Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

Kiváló terméket — isin pénzkérdés a írt! iuÉÉelvi léékor

— A szocialista munkaver. —6ény továbbfejlesztéséről szóló ••párthatározat új feladatokat adott számunkra. Ennek a . versenyformának a vállalatnál fznár régi hagyományai vannak,

ennek tulajdonítható évek óta •* a. termelési eredmények alakulása, a Kiváló Vállalat cím. ?Az életszínvonal-politikát „ka. íj pun belül” kell megvalósíta- nunk, végrehajtanunk, ez pedig másként lehetetlen, mint a termelés növelésével. A termelést növelni, magasabb terme, lési értéket előállítani, a vállalati nyereséget növelni másként nem lehet, mint a termelékenység növelésével. Erre egészen friss példa: az idei első félévben a vállalat termelési értéke az előző év hasonló időszakához képest 42 százalékkal nőtt, 3,2 százalékos lét.

, számosökkenés mellett. A termelési többletet tehát teljesen a, termelékenység növelése adta. A termelékenység növelését viszont az a többlet, amelyet a szocialista munkaverseny adott — mondja Varga Hál, a MEZŐGÉP Vállalat párttitkára.

— A vállalatnál már régi hagyományai vannak a mun- kaversénynek — folytatja a megkezdett beszélgetést ördög Árpád, VSZT-titkár. — Jelenleg 67 brigád 875 tagja vesz részt a versenyben. Köztük nyolc brigád százhúsz tagja már aranykoszorús minősítést ért el. Ez évben három brigád már elérheti a „Vállalat kiváló brigádja” címet. A párthatározaton kívül vállalati érdek is szükségessé tette a versenymozgalom továbbfejlesztését. Ennek első lépése

volt, hogy elkészítettük a vállalati versenyszabályzatot, amelyben — és a kollektív szerződésben is — meghatároztuk az anyagi elismerés rendiét

— Eszerint a bronzkoszorús fcrigád minden egyes tagja 500. az ézüstkoszórúsok 600, az airanykoszorúsok 700 forint pénzjutalmat kapnak. A vállalat kiváló brigádja címért már 1500 forint a személyenkénti jutalom. De ez csupán az anyagi rész. Lényegesebb a tartalmi rész. pontosabban az, hogy a termelési feladatok úi módon, új megnyilvánulásokban kerültek előtérbe. A versenymozgalomban az eddigi mennyiségi szemléletet a minőségi veszi át, a kiváló termék gyártása, a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom magasabb foka. Egyelőre a csőgyártásban Indult el, ahol az eddigi mozgóbért — prémiumot — nem a mennyiség, hanem a minőség után fizetjük.

A „Dolgozz kiválóan”-ról az egyik legilletékesebb, Fodor Bálint hegesztő, az aranykoszorús Lendület brigád vezetője mondja el véleményét.

— Az öntözőcső és a berendezéshez kapcsolódó idomok minőségét szabványok írják elő. Nomármost, ha egy üzletben odafigyel az ember a tetszetősebb külsejű, ízléseseb. ben csomagolt árura, akkor nekünk is megéri, hogy a csövet esztétikailag szebb kivitelben gyártsuk, annak ellenére is. hogy az országban monopolhelyzetben vagyunk. Az esztétikum azért is lényeges, mert az öntözőcsövet külföldre is szeretnénk eladni. A vállalat száz tolózárért 107 204 fo. rintot kap. Ezért a pénzért adhatunk olyan terméket, amelyik a szabványnak megfelel, de olyant is. amelyikre már rá lehet mondani, hogy kiváló áru.

— Higyjék el, ha valaki, akkor a mi brigádunk szereti a pénzt. Most mégsem arra hajtunk, hogy minél többet csináljunk, mert az új prémium- rendszer a minőségre ösztönöz. Elsősorban nagyobb figyelmet követel a hegesztőtől, nem hajtást, hanem garanciát arra, hogy ha a MEO kiemel akárhány darabot, az kifogástalan legyen. Nem éghet le az ember, ha a kilenc atmoszférás nyomáspróba után szivárog a varrat. De ez még csak a szabvány. Erre teszi rá a pluszt az ember, hogy az a varrat szemre is szép legyen, ne legyen rajta folyás. És kiválónak kell lenni minden műveletnek, akkor is, ha tíz- tizenkét hegesztés van egy munkadarabon. De ez még csak a kezdet. A piac érdekében oda kell kilyukadni, hogy a kiváló munkát az anyag- mozgatásra, és egyáltalán, minden munkafogásra ki kell terjeszteni a piac érdekében. Amikor elkezdtük, az volt a vélemény, hogy már eredmény lesz, ha a termékek fele eléri a kiváló minősítést. Már elérjük, hogy százbói 70—88 kiváló. No, persze, hogy kiváló minőséget gyártsunk, meg kellett tanulni hegeszteni. A vállalat külön, szakmai taníolya- mot szervezett alumínium- hegesztésből.

