Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

» TOUA MEGYÉI VlÜG PROLffÁRJÁI, ÉGYÉSÖLJÉTÉKt Szekszárdon tartották az Országos Erdészeti Egyesület évi közgyűlését Részlet a sok száz főnyi hallgatóságból. Tegnap déllelőtt Szekszárdon, a •' Babits Mihály művelődési központ színháztermében ta­lálkozott az ország minden tájáról ideérkezett nyolcszáz erdész, akik képviselték az erdő- és vadgazdaságok és az erdészetek sok ezer dolgozó­ját. Délelőtt kilenc órakor kezdődött az Országos Érdé-, szeti Egyesület évi közgyűlé­se. A nagyszabású rendezvé­nyen megjelent, és az elnök­ségben helyet foglalt Szabó- pál Antal, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, Tolrta megye Taná­csának elnöke. Jelen voltak a város és járás párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után dr. Madas András, a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettese, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a vendégként meg­jelent Nikodem Goderét, a lengyel erdő- és faipari egye­sület elnökét. Nemes Lászlót, a szlovéniai erdészeti szövet­ség elnökét. Bevezető előadásában is­mertette az elmúlt évben1 a faiparban elért kiváló gazda­sági eredményeket, majd be­szélt az erdészetben tavaly megkezdett intenzív gépesítés jelentőségéről. A miniszterhelyettes előadá­sa után Király Pál, az Orszá­gos Erdészeti Egyesület főtit­kára tartotta meg beszámo­lóját. Leglényegesebb feladat­ként említette az erdészet ki­emelkedően fontos szerepét a környezetvédelemben. Beszámolójában később is­mertette az egyesületek (bi­zottságainak. szakosztályainak munkáját. Külön kitért a jö­vő erdészeinek oktatása/al. ne­velésével kapcsolatos felada­tokra. Az erdei kisvasutakról szól­va kifejtette, hogy újra nö­vekszik ezeknek a keskeny nyomtávú vasútvonalaknak jelentősége. Sajnálatos tény azonban, hogy mind több hely­ről érkezik panasz, a* környe­zetbe egyébként kiválóan be­illeszkedő mind gazdasági, mind idegenforgalmi szem­pontból fontos vasúthálózat rossz műszaki állapota miatt. Felhívta az üzemben tartók figyelmét erfnek hátrányaira. Az egyesület nemzetközi kap­csolatairól szólva beszámolt arról, hogy egyre szorosabb az együttműködés a lengyel társegyesülettel, de gyakran megbeszélik közös problémái­kat a csehszlovák, osztrák, és francia kollégákkal is. Befejezésként felhívta a fi­gyelmet. hogy az erdészeknek erkölcsi kötelességük lelkiis-, meretesen gazdálkodni az er­dőkkel, azzal az örökséggel, amit az elődeink hagytak ránk. S ugyanilyen lelkiismeretesen kell tervezni, telepíteni azo­kat az erdőket, amiket majd fiaink, unokáink hasznosíta­nák. , A főtitkári beszámoló után Imreh János, az egyesület el­lenőrző bizottságának elnöke tett jelentést a tagságnak az elmúlt évben végzett munká­ról. Szavai után a hozzászólá­sok következtek. A hazai er­dők gazdáinak mondataiból az erdők iránti szeretet csengett ki. Magukénak érzik, és min­den erejüket, lelkesedésüket latbavetve igyekeznek haszno­sabbá tenni a népgazdaság számára létfontosságú, s a fá­radt embereknek kikapcsoló­/ dást, pihenést nyújtó farenge­tegeket. A hozzászólók között lépett a szónoki emelvényre Nikodem Godere és a tizenötezer len­gyel erdész nevében sok sze­retettel köszöntötte magyar kollégáit. A szünet után a legkiválóbb erdészeknek, faipari szakembe­reknek kitüntetéseket adtak át. Most került sor a Bedő Al- bert-díjak adományozására. A korszerű magyar erdőgazdál­kodás atyjának emlékére ala­pított díjat 1957. óta éven­ként az* egyesület három-há­rom legkiválóbb munkát, vég­ző szakemberének adják át. Megható pillanatai voltak a közgyűlésnek, mikor az idős erdész. Lámfalussy Sándor, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem nyugalmazott tan­székvezető tanára köszönte meg a magas kitüntetést volt tanítványainak, a fnai szak­embereknek. Ezután dr. Majer Antalnak, a soprorfi egyetem tanszékve­zető tanárának nyújtotta át dr. Madas András, az egyesü­let elnöke, a legmagasabb er­dészkitüntetést. A Tolna megyeieket képvi­selő erdészek tapsa akkor csattant fel igazán., mikor a harmadik kitüntetés gazdájá­nak nevét mondták. A kitün­tetett Keresztes János, a Gyu- laji Állami Erdő- és Vadgaz­daság pincehelyi erdészetének kerületvezető erdésze. Az Országos Erdészeti Egye­sület kitüntetéseinek átadása utárf a miniszterhelyettes mi­niszteri kitüntetéseket adott át dr. Pár is János budapesti, Andor József nagykanizsai, dr. (Folytatás a 3. oldalon) l ock Jenő Lengyelországba utazott Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének meghívására Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön es'.e Var­sóba utazott. Kíséretében van Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Drecin József, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A kormányfők áttekintik a két ország kapcsolatainak je­lenlegi helyzetét, értékelik a legutóbbi tárgyalások óta el­ért eredményeket és megha­tározzák az együttműködés fejlesztésének további felada­tait. Fock Jenőnek és kíséretének a búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Szabó Zoltán egészség, ügyi miniszter, dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a kor­mány tájékoztatási hivatalá­nak elnöke és Marjai József külügyminiszter-helyettes. Je­len volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. (MTI) Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok Somogyi Lajos, az MTI fő­munkatársa írja: A magyar—lengyel gazdasá­gi együttműködés fokozódását jelzi, hogy magyar és lengyel vezetők az idén egész sor ma­gas szintű találkozón tárgyal­tak a kappsolatokról, s tárták fel az együttműködés újabb lehetőségeit. Januárban Vályi Péter és KazimierzOlszewski minisztere, elnök-helyettesek Varsóban, a Gazdasági Együttműködési Ál­landó Bizottság ülésszakán a fő figyelmet az ipari együtt­működésre, különösen a két ország közötti gyártásszakcsí- tásra összpontosították. Akkor állapodtak meg az Interkom- ponent elnevezésű közös iroda létrehozásában,: amely az elekt­ronikai ipar gyártásfejlesztésé­nek koordinálásával foglalko­zik. Azon az ülésszakon me­rült fel a két ország autóipari együttműködésének lehetősége, s elvi megállapodás történt a vegyipari és polimerkémiai együttműködésről. Igen nagy jelentőségű volt Kádár János és Fock Jenő ez év márciusi lengyelországi Iá. togatasa. A magyar és lengyel párt- és állami vezetők ki­emelték, hogy a gazdasági kap­csolatok, a termékszakosítás és a kooperációs kapcsolatok bő­vítése megfelel mindkét or­szág érdekeinek, eredményesen szolgálja a szocialista gazda­sági integráció ügyét. A kor­mányközi bizottságot — a jelen­legi és a távlati gazdasági, ter­melési, kutatási és műszaki együttműködési lehetőségek eredményes kihasználása érdé. kében — megbízták további hatékony új együttműködési formák kialakításával. A bővülő magyar—lengyel kapcsolatok jegyében rendez­ték ez év áprilisában Magyar- országon a lengyel műszaki és gazdasági napokat, amelyen Kazimierz Olszewski, a mi­nisztertanács elnökhelyettese és Kazimieru Secomski, a len­gyel állami tervbizottság első elnökhelyettese is részt vett. Mindketten magyar vezető sze. mélyiségekkel is tárgyaltak. A Külkereskedelmi Minisz­térium adatai arra utalnak, hogy a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködés erősen fellendült. Árucserénk az idén várhatóan eléri a 300 millió rubelt, vagyis 16 százalékkal magasabb lesz, mint amit a hosszú lejáratú megállapodás­ban eredetileg 1973-ra tervez­tek. Az árucsere 1950 óta kö­rülbelül hatszorosára nőtt. Az utóbbi két-három évben, s különösen Kádár János és Fock Jenő márciusi lengyel- országi látogatása óta erőtel­jesen bővül az ipari kooperá­ció. A márciusi varsói találko­zó óta a két ország között nagy jelentőségű kooperációs megállapodások jöttek létre. Júniusban . magyar—lengyel műanyag- és szintetikusszál. gyártási együttműködési meg­állapodás született. Júliusban személygépkocsi­kooperációról írtak alá ma­gyar—lengyel kormányközi egyezményt. Magyarország és Lengyel, ország között egyébként ed­dig 11 gépipari, vegyipari és alapanyagipari megállapodás jött létre, s továbbiak aláírá­sa van előkészületben. A két ország igen jelentős, nélkülözhetetlen termékeket szállít egymásnak. Lengyelor­szágból az idén is érkeznek olyan fontos áruk, mint a kő­szén, a koksz, a kén, a hor­gany, á só, a parketta, külön­féle vetőmagvak. A hazai áru- választék bővítésére vásáro­lunk Lengyelországból sört, konfekcióárut, bútort, háztar­tási varrógépeket, magnetofo­nokat. Magyar vállalatok a többi között vendéglátóipari berendezéseket, cipőipari gé­peket, pénztárgépeket, sertés, és ‘ marhahizlaló telepek fel­szereléseit, közúti járműveket, a. fogyasztási cikkek közül pe­dig bort, gyümölcsöt, édessé­get, selyem- és pamutszövetet, hűtőgépeket és sok egyebet exportálnak. A Fock Jenő vezette magyar delegáció mostani lengyelor­szági látogatása alkalmából te­hát már jelentős eredmények­kel vethetnek számot. Biztos­ra vehető, hogy a párt- és ál­lami vezetők márciusi talál­kozóján hozott határozatok végrehajtását áttekintve újabb lehetőségeket is feltárnak maid, amelyek különösen az 1975 utáni időszakban még tágabb teret nyitnak a magyar—len­gyel együttműködés számára. Csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások kezdődtek Csütörtökön a déli órákban hivatalos tárgyalásokra Prágá­ba érkezett dr. Paul Frank nyugatnémet külügyi államtit­kár. Az általa vezetett kül­döttség tagja dr. Renate Fin- ke-Osiander asszony, első osz- t-ályú követségi tanácsos, a ke­let-európai szocialista orszá­gok referense, valamint Von Richthofen nemzetközi jogi referens és mások. Megérkezése után a bonni államtitkár újságíróknak el­mondotta. hogy a Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter- helyettessel folytatandó meg­beszéléseken szóba kerülnek az úgynevezett humanitárius kérdések —- családegyesítés, utazási könnyítések —. s ki­dolgozzák Brandt kancellár szeptember elejei prágai láto­gatásának programját. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom