Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

A szocialista építőmunka sikerei Jugoszláviában

A Kossuth Kiadó uj politikai könyvei

X háború óta Jugoszláviában végbement fejlődést a legszembetűnőbben az ipar alakulása mutatja. 1972-ben a jugoszláv ipar kereken 15-szö- rösét termelte, mint 1946-ban. A legutóbbi húsz évben az iparban foglalkoztatottak száma 2,8-szorosára, a munkatermelékenység 2,6-szeresére nőtt. A régebbi iparágak korszerűsödtek, s olyan ágak is kifejlődtek, amelyeknek semmi hagyományuk sem volt. Számottevő a jugoszláv vegyipar, autógyártás, villamosipar. hajógyártás.

A nemzeti jövedelem 1947. és 1971. között 4 és félszeresével növekedett. A második világháború előtt Jugoszlávia, évi 2,5 százalékos növekedési ütemével, az európai országok ranglistájának aljára szorult; Az 1953—72. közti két évtizedben évente 7 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem; ez megfelel a többi európai szocialista ország hasonló adatának, s gyorsabb a növekedés, mint a fejlett tőkésországoké.

Számottevő változások mentek végbe a jugoszláv mező- gazdaságban, illetőleg falun is. A döntő körülmény természetesen itt is a földosztás volt, amelynek következtében gyökeresen megváltoztak a birtokviszonyok. Jelenleg a földterületnek 15 százalékán működnek úgynevezett társadalmi gazdaságok, a többi egyéni művelés alatt áll. A fenti 15 százalékos aránynál többet mond azonban, hogv az 1971- ben előállított mintegy 32 milliárd dinár értékű mező- gazdasági termékből kereken .9.5 milliárd érték származott a társas nagyüzemekből, ők adják a piacra kerülő termékek felét, jelezve a nagyüzem fölényét a kisüzemmel szemben.

Az átalakulás áramlata

A társadalom szerkezetében végbement változás is kifejezi á szocialista pozíciók Visszavonhatatlan erősödését. A hajdan elmaradott agrárországban mindössze néhány százalékot tett ki az ipari munkásság aránya. Most már az egész lakosságnak több mint 60 százaléka nem mező- gazdasági eredetű jövedelemből él; a társadalmi szektorban foglalkoztatott több mint négymillió ember az egész termelésnek több mint 80 százalékát adja. Az ipar részaránya a nemzeti jövedelem létrehozásában több mint negyven százalékra nőtt. míg a mezőgazdaságé — a termelés jelentékeny növekedése mellett — húsz százalékra szorult vissza.

A szocialista fejlődés fontos mutatója az is. hogv a bérből és fizetésből élő nők száma a legutóbbi húsz évben megháromszorozódott.

Megemlítendő, hogy az elmaradott országrészeken a növekedés aránya nagyobb

volt az országos átlagnál.

Mindazonáltal az egyes országrészek közötti különbség mértéke nem csökkent, minthogy a fejlettebb és gazdagabb területeken nagyobb

anyagi eszközök voltak a fejlesztésre. Ezen most szolidaritási alapok létrehozásával, illetve úgy igyekeznek segíteni. hogy iparvállalatok létrehozására ösztönözzék a gazdagabb vállalatokat a szegényebb vidékeken, segítve ezzel

Népújság 4

1973. július 10.

egyrészt az elmaradottabb vidékek gyorsabb fejlődését és a foglalkoztatottság bővítéséi, másrészt az egyes jugoszláv gazdaság és piac kialakulását.

Kulturális és szociális vívmányok

A háború előtt Jugoszláviában — akárcsak Magyarországon — sok volt az írástudatlan és alacsony az iskolázottság színvonala. A szocialista rendszerben kiépült az országos iskolahálózat, s jól jelzi a fejlettséget, hogy a legutóbbi négy évben 712 ezren tanultak középiskolákban és 57 ezren felsőfokú tanintézetekben. 1972-ben 194 ezer diák iratkozott be egyetemekre és főiskolákra. A tudományos intézményekben 12 ezer tudós és tudósjelölt dolgozik. Az egyetemet végzettek és a tudományé’, munkások száma csak- ne >. húszszorosa a háború elő inek!

Jelenleg Jugoszláviában 5,1

millió Jakás van. ezeknek több mint 40 százaléka a háború után épült, mindamellett nem küzdötték le a lakáshiányt.

A gazdasági növekedéshez hasonlóan, országosan kiépült a társadalombiztosítás. De természetszerűen ebben is megnyilvánulnak az országrészek közötti egyenetlenségek, például az orvosellátottságban és a kórházi ágyak számának részarányában. Sok fertőző betegséget kiküszöböltek, a halálozási arány csökkent, főképp a gyermek- és csecsemő- halandóság. A férfiak átlagos életkora 65, a nőké 69 év. A háború előtt 45, illetve 46 év

volt az átlagos élettartam.

«

Mindezek az adatok a szocialista építőmunka eredméVannak az embernek köny- nyelmű pillanatai. Ilyen volt az is, amikor arra vállalkoztam másodmagammal, hogy gyűjtőmunkába kezdek Báta- széken és határában, összegyűjtöm a nép ajkán még élő, el nem felejtett földrajzi tulajdonneveket. Előre tudhattam, hogy ez nem lesz könnyű munka.

De, hogy az ember mégis mielőbb megízlelje új vállalkozásának gyümölcsét, két hét óta mást sem teszünk, mint másnaponként rójuk a község utcáit vagy a határban járunk. Az utóbbi ugyan körülményesebb és ezért ritkább munka, mert a bátaszéki határban nagy utakat „gyalogolni nem jó”, meg sok időbe is telne._ Jó szervezéssel sikerült járművet is biztosítani, a községi fogatot, mert ilyen is okad. Kiss Pista bá’-val, a községi fogatossal indultunk meg a határt járni.

Kilenc óra körül a Kövesd melletti SVáb-hegyet kerülgetve, elértük a Méhészvölgyet, amit a régi bátaszéki svábok még Pitálnak neveztek el. Ez a szó a Méhészvölgynek német fordítása lenne (Bienen-Tal — méhészvölgy.)

Emberek kapálgatták a kukoricát vagy az imitt-amott még feltűnő szőlőskertek fürtökkel. gazdagon megrakott tőkéit. Ez most a község „zártkertje”, ahol még maszek földek vannak, sőt egynéhány mórágyi tulajdonos is ide jár dolgozgatni. A táj ma is szép, de a tanyák és a szőlők csaknem eltűntek, csak néhány ittmaradt gyümölcsfa őrzi egy- egv hajdani szőlőskert emlékét. nyeiről szólnak. Mindenki, aki a barát szolidaritásával figyeli Jugoszlávia népeinek munkáját, örül az itt vázolt sikereknek és kívánja, hogy azok a belpolitikai 'és gazdasági erőfeszítések, amelyek az utóbbi időben történtek, újabb sikerek forrásai legyenek.

Sz. J.

Az emberekkel elbeszélget, tünk, feltűnő, hogy a legtöbbje öreg ember. Elmagyarázták, a név onnan ered, hogy valamikor a méhészek,messze földről ide hozták a méhcsaládokat, mert a közeli — még ma is látható — akácosok a dombok geripcén bőven adták a virágport, nektárt. Közben a mezőőr is csatlakozott hozzánk, s ő még a Méhészvölgy bejárata előtt a hegygerincről lemosott kövekben egy hajdani római őrtorony építőanyagát „sejtette”.

Majd egy szurdikon felfelé kapaszkodva, délnek tartottunk. Elértük a Ráchegyet és a Diósvölgyet, amelyet Rövidvölgynek vagy Kisvölgynek is neveznek. Tényleg, egész rövid völgy egske, melynek meredekén több évtizedes magas lombkoronájú diófacsoportok köszöntötték a tájat. A völgy mellett leereszkedve, Kiskó- vesdre értünk, ahol a mezőőr lakik. Amíg bement a házba, reggelijét elfogyasztani, elbeszélgettünk egy hatvan év körüli kiskövesdi őslakossal, aki nagyon jól ismerte a néhány száz méterrel odébb kezdődő kövesdi erdő valamennyi völgyét, szerpentinjét és forrását. Mesélgetés közben tekintetünk egy úgynevezett „kis kápolnára” tévedt, ami nem más, mint egy képet őrző kis építmény, pár dai’ab cserép is van rajta, háztetőszerűen van borítva a teteje. Megtudtuk, hogy 1919- ben itt lőtték agyon a szerbek a megszállás alatt Mayer Győr. gyöt. A plébánián az anyakönyvben erről az esetről azt jegyezték fel, hogy egy kommunistát lőttek agyon Mayer György személyében. Az ufókor azonban megállapította,

Ripp Géza műve — „Politi-- kai gazdaságtan és ideológia” — történelmi visszapillantás, mert megmutatja a politikai gazdaságtan szerepét a marxista társadalomfelfogás kialakulásában, részletesen elemzi a klasszikus politikai gazdaságtan alaptételeit, természetesen Marx megállapításaiból kiindulva. A szerző szerencsésen ötvözi a korábbi és az új polgári szemléletek kritikáját; nem időrendben halad, hanem kérdéscsoportonként.

hogy sohasem volt kommunista, szerelmi bosszú áldozata lett, de 1919-ben jó dolog volt kommunistának minősíteni, mert akkor itt •— a szerb megszállás alatt — dicsőség volt kommunistát megölni.

Szellő csapta meg az arcunkat, tanártársam rögtön idézte néhai öregapja szavait: „Megérkezett a somberki szél, három napon, belül eső lesz”. Ez a jóslat be is szokott válni. A kiskövesdi ember hasonló szólást ereszt meg mindjárt utána: „Ha idehallatszik Kis- kövesdre a véméndi templom harangjának a hangja, eső lesz.”

Innen is búcsút vettünk és a Csábrág felé mentünk, amit a lakosság egyöntetűen Csab- rák néven emleget. Az erdő mellett igyekeztünk fel az itteni legelőn Szentára, a Szen- tai hegyhátra. Pontos előrejelzésünknek az lett a következménye, hogy már vártak bennünket feketével, üdítő itallal, szomszédokkal.

Ez persze arra volt jó, hogy előkerültek a régi földrajzi tulajdonnevek is. Magyarul is, svábul is. Előttünk terpeszkedett Bátaszék valaha és ma is legszebb völgyteknője. mely jó- néhány mellékvölgyet is zár magába. A völgy bejáratának déli részén nyílik az Első völgy, melyet ma már nemigen használnak, és melyet a Búzakalász Mg. Tsz meggyessel telepített be. Következik a Második völgy, majd a Harmadik völgy, ugyanígy nevezik a németek is a maguk nyelvén, Erste, zweite és dritte Tal-nak. Különösen érdekesen ejtik az utolsót trititálnak. melynek nevetséges zöngéje van. Ebben a

E módszerrel dolgozza fel a tudomány és ideológia viszonyát, elemzi a politikai gazdaságtan ideológiától mentes, de szívósnak bizonyuló tanait, a modern pozitivizmus irányzatait, azokat a divatos, de képtelen kísérleteket, amelyek a marxi életművet meg akarják „tisztítani” a politikától.

Gil Green tanulmánya a „Napjaink kérdései” sorozatban jelent meg „Uj radikalizmus : anarchizmus vagy

marxizmus?” címmel. Mint a szerző megállapítja „Korunknak történelmileg egyedülálló, egyik legfigyelemreméltóbb jelensége a fiatalok több mint egy évtizede tartó, tömeges lázadása”. Gondolatai e csomóból erednek, s elvezetnek az anarchizmus változó arcának megmutatásáig, a naiv forradalom-„csinálás” gyakor- korlati tapsztalatainak elemzéséig éppúgy, mint a reform és forradalom, a marcusei tanok, a gerillamozgalmak kérdéseinek taglalásáig.

Nem a tudományos elvontság, sokkal inkább a gyakorlatias érvelés Green célja, s sikerrel el is éri ezt. Tényei, adatai a párizsi kommüntől, Bakunyintól szinte napjainkig összefogják a leglényegesebbet, választ kereső vizsgálódása kiterjed a nagy amerikai monopóliumok munkásainak harcaira, a szakszervezeti mozgalom dilemmájára éppúgy, akárcsak a négerkérdésre, s a terrorig mus problémáira.

A politikai történelemnek aligha van népszerűbb és többet használt fogalma, mint a demokrácia. Dr. Kiss Artúr könyvében — „Marxizmus és demokrácia” — nemcsak arra vállalkozik, hogy e fogalomról összefoglalja a marxista koncepciót, hanem arra is, hogy részletekbe menően elemezze demokráciának, mint politikai kategóriának változó történél, mi tartalmát, ismérveit, a búr. zsoá és a szocialista demokrácia jellemzőit.

i M. O.

völgyben már a tsz is mező- gazdasági művelést folytat (gyümölcstelepítés, gabonatermelés). Ez a termékeny völgy valamikor tiszta szőlő volt. Ebből a kultúrából már csak em. lék maradt a Második és a Harmadik völgyben, a magasabb helyeken még régi szőlők is találhatók, néhány új telepítés mellett. Vendégeinknek is ilyen régi, de szép szőlőjében időztünk. Sok régi emléket idézgettünk itt fenn a hegyen, közben a lovak is elfogyasztották szénájukat, ittak is a jéghideg vízből. A barátságos vendéglátóktól elbúcsúz- kodtunk és ereszkedtünk le a Szentai-völgy legmélyére. Útközben egy-egy régi tanya emlékét idéztük, és jegyeztük fel füzetünkbe. A völgy bejáratánál észrevettük a Fazekasdombot, ahonnan valamikor a bátaszéki gölöncsérek gyűjtötték a jó anyagot. Itt megálltunk és feljegyeztük, mit olvashattunk, szintén a völgy bejáratánál lévő Werner-kereszt- ről.

Délután négy óra felé kocogtunk be a községbe, azzal a nagy megelégedéssel, hogy bár nehéz feladatra vállalkoztunk, de a tapasztaltak után nem volt könnyelmű pillanat erre vállalkozni. Megállapítottuk barátommal, hogy ugyanannyi fáradtság mögött, ugyanannyi öröm is rejtőzik. Ezért úgy gondoljuk, szép, lassú tempóban hasznos munkát tudunk végezni azzal, hogy Bátaszék földrajzi tulajdonneveit és a hozzájuk fűződő eseményeket összesvűjtve, átadjuk a köznek. Búcsúzzunk egy útközben felszedett szólásmondással • '..Csabrákban mondja az ördög, hogy jó éjszakát!” Ami annyit jelent, hogy az a Csab. rák nagyon messze van Báta- széktől.

Székesfehérvár új lakótelepe

Ezeréves városunk, Székesfehérvár az elmúlt években több új lakóteleppel gazdagodott, amelyek folyamatosan tovább terjeszkednek. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat az idén a Münnich-lakótelepen 600 lakást szerel össze előregyártóit elemekből. Épül itt 150 személyes óvoda, 80 személyes bölcsőde, 16 tantermes iskola, amelyet jövőre adnak át rendeltetésének. Képünkön: szerelik az új lakóházakat. (MTI foto Jászai Csaba — KS) fatSI

Barangolás a bátaszéki határban