Tolna Megyei Népújság, 1973. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-14 / 189. szám
A szanált termelőszövetkezetek pénzügyi revíziójának tapasztalatai Ismeretes, hogy az alaphiányos, illetőleg veszteséges termelőszövetkezetek — rendelkezésben meghatározott esetekben — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának kijelölése alapján szanálási eljárás alá kerülnek. Az eljárás az alaphiány, vagy veszteség okainak feltárásán túlmenően, azok pénzügyi rendezésére és határozattal olyan intézkedések megtételére irányul, melyek alkalmasak a gazdálkodás megjavítására, a pénzügyi stabilitás biztosítására, a veszteség forrásainak felszámolására, esetleg személyi felelősségre vonás_ ra. Ennek kapcsán a Pénzügyminisztérium — megyei hivatalai útján — a pénzügyi revízió keretében valamennyi érdekelt szövetkezet mérlegeit is felülvizsgálta. A közelmúltban történt meg az 1972. évi vizsgálat megállapításainak összegezése és értékelése; Ezek szélesebb körben való publikálása éppen a gazdálkodási és pénzügyi fegyelem megszilárdítása, a tapasztalt hiányosságok megszüntetése és, a törvényesség biztosítása érdekében sem lehet érdektelen. A Pénzügyminisztérium Pécsi Területi Igazgatóságának illetékessége alá tartozó négy megyében a megyei végrehajtó bizottságok 44 termelőszövetkezetet jelöltek ki szanálásra, amely az országosan kijelöltek 26 százalékát teszi ki; Ebből területünkön 11 szövetkezet — tehát minden negyedik — az előző évben is szanálásra került. A vizsgálatok előző évvel való egybevetése kétirányú megállapításra ad lehetőséget. 10 százalékos csökkenés Kedvező jelenségnek ítélhető, hogy a most szanálásra került szövetkezetek túlnyomó része az előző évhez viszonyítva alacsonyabb összegű munkadíjat számolt el évközben bruttó jövedelme terhére és így elejét vették nagyobb ösz- szegű veszteség képződésének, így a négy megye szanált termelőszövetkezeteinek 1971. évi 248 millió forintos részesedési alapja az elmúlt évben 224 millió forintra, mintegy 10 százalékkal csökkent. Megítélésünk szerint ez a kedvező jelenség elsősorban arra vezethető vissza, hogy az illetékes megyei tanácsok által külön rendelet alapján hitelképtelennek minősített termelőszövetkezeteknél megtették a szükséges intézkedéseket és azok végrehajtását ellen« őrizték is. Figyelemre méltó továbbá, hogy — Baranya megye kivételével — a pénzügyi revíziók által feltárt visszaélések volumene csökkent és azok köre szűkült. Ez a jelenség — főleg ott, ahol annak személyi feltételei már korábban fennálltak — a számviteli és pénzügyi fegyelem viszonylagos javulására utal, bár még szűk körben érvényesül. Szanálásra kerültek olyan termelőszövetkezetek is, ahol az új vezetőség maga igyekszik felszínre hozni és rendezni a régi mulasztásokat és ezzel megalapozni a termelőszövetkezet jövőjét, megteremtve a korrekt gazdálkodás alapjait Az ismétlődő szanálás okainak elemzése azonban azt is jelenti, hogy a vezetésben és a gazdálkodásban meglévő problémák állandósulnak, vagy felszámolásuk csak egy hosz- szabb folyamat útján lehetséges (pl. megalapozatlan beruházások következménye.) Az előidéző objektív tényezők, mint a gyenge termőhelyi adottság, ár- és belvízkár mellett, oka a szakszerűtlen, hibás vezetés, nem egy esetben felelőtlen költséggazdálkodás, amit segít az elégtelen számviteli rend és bizonylati fegyelem is. Egyes esetekben nem tartották be a szanálási bizottság, illetőleg a végrehajtó bizottság gazdálkodós megjavítását célzó vagy korlátozó intézkedéseit, így a behatárolt bértömegeket túllépték, nem állították le beruházásaikat, stb. Külön rendelkezés alapján a hitelképtelennek nyilvánítottak közül pl. a kovácshidai Egyetértés Tsz 260 ezer forinttal, a szepetneki Egyetértés Tsz csaknem 1,5 millió forinttal lépte túl a behatárolt bértömeget. Ugyancsak kedvezőtlen jeGórcső alatt a szabálysértési eljárások, a tsz-jogviták törvényessége Általános felügyeleti és pol* góri jogi tevékenységek során a Legfőbb Ügyészség a következő hónapokban — második félévi munkaterve alap. ján — megvizsgálja különféle jogviták intézésének és a szabálysértési eljárásoknak a törvényességét. A valamennyi, — megyei és fővárosi — főügyészség és az általuk kijelölt járási (városi, kerületi) ügyészségek részvételével megtartandó törvényességi vizsgálat témája lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak a tagsági viszonyból, illetve a munkaviszony- bó származó vitás ügyeinek intézése, E vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsák: a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból, illetőleg munkaviszonyból származó ügyekben — különösen a fegyelmi és kártérítési eljárásokban, valamint a tagsági, illetve munkaügyi vitákban a termelőszövetkezetek szervei olyan határozatokat hoznak-e, amelyek megfelelnek az anyagi és eljárásjogi rendelkezéseknek; a tagsági és munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos perekben a bíróságoknál, illetve a munkaügyi bíróságoknál a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és egységes gyakorlat alakult-e ki. A szabálysértési eljárások alakulásának vizsgálatával és törvényességi tapasztalatainak összegyűjtésével átfogó értékelést készít — várhatóan az év végére — a Legfőbb Ügyészség. E vizsgálattal tájékozódnak a szabálysértési törvény — az 1968. évi I. tv. — hatályosulá- sáról. nevezetesen arról, hogyan alakulnak, mennyire megalapozottak a szabálysértési eljárások, miként biztosít' ják az eljárás alá vont személyek törvényes jogainak védelmét, milyen a bírságolási politika, mit mutatnak a végrehajtási eljárások tapasztalatai. Minderről a rendőrhatóságoknál, a tanácsi igazgatási osztályoknál, és községi tanácsoknál, tanácsi pénzügyi sza-- bálysértési hatóságoknál, vámhatóságoknál, az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyeletnél, az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnél, a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletnél és a bányahatóságnál tájékozódnak — az ország különböző részein — mégpedig olyan ügyek kapcsán, amelyeket e szerveknél 1973 első félévében intéztek, iktattak. (MTI) lenség, hogy egyes szövetkezetek beruházásaikat, fejlesztéseiket az államigazgatási szervek határozata ellenére tovább folytatták anélkül, hogy erre jövedelmük fedezetet nyújtott volna (drávaszabolcsi Dózsa Tsz, szakályi Kapós- völgye Tsz, kovácshidai Egyetértés Tsz, stb.) Jellemző, hogy a négy meu gye szanált termelőszövetkeze, tei az elmúlt évi jövedelmükből mindössze 16 millió forint fejlesztési alapot tudtak volna képezni, ezzel szemben több, mint 100 millió forintot fordítottak fejlesztésre, ami alap- hiányt okozott. Ezek nagy részét is állami pénzeszközökből kellett végül is fedezni. A felelőtlen gazdálkodás ki. rívó példája volt tapasztalható a tamási „Vörös Csillag” Termelőszövetkezetnél, ahol a sertéstenyésztés alacsony színvo. nala, a hozzá nem értés miatt az éves átlagos állomány 50 százaléka elhullott. A mérleg-felülvizsgálat tapasztalatai Figyelemre méltó, hogy a termelőszövetkezetek által kimutatott mérlegeredményeket jelentősen, több mint 34 millió forinttal kellett módosítani. Egyes esetekben — 8,3 millió forint összegben — a kimutatott veszteséget csökkenteni, többségében azonban, mintegy 26 millió forinttal a veszteséget növelni kellett, a pénzügyi revízió megállapításai nyomán. Az említett eredméhy és alaphiány változásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: Több termelőszövetkezetnél volt tapasztalható — miután nyilvánvalóvá vált, hogy szanálás alá kerülnek, — veszteségeiket igyekeztek a legkülönbözőbb módon növelni és az ebből eredő terhet az államháztartásra áthárítani. így többek között nem állították be a mérlegbe esedékes követeléseket, növelték veszteségeiket a saját termelésű készletek helytelen értékelésével, vagy nem vették leltárba meglévő anyagaikat, nem számolták el szabályosan a mezei leltár értékét, manipuláltak az átmenő aktívákkal és passzívákkal, stb. Más oldalról még mindig jelentős összeget tesz ki az adóhiány és a jogtalanul igénybe vett üzemi és beruházási támogatás. Példája ennek a szabadszentkirályi Béke Termelőszövetke. zet. ahol nemcsak meg nem valósult beruházást számoltak el szabálytalanul 2,7 millió forint összegben, de 1,5 millió forintos adóhiányból csaknem 1,2 millió forint volt a jogtalanul igénybe vett ártámogatás. A termelőszövetkezet fiktív adásvételi szerződéssel növelte tehénlétszámát és vette igénybe az állami támogatást. Az építési beruházások szakértői vizsgálata is több hiányosságot állapított meg. Ösztönzőket a gazdaságosságra Ismétlődő ezek közül a szabálytalan teljesítményérték-elszámolás (Meg nem valósult teljesítmények elszámolása, magasabb egységárak alkalmazása, stb.) Az elszámolásnál tapasztalható szabálytalanságok egyik forrása — véleményünk szerint —, hogy a jelenlegi konstrukcióban nem ütközik a beruházó, a tervező, illetve bonyolító vállalat érdeke. Vagy egyértelműboen, semmi sem ösztönöz arra, hogy a beruházások minél gazdaságosabban. optimális ráfordító sok mellett valósuljanak megJellemzőnek tartjuk, hogy az ültetvénytelepítő és Tervező Vállalat pl. az egyik termelő- szövetkezet részére olyan munkákra is adott ki igazolást, melyek elvégzésére a tsz-nek lehetősége nem is volt. Meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű „érdekazonosság” megszüntetése már a közeljövő feladata. Gyakran előfordul, hogy a magasabb beruházási teljesítményérték elszámolásának célja jogtalan ártámogatás igény, bevétele, melyet ezután pénzügyi problémák rendezésére használnak fel. Tapasztalható volt, hogy egyes termelőszövetkezetek az alaphiány helyett a veszteséget növelték, jogtalanul. Tudott ugyanis, hogy alaphiányra csak 5 százalékos kamatozású és visszatérítendő állami juttatás engedélyezhető. A szabálytalan elszámolás a költségvetés terhére való jogtalan előny biztosítását célozta. (PL a mura- szemenyei Zrínyi, a zalalövői Petőfi, a pókai Boldogulás útja Termelőszövetkezetek, stb.) A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy néhány szövetkezetnél több év alatt összegyűlt, előző évben selejtté vált, nem üzemeltethető állóeszközök se. lejtezését csak 1972-ben végezték el, bár a korábbi években eredményesen gazdáik adtak és biztonsági alapot is tudtak képezni. Ez az eljárás lényegében a selejtezésre váró eszközök értékében keletkező veszteségnek az államra történő végleges vagy átmeneti áthárítását jelenti. Baranya megyében pl. 4 szanált termelőszövetkezetnél az előző évhez viszonyítva az állóeszközök selejtezéséből eredő veszteség 5,6 millió forintra és az előző évhez viszonyítva több mint hétszeresére emelkedett. (Ezen belül pl. a baranyahídvégi Közös ut Termelőszövetkezetnél az emelkedés tizenhatszoros, a szabao. szentkirályi Béke Termelőszövetkezetnél „ tizennégyszeres volt). Szigorúbb ellenőrzést! A veszteséges szövetkezeteknél — főleg az ismétlődőknél — a számviteli munka igen alacsony színvonalon áll. A számviteli hiányosságok hatásai a következőkben vonhatók össze: — megnehezítik a beruházások tényleges ráfordításainak megállapításait, — lehetetlenné teszik a termékenkénti önköltség és jövedelemszámítást, — nem nyújtanak megfelelő alapot a gazdálkodás eredmé' nyének figyelemmel kísérésére. — a társadalmi tulajdon védelmére, — a felelősségre vonásra, a vezetők részére szükséges in' formációra, nem beszélve arr ról, hogy a kiegészítő részesedés, illetőleg prémium hiánya miatt a számviteli dolgozok cserélődése a számviteli színvonalat még tovább rontja. Kirívó példája ennek a csö- mörédi tsz esete, ahol a megfelelő felkészültség ei'enére olyan alapvető számviteli és bizonylati hiányosságokat találtunk, ami nemcsak a pénzügyi revízió lefolytatását tette lehetetlenné, de alapot nyújtott visszaélésekre is. A legtöbb üzemben a belső ellenőrzés nem is funkcionált, az ellenőrző bizottságok által lefolytatott vizsgálatok is nemegyszer csak munkaügyi, vagy nem jelentős termelési kérdések tisztázására szorítkoznak. Külön gond, hogy emellett még a területi szövetségek által végzett revíziók megállapításait sem hasznosítják min. denütt. Általános jelenség, hogy a Intézkedés a mezőgazdasági Tízhasználat rendjéről Megjelent az Országos Víz* ügyi Hivatal elnökének utasítása, amelyben a mezőgazda^ sági és élelmezésügyi miniszterrel, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát nak elnökével egyetértésben szabályozta a mezőgazdasági vízhasználat korlátozásának rendjét. Eszerint tervet kell kidolgozni, amelynek alapján szükség esetén —. hogy ha a vízmennyiség természeti, vagy; egyéb elháríthatatlan okokból csökkent — korlátozzák az öntözéshez, és a haltenyésztéshez szükséges víz felhasználását. A terveket az alapul vett vízhozam 20; 40; Ö0 százalékos csökkenésének megfelelő bontásban kell elkészíteni.' A vízügyi igazgatóságonként megalakuló vízkorlátozó bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá ezeket a terveket, s intézi a végrehajtást is. A vízkorlátozásnak is több fokozata van, első fokú korlátozást rendelnek el. hogy ha a vízhozam 20 százalékkal, másodfokút, amikor 40, K harmadfokút ha 60 százalékkal csökken. Az intézkedés meghatározta azt a sorrendet is, amely szerint érvényesíteni kell a korlátozást. így legelőször a halastavak é« a rizstelepek vízpótlását csökkentik szükség szerinti mértékben, de legfeljebb ötven százalékkal. A legvégső esetre marad pedig az esőztető öntözéshez szükséges vízadag mérséklése. Hangsúlyozza azonban az intézkedés, hogy a korlátozás során sem szabad csökkenteni az intenzív hasznosítású gyepek, valamint a nyári telepítési füvesek és évelő pillangósok öntözését. Az új rendelkezés-kihirdetéssel hatályba lépett, de a jelenlegi helyzetben — a vízügyi szakemberek véleménye szerint — folyóink, tavaink, s a víztárolók, csatornarendsze- refc elegendő vízmennyiségű vízzel rendelkeznek, tehát az idén már nem valószínű, hogy sor kerülne korlátozásra. termelőszövetkezetek a leltárhiányok okát csak elvétve vizsgálják ki és felelősségre vonást sem igen alkalmaznak. A drávaszabolcsi termelő- szövetkezetnél pl. csaknem 1,6 millió forint összegű kétes követelés, a miszlai Búzakalász Termelőszövetkezetnél több, mint 300 ezer forint összegű normán felüli hiány került leírásra, utóbbinál az ok kivizsgálása, vagy. érdemi fele- lelősségre vonás nélkül. A szanálások mögött csaknem kivétel nélkül gazdálkodási, szervezési, irányítási, pénzügyi és számviteli problémák húzódnak, és nem egyszer olyan megállapításokkal végződnek, melyek a felelősségteljesebb gazdálkodással, a szigorúbb ellenőrzéssel, a szövetkezeti demokrácia megerősítésével és érvényrejuttatá- sával, szorosabb beszámoltatással már eleve elkerülhetők lennének. A céj az, hogy a rosszul gazdálkodó és főleg ismétlődően veszteséges szövetkezetek köré évről évre csökkenjen, az állam rendkívül széles körű támogatása mellett a szövetkezésben rejlő erők és előnyök érvényre jussanak, a szövetkezetek belső élete fejlődjön, javuljanak az önálló vállalati gazdálkodás feltételei. Ennek egyik eszköze, hogy a hiányosságok ne csak feltárásra, de minél szélesebb körben publikálásra, megismerésre kerüljenek, felhívják a figyelmet és inspiráljanak olyan intézkedésekre, melyek az ern. lített célok megvalósítása érdekében hatnak. Dr. Buzánszky József igazgató
