Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
Az első népképviseleti választások 125 évvel ezelőtt BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS: ELÉQIA KÉT RÉSZBEN 1. AZOK AZ AKÁCOK Azok az akácok kipusztultak, csak én őrzöm zümmögő titkukat, ahogy rég Bárdoson, a dombtetőn virágszirmokat szórtak lebegőn, álltam alattuk csöndben, szomorún, az Isten tudja, hogy miféle bún, csak sajgott szívem, s vágytam valamit, ami a magasba majd felröpít, és ott a zsongó akácok felett meglelhetem a titkos sejtelmet, a nyughatatlan, feszítő álmokat* talán egy lány, vagy tündér, trón fogad? Ki tudja, hisz az álmok a valót elfödik gyakran és nem hoznak jót. 2. MERT ANNYI SZESZÉLY Mert annyi szeszély, édes szédület űzött engem és azt a szép tüzet, azt a lobogó, vonzó álmodást ki érthette? A sok tücsök-prímást, virágos fürtű fát, felhőt hívom, azok tanúim, ott a fahídon. Jaj, azok se, már minden elveszett, csak a szív őrzi s az emlékezet, még a falut is csak az én nevem hirdeti, míg az időt pergetem, a tündérkorszak ó, hogy elszaladt, csak könnyem csillog s a fénylő patak. SÁNTHÁ JULIANNA versei: LEHALKÍTVA Te Így hívták őt Én hívtam így Zöldet ontott a mező Léptünk nyomán víz fakadt És leszakadt a madárléptű estén egy sóhaj SIKOLY I. Milyen mély az éj — Ezüst álmok mozaikja Szép vándor: Te Kutam árnya rádhajol és átkarolja koszi álmodat Hogy sír a szél — Megáztál könnyeimtől Nevessen a nap Jöjj-idők egén Ha van remény Ha van remény ______________ S IKOLY II. A tél lábnyomában a víz összegyűlt millió fényecskét szikrázva ver vissza tócsa-tükör * Á szemed fényét már nem lelem Dé sziromba bomlott a szerelem Szelíd virágon ékkönnycseppek * Felnyújtott karomra roskad az ég Ösbozót hajammal játszik a szél Csillag-csókod fénye ajkamon ég Á polgári Magyarország megszületését biztosító 1848-as törvények közül az V. törvénycikk rendelkezik az országgyűlési követek népképviselet alapján történő választásáról. A törvény értelmében az országgyűlés alsóházának tagjait népképviselet alapján választják. Választójoga volt minden, legalább 20 éves férfinek, aki sem atyai sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nem állt. A választójoggal rendelkezőknek városokban 300 forint értékű házzal, vagy földdel, községekben egynegyed úrbéri telekkel, vagy saját műhellyel kellett bírniuk. Akik évi 100 forint biztos jövedelmet ki tudtak mutatni, valamint akiknek diplomájuk volt, szintén rendelkeztek választójoggal. Választhatók voltak mindazok, akik a 24. évüket betöltötték, és választójoggal rendelkeztek. Az új törvény, habár a nőket és a gazdai hatalom alatt állókat kizárta a választásból, és a választójogot cenzushoz kötötte, mégis óriási jelentőségű volt. Először iktatták törvénybe Magyarországon azt az (alapvető polgári demokratikus szabadságjogot, mely biztosította hogy az ország politikai életébe nemcsak á nemesek szólhattak bele, hanem a polgári rétegek is. Eddig ugyanis választójoggal kizárólag a nemesek rendelkeztek. Az országgyűlések alsótábláinak üléseire megyénként két követet küldhették, akiket a kizárólag nemesekből álló megyegyűléseken választottak. Az 1848. V. törvénycikk részletes utasításokat adott a választás módjáról. Az országot választókerületekre osztották fel, és meghatározták, hogy az egyes kerületekből hány követet küldhetnek a képviselőházba, összesen 377 volt a képviselők száma, Erdélyt- nem számítvá ide. Tolna megye az új ország- gyűlésre hat követet küldhetett. A törvény előírta, hogy a választási előkészületek megtételére és a választások lebonyolítására középponti választ, mányt kell létrehozni. Tolna megye közgyűlése május elsején tárgyalta a követválasztási kerületek megalakításának ■SEES -........ 1 ■ 1111 A z újságíró szégyenkezve bár de bevallja, hogy az utóbbi időben fél kutyákról írni, jóllehet nagyon szereti a kutyákat. Amióta ezek között a rokonszenves négylábúak között akad olyan, mely a státusszimbólum szerepét is betölti, vagy netán agyon- pátyolgatott ölebként kelt visszatetszést, az ember köny- ríyen megérheti, hogy néhány leírt zokszavával megszaporítja a szerkesztőség forgalmát: — felháborodott tiltakozó levelek terén. Most azonban csak dicsérni lehet. Az osztrák Konrad Lorenz professzor kitűnő rajzokkal illusztrált kis könyve, az „Em-# bér és a kutya” arra vonatkozóan ad értelmes és nagyon megszívlelendő tanácsokat, hogyan kell, sőt hogyan szabad a kutyával bánni, és miként egészséges gondolkodni róla. Az összehasonlító állat-etológia. vagyis viselkedéslélektan professzorának lakása ugyan a szokásosnál valamivel népesebb lehet állatokban (kutyák módját. A megyében a hat választókerület a következő volt: szekszárdi, bonyhádi, paksi, pincehelyi, kölesdi és szak- csi. Megválasztották a középponti választmányt, melynek elnöke Dőry Fridrich másodalispán lett. Az új. júliusra tervezett országgyűlés Összehívásáról szóló leiratot a május 27-i közgyűlés tárgyalta. Az országgyűlés összehívását azok az események tették szükségessé, melyek „Európa-szerte, mind kedves hazánk körül, mind annak kebelében naponkint változó és naprul napra aggasztóbb alakban mutatkoznak.” A leirat pontosan megjelölte, mi lesz a tanácskozás témája: „Az országos tanácskozás tárgyai főképp azon eszközök kiállítása és megszerzése leendőén, melyek által a vésztől környezett hazának díszes, szilárd és füg. geilen fennállhatása biztosíttat- hatik.” A meghívó levél meghagyja a megyének, hogy a törvény által előírt módon megválasztott követeket pontosan küldje el az országos tanácskozásra. Tolna megye közgyűlése utasítja a középponti választmányt hogy a választókat sürgősen írják össze, és a megyei kerületekben történő követválasztási határnapokat haladéktalanul jelöljék ki. Az elöljáróságoknak és a papságnak fel. hívják a. figyelmét, a lakosságot értesítsék a választási kötelezettségükről és a szükséges felvilágosításokat, a törvény magyarázatát adják meg ott, ahol szükséges. A választások Tolna megyében a következő napokon történtek meg: a szekszárdi és a bonyhádi kerületben június 19-én, a paksi és a pincehelyi kerületben június 21-én, a kölesdi és a szakcsi kerületben június 23-án. A választások, ellentétben a többi megyékkel, itt zavartalanul zajlottak le. A szekszárdi kerületben Bezerédj Istvánt, a bonyhádiban Perczel Móricot, a pincehelyiben ifj. Bartal Györgyöt, a paksiban Radnics Pált. a szakcsiban Simon Rudolfot választották meg egyhangúan követnek. A kölesdi kerületben pedig Perczel Miklóst Zsivora törzsei, macskák, etiópiai ugróegér, majmok, néhány kacsa, liba), de dús tapasztalatai között akad egy-két figyelemre érdemlő is. Idézzük: „.. .oki csak azért vonja el szeretetét az emberiségtől, s ajándékoz meg vele egy kutyát vagy macskát, mert kiábrándítottákq elkeserítették az emberi gyarlóságok, az súlyos bűnt követ el, úgyszólván szociális szodómiát, s ez semmivel sem kevésbé undorít 6, mint a nemi eltévelyedés. Az embergyűlölettel párosuló állatszeretet nagyon komisz kombináció.” Vagy: „...az emberben a mai napig is tömérdek állati vonás van, ámde az állatban nincs semmiféle emberi.” Lorenz professzor kis könyvének szerkezete, tartalma és végtelen szellemes előadásmódja egyaránt érdemére válik a szerzőnek és a kiadást, fordíttatást vállalt Gondolat Kiadónak is. (ordas) György ellenében 155 szavazattöbbséggel. A július 5-én megnyílt első népképviseleti nemzetgyűlésen a liberális nemesség abszolút többségben volt. Bezerédj István. a szekszárdi kerület követe nagy reményekkel nézett az országgyűlés elé: „Sikerülni fog g haza megmentése, bár- mHyen veszélyek fenyegetik is, csak magunkat el ne hagyjuk, és a jó ügyben vetett bizalommal a szükséges eszközök- tül, módoktul, orvosszerektül, ha keserűek is, vissza ne rettenjünk. Élére kell állnunk a mozgalomnak, míg nem késő. Én csak abban látom a menekvést. Ha most kisszerűén akarunk nyúlni a segédforrásokhoz, elveszünk.” Kisasszondy Éva Érdi Judit rajza Igorral két hónap óta először futottunk Ö6sze az utcán. Fejével rögtön az étterem ajtaja felé intett: — Benézzünk, öreg? Ucsör- günk egy kicsit, meg dumcsi- zunk. A pincérnő gyorsan kiszolgált bennünket, s mire az összes témát kimerítettük, nyolc rubel harminc kopejkát öntöttünk le torkunkon. Ekkor közös erővel, összekapartunk hat rubelt. A pincérnő türelmesen leste erőlködésünket, figyelte ahogy kiforgattuk a zsebeinket. Ujjával rám bökve, Igor így szólt hozzá: — Itt marad zálogba. A pincérnő végigmért, sarkamtól a fejem búbjáig, meg vissza. — Egyik lábad itt, a másik ott, és hozd a hiányzó pénzt! — mondtam Igornak. — Percek alatt kerítek pénzt öregem — rikkantotta, és imbolygó léptekkel elhúzta a csíkot. A zenekar valami szomorkását játszott. En ott ültem az asztalnál és álltam a pincérek, az üzletvezető, a ruhatáros, no meg a szakács szúrós tekintetét. Az utóbbi valamilyen oknál fogva, percenként bejött az étterembe, kezében hatalmas húsvágó késsel. Eltelt egy óra: Igor sehol! Az étteremben egyre több a vendég. Az én asztalomhoz is odatelepedett egy fiatal pár. Felálltam és elindultam kifelé, A zálog de az üzletvezető utamat állta: — Hova igyekszik? , — Felszabadítottam egy új vendég számára a helyemet — mondtam békeszerető hangon. — Akkor hát aló mars, a konyhába! A pincérnő kivezetett a konyhába. Az egyik sarokban, egy hokedlin foglaltam helyet. — No, mi lesz barátocslcám — mondta egy órával később a szakács, — csak nem munka nélkül fogod itt leélni az életedet? Ha főni kezd a leves, dobd bele ezt a kanál borsot, és sózd is meg ízlésed szerint. Mindent úgy tettem, ahogy parancsolta. — Nagyszerű fickó vagy — mondta elismerően a séf, miután megkóstolta a főztömet. — Most pedig bontsd fel ezt a csirkét. De előbb kösd magad elé ezt a kötényt, mert még bepiszkítod a ruhádat. Széttrancsíroztam a csirkét. Tisztítottam halat, segítettem elmosogatni a töméntelen sok edényt. Közben az étterem be. csukott. A pincérek sürögve tették záróra utáni dolgaikat, majd hazasiettek. így én is megkönnyebbültem. Kivezényeltek az étterembe, ahol kellemesebb dolgozni, mint az ezer ételszaggal teli konyhában. Meg nincs is olyan nagy forróság. Leszedtem a térítőkét, összeraktam az asztalokat, székeket, feltöröltem a a parkettát. És végeztem is. Utolsónak az étterem vezetője távozott. Barátságosan kezet rázott velem és eloltotta a villanyokat. Az első éjjel egy tizenkét' személyes asztal tetején aludtam. Az üzletvezető nem volt szívtelen főnök, a második éjszakára felajánlotta az irodáját. Ott már volt egy széles dívány is. Elsajátítottam valamennyi vendéglátóipari szakmát. Csak az ablaktisztogatást nem szerettem, mert a szóda kieszi az ember kezét. A kollektíva egyébként szívélvesnek látszott. Amikor pedig végezetül a lépcsőn elkaotam egy vendéget. aki fizetés nélkül akart leléoni, az üzletvezető megdicsért. — Úgy látom — mondta — egv év múlva tiszta lelkiismerettel nvugdíibn mehetek. Kinevelődik a méltó utód... És én teljesen elégedett vol. tam a sorsommal. Egvszer váratlanul megjelent Igor. — Öreg. elhoztam a hiányzó pénzt. E pillanattól kezdve szabad vagy! Szabad? Itt kell hagynom megszokott munkahelyemet? És vajon legközelebb nem egy rosszabb helyen hagvnak-e ott. mint zálogtárgyat? Ki tudja? Mihail Volfszon Fordította: Sigér Imre Az olvasó naplója j Ember és kutya Konrad Lorenz könyve
