Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

I \ Hősi már van pénz Visszhang Épül a szekszárdi Az egyetlen a hatoson... — A városi tanács segítsége Végre megkezdődött a héten a szekszárdi Sió-camping „iga­zi” építése. Persze, dolgoztak korábban is munkások a 6. számú fő közlekedési út és az 56. számú út deltájánál: pla- níroztak. lebontották a kijelölt terület fölött húzódó nagy- feszültségű villamos vezetéket; és a leendő kemping peremén újat építettek helyette. Építő megnyilvánulásnak tekinthető —' természetesen — a városi tanács nagylelkű gesztusa is. amellyel térítés nélkül enged­te át a kiszemelt, három hek­táros, erdős területet az Ide­genforgalmi Hivatalnak... Az imént említett igazi építésen az alapozás megkezdése ér­tendő. Az építkezés első szakasza — egy 54 személyes motel és négy bungalow (fahaz) — november 30-ára fejeződik be. Teljesen jogos az olvasó kérdése: Miért nem láttak hozzá korábban, akkor nem veszett volna kárba egy szép nyár? A válasz egy­szerű, és remélhetőleg meg­győző: azért, mivel az Idegen- forgalmi Hivatalnak előbb ki kellett gazdálkodnia a szüksé­ges fedezetet. Nem kis pénz­ről van szó: az idei kiadás két­millió-kétszázezer forint. En­nek a felét az Idegenforgalmi , Hivatalnak kellett előteremte­nie, a másik felét — dotáció­ként — az állam biztosította. Jövőre még egy motel és to­vábbi húsz házikó építésével fejlesztik a kempinget. A tel­jes befejezés után a Sió-cam- -ping épületeiben háromszáz vendég helyezkedhet el ké­nyelmesen, további kétszáz ré­szére táborverésre kínálkozik terület. A gépjárműve,; idegenforga­lom szempontjából igen jelen­tős létesítménynek ígérkezik a Sió-camping. A -6. számú fő­közlekedési út mentén a jugo­szláv határ és a magyar fővá­ros között az egyetlen tranzit - kemping. Előrelátó tervezői még lakókocsi-parkolóhelyet is kijelöltek. Higiéniai és kényelmi célo­kat szolgál a kemping vízellá­tása, vízvédelme. A Szekszárd városi Tanács a hangulatos erdőig építtette ki a nyomó- vezetéket; a régi bonyhádi út vonalán övárokkal gondosko­dik a csapadék elvezetéséről. Tegnap dr. Bercsényi Vince, a hivatal vezetője elmondotta, hogy a holt Sió mintegy 350 méter hosszúságban csónakázó­tó lesz a kemping vendégei részére. Abban, hogy a tóban fürödni is szabad lesz. egyelő­re csupán bizakodhatunk ... A Sió torkolati művének befeje­zése és az úgynevezett vízlezá­rás után tűnik majd ki. mi­lyen magas lesz a holt Sió szintje, jelentkezik-e számot­tevő szivárgó, az élő Sió felől. Altalajvizsgálatok, körültekin­tő számítások alapján tervezi a tó kiképzését a MEZÖBER utóda, az AGROBER. A tervek éppoly színvonalasnak ígér­keznek. mint aminőket a |Tol. na megyei Tanács Tervező Vállalata produkált a Sió- campinghez. És egy turisztikai csemege: a Sión hajóállomás épül. On­nan indulnak majd sétahajók a Dunára, valamint a gemenci erdőségbe. B. Z. Partszabályozó munkák a Balatonnál A Balatonon az utóbbi tíz évben beható- tudományos ku­tatásokat folytattak a víz moz­gása. az áramlás és a hullám­zás okozta változások megha­tározására. A kutatók megál­lapításai szerint a Balaton ví­zének esése van a Sió-csatorna felé. Az uralkodó északi sze­lek hatására a dél felé áramló hullámok különösen a partvo­nalakban okoznak sok kárt és szembetűnő változást. A partrombolás megszünte­tésére kidolgozták a húszéves távlati tervet, amely szerint a déli part nagy részén kiépí­tik a partfalat. A jelenlegi építkezések már a távlati terv figyelembevételével történnek. A Balaton 196 kilométeres partszegélyéből jelenleg mint­egy 60 kilométert védenek kő­gátakkal. A terveknél, a to­vábbi gátépítéseknél nagy gon­dol fordítanak a tó biológiai egyensúlyára, így a többi kö­pött a halak legfontosabb ívó- helyeinék érintetlenül hagyá­sára. Az északi parton sok helyen meghagyják a nádaso­kat. A partszabályozó munkák során a déli parton, a Siófoktól Balatonszéplak felé húzódó ré­szen. régi parti területet vál­toztattak ismét „szárazfölddé”. A Siófok — ezüstpart nevet viselő új területen megkezdték az építkezéseket is. A követ­kező években nagy üdülőházak sora . áll majd azon a helyen, ahol néhány éve még a Bala­ton vize hullámzott. Tavaly a siófoki strand teljes kiterjedé­sében 50 méter széles sávot „vágtak” le a Balatonból, hogy újabb szárazföldet nyerjenek. Balatonszabadi és Balatonvi- lágos között 8 kilométer part­fal épül és a sekély vizű part­szegélyt feltöltik. „Levágnák” egy sávot a balatonarácsi öböl egyik kanyarulatában is. Part­fal épül Keszthely éx Vonyarc­vashegy között is, ahol új üdü­lőterületet készítenek elő. Uj építési területet képeznek ki Révfülöpön is. A kiskertek növényvédelme Az utóbbi években szinte az egész ország területén kibon­takozó kertbarátmozgalom me­gyei- helyzetét, problémáit is­mertette lapunk június 19-i számában megjelent „Járjuk körül a kiskerteket” című írás. Amint erre a cikk is rámu­tat — és a szerkesztőséghez érkezett levelek is tanúsítják — a kerttulajdonosok egyik legnagyobb gondja a növény- védelem. A kiskertekben ki­bontakozóban lévő intenzív termesztés ugyanic csak rend­szeres. magas színvonalú ké­miai növényvédelem mellett valósítható meg. A termesz­tett növények és károsítóik közötti bonyolult kapcsolat — amelyet az időjárás is nagy mértékben befolyásol —. vala­mint a kémiai növényvédelem gyors fejlődése miatt a ter­mesztés igényeihez igazodó nö­vényvédelem csak speciálisan képzett szakemberek rendsze­res tanácsadása mellett bizto­sítható. Az írásos szaktanácsadáson kívül — amely a szakköny­vek. folyóiratok lapjain min­denki .számára hozzáférhető — nagyon fontos lenne a terme­lők sajátos problémáihoz iga­zodó helyszíni tanácsadás. Ez azonban a növényvédő szak­emberek létszáma miatt jelen­leg csak szervezett formában valósítható meg. A községen­ként megalakított kertbarátok köre vagy kerttársulás, legyen az bármilyen kötetlen formá­jú is, szakképzett előadók meghívásával nagyon sok se­gítséget nyújthat a kerttulaj­donosok szakmai fejlődéséhez. Növényvédelmi tárgyú előadá­sok és helyszíni szaktanácsok tartására a növényvédő állo­más szakembergárdája bármi­kor a termelők rendelkezésére áll. Jobban ki kellene használ­ni azonban azt a lehetőséget, hogy a nagyüzemek 80 százalé­kában növényvédő specialista dolgozik. A helyi problémák ismerete és közelségük miatt az üzemi szakemberek igen nagy segítséget tudnának adni a községi kerttulajdonosoknak. A téli, elsősorban elméleti jel­legű tanfolyamok szervezése mellett nagyobb gondot kell fordítani a tavaszi és nyári hónapokban gyakorlati bemu­tatók tartására. A növényvédelmi munkák során mindig gondoljunk arra. hogy a vegyszerek csak szak­szerű alkalmazás mellett ad­ják a várt eredményt. Az elő. írásoktól eltérő használat sú­lyos kárt okozhat a növény­zetben, a hasznos élő szerveze­tekben és a fogyasztók egész­ségét i.s veszélyezteti. CSIBOR ISTVÁN Növényvédő Állomás ■ A párttitkár madarai Kevés iskola mondhat a magáénak olyan madárgyűjte­ményt, mint a döbröközi. A hazai madárvilágnak száznál több példánya díszük a vitri­nekben — azaz, nemcsak díszük, hanem kézzelfoghatóan segíti az élővilág tanítását. A gyerekek nem csupán a könyvből ismerik meg az er­dők, mezők madárvilágát — a tankönyv keretei amúgy sem teszik lehetővé valamennyi madárfaj bemutatását. Az értékes gyűjteményt Ko­vács Ferenc, a termelőszövet­kezet párttitkára ajándékozta az iskolának. — Gyerekkorom óta él ben­nem a természet, a madárvi­lág szeretete. Évtizedeken át figyeltem, tanulmányoztam a hazánkban előforduló mada­rak életét, gyarapítottam házi gyűjteményemet. Hosszú éve­ken keresztül kapcsolatban voltam a Madártani Intézet­tel, Pátkai doktorékkal. sokat tanultam tőlük. Elláttak taná­csokkal, szakkönyvekkel. Egy ritka madárért megkaptam például a nagy Brehm-soro- zatot, még a Légrády-kiadás­»• ■T'-t. bán. Néhány éve meghívtak egy hathónapos afrikai gyűj- tőútra. Sajnos, lemondtam ró­la. egyrészt a család miatt, másrészt az itteni-elfoglaltság, miatt. — A pártmunkában nincs hivatalos idő, és a termelő­szövetkezetben sem. Régeb­ben, amikor még a termény­forgalminál voltam. aztán majd egy évtizedig a szövet­kezet halászmestere. volt időm. hogy ennek az érdekes, szép kedvtelésnek hódoljak. Ta­valy például egy napra haza­jöttem. a balatonaligai pártis­koláról, hát Bikáiról hoznak két szürke' hattyút, preparál­jam ki őket. egyik az enyém. Nem tudtam vállalni. pedig valamikor egy példányért gyalog elmentem volna Pes­tig. — Gyűjteményem csaknem elérte már a háromszáz pél­dányt. Nagy részét elajándé­koztam : az iskolának, a Ma­dártani Intézetnek, a Mező- gazdasági Múzeumnak. Csak azokat a példányokat tartot­tam meg, amelyekhez vala­milyen emlék, esemény kötő­dik. — Itt van ez a sólyom. Ma­gam neveltem fel. szelídítet­tem, valóságos háziszárnyas volt. Emiatt a jeges búvár miatt beszakadt alattam a jég. Szürkületkor láttam, va­lamiféle madár le-felbukik egyik lékben. Rálőttem. Kiho­zom, akárhogyan is. .. Sike­rült, egy jeges fürdő árán. A Behring-tengeren gyűrűzték meg, legalább húszezer kilo­métert tett meg „ döbröközi halastóig. A gyűrűt elküld­tem a Madártani. Intézetbe, onnan küldték el a Szovjet­unióba. Ezt a szép fiatal par­lagi sast csapdával fogtam. Egy nyúltetemet találtam, látszott, valamilyen ragadozó madár jócskán lakmározott belőle. Héja-csapdát tettem alája, gondoltam, megjön a gonosz. Reggel látom, nyaká­nál fogva ott a csapdában a sas. Sajnáltam is. hiszen olyan ritka madár. — Ez is ritka madár erre, a Dunántúlon: a keresztcső­rű. A Kárpátok fenyveseiben él inkább, csőre azért alakult így, hogy a fenyőtobozból ki­szedhesse a magokat. Fiókáit , télen — akár harmincfokos hidegben is — neveli, amikor a legkönnyebben szerzi meg ^ táplálékot. — Emez — a Magyarorszá­gon előforduló, egyik legki­sebb madár, a tüzesfejű ki­rályka. .. — Ez a bőr a padlón? — Vidra. Foglalkoztam négylábúakkal is... — Szép péjdány lehetett. — A fiamnál még szebb van. Negyvenkilós „halász” viselte. — Ez a nyusztkandur is ér­dekes módon került puskavég­re — egy szarkafészekből. Fel­falta a tojásokat, aztán nyil­ván lepihent. Vesztére. — Az igazság az. hogy azért is ajándékoztam el a gyűjte­ményt, mert nem fért már el a lakásban. Az iskolának meg azért is szántam, mert gon­doltam, néhány gyerek majd megkedveli a madárvilágot, a madarak életével való fog­lalkozást. Néhány tanítványom van a környékben, köztük Várnai doktor, a dombóvári kórház sebész főorvosa. A környezet mindenesetre elárulja, hogy Kovács Ferenc- ben változatlanul él a madár­szeretet. Az előszobában négy tengelicefióka csivitel ver­senyt, két törpe papagállyal. — A múltkor macska verte ki őket a fészkükből, ezt a négyet sikerült megmentenem előle. Még csaknem teljesen csupaszok voltak. Sikerült fel­nevelnem őket. — Az idén negyven család cinkét engedtem szárnyra, ennyi odút helyeztem ki, né­hányat itt, a ház körül, a töb­bit kint, a szőlőben. Ott az egyik leghasznosabb segítő­társ. Nincs szőlőmoly... — Valamit tenni kell a ma­darak érdekében, mert az ember nagyon sokat kipusztí­tott az elmúlt két évtized alatt, a vegyszerezéssel. Szem­látomást kevesebb a gólya, sok énekesmadárból már alig van. A fecske is kevesebb. Ma már ott tartunk, hogy nemzetközi összefogásra lesz szükség hasznos madaraink érdekében, a természet egyen­súlya fenntartásáért. »• I- - K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom