Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

„Közmegbecsülésre méltóan...” Az ágytól az erkélyig csak néhány lépés a távolság. Máj. nay József nyugdíjas tanító mégis nehezen, a felesége kar. jára támaszkodva teszi meg a pár méteres utat Leül a régi karosszékbe és nézi az utca forgalmát, a jövő-menő embe­reket Sajnos egyre gyengéb­ben lát. Ahogy múlnák az évek, úgy romlik a látása is. Augusztusban múlt 79 eszten­dős. Nem most volt már, ami­kor tizenkilenc éves fejjel, a csurgói állami tanítóképzőben átvette az oklevelet, a dátum­ra mégis pontosan emlékszik: 1913. július 2-a. — Ugyanabban az évben, szeptember elsején kezdtem tanítani Tevelen. Kaptam egy egyszobás lakást — tudomá­som szerint, ma is tanító la­kik benne. Voltunk vagy nyol­cán. kilencen pályázók. Hogy miért éppen engem választot­tak meg tanítónak? Hát sem­miképpen nem azért, mintha valaki korteskedett volna mel­lettem. A vizsgáimat viszont mind kitűnőre tettem le. talán ezért esett rám a választás. Ezeregyszáz korona állami fi­zetéssel kezdtem, amihez jött még száz korona helyi pótlék. Persze mindez nem havi, ha­nem egy esztendőre szóló já­randóságom volt. Sok magán­órát is adtam, ebben specia­lista voltam. A patikus négy lánya vizsgázott a szombathe­lyi líceumban, németre, fran­ciára tanítottam őket, az or­vos fiait meg a gimnáziumi vizsgákra készítettem föl. Sze­rettem Tevelen az embereket is, meg á környezetet is. A kezdeti szép napok vi­szont hamar elmúltak. Sok­sok társához hasonlóan Maj­nay József is megkapta a be­hívót. Megint egy pontos dá­tum a lassan halványodó em­lékezetben: 1914. október 26- án vonult be a 44. gyalogez­redhez Kaposvárra. 1914—15 telén részt vett a lengyelor­szági harcokban, a tavasz már a katonai kórházban találja, majd ismét a harctér követke­zik. 1916 nyarán fejlövéssel kerül román fogságba, ahon­nan Oroszországon keresztül 6zökik vissza az ezredéhez. Leszerelés. Tanácsköztársaság, a hőgyészi pedagógusszakszer, vezet vezetője lesz, amiért az. tán 1923-ig zaklatják, végül Baranyába kerül. — 1929-ben Szekszárdra pá­lyáztam' és 1945. április 15-ig voltam a város népművelési gondnoka. Sok szúrdiki bar­langlakásba vittük be a be­tűt Gerse József kollégámmal, akire máig szívesen gondolok. Rengeteget segített nekem az analfabéta-tanfolyamok szer. vezésében. Az államosítás után a volt tanfelügyelőségen ' dol­goztam. 1962-ben lettfem nyug. díjas. Majnay József közben még egy jelentős munkát is 'elvál­lalt: az első perctől kezdve részt vett a szekszárdi 3. szá­mú általános iskola létrehozá­sában. Mint igazgató, annak idején ő nyitotta meg az első tanévet. — Sok tanítványa volt, me­lyikre emlékszik legszíveseb­ben? ■— tettük fel az ilyen­kor szokásom kérdést. Sokáig gondolkodott, aztán mikor már a felesége is sürgetni kezdte, kissé méltatlankodva adta meg a választ: — Nem olyan egyszerű kér­dés ez! Tulajdonképpen vala­mennyit egyformán szerettem, egy tanító soha nem tehet kü­lönbséget a tanítványai között. Szeptember harmadikén Majnay József hivatalos volt a 3. számú iskola tanévnyitó ünnepségére. Scherer Sándor, a jelenlegi igazgató adta át ne­ki a díszes okmányt, melynek szövegem következő: „Majnay József oleveles tanítónak, aki a csurgói Állami Elemi Nép­iskola Tanítóképző Intézetben 1913. június 28. napján, hat­van óve szerzett oklevele alap. jón, közmegbecsülésre méltóan teljesítette hivatását, elismeré­sül ezen gyémántoklevelet ad­juk ki." Majnay József okleveles ta­nító, ha az időjárás engedi, néha még ki-kiül az erkélyre, de már alig látja a kisdiáko­kat. akik délutánonként haza­felé igyekeznek az iskolából. Azt szeretné, ha. hosszú,, nap­sütéses ősz lenne áz idén. , — ÓV — . Átadás (jlött Szekszárd legmagasabb épülete, a Mészáros Lázár utcában épült 73 lakásos lakóház. Foto: Gottvald Napirenden t _ „ 111 1'“ A munkásfiatalok helyzete, a tanulmányi versenyek tapasztalatai Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, a megyei párt­bizottság titkára, Reichardt Jenőné, az SZMT titkára és Váczi István, a KISZ kb. ifjú­munkásosztályának helyettes vezetője. Varjas János, a KISZ mb. titkára javasolta, hogy első na­pirendi pontként vitassák meg azt a jelentést, melyet Sebes­tyén Dezső, a KISZ mb. mun­katársa terjesztett elő a megye munkásfiataljainak helyzetéről, osztál”*“*■ ■•-’-'m-ói és művelt­ségi színvonaléról. Az előter­jesztést vita követte, majd a végrehajtó bizottság úgy dön­tött, hogy a hozzászólások, megjegyzések alapján kiegészí­tett anyagot a szeptember 28- ra összehívandó kibővített me_ gyei bizottsági ülés elé ter­jeszti. Ezt követően az üjés részt­vevői megvitatták Dobos Gyű. Iának, a megyei bizottság mun­katársának jelentését,: “mely a középfokú tanintézetek szak­mai és tanulmányi versenyei­nek tapasztalataival, a tovább­fejlesztés lehetőségéi Vél foglal, kozott. ° Négy m egy e népművészeti találkozója Idén negyedszer kerül sor­ra négy megye — Baranya, Somogy, Zala. Tolna — nép­művészeti találkozója. A találkozókat minden év­ben máshol rendezik meg, és minden alkalommal más a négynapos rendezvény profil­ja. Az első alkalommal Kapos­váron a népzene volt a köz­ponti téma, Szekszárdon a néptánc, Pécsett a gölöncsér- ség, Zalaegerszegen szeptem­ber 22. és 24. között a népi építészet lesz a találkozó na­pirendi pontján. Népújság 1973. szeptember 13. A négy nap folyamán tudo­mányos tanácskozásokra,' kiál­lításokra kerül majd sor, és valamennyi ■ megye egy-egy óráx folklórműsort ad. , Tolna megye vasárnap, — 23-án — este szerepel, a so­mogyiakkal közös műsorban. Bemutatónk magiját az idén a székely népművészét adja majd. Különösen felelősségtel- í jessé teszi a készülődést, hogy tavalyi. Pécsett bemutatott folklórműsorunk rendkívül színvonalas volt, azóta is több­ször bemutatásra került. Megyénk delegációja mint­egy száz szereplőből. a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjéből, a népművelési csoport munkatársaiból, a mú­zeum néprajzosaiból és a já­rási művelődési házak veze­tőiből, művészeti előadóiból, a népművelési felügyelőkből áll majd. Jól vagy szépen élni Egyre többen mondják, (papja­kor a. családi költségvetés készül: „egyenesbe jutottunk'’. ----------------- "" A Petőfi-vetélhedő győztesei Szekszárdon Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a szomszédos baráti államok rádiós és televíziós szakembe­rei már az év eleje óta vetél­kedőket rendeztek a nagy köl­tő életének és munkásságának megismertetésére. A különbö­ző területi és országos döntők után három csapat érkezett Budapestre, ahol a Magyar Rádió és Televízió zsűrije előtt versenyzett. A romániai együt. tes bizonyult a . legjobbnak. Ennek négy tagja: Alexescu Paula (román tv), dr. Voicu- lescu Constantin (bukaresti or­vos), Wanda Szawatzky (resi- cai tanárnő) és Farkas György (a szatmári ruhagyár techni­kusa) . e hó 10—14 között a Magyar Rádió és Televízió meghívására Szekszárdon tar. tózkodik és ismerkedik a vá­rossal, annak környezetével. Jutalomüdülésüket szeptember 18-ig Balatonfüreden, a Marina Szállóban folytatják. Új OTP-fióhot adtak át Dombóváron Kedden délután ünnepélyes keretek között új OTP-fiókot adtak át Dombóváron. Az ava­tóünnepségen megjelent Gyu- ricza István, az MSZMP váro­si bizottságának első titkára, Vidóczy László, a városi tanács elnöke, Ormai Olivér, az Or­szágos Takarékpénztár vezér­igazgató-helyettese és Czéh Lajos, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának vezetője. A város központjában, a Hunyadi téren lévő járási OTP-fiókot két évvel ezelőtt kezdték építeni. Az épület földszintjén kap helyet az OTP-fiók, á felhő három szin. ten pedig tizenkét lakást ala­kítottak ki. Az új létesítményt Ormai Olivér vezérigazgató­helyettes adta át a fiók veze­tőjének. Sótonyi Györgynek. Ki-ki, persze másként értékeli ä* mágá korábbi útjáhak, fel. emelkedésének „görbe”, vagyis .nehezebb szakaszait. A puszta mégélhetés*kátyús; ‘gÖdfösíTé- szein a túlnyomó többség már alaposan túljutott. A kezdet- nehézségei után sokan nagyobb „sebességre kapcsoltak”. S egy­re sűrűbben „repesztenek” • a nemcsak képletes, de nagyon is valóságos gépkocsik. A kérdés most már: az élet­hez és a továbbhaladáshoz szükséges cselekvések után tűdjuk-e, hogyan lehet nem. csak jól, de szépen, vagyis tar­talmasán élni? Attól szerencsé­re már kevesen tartanak, hogy az anyagilag. biztonságosabb, gazdaságosabb élet feltétlen velejárója az eltespedés. a kis­polgári életszemlélet, az önzés. Arra viszont még mindig túl sokan gondolnak, hogy bizo­nyos javak megszerzésével nemcsak állítólagos tekintély­hez jutnak, hanem automatiku­san megvásárolhatják, birtok­ba vehetik az élet szépség- tartálmát is. Van, aki ez utóbbit divato­san. szólva az „élet minőségé­nek” nevezi. Valójában az anyagiak jórészt a mennyiségi gyarapodást hozzák: a hűtő- ' szekrényt, tévét, lakást, telket, gépkocsit. A minőségi változást mégsem csupán ezek a kétség­telenül környezetmódosító (kellemes, hasznos, nélkülöz­hetetlen, stb.) tárgyúk eredmé_ nyezik. Közismertek az - ellen­példák: mindannyian hallot­tunk már tökéletesen felsze­relt lakásokban, is ketrecbe zárt, boldogtalan emberekről. A tartalmas élet természetesen csak részben anyagi kérdés. Van-e recept a „szépen él- ni”-re? Elképzelhető-e mond­juk egy telefondoktor, aki min­den ilyen bajra alkalmas gyógyírt tud ajánlani? A víru­soknál is változékonyabb, ra­vaszabb kórok, szomorúságok érhetik az anyagi eszközeivel tapasztalatlanul, ügyetlenül, os­tobán, rosszhiszeműen gazdái, kodét. Nincs tehát egységesen alkalmazható tanács-medicina, sem az élettorzulások ellen biztosan ható szérum. Aki bölcs, érdekes, színes életre vágyik, javarészt önállóan kell, hogy megkeresse a maga szá­mára tartalmas cselekvésekét. A napi múnkakeret például többnyire adott. Mindannyian dolgozunk. S legtöbben azt is tudjuk, hogy mi a feladatunk. De vajon elegendő örömet ta­lálunk-e tevékenységünkben? Megkeressük-e elfoglaltságaink szépségtartalmát is? S ha har­monikus viszonyban vagyunk azzal, amit naponta tennünk kell, megtaláljuk-e a megfele­lő munkahelyi hangot, kapcso­latokat? Tu&iuk-e eléggé, hogy jól és tartglmasan csak úgy élhetünk, ha nem fogyasztjuk egymás energiáját feleslege­sen? Aki szépen akar élni, aligha feledkezhet meg arról, hogy idejének igen jelentős ré­szét közösségben és közös cé­lok érdekében kell eltöltenie. Aki egyszer az egymásra­utaltság elemi törvényeiről megfeledkezik, nem élhet ki. egyensúlyozottan és jó közér­zettel. De a szaporodó szabad idő­ben sem elégedhetünk meg a puszta pihenéssel, szemlélődő kikapcsolódással. Aki csupán passzív befogadóként várja, hogy a figyelmes társadalom, a szórakoztatás, a sajtó, a rádió, a tévé. a könyv, stb. majd fel­keresi, s nem lesz más dolga, mint hagyni, hogy kellemes esőként zuhogjon rá az infor­máció, a kultúra, az alighanem csalódni fog. Ha nem tudjuk kiválasztani azt, ami éppen ne. künk kell, ami bennünket pi­hentet, szórakoztat, gyarapít, tehát nem cselekvő emberként döntjük el. mi legven minden­napi életünk „töltete”, kevés az esélyünk a tartalmas életre. Mert jól és szépen élni csak akkor lehet, ha az anyagi gva- rapodással párhuzamosan éle­tünk tartalmát is szüntelenül felfrissítjük. Ha „nyitott”, vagyis kíváncsi és érdeklődő emberek maradunk. Ha arra törekszünk, hogy mindig vafal mivel többet értsünk, élvez­zünk a rendelkezésünkre álló és ugyancsak szüntelenül vál­tozó szellemi kínálatból. N. T. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom