Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

4

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

Útjavítás

Beszterczei György Szekszárd, Pince u. 1. szám alatti olvasónk irta a következő sorokat: „Mikor javítják meg a Kossuth u. 46—66. szám közötti kocsiutat és főleg az 56. számú ház előtt az átjárót? A tanácstagi beszámolón, a tanácstagválasztás előtti gyűlésen is ígéretet kaptunk, hogy rövid időn belül megcsinálják, illetve megjavítják az említett utcaszakaszt. Sajnos, mind ez ideig semmi jelét nem látjuk, hogy készülnének az utca javítására, pedig már hamarosan itt lesz az esős őszi időjárás és újra taposhatjuk a sarai az átjáróban, mint valami eldugott, sáros faluban. Úgy gondoljuk, hogy a városfejlesztésre befizetett adónkból ránk is gondolhatnának. Nézzék csak meg egy eső Után az 55. számú ház előtt, hogy néz ki az úttest.”

A kérdéssel Császár Józsefet, a városi tanács elnökét kerestük fel, aki így nyilatkozott:

— A Kossuth Lajos utca javítása és a vízelvezetés megoldása a költségvetési üzem folyó évi feladattervében szerepel. A munka befejezését az év végére terveztük.

— A bejelentés alapján az ügyet kivizsgáltattam és a munka megkezdésének idejét előbbre hozattam, mivel valóban halasztást nem tűrő feladatnak bizonyult. .. Az út javítását, a vízelveze. tés kialakítását a költség- vetési üzem megkezdte. A munka menetét ezután is figyelemmel kísérjük, hogy ez évben befejeződjék.

Útbaigazító táblák

Ganzer Ernő Dunaföldvár, Paksi út 27. szám alatti olvasónk felfigyelt egy jelenségre: nehezen tájékozódnak a gépkocsivezetők, motorkerékpárosok. Meg is irta véleményét: „Fontosnak tartanám, hogy Dunaföldvár belterületén tábla jelezze a Balaton felé haladó útirányt. Számtalanszor látom, hogy a dunaföldvári Duna-hidon áthaladva, a Balatonra igyekvő autósok, motorosok tábla után nézelődnek és mivel nem találják, a térképükön tájékozódnak, vagy az arra járótól kérnek és kapnak jó vagy rossz tájékoztatást. Tavaly már szóltam a tanácselnöknek meg a helyi rendőrmegbízottnak. Akkor egy kis nyilat lazán odaerősítettek, de azt elforgatták, más irányt jelzett, rosszul járt, aki aszerint közlekedett. Egy masszív, nagyméretű táblára lenne szükség, nyíllal és felírással."

A javaslatot mi jónak, elfogadhatónak találtuk, . de nem így Imre József, a Tolna megyei Közúti Igazgatóság igazgatója.

— A táblák felirati tartalmát az „Utasítás a Közúti Útbaigazító táblák íer- vezéséhez” című füzet alapján készítettük. Az idézett • utasítás szerint: „Csak a

tájékozódáshoz. feltétlenül szükséges feliratok kerülhetnek a táblákra. Mivel- lehetetlen valamennyi — keresztező, vagy leágazó út mentén fekvő — helységnév kiírása, a feliratok kiválasztásánál, illetve megtervezésénél fel kell tételezni, hogy a járművezető előzőleg térképről tájékozódott és útirányát útszámok- hoz és leágazásokhoz közel eső, jelentősebb helységek nevéhez rögzítette. Az útbaigazító táblákra úticélként helységneveket kell felírni.

Földrajzi elnevezés (pél- . dául: Balaton,. Hortobágy, stb.) csak abban az esetben kerülhet a táblára, ha az autós turistát egyébként helységnévvel megfelelően tájékoztatni nem lehet.”

— A fentiek figyelembevételével azért került a kérdéses táblára közvetlen .úticélként a „6. sz. út” felirat, mert a Balaton eléréséig annyi kereszteződés, elágazás, helység van, hogy azok, felsorolása a táblán nem lehetséges.

Két kérdés vízügyben

Két kérdés érkezett szinte egy időben vízügyben. Az első vizdíjjal, a második vízbekötéssel kapcsolatos. Szegedi Gézáné Bátaszék, Nyéki u. 16. szám alatti olvasónk írta: „1966-ban házasodtunk össze, egy kislányunk született. Férjem szüleihez költöztünk, de mivel külön háztartásban vagyunk, vízdijat is külön fizettünk három személyre. J 1972-től a vizdíj- beszedő minden indok nélkül öt személyt jelzett fizetés- kötelezettnek. Réklamációm hatástalan veit és így már a tavalyi utolsó negyedévre szóló összeget nem fizettem be. Kerekes igazgató elvtárs reklamációmra azt válaszolta, hogy ő nem tehet semmit, a vízdíjbeszedő öt személyt jelentett be. Közben még egy gyermekünk született tavaly, de így is csak négyen vagyunk. Befizetetlen vízdíjam végrehajtását átadták a járás- bíróságnak. Higgyék el, nem a nagy összeg miatt nem fizetek, hanem az igazságot keresem. Kérem, vizsgálják ki az ügyemet.”

A kérdésre Kerekes Miklóstól, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójától kértünk és kaptunk választ.

— Kivizsgáltuk a panaszos ügyét és megállapítottuk, hogy 1972. évre tévesen számláztunk öt főre. így a panaszosnak vissza fogjuk téríteni Í972. évre a két fő után számlázott vízdíját. A járásbírósági végrehajtást pedig vállalatunk visszavonja.

Balaton István Dunaföldvár, Várdomb u. 13. szám alatti olvasónk irta: „A Várdomb utcában lévő vízvezeték állítólag hibás. Ezért nem engednek rákötni azoknak, akiknek a bekötési kérelme a tanácsnál van. Miért nem javítják ki, ha meghibásodott? Azt sem értjük, miként történhetett, hogy Kerekes Bélának velem szemben mégis elvégezték a bekötési munkát. A munkások: Katona

Andor, Taba János és Czobor Miklós volt. Tavaly ősszel vezették be az utcánkba a vizet, de a közkifolyó elhelyezésénél is problémák voltak,

mert három helye is volt neki és mégis a negyedikre, a legrosszabb helyre került. Nekünk, akik az utcában beljebb lakunk, 30 méter vízvezetéket még saját költségünkre is kellett építeni, hogy majd bevezethessük a vizet. Erre pedig nem nagyon fog sor kerülni, mert a Templom utcában az elágazásnál el van szűkítve a vezeték. Nem értjük tehát a rossz tervezést, és azt sem, hogy miként történhetett meg, hogy Kerekes Bélának ennek ellenére bekötésre került a vezetéke?”

Erre a kérdésre is Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű igazgatója válaszolt:

— Mint ahogy a panaszos is bejelentette, a vízvezeték-leágazás csak % colos csővel lett csatlakoztatva a 150 CD a. c. nyomócsőhöz és éppen ezért, amikor egy házibekötést rákötöt.

tünk, név szerint Kerekes Béla tulajdonos a bekötés után panaszt tett, hogy lakásában, illetve a villany- bojlerben nincs megfelelő víznyomás. így a vezeték rácsatlakozását át kell építenünk, amit szeptember 15-ig elkészítünk. Balaton István bekötését szeptem. bér 30-ig vállalatunk elvégzi.

Ismét a tanulmányi szabadságról

„Lapjuk augusztus 15-én ,Levelező tanulók szabadsága’ című tájékoztatásával kaocso- latban szeretnék érdeklődni — kezdte levelét Illés Zoltán Kalaznó, Béke út 65. szám alatti olvasónk. — Mi, nyolcán Palánkra, a mezőgazda- sági szakközépiskolába jelentkeztünk. Munkahelyünk nem kötött velünk szerződést, mivel állításuk szerint nincs szükségük gépésztechnikusra. Kérdésem: ha mégis így tanulnánk tovább, szerződés nélkül, jár-e valamilyen kedvezmény? Az iskolában töltött napokat igazolnunk kell-e a vállalatnak? Igénybe vehetünk-e legalább fizetés nélküli szabadságot vizsgára?"

A kérdésre dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyész adta a következő választ:

— A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló alapvető jogszabály a mun. kaügyi miniszter 15 1967. (XI. 18.) Mü. M-. sz. rendeleté. Ebből és az e tárgykörben megjelent többi jogszabályból is az állapítható meg, hogy a tanulmányi kedvezmények alapvetően az állami iskolarendszerbe tartozó oktatási intézmé. nyék esti és levelező tagozatán továbbtanulóknak járnak. A szakképesítést biztosító képzésben részt vevő

tanulmányi kedvezményeivel kapcsolatos költségek a vállalatot csak akkor terhe, ük, ha azok érdekeivel egybeesnek. Ezek pedig azok az esetek, amikor:

a) a dolgozó a betöltött munkakörére jogszabály, vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettséget szerzi meg,

b) a dolgozóval a vállalat tanulmányi szerződést kötött,'

c) a dolgozó nappali tagozatos képzés befejezése, ként a munkája mellett tovább tanul.

Nem járnak tanulmányi kedvezmények többek között az állami iskolarendszerbe tartozó oktatási intézmények nappali tagozatán tanulók részére. Ez még akkor sem jár, ha a hallgató a tanulmányait akkor fejezi be. amikor már munkaviszonyban áll.

A kérdéses esetben tehát a tanulmányi kedvezmények nem járnak. Más kérdés az, hogy a munkáltatónak lehetősége van ■ a nyolc jelentkezőnek bizonyos ked. vezményeket nyújtani, így például a Munka Törvény- könyve 43. paragrafus (1) bekezdése szerint: „A dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a válla- , lat „rendkívüli, vagy -fizetés nélküli szabadságban részesítheti.” A kérdést , feltevőknek tehát a vállalatuktól engedélyt kell kérni, hogy a munkából — akár iskolába járás céljából is — távol maradhassanak, és a jogszabály a vállalat belá. tására bízza, hogy biztosít-e fizetés nélküli szabadságot.

Társasházak és tv-antennák

Bár konkrét kérdésként senki nem küldte be szerkesztőségünknek, de gyakori problémaként jelentkezik a televízióantenna. Ezzel a problémával gyakran .találkozott dr. Kovács János bonyhádi járási vezető ügyész, aki a következő jogi tájékoztató cikket írta. Úgy gondoltuk, hogy ez a kérdés érdekli az ön kérdez — Mi válaszolunk rovat rendszeres olvasóit, ezért közöljük a cikket ezen az oldalon.

Társasházakhoz, szövetkezeti lakásokhoz ma már szinte elengedhetetlenül hozzá tartoznak a tetőzetet ellepő televíziós antennák is. Gondot jelent, hogy műszaki szempontból melyik a legmegfelelőbb antennatípus, mennyivel jobb a " központi antenna a másik-.í náL Az említett házaknál az antennák felszerelése a műszaki problémákon kívül jogi problémát is felvet A jogi probléma és a" tulaj. , '

(ionos társak közötti vita akkor keletkezik, amikor az antennatípusban nem tudnak megegyezni, illetve amikor központi antenna felszerelése után a tulajdonostársak egyike-másika még saját használatra egyedi antennát is felszerel.

Ha a tulajdonostársak között az említett kérdésben vita van, azt el kell dönteni: kérdéses azonban, hogy arra ki jogosult, közös antenna esetén az egyedi antenna felszerelését ellenőrzőknek mely szerv nyújthat jogsegélyt. A jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű, hogy ilyen kérdésekben a többségi álláspontot tükröző közgyűlési (lakógyűlési) döntések nem mérvadók, tehát ilyen döntés alap. ján nem kényszeríthető ki a kifogásolt antennák leszerelése. A Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi óvás alapján ho. zott határozatában kifejtette, hogy a jogvita elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe sem.

A postáról és a távközlésről szóló jogszabályok sze- > r-int a rádió- és televíziós berendezések tulajdonosa a berendezés működéséhez szükséges antennát az ín- gatlan állagának veszélyez, tetése nélkül jogosult fel* szerelni. Az ingatlan tulajdonosa — esetünkben a tár- sasházak, szövetkezeti laka. sok tulajdonosai — az antenna felszerelését tűrni köteles. Ha az ingatlantulaj* donos és az üzemben tartó televízió-tulajdonos között az antenna felszerelése tekintetében vita van, az antenna elhelyezése, áthelye. zése vagy eltávolítása kérdésében a jogszabály szerint a Magyar Po6ta határoz.

A Rádió és Televízió Szabályzat értelmében köz- v ponti antenna mellett az előfizető csak akkor szerelhet fel egyedi antennát is, ha a központi antenna megfelelő műsorvételt nem biztosít. Az ebből keletkező vita eldöntése is a Posta — közelebbről a Posta Rádió- és Televízió-műszaki Igazgatóság — hatáskörébe tar. tozik. f : ,

f’’ '

A felvetett kérdésben ennyi útbaigazítást adnak a jogszabályok, de a szocialista együttélési szabályok kölcsönös betartásával a társasházak, szövetkezeti lakások tulajdonosai minden bizonnyal elkerülhetik a kiélezett vitákat és azt, hogy ügyükben a Posta döntését kelljen kérniök.

Telefonszómaink : 129—01, 123—61Ml VÁLASZOLUNK