— Hogy mi az egésznek a haszna? A vállalat hírnevét növelni a vásárlók szemében, és jól járunk mi is: a kiváló minőségért a darabbér felét kapjuk prémiumként. Tehát, ha a szabvány szerinti munkadarabért nyolc forintot, akkor a kiválóért tizenkettőt.

— A szocialista munkaver. senynek új vonása a védnökségvállalás a kiemelt termékek felett. Az első félévben például 7600 óra társadalmi munkát végeztek a szocialista brigádok, üzemen belül, annak érdekében, hogy szállításainkat határidőre teljesítsük — mondja Varga Pál párttitkár. — Ezeknél a munkáknál nem a pénz dominált — bár elvünk és gyakorlatunk az, hogy a végzett munkáért ki kell fizetni a munkabért Viszont meggyőződésünk az, hogy pénzben nem lehet megfizetni azt, ahogyan a vállalaton belüli társadalmi munka révén a kapcsolat a fizikai munkások,

és az adminisztratív állomány közt alakult.

Steiner József, a Calcorex adminisztrációs brigád — az utókalkulációs csoport — vezetője:

— Két éve alakult brigádunk öt nőből és egy férfiból áll. A vállalat termelésével a legszorosabb a kapcsolatunk; a bizonylatok áramlásán keresztül látjuk, hol „szorít a cipő”. így láttuk júniusban, hogy szorít az öntözőcsóvek szállítási határideje. A brigád

— húszegynéhány éves lányok

— ezért munkaidőn túl vállalt fizetés nélküli, fizikai munkát Nem tessék-lássék látszatmunkát, hanem csövek kötegelését, acélcsövek zsírtalanítását, kapcsolószerkezelek horganyzásra előkészítését. Ráadásul a munka értékelését nem az eltöltött idő. hanem a teljesített munka alapián végeztük. Az ott dolgozó fizikai munkások először érdeklődve néztek, majd az igyekezetei iátva, segítettek, néhány munkulogást bemutatva.

— Hét-nyolc esetben teljesített így a brigád négy-négy óra társadalpi munkát, más, adminisztratív-műszaki brigádokkal együtt, de állítom, többet ért a hatása, mintha bármilyen órabérrel kifizették volna. A lányok megtanulták jobban becsülni a fizikai munkát, a munkások viszont nem vélekednek úgy, hogy az irodistákkal csak a létszám több. Azóta a köszönés is más hangsúlyt kap...

— Ezt a szemléletváltozást a munkahelyi légkörben nem lehet pénzben kifejezni — teszi hozzá Ördög Árpád.

— Tapasztalat és tanulság volt arra az üzemen belüli társadalmi munka, hogy pénz, fizetség nélkül is hajlandók az emberek a vállalat érdekében cselekedni, ha a körülmények úgy kívánják — mondja Varga Pál párttitkár, — De ismé- telten hozzáteszem, a munkabérrel nem szabad takarékoskodni. Alkalmasint lehet élni a munkásöntudattal, de visszaélni nem.

— Ha már annyi szó esett a társadalmi munkáról, akkor arról is beszélni kell. mit végeztünk a város érdekében — folytatja a témát Ördög Árpád. — A yárosi tanáccsal kö. tött szocialista szerződés alapján készítünk játszótéri berendezéseket, játszóeszközöket óvodáknak, bölcsődékneK. En■' nek, az első félévben végzett *. munkának az értéke 54 2C0 fo- > rint. (Meg kell említeni, hogy a vállalat már jó másfél évtizeddel ezelőtt — akkor még mint Gépjavító — szerelte fel a város első játszóterének játékait a sétakertben.)

A szocialista brigádmozga.- ■ lom számlájára kell írni - azt is, hogy kevés munkahelyen van olyan tömegsportélet, mint a MEZÖGÉP-nél. *

Balogh József, a szakma if-~ ; jú mestere, a gépműhely For- 7 gácsoló II. brigádjának veze- ■* tője: \

¥ — A vállalat dolgozóinak

nagy többsége még a fiatal y korosztályhoz tartozik, brigá- (.' dunk átlagéletkora huszonkét ; év. Természetes, hogy kíván- , juk a mozgást, és a tömegsport révén igyekszünk közös szórakozásra alkalmat adni, abba az idősebbeket is bevon- < ni. Részt veszünk a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban — hétfői napokon a szurkolók nagy része a MEZŐGÉP dolgozóiból kerül ki. De üzem. részek, műhelyek, a brigádok között is rendezünk mérkőzéseket, vagy, mint legutóbb, a KlSZ-alapszervezeiek között, A teke például a középkorúak sportja, a fizikai dolgozók viszont szívesen ülnek le sakkozni. Az utóbbi időben népszerűekké váltak a honvédelmi sportversenyek. A . házi lövészeteken idősebbek, fiatalabbak szívesen részt vesznek, tartalékos csapatunk megyei bajnokságot nyert, a MEDOSZ- sportversenyeken a vállalat sportolói, szerezték a legtöbb pontot. Nyugodtan állíthatom, kevés üzemben van olyan tömegsport-mozgalom. mint nálunk. Lehet, hogy más üzemekben elég a tízperces torna, nálunk viszont nem ebben merül ki a sport. A szocialista brigádmozgalom részének tekintjük, megjegyzem, a vállalat vezetésg ehhez az anyagiakat is előteremti. Természetes, vannak eredményeink, de a sportot elsősorban szórakozásnak, a munka utáni kikapcsolódásnak vesszük.

— A magunk részéről úgy ítéljük meg — eredményeink is alátámasztják —. hogy a szocialista versenymozgalom továbbfejlesztéséről hozott párthatározatot célszerűen va_ lósítjuk meg a vállalatnál — összegezte Varga Pál párttitkár és Ördög Árpád VSZT- titkár. — A végrehajtást, a verseny menetét rendszeresen értékeljük, negyedévenként, brigádvezetői értekezleteken, brigádértekezleteken, műszaki, termelési tanácskozásokon, pártvezetőségi, szakszervezeti vezetőségi üléseken. Ezeken kívül a verseny értékelése, a vállalások brigádnaplókban is rögzített teljesítése faliújságokon, és az Üzemi Híradóban jut nyilvánosságra.

Az állítást mintegy végszóként támasztja alá az Üzemi Híradó éppen elkészült, augusztusi példánya.

BOGNÁR ISTVÁN

Szakosodás és koncentráció a cukorrépa- termesztésben

Ä cukorrépa-termesztés világszerte egyre inkább kinő a kis termőterülettel rendelkező gazdaságok köréből; a növény- , termesztésnek ébben az ágazatában hazánkban is szakosodás és koncentráció van kialakulóban — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM-ben. Az 1969—70. évi mélypont után. amikor —mint ismeretes — ai cukorrépa-vetésterület több ezer hektárral csökkent, 1971—72-ben figyelemre méltó fellendülés következett be. A korábbinál nagyobb anyagi ösztönzés hatására egyre több gazdaság alakított ki hosszú távú termelési kapcsolatot az iparral;

1972- ben 72 ezer hektárra kötöttek több évre szóló szerződést. Tavaly már 30 szakosított mintagazdaság működött az országban, 8400 hektáros vetésterülettel. Ezek a gazdaságok már komplex módon valósították meg a korszerű agrotechnikai rendszereket, s így az országos átlaghoz képest 12 százalékkal nagyobb termésátlagot értek el.

A legújabb adatok szerint

1973- ban a szakosításban továbbléptek a termelők- Nyolc úgynevezett gesztorgazdaság irányításával' 16 állami gazdaság és 110 termelőszövetkezet 29 200 hektárról takarít majd be várhatóan jó termést. Négy különféle cukorrépa-termelési rendszer működik az országban, ezek a gazdaságok iparszerű. magas színvonalon gépesített módszereket alkalmaznak és területük meghaladja a 16 ezer hektárt.

A termelés koncentrációja is kialakulóban van, a termelők egyre inkább összpontosítják az anyagi és szellemi erőket. Idén 1217 mezőgazda- sági üzemben takarítanak be cukorrépát, emellett .még 142 kistermelő ad majd alapanyagot a gyáraknak. A mező- gazdasági üzemek több mint fele egyelőre még csak mintegy 60 hektárra, a termelők .egynegyede 60—120 < hektárra vetett cukorrépát. Ez ‘ még nem éri el a cukorrépa-termesztés közepesnek minősített üzemnagyságát, amely 150— 400 hektárt jelent. Huszonhat nagygazdaságban azonban már 300 hektár felett van a termőterület, s itt már minden tekintetben a legkorszerűbb eljárások jöhetnek számításba, és a termelők anyagilag is jobban megtalálják számításukat. (MTI) f.

V .........«*•♦

Népművelők kitüntetése

Vizsgálat a kereskedelemben

Betartják

az erkölcsi bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseket

Nagyszabású vizsgálatot tartott a közelmúltban p Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősége. Az általános fogyasztási szövetkezetek és a Népbolt Vállalat központjában azt nézték, betartották-e a kereskedelemben dolgozók működési és erkölcsi bizonyítványaira vonatkozó rendelkezéseket. Korábban ugyanis nemegyszer előfordult. hogy fontos bizalmi állásba olyanokat helyeztek, akiknek nem volt erkölcsi bizonyítványuk. Sőt. többször is volt arra Példa. hogy emiatt ellenőrzés

nélkül, nagyobb összegek kezelését bízták olyanokra, akik korábbi munkahelyükön . sikkasztottak. „ . ti ■, I.'Az egy hónapig tartó vizsgálat kiterjedt egy állami és tíz szövetkezeti kereskedelmi központra, és ennek során kiderült, hogy a korábbiakhoz képest a helyzet általánosságban javult. A papírok , legnagyobbrészt rendben voltak. Csupán kisebb adminisztrációs hiányosságokra derült fény, és mindössze egy esetben kellett szabálysértési eljárást indítani. ...

Több éves hagyomány sze-.. rint megyénkben minden évben augusztus húszadika tiszteletére jutalmazzák a népművelőket. A különböző kitüntetések átadására idén tegnap délelőtt a művelődési központ kistermében került sor.

Az összegyűlt közművelődési dolgozókat Vida Jánosné. a megvei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője üdvözölte. Tőle Szabópál Antal,’ a megyei tanács elnöke vette át a szót: köszöntötte

a népművelőket. méltatta munkájuk fontosságát, beszélt eredményeikről.

Az ünnepség elnökségében helyet foglalt még Tolnai Ferenc, az MSZMP .megyei titkára. dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára.

Az idén legmagasabb kitüntetést, Szabó Ervin-díjáf Szederkényi Lászlóné. a paksi

járási könyvtár igazgatója kapott, aki "kitüntetését Budapesten veszi át. hg . ,

Szocialista kultúráért kitüntetést kapott Bordás István népművelési felügyelő. Bőgős Gyuláné művelődésiház-igaz- gató, • Brunn János tsz-elnök, Czank Józsefné főkönyvtáros, Fertőszögi Béláné főelőadó, Földesi János általános iskolai igazgatóhelyettes. Futó Józsefné moeiüzemvezető, Gy. Horváth István tanár. István József osztályvezető. Izsák Irén népművelési felügyelő. Kiss Sándorné könyvtáros. Renkecz József általános iskolai igazgató, Vereckei Ferenc főrevizor. w

Miniszteri dicséretben részesült; munkájáért Cziky Pál- né, Ébert Ádám. Glöckner Jánosné, Hegyi Józsefné, Kovács Sándorné! Michellen Józsefné, Pethő Jánosné, Szabó Lajosné, Szilágyi Gyuláné' és Tóth János. . ,

Kiváló Dolgozó címet négyen kaptak. Ezer forint pénzjutalomban harmicegy tiszteletdíjas népművelő részesült.

Kiosztották az 1973. évi helytörténeti pályázat díjait is. Csajbók Kálmán elmondta, hogy két kategóriában kilenc pályamű érkezett, amelyek megfeleltek az előírásoknak.

Üzem-, vállalat-, hivataltörténet témakörben az első díjat Mándó Károly nyerte, második Bozsó Jánosné, harmadik Kovács Pál dolgozata lett. Jutalmat kapott Perecsi Ilona,

A szabadon választott témakörben az első helyezett Szenei László, a második Kaezián János, harmadik Kende Ferenc és Szilágyi Mihály dolgozata lett. Jutalomban részesült Boda Ferenc pályaműve.

Az ünnepség rövid népi műsorral, beszélgetéssel zárult, . . . . J .