­tek osztálya helyettes vezető- je. Pénteken délelőtt Gábor La- josné, a SZOT oktatási alosz­tályának vezetője beszélt az alapszervezeti káderoktatás gépsorok egészítik ki a válasz­tékot. ' A második félévre összesen 2 milliárd forint értékű gép- alkatrésszel töltötték, fel a raktárakat, ez elegendő lesz a gépek javításához. A ME­ZŐGÉP Tröszt vállalatai so­ron kívül importgépekhez is készítenek alkatrészeket. helyzetéről, feladatairól. Az eredményekről szólva megem­lítette, hogy az oktatás színvo­nala emelkedett. Ezt a megfe­lelő előadók kiválasztása és a a jó felkészítésnek tudható. Kiemelte, hogy Tolna megyé­ben az eredmények országos viszonylatban is kiemelkedők. A 73—74-es tanulmányi . év feladatait a SZOT-tit.kárság idén nyáron hozott állásfogla­lása kapcsán ismertette. Ki­emelte az új tisztségviselők felelősségét a választókkal szemben. Délután Király Ernő, a szak- szervezetek Tolna megyei Ta­nácsának vezető titkára a me­gyei gondokról. feladatokról beszélt. A munkáspolitika elősegíté­sének nőtt a fontossága. Lé­nyeges. hogy a munkások is hallassák szavukat a munka­helyeken. A vészelt munkát értékelve elmondta, hogy a bérpolitikai intézkedések a megyében az irányelveknek megfelelően hajtották végre. Szólt a kol­lektív szerződésekről. azok módosításáról. Arról, hogy a vállalati törvényeket helyesen igazítják az élet változásaihoz. Az első félévben tartották meg a beszámoló taggyűlése- két az alapszervezetekben. Ez tükrözte a szakszervezeti de­mokrácia fejlődését. Végezetül a vezetőtitkár vázolta azokat a feladatokat amelyeket a mozgalom dolgo­zóinak az elkövetkező idő­szakban kell elvégezni. Tegnap reggel Hárai Tibor, a SZOT nemzetközi osztályá­nak munkatársa tartott elő­adást, melyben ismertette a nemzetközi szakszervezeti egység rhegteremtésével - kap­csolatos kérdéseket. Beszélt a Szakszervezeti Világszövetség szerepéről. az egységéit vívott harcban, majd ismertette a VIII. szakszervezeti világ- kongresszusra történő fel­készülést, (MTI) Tanévnyitás a szakmunkásképzőkben A megye szakmunkásképző intézeteiben tegnap tartották a tanévnyitó ünnepségeket. A szekszárdi 505. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben Kaszás Imre igazgató köszöntötte a hatszáz elsőosztályost. Ebben az iskolában idén összesen 1800 leendő szakmunkás tanul. A korábbiaktól eltérően az 1973—74-es tanévtől kezdődő n már a szakmunkásképző inté­zetek is a megyei tanács közvetlen ír nyitása í*lá tartoznak, bei leszkednek a megye egysé es iskolarend zerébe. Változást jcl"nt meg. hogy két ún. fiókiskola — a dunaföldvári és a gyönki — megszűnt, a tamási intézet pedig öná'ló 1-ett. A dombóvári 516. sz. intézetben Bacsó Miklós igazgató nyitotta meg az új tanévet. Az elsősöket Sajgó Ervin KISZ- titkár köszöntötte. Itt százhatvanan kezdik meg tanulmányai­kat Először iskoláztak be vil'cmosjá mű-szerelő tanulókat. A tanévnyitó ünnepségen avatták az új öltöző-, mosdó- és ’iirdőhelyiségeket, melyeket az Lniverzál Szövetkezei, készí­tett el egymillió forintos beruházásúén*. Képünk a szekszárdi tanévnyitón készült. A tavalyinál kiegyensúlyozottabb, zavartalanabb lesz a mezőgazdaság őszi anyagi-műszaki ellátása Önállóság, kis lilával Nem nevezem meg a tanácsvezetőt, akit nem sokkal a tanácstörvény életbelépése után azzal a céllal kerestem fel, hogy megtudakoljam tőle, a tahács új helyzetében mit tervéz az egészségügyi ellátás javítására, miben akar elsőként is gazdája lenni a település oktatási intézmé­nyeinek? Az elnök széttárta a kezét és felhúzta a vállát, majd úgy nyilatkozott, hogy annyi gondjuk-bajuk volt a leadott hatáskörök gyakorlásának „bejáratásával”, hogy még nem jutott Idő a nem szorosan veit közigazgatási teendőkkel foglalkozni. Egyébként pedig, az önállóságnak az a része, hogy a tanács a fenntartója a közművelődési, egészségügyi létesítményeknek, munkáltatója az ezekben dolgozóknak, úgy kellett nekik, mint ablakos tótnak a hanyattesés. Ma, az elnök már másként nyilatkozik, mert igaz, hogy anno igencsak kételkedett, az azóta eltelt évek viszont mégis csak azt igazolták, hogy többek között ez a helyi tanácsunk is eredményesen élt az önállóság tör­vény biztosította lehetőségeivel és jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben' úgy, hogy az az állampolgárok meg­elégedésére szolgál. Egy dolog viszont nem változott. Szá­mos tanácsunk — főként a kisebbek — boldog öröm­mel mondana le.a munkáltató szerepéről a pedagógusok, orvosok, egyéb, nem a tanács apparátusában dolgozó szakemberek vonatkozásában. Mert csakugyan bonyolul­tabb dolog a községi kanásszal munkáltatóként szót érte­ni,' ha valami okból arra van szükség, mint a főiskolát, egyetemet végzettekkel. A háztáji sertések derék terelői nyilván nem veszik zokon, ha figyelmüket felhívják erre, vagy arra. Eszük ágába sem jut, hogy meg kellene sér­tődni, mert a tanácsot, a kenyéradót képviselő olyasvala­mibe szólt bele, amihez szakmailag nem ért. Az iskola igazgatója, valamely pedagógusa viszont — akárcsak az orvos — okkal-joggal protestál, ha a munkájába való be­leszólás nélkülözi a szakértelmet, ha azt diktálnák, hogy ne így tanítsanak, hanem amúgy. Az orvos se úgy gyó­gyítson, hanem emígy. Félreértés ne essék, egyáltalán nem általános a nem megfelelő kapcsolatokra valló hanghasználat, a munkál­tató szerepének jobb híján okvetetlenkedésben is meg­nyilvánuló kiélése. De tudomásul kell vennünk, hogy a probléma nagyon is jelen van néhány községi tanácsunk tevékenységében. S tán nem is véletlenül leginkább ott, ahol a tanács vezetői, kipróbált régi dolgozói rendelkez­nek ugyan közigazgatási ismeretekkel, de a szakmai kép­zettség, a munkájuk gyakorlatából szerzett gazdag tapasz­talatok ellenére is csak alacsony iskolai végzettséggel ren­delkeznek. És éppen ezért nem szeretik még azt sem, ha például az újonnan szervezett ügyintézői asztalok mellett érettségizett fiatalok foglalnak helyet. Már velük is nehe­zebb bánni. Az említett munkavállalók és a munkáltatók közötti kap­csolat torz példáit hosszan lehetne sorolni itt, kezdve olyas- r min, hogy milyen természetű feszültség tud támadni néhány doboz kréta beszerzésének törléséből, vagy abból, hogy számon kéri a tanács az .orvostól, hogy X-nek miért írt föl közgyógyellátásos receptre stéril kötszert, jó annak a má­sik is, miért nem Aszpirint írt föl Tetrán B helyett és így tovább. Az anomáliák eredője a példák szaporítása nél­kül is egy és ugyanaz, ez pediq nem más, mint a bele­szólás jogának és kötelességének rossz értelmezése. Az ön­állóság nem hibátlan gyakorlása. Néhány nappal ezelőtt, a fentiekről beszélgetve mesél­te el egyik járási főorvosunk, hogy nem győzi fékezni, megállítani hivatali területén azt a mozgást, ami a körzeti orvosok körében kitört. (Az egész megyében 8 a betöltet­len orvöskörzetek száma!) A távozni, helyet változtatni szándékozók többnyire a közöttük és a munkáltató közötti nem megfelelő kapcsolatra hivatkoztak és hivatkoznak. Nyilván van ebben rengeteg túlzás is, de csak utal vala­mire, amire fel kell figyelni, amit rendezni kell, mivel a közvélemény igen élénken reagál a legkisebb és mert leg­kisebb, tulajdonképpen nem jelentős egyenetlenkedések­re is. Egy másik járási főorvos, aki többek között azon keser­gett, hogy a helyi tanácsok a munkáltatók, következéskép­pen ők jutalmazhatják egészségügyi munkavállóikat, ugyanakkor, ha fegyelmi eljárásra kerül sor, a fegyelmező a járási tanácshivatal főorvosa. Tőle hallottam, hogy az önállóság a megüresedett állások betöltésének során mi mindent nem terem. Felkerekedett ugyanis a járás egyik nem túl népes községének a tanácselnöke a termelőszö­vetkezet elnökével együtt, és az ország másik végéből ide­hozott orvossal vélték megoldani az egészségügyi ellátás feladatát. A főorvos — akinek tanácsát sem kérték, nem­hogy a segítséget — okkal-joggal paprikázódott fel, hogy legközelebb, ha a termelőszövetkezet lovakat kíván vásá­rolni, csak őt küldhetik, illetve, csak az ő szakmai hozzá­értésének' igénybevételével gyarapíthatják lóállományukat. Jószerivel még el sem felejthette, hogy a messziről hozott orvos kiválasztásában nem kérték a segítségét, közremű­ködését, már beérkeztek az első panaszok. A messziről ho­zott orvostól három hónap leforgása alatt kénytelen volt megszabadulni a község. Ekkor már kérve természetesen a járási hivatal illetékeseinek segítségét is. Nem vállaikozhatom itt arra, hogy messzemenő következ­tetéseket vonjak le azokból az esetekből, amelyekről pe­dagógusoktól, orvosoktól az újságíró a megyét járva akar- va-akaratlan értesülni kénytelen. A jelzést azonban köte- lességszerűen adjuk, mert meggyőződésünk — ismerve azt az általános- képet, ami a helyi tanácsok közigazgatási munkájának színvonalemelkedését tanúsítja —, hogy a ka­pott önállóságot képesek hibák nélkül is gyakorolni! — óa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